Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

1991-09-25 / 223. szám

Hazaviheti a havi 300 ezret is Á nagy reklámbuli Egy amerikai vállalkozó hir­detni akart a legolvasottabb magyar napilapban. Megdöb­benve tapasztalta, hogy egy oldal reklám kétszer annyiba kerül, mint az egymillió pél­dányban megjelenő Los Ange­les Timesban. Mivel úgy érte­sült, hogy Lengyelországban a lakosság 74 százaléka nézi a tévét, Varsából is megkérte a hirdetési tarifákat. Kiderült, hogy a lengyel tévé hatszor annyit kér egy percért, mint a magyar. Mindezek a szörnyűségek persze csak olyan országban fordulhatnak elő, ahol pilla­natnyilag csillapíthatatlan­nak tűnő kereslet mutatko­zik hirdetéshordozók iránt. Magyarország kétségkívül ezek közé tartozik. Aki ma nálunk megbízható és kompetens reklámügynök­séget keres. 40Ó cég közül válogathat. Választását meg­könnyíti, hogy Budapesten már megvetették a lábukat a legtekintélyesebb amerikai .reklámcégek is: a Saatchi and Saatcbitól kezdve Young and Hubicam-en át egészen a McCann Ericksonig. • AMERIKA SZIGORÚBB A reklámpiaci robbanás egész Kelet-Európára kiter­jed, és bizonyos mértékig a nyugati áruk beáramlásával függ össze. Dávid Mayers, a londoni Communications Bridge (Kommunikációs Híd) nevű reklám-szakta­nácsadó vállalat vezetője ígv írja le a helyzetet: .,A közép-európai piac megnyílt és a harc egyre erősödik a KM) millió új fogyasztó ke­gyeiért. A térség országai­nak televíziós és reklámtab­lóin még olyan hirdetések is megjelenhetnek, amelyek az ízlésükben szigorúbb amerikai reklámhordozókon csak ritkán.” Mayers azokra a magyar televízióban is feltünedező meztelen keblű hölgyekre utal. akik a politikai és gazdasági fordulat előtt leg­feljebb szilveszterkor voltak láthatók. Tőlünk nyugatra Diákok külföldi családoknál Nyelvtanulás csereüd üléssel Aki egy nyelvet el akar sajátítani, az mindent meg­tesz érte, tanfolyamokra irat­kozik be. vagy fizeti a drá­ga tanárt. Keveseknek van azonban arra lehetőségük, hogy a leghatékonyabb mód­szert válasszák, azaz kiutaz­zanak az adott nyelvterület­re, ahol heteket, hónapokat eltöltve „perfekt” nyelvtu­dásra tehet szert. Abban mindenki egyetért, hogy egy- egy nyelvet fiatalon lehet a leghatékonyabban elsajátíta­ni. A nemzetközi Ifjúsági Cse­rék Irodáját évekkel ezelőtt eLsősorban azért hozták lét­re Budapesten, hogy a ta­nulni vágyókat külföldi part­nerekkel hozza össze. Éven­te több ezer magyar fiatal jut ki segítségükkel, elsősor­ban európai országokba, de újabban már Izraelbe is — tájékoztatott Földi Gyuláné, az iroda vezetője. A legtöb­ben Németországban, Olasz­országban, Portugáliában, Görögországban és a Bene­lux Államokban tölthetnek el családoknál, ifjúsági tá­borokban, vagy iskolákban hét—tíz napot, de a legna­gyobb igény az angol nyelv- területre volna. Sajnos, egye­lőre e téren nem elég nyi­tott Anglia ... A magyar diákoknak, il­letve szüleiknek a kiutazás­hoz szükséges összeget elő­teremteni is nehéz volna, ha ném kölcsönös vendéglátással „fizethetnének”. Az irodát sok iskola felkeresi, hogy cserepartnereket találjanak a számukra valamelyik euró­pai országban. Érdekesség­ként említette meg Földi Gyuláné, hogy a volt szocia­lista országokkal szinte sem­milyen kapcsolatuk nincs, de azon