Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

1991-09-30 / 227. szám

Az iskola helyzete a város ügye a miskolciaké a szó Po«fv»cim OrM Hírlap Ili«kulc 3S01 Pf : 39 — Telefon: 42-666. — Kérjük olvadóinkat, le\«.e/oinke*. in»e> pana^/aikkal eszrevélele ikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra közölt keressenek fel bennünket. Korunk társadalmi-gazdasági fejlődésének egyik alapvető feltéte­le a felnövekvő nemzedékek általános és szakmai műveltségének, tudásának az igényekhez igazodó, permanens fejlesztése. Ez fontos tényezője egyben napjaink nehéz helyzetéből való kilábalásnak, az emoeri erőforrások racionális hasznosításának. A gazdasági szer­kezetváltás megoldásában, a munkanélküliség, az elszegényedési folyamatok leküzdésében ugyanakkor számottevő és növekvő a kep- zés-nevelés jelentősege. Annak ellenére, hogy a szerkezetváltás el- huzouása, a gazdasági viszonyok nibiliiasa, az állástalanok számá­nak gyors növekedése ma nagymértékben sújtja az alap- és közép­fokú intézményekből kikerülő, tovább nem tanuló fiatalokat. Ha megkérdeztek volna Nyolc folytatásban olvastam lapjukban azt a vélemény­nyilvánítási. amit a Regitcszl Közvélemény- és Piackutató Kf!. készített a Déli Hírlap olvasottságáról, arról, hogy a különböző foglalkozású emberek milyen véleményt alkottak a lap színvonaláról, egyes rovatok komoly, vagy könnyed hangvételű írásairól. Arról is tájékozódhattam munkatársuk összefoglaló eikk- «oi tatába!, ii gv nj miskolciak mit szerelünk általában olvasni, milyen igényi támasztunk a lappal szemben. Nem \9nom kétségbe a közvéleménykutató minden területre ki­terjedő vizsgálatait. Munkájuk pontos és precíz, körültekin­tően kérdezte véleményükről a miskolciakat. Személy sze­rint engem nem kérdeztek meg. De mint tősgyökeres mis­kolcinak, úgy érzem, lehet véleményem. Annál is inkább, hogy több, mint húsz éve olvasom a lapok A kezdeti évek­ben örömmel böngésztem a „jó oldalakat”, de szóvá tettem azt is, ha egy-egy hír közlesével „melléfogtak". Aztán hajtott a kíváncsiság, hogyan növi ki „gyerekci­pőjét” a város lapja, így ha alkalmam — és persze pénzem — volt, mindig megvettem. Tájékoztató közleményei mel­lett jó volt olvasni az újságírók „leikéből fakadó” írásokat. Ha a közvélemény kutatók engem is megkérdeztek volna, nekik is hasonló választ adtam volna. Tetszettek azok a so­rozatok is. amelyek egy-egy család életét mutatták be. A színházi kritikák pedig arra késztettek, hogy magam is meg­győződjem a színészi produktumokról. Azóta is állandó lá­togatója vagyok a Miskolci Nemzeti Színháznak. A lap indulása óta sok év telt el. Felettem is múllak az évek. Ma már mást olvasok szívesebben, mint húsz évvel ezelőtt. De a lapot — úgy mint régen, ha alkalmam és pén­zem lesz — megveszem. Szeretném még azt is elmondani, hogy mi lokálpatrióták büszkék vagyunk arra, hogy váro­sunknak külön lapja van. Statisztikát, felmérést, minden egyebei félretéve — még azt is, hogy a postaládámban megtaláltam az előfizetési in­vitálásukat testvérlapjukra, a Hajnali Hírlapra — továbbra is megveszem a Délit. De kíváncsi vagyok a Hajnalira is. A véleményemet pedig — kérés és közvéleménykutatás nél­kül — ezután is elmondom, hiszen miskolci vagyok... Régi olvasójuk: Cs. G. Kérem, segítsenek! Reméljük, utoljára... Méq fel sem kerültek a lámpab: t ák a Széchenyi úti jer mater vezeti kandelábe- rel:re. törzsüket