Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

1991-09-24 / 222. szám

A miskolciak Erzsébet tere Ravallolt a gyilkos férjre (Fekete sarok című rovatunk a 8. oldalon) A MH5KOLCHAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM íl PS BE : 5.830 1991. SZEPTEMBER 24., KEDD SP fi® PE K ** Kicsi a távolság. Levesebb a kölisén A szlovák üzletek jó pénzt hozhatnak Ha minden simán menne A legtöbb kereskedő pers­pektívát lát a cseh és szlo­vák köztársasággal folyta­tandó export-import ügyle­tek lebonyolításában. Már- csak azért is, mert a szom­szédos országban jó minősé­gű és kedvező árfekvésű árut kínálnak, s