fáradoznak, hogy újra­élesszék az évekkel ezelőtt még virágzó együttműködé­süket. Mindenesetre a bras­sói Magyar Diákszövetség­nek már elküldték levelü­ket ... A Nemzetközi Ifjúsá­gi Cserék Irodája egyébként a Nemzeti Gyermek- és If­júsági Alapítvány égisze alá tartozik. í T. L. ugyanis ilyesfajta reklámot kizárólag a felnőtt nézők számára szerkesztett műso­rok szüneteiben vetítenek. Arról egyelőre nincsenek pontos adatok, hogy nálunk mennyit költenek hirdetésre ebben az évben. A Magyar Reklámszövetség előrejelzé­se szerint, a tavalyi 11 mil­liárd forintnyi reklámki­adás legalább tíz százalék­kal emelkedni fog. A viszónylag szűk piac arányaihoz képest felduz­zadt magyar reklámpiacon kiváló munkalehetőség kelet­kezik azoknak, akik nem sajnálják a másfélszeres munkaidőt, energiát. Cserébe a munkadíj mellett jutalék is jár. Ez utóbbit a koráb­bi helyzettel ellentétben, senki sem tekinti többé csú­szópénznek. s ha egy rek­lámszervező nem ügyetlen, hazaviheti a havi (bruttó) 250—300 ezer forintot. • GYORSAN MENNEK A SZÁZMILLIÓK A nagy nyugati cégek mellett a reklámpénzek túl­nyomó részben a félig pri­vatizált nagy bankoktól és biztosítótársaságoktól ered­nek. mivel kizárólag ezek rendelkeznek az ilyen tevé­kenységhez szükséges pénz­felesleggel. A Budapest Bank Rt., amely nem tartozik a leggazdagabb pénzintézetek közé. évi 200 milliót költ reklámra, a Hungária Biz­tosító tízmilliós nagyságren­dű összegért vásárolja meg a jogot, hogy minden Tv- híradó után megjelenjen a képernyőn: „Eső előtt köpö­nyeg”. A jutalék, amely csúszó­pénz formájában már ko­rábban is létezett, nagyon megnehezíti az eligazodást az egyes cégek hatékonysá­gát illetőenu .Jutalékot nem­csak a hirdetésszervező kap­hat. hanem a hirdétést fel­adó cég embere is. A leg­eredményesebb hirdetési részlege egy viszonylag ala­csony példányszámú buda- _ pesti napilapnak van, mely­nek hirdetésszervezői kitűnő kapcsolataikról ismertek. Évekbe telhet, még, mire a hirdetők rájönnek, hogy rek­lámjaiknak igen kevés a fo­ganatja. A régi reflexek még működnek: ennyi a reklám- pénz, gyorsan el kell költeni. Návai Anikó Az 1902-ben kiadott Lovagjátékok a Hunyadiak korából Róni kiadványok kalapács alatt 4 könyv ünnepe lehet A májusban megrendezett tavaszi fesztivál programját színesítette az 1. miskolci an- tikvárkönyv-árverés. Már akkor bejelentették, hogy a követke­zőt az idén őszre tervezik. Novák Attiláné, az Antik­vár Kft. ügyvezetője el­mondta, hogy az első auk­ció nem várt sikerrel végző­dött. Akik ott voltak, azok számára igazi élmény volt az árverés, még a kívülállók is feszülten figyelték az értéke­sebb kiadványokért folyó li­citálást. Azt már akkor is hangsúlyozták, hogy nem el­sősorban az anyagi haszo­nért indították el ezt a kez­deményezést. Az Antikvári­um évi forgalma mellett, ami milliós nagyságrendű, nem számottevő ez a bevétel. Ami a konkrét számokat il­leti, az első aukción a köny­vek összkikiáltási ára har­mincezer forint volt, a be­vétel pedig hetvennégyezer forint, ami mintegy kétszáz- negyven százalékos ered­ményt jelent. Azonban — mint ahogy ezt az első alkalommal is említette —, nem ezért ren­dezik meg az árverést. Üj színfoltot, érdekességet sze­retnének teremteni, ünnepet a könyvnek. A már csak