máris ,.ki­használják” az élelmes hir­detők. Igaz, olyan esemény­ről szól az oszlopra kötö­zött kreáció, amit először Miskolcon rendeznek. Ez mind szép lenne, ha meg­jelelő helyen hirdetnék pro­dukciójukat. De hogy a vá­rosháza előtt, eyy félig kész drága lámpaoszlopon? — enyhén szólva is túlzás! (Sz. G. jelvétele), A társadalmi igazságos­ságnak megfelelő esély- egyenlőség valójában akkor valósulhat meg, ha minden­ki számára hozzáférhetővé válik a tanuláshoz is való emberi jog érvényesülésé­nek lehetősége, különösén fontos, hogy valamennyi te­hetséges fiatal továbbtanu­lási vágya valósággá váljék. Mindezt elősegítheti alapít­ványok, ösztöndíjak, tanul­mányi táborok és más szer­vezel! formák létesítése, működtetése. Abból a célból is, hogy a munkások és pa­rasztok. bérből és fizetésből élő rétegek, a hátrányos helyzetű családok tehetséges gyermekei el ne kallódja­nak. A többpártrendszerű de­mokratikus társadalomban az iskola, a képzés folya­mata nem lehet a politikai és pártharcok színtere, /vz oktatásban, nevelésben az arra hivatott intézmények, a szakképzett pedagógusok egy alapvető egységes kö­vetelményrendszer betartása mellett széles körű önálló­ságot. autonómiát kell, hogy élvezzenek. Elsősorban az 5 hatáskörük és felelősségük lehet o képzés-nevelés szakkérdéseiben való döntés a lelkiismereti, tudományos és tanítási szabadság elvé­nek megfelelően. Az ő mun­kájuk eredménye teheti ké­pessé az arra alkalmas fia­talokat és felnőtteket a munkaerőpiac igényei sze­rinti tudásbeli felkészültség megszerzésére, gyors alkal­mazkodásra is. A felnövekvő nemzedékek ne­velésében legfontosabb értékek­nek tekinthetők minden bizony­nyal a következöek: az alkotó­teremtő munkaszeretet, az . egészséges életmód igénye, a i humanista szellemiség, a haza- szeretet, a béke Iránti vágy. a társadalmi együttélés erkölcsi szabályainak betartása, a né­pek, nemzetek, közösségek, Azt válaszolták, Jiogy-v Csak a fogyasztást számlázták Harmincöt évesen sajnos rokkantnyugdíjas lettem. Ezt önmagában is nehéz elvisel­ni. Ez év júliusában pedig autóbalesetet szenvedtem, mint a gépjármű utasa. A baleset következmé­nye: mindkét térdem szi­lánkokra tört. Már két mű­téten estem át, de úgy lát­szik, még továbbira is szük­ség lesz. Lakáshoz vagyok kötve. Valószínű (sajnos), hogy teljes értékű járóké­pességem sohasem nyerhe­tem vissza. Elváltán, egyedül, gyér. mektartás nélkül nevelem kiskorú , iskolás gyermeke­met (az édesanyja évekkel ezelőtt külföldre távozott) az 5677 forint nyugdíjam­Lakótelepünkön is sok kispénzű nyugdíjas él. Vi­szont hozzászoktunk a rc- ketekávé-iváshoz. A kávé drága, így megpróbáljuk piacon, vagy külföldről be­szerezni, mert így olcsóbb. Én is a fiamtól kapom. A probléma pedig ott van, hogy nincs darálóm. Az üz­letekben pedig nem engedik megőrölni, mert nem náluk vásároltam. Még az a ■ sze­rencse, hogy van olyan is­merősöm, aki kölcsönözni tudja a sajátját. De ezt hosszú távon nem kérhe­tem, Az üzletben, ahol egyébként állandó vásárló vagyok, olyan választ kap­tam, hogy vegye« magam­nak darálót. Sajnos, erre már nem futja a kevéske nyugdíjamból. Arra gondoltam — mint 70 év feletti, idős ember —, hogyha egy boltnak törzs- vásárlója vagyok, eléggé is­mernek ahhoz, hogy ennyi „kedvezményt" kaphatnék. ból, amihez természetesen hozzájön a családi pótlék. Ez az összeg lassan már éle­lemre is