ne­vében ünnepi könyvhét ella­posodott, nem bír valódi ér­tékekkel. Egy ilyen esemény­nek megvan a varázsa, a későbbi tulajdonos szíveseb­ben emlékszák vissza egy ,s i: ük 1 i i 1 í Elme-futtatások 1790-ből , (Búss Gábor Olivér felvételei) ilyen könyvzsákmányra, mint egy „normális” módon megvett kiadványra. Hagyo­mányt kívánnak teremteni, évente az igényeknek meg­felelően egyikét alkalommal kerülnének a ritkaságok ka­lapács alá. Egy-egy ilyen akcióra nem könnyű összeszedni az anyagot. Miskolcra sajnos inkább az jellemző, hogy a modern könyvek forognak, a régebbiek valahogy nem Kaszáskút a Veiestorony alatt Történelmi kutak a Rákóczi-várban akarnak felbukkanni. Érde­kesség, hogy júniustól, mi­kor meghirdették vásárlási szándékukat, egyetlen mis­kolci beadó nem jelentkezett. A megyéből, az ország más részeiről, sőt még Budapest­ről is érkeztek könyvek. Volt olyan eset, hogy egy ritkaságot szívesen láttak volna a katalógusban, a gaz­dája azonban nem akart szeptemberig várni, így kész­pénzes forgalomban kellett megvenniük az albumot. A mostani kínálatban je­lentős részt foglalnak el a vadászkönyvek, Bársony Ist­ván, Félix Salten, Széchenyi Zsigmond művei érdemelnek nagyobb figyelmet. Az 1897- es kiadású, Pulszky Ferenc által írt Magyarország archaeologiója bizonyára, a gyűjtők egyik kedvence lesz. Az érdeklődők licitálhatnak egy díszes, aranyozott egész- vászon-kötésben megjelent Madách-könyvre, Az ember tragédiájára, amelyet 1895» ben készítettek. Megtalálha­tó még többek között a Né­kem olyan asszony kell című kis füzet is, amely a kecs­keméti feleségképző akadé­mia előadásait tartalmazza, összesen száztizén három ki­advány kerül majd kalapács alá szeptember 28-án. szom­baton délelőtt tizenegy óra­kor a Kossuth Művelődési Ház színháztermében. (horváth) Jó megjelenést, magabiz­tos fellépést és kultúrált mozgást tanulhatnak azok az érdeklődök, akik a mis­kolci Vörösmarty Művelő­dési Ház mozgásművészeti tanfolyamára jelentkeznek. Várják az érdeklődőket a dzsessztánc, felnőtt- és gyer­mektorna, tánciskola, tar­tásjavító torna, Hatha-, és Etka-jóga tanfolyamokra. A sikeres szervezéseket folytatva ismét megszerve­zik a gyermekruha és női ruha szabás-varrás tanfo­lyamot, előbbit heti 2X2 órában, utóbbit 1X3 órában. A lelki egyensúly megte­remtését segítheti a taoiz- mus (kínai íilozfóiai iskola) és a tárót (kártyaszimbólum- értelmezés és -jóslás) alap­jainak megismerése. Gyerekek és felnőtteknek egyaránt szerveznék angol, német nyelvből kezdő és haladó szinten — igény ese­tén délelőtt is — nyelvtan- folyamokat. Móricz a nagyszínházban A Miskolci Nemzeti Szín­házban szeptember 25—28-a között négy alkalommal mutatják be Mórizc Zsig­mond Nem élhetek muzsika­szó nélkül című darabját, új szereposztásban. Az előadá­sok délután három órakor kezdődnek, és bérletszünet van érvényben. Októberben újra műsorra tűzik a dara­bot. Amikor a kirándulók mos­tanában a dongaboltozatos kapualjakon át a pataki vár udvarába lépnek, egy külön­legesen kiképzett kovácsolt­vas-szerkezet tűnik a sze­mükbe. Ez a közelmúltban feltárt Lorántffy-kút kávája, s természetesen különösen a gyermekek, kis- és nagydiákok gyorsan odasietnek, és kíván­csiskodva nézegetik a mintegy huszonöt méter mélységben csillámló víztükröt. A kút a Lorántífy-palota közelében van, tehát azzal egy időben, az 1640-es évek­ben építhették. A fejedelem- asszony kiváló gazdasszonyi tevékenységéről is messze földön ismert volt. s a kút minden bizonnyal a háztar­tásához szükséges vizet szol­gáltatta. A régi írásokban, főképp a pataki vár állapo­tát ismertető feljegyzésekben gyakran esik szó a Loránt- ffy-kútról is. így abban az utasításban is, amelyet az unoka, I,. Rákóczi Ferenc adott castellánusának, Kál- nássy Gábor várnagynak. Eszerint a kutat állandóan tisztán kell tartani, és en­nek érdekében » kútházat használat után mindig be kell zárni. A Rákóczi-szabadságharc bukása után osztrák arisz­tokraták- kapták meg a bé­csi udvartól’ a pataki várat. Előbb a Trautsohn, utánuk pedig a Bretzenheim csa­lád. Bretzenheim Ferdinand a múlt század húszas—har­mincas éveiben felújította és kibővítette a vár lakópalo­táit, s ennek során a Lo­ván tffy-ku tat beboltozíatta és betömette. A Rákóczi- várban folyó restaurálás kapcsán a közelmúltban a kutat feltárták, és megte­kintésre alkalmassá tették M. Anda Judit terve alapján. A kút mélysége eléri a Bod­rog szintjét, a vizet régen is, most is a folyóból kapja. A Lorántffy-kúton kívül a pataki váregyüttes magját képező Verestoronyban is van egy kút, amelyet az 1500-as évek elején építet­tek. Belépve a Verestorony földszintjére, onnan mere­dek lépcsőkön juthatunk le a legalsó szintre, ahol két, sziklába vágott tágas te­rembe érünk le. Ezek af­féle gabonatárolásra hasz­nált vermek voltak. A déli terem sarkában talá­lunk egy 22 méter mély sziklakutat, amelyet szintén a Bodrog táplált és táplál ma is vízzel. Ebből a kútból húzták fel a vizet a föld­szint bejáratától balra levő konyhába, mígnem a Lo­rántífy-palota megépítésével szükségessé vált a most fel­tárt kút kialakítása. A Verestorony alatti kút használaton kívülivé vált, s a hagyomány alapján ma is „kaszáskút” a neve. Láttára ugyanis még ma is borzadály fut végig az ember hátán, s hatására ösztönösen megló­dul a fantázia. Különösen ha tudjuk, hogy a középkorban a kaszáskút gyakran hasz­nált kivégzési eszköz volt. A sziklába vágott kút oldalá­ba éllel felfelé kaszákat erő­sítettek. s ezek közé dob­ták az elítélteket. Az élesre fent kaszák megtették a magukét: darabokra vagdal­ták a szerencsétlen halálra Ítélteket. A feldarabolt test­részek aztán a kút feneké­ről kisodródtak a Veresto­rony mélyéről — ki a Bod­rogija. Hegyi József Iskolai alapítvány Az avasi 33-as Számú Ál­talános Iskola tanulóifjúsá­ga és nevelőtestülete ala­pítványt hozott létre az is­kola gyermekeiért. Az ala­pítvány célja, hogy emelje az iskolai tanulmányi ver­senyek rangját és nívóját, nyújtson értéktartóbb jutal­mazási lehetőséget, támo­gassa az iskolából tovább­jutó tanulókat. Az alapít­vány támogatni szeretné az iskolai rendezvények szín­vonalasabb megrendezését, és az iskola környezetének szebbé tételét, s lehetővé akarja tenni évente egy-egy szakterület technikai szint­jének emelését. Október 4-én szüreti disz­kót. 5-én pedig szüreti balt rendez az iskola, melyek­nek belépődíját az alapít­vány javára fordítják. Az alapítvány bármilyen ösz- szeggel és dologi juttatással támogatható. Számlaszá­múk: 270-97544-7674.

Next

/
Thumbnails
Contents