kevés lesz, a más­fél szobás lakásom rezsijé­ről már nem is beszélve. Kérem, ha valaki(k) bár­miben segítséget tud nyúj­tani ahhoz, hogy lakáso­mon valamilyen munkát vé­gezhessek — műszerész szak­mám van, de betanított munkát is elvállalnék, még telefonügyeletet is ellátnék — tegyék lehetővé, hogy ez­által jövedelemhez juthas­sak, hogy fel tudjam nevel­ni gyermekemet. Telefon­számom: 61-835. Z*. A. (Cím a szerkesztőségben) És nem szólítanának meg, nem utasítanának rendre a többi vevő előtt. Tudom, drága az áram. A boltnak is fizetnie kell a villany­számlát. De úgy gondolom, az üzlet is jól járna, ha ilyen kis „károsodással” megtartaná eddigi vevőit. Kérjük, engedjék meg a ká­védarálást az áltálunk vitt árunál is. M. F. Miskolc, Selyemrét Sz. J.-né (Miskolc): Panaszá­val megkerestük a szóban forgó üzlet vezetőjét, aki elmondta, hogy már a helyszínen orvosol­ták panaszát. A reklamált árut visszavették, és kártalanították olvasónkat. S mivel a vásárlás­nál nem derült ki a rejtett „hi­ba”, a felelősség megállapítása szinte lehetetlen. Annál is in­kább, meri az árut megsemmi­sítették. A Fogyasztóvédelmi Fel­Szeptember 12-i rovatösz- szeállításunkban olvasói le­velet közöltünk. Az Arainy János utca 17. szám alatti lakosok tiltakozását, a MIK víz-, csatornadíj május havi számlájának megállapítása miatt. Olvasóink azt is meg­írták levelükben, hogy nem hajlandók kifizetni a vízdí­jat, amíg nem tisztázódik a tényleges fogyasztásuk. „A vízdíjak ról” című cikkünk­re az alábbi választ kap­tuk Nyíri Istvántól, az In­gatlankezelő Vállalat igaz­gatójától. „Az érvényben lévő ren­deletek értelmében az épü­letekben felmerült vízmeny- nyiséget a felhasználóknak, illetve a bérleményekben lakóknak kell megtéríteni, abból csak a közösségi cél­ra, a közületi fogyasztók ál­tal felhasznált, és az eset­leges csőtörés által elfolyt vízmennyiség kerül levo­násra. A Miskolc, Arany János u. 17—19. számú épület ön­álló vízmérőórával rendel­kezik, abban közületi fo­gyasztó nincs, havonta 4 köb­ügyelőség pedig úgy tájékozta­tott bennünket, hogy az árut vizsgálatra kellelt volna küldeni az élelmiszerellenőrzö állomásra. Ennek elmulasztása esetén sen­kit nem lehet felelősségre von­ni. Az üzletvezető utólag még egyszer elnézést kér olvasónktól azzal, hogy eladójuk részéről nem volt szándékos a dolog. Ol­vasónk saját maga választotta ki az élelmiszert. méter vízmennyiség kerül közösségi célra levonásba. A felhasznált hideg vízhez adódik hozzá a Vörösmarty u. 1—7. szám alatti hököz- Vont által felmelegített hi­deg víz mennyiségének az épületben lévő 66 bérle­ményre eső része. A hivatkozott 2 1991. (I. 14.) KHM rendelet 3. sz. mellékletében meghatáro­zott összkomfortos lakás esetében 220 l fő nap át­alány mennyiség, alapjan történt számlázás abban az esetben alkalmazható, ha az épület mérőórával nem ren­delkezik. A kifogásolt má­jus havi víz- és csatornadíj összege a többi hónap, il­letve a korábbi hónapokhoz viszonyítva valóban na­gyobb összegű volt, mely az alábbiakból adódik: Dolgozóink az épület hi­degvíz mérőóráját a május hónapi vízdijszámla készí­téséhez május 2-án olvasták le, azonban a június 2-i le­olvasás helyett csak 12-én, így 10 nappal több vízfo­gyasztás lett kiszámlázva erre a hónapra. A mulasztó dolgozót, aki munkaköri kö­telezettségét — a vízóra nem kellő időben történő leolva­sásával — megszegte, kilé­pett bejegyzésű munka­könyvvel vállalatunk elbo­csátotta. A fentiekből adódik: amíg az áprilisi hidegvíz-fogyasz­tás 1371 köbméter volt, ad­dig a május hónapi 1973 köbméter. A júniusi — jú­nius 13-tói július 2-ig — fogyasztás azonban mind­össze 834 köbméter volt. A leírtak alapján nem szám­lázott ki több vízdíjat vál­lalatunk. Az eltérés csak a nem azonos időpontban tör­ténő mérőóra-leolvasás kö­vetkezménye Nincs pénzük kávéőrlőre egyének jogainak, szabadságjo­gának tiszteletben tartása, a családok, gyermekek, fiatalok életlehetőségei biztosításának és az emberi környezet védelmé­nek készsége. Ezek talán job­ban kialakíthatók, ha egyrészt: a pedagógusok jelentőségüknek megfelelően megkapják anyagi, erkölcsi megbecsülésüket, és azok szakmai felkészültségének színvonala biztosított; másrészt: az oktatás, nevetés valóban tár­sadalmi üggyé válik. Az iskolai célokkal, feladatok­kal kapcsolatos közügy egyik fontos láncszeme az önkor­mányzat. E helyi hatalom de­mokratikus működése feltétele­zi, hogy biztosítsa a hatásköré­be tariozó oktatási és nevelési intézmények önállóságát ázol erkölcsi és anyagi támogatása, felügyelete mellett. Az intézmé­nyek törvényileg garantált jog­körének korlátozása, tevékeny­ségükbe való indokolatlan be­avatkozása viszont megengedhe­tetlen. Az önkormányzat lehe­tőleg közvetlen lakossági ellen­őrzés ívj ellett nagy felelősséggel szolgálja az oktatási ellátást. De ni* várjon el a tanintézetek­től olyan tennivalókat, amelyek nem rájuk tartoznak. Lakásonként Egy Engels utcai bérház lakója (nevét kérte, mellőz­zük) kutyatartás-ügyben ke­reste meg szerkesztőségün­ket. Elmondta, hogy lépcső­házukban egy család, a mindössze másfél szobás la­kásukban három kutyát tart. Olvasónk egyébként állat­barátnak tartja magát, azt viszont nem tudja elviselni, hogy egy bérházi lakásban három kutya zavarja a nyu­galmát. Nemrég súlyos mű­téten esett át, beteg ember, nagy szüksége lenne a csend­re, pihenésre. Ennyi kutya közelségében ez szinte lehe­tetlen. Olvasónk még azt is hozzátette mondandójához, hogy ahol ennyi állatot tar­tanak nem ártana a vizdíju- kat is megemelni, hiszen az ebeket is tisztán keit tarta­ni, amihez sok víz keli. Biz­tos, hogy többszörösét hasz­nálják el annak, mint arneny- nyiért fizetnek. Levélírónk panaszával kapcsolatban szí­ves figyelmébe ajánljuk a szeptember 23-i számunkban megjelent „Kutya a bérház- ban" című cikket. Ugyanis nemcsak ő, de többen is fel­tették a kérdést: módosít­ják-e az állattartási rende­letét. Fenti cikkünkből erre is magyarázatot kaphat. A teljesség igénye nélkül —, de olvasónk kérdésére válaszol­va — idézünk a cikkből: „A bérházi kutyatartás sokféle indulatot felszínre hoz. S az is nyilvánvaló, hogy valamiképpen illik szabályoz­„B orsos” Fájó szívvel ugyan, de kénytelen leszek búcsút ven­ni régi, megszokott kedven­cemtől, a sárga csomagolá­sú. 100 grammos Delikát ételízesítőtől. Hajdanában még 10 fo­rint alatt volt az ára. Az­tán „begyűrűztek” a kül­piaci tényezők, és átugrot­ta a tízest. Alig múlt el pár hónap ezután, ismét áremelkedések voltak. Ek­kor „tettek rá” a szegedi és kalocsai piros paprikák­ra is. Mivel az ételízesítő­ben is van paprika, ismét többet kértek érte. Közel húsz forintot. Igaz, hogy boltja válogatta, de a 100 százalékos emelkedés min­denütt megvolt. Ebben az időben béreink mindössze 10—20 százalékkal ha emelkedtek. Aztán jött a szabadáras világ. Az ízesí­tőnek hosszú utat kell megtenni a Szegedi Papri­kafeldolgozó Vállalattól egy miskolci boltig, így hát „indokolt” lett a 23 fo­rintos fogyasztói ára. A napokban ismét csa­lódnom kellett kedvencem­ben. Ugyanis hagyta, hogy ügyes kezek a már 27 fo­rintos árcímkéjét 30 forin­tossal ragasztották le. A kereskedők magyarázzák a bizonyítványt. Mint vásár­Az említett gondolatoknak dologi és személyi vonatko­zásai is vannak. Miskolcon például az óvodák, iskolák feladatainak' ellátásában, gazdálkodásában nehézségét okoz az önkormányzati - költ­ségvetés szűkös lehetősége, ami ellentmondásba ke- rüi(het) az új társadalmi igényekkel. Ennek feloldá­sában. az intézmények tisz­tességes működtetésében — anyagi oldalról megközelít­ve a témát — hosszabb tá­von az oktatásra fordított mainál nagyobb és szüksé­ges költségvetési hányad je­lenthet megoldást. Kívána­tos tehát, hogy az önkor­mányzatban no! «őrmesteri hivatalban jó döntések szü­lessenek. Fzt i«v-'t-szik elő­segíteni a közgyűlés oktatá­si bizottsága is, miközben az a város egyik legfonto­sabb kérdésének, sőt a jö­vő szempontjából stratégiai kérdésnek tekinti az okta­tásügyet. Dr. Emődi Gyula önkormányzati képviselő oktatási bizottsági tag Munkáspárt (MSZMP) csak egyet ni a kutyatartást, de ez sem­miképpen nem lehet ember-, illetve kutyaellenes. Pillanat­nyilag az úgynevezett 3/1976- os, többször módosított ren­delet van érvényben, ez sza­bályozza az állattartást, köz­tük a kutyatartást is. Még­pedig oly módon, hogy kör­zetekre osztja a várost. Az I- es körzetbe tartozik az Avas (így levélírónk lépcső- házában tartott jószágokra is ez vonatkozik — a szerk.), a belváros, a Kilián-észak és -dél, a diósgyőri városköz­pont, Tapolca, Kejőcsaba sű­rűn lakott része. A Il-eS körzet Diósgyőr egyéb terü­leteit, aztán a Vasgyár kör­nyékét, a Közdombot, a Kun Béla úttól kelet felé eső részt, a Feszty Árpád utca környékét, a József Attila és a Baross Gábor észak-keleti részét foglalja magába. Én­nek megfelelően az I-es és II- es körzetben a bérház­tömbök lakótelepein, a négy-, vagy többlakásos épületek­ben bizonyos fajtákat kizár a rendelet. Ezeket egyáltalán nem lehet tartani a fent em­lített helyeken. Úgymint: né­met boxer, Skye terrier, do- bermann dog, jagd terrier, kerry buli terrier, komon­dor, mastino napoletano, né­metjuhász, óriás schnauzer, vérebek, kuvasz és ezek ke­verékei. Ezt mondja hát a rende­let. Illetve úgy hírlik, hogy az állattartás ügye hamaro­san az önkormányzat elé kerül.” ízesítő lő nem értem, és nem tu­dom elfogadni. Mert ugye illetékes helyen arról tájé­koztatnak bennünket, hogy lassan, de jövőre biztosan megáll az infláció. Ügy látszik, kedvenc ételízesí­tőm még mit sem tud er­ről. De az is lehet, hogy már nem Szegedről, ha­nem jó nagy kerülővel, külhonból szerzik be. Ki tud ezen eligazodni? Egy biztos: az árak ma­napság csak fölfelé men­nek. A háziasszony mit te­het? Sokmindenről lemond, amit megszokott. így az ételízesítőről is. Az üzle­tekben pedig halmozódik a készlet. De van egy re­ménysugár: ha már nem veszi a kutya sem, majd leárazzák... H.-né Szerdán: díjtalan jogtanácsadás Legközelebb október 2-án, szerdán délután 4—6 óráig lesz díjtalan jogtanácsadás a Sajtóház III. emeletén, A miskolciaké a szó rovat szo­bájában. Tanácsot ad: dr. Szarka Sándor egyetemi ta­nársegéd.

Next

/
Thumbnails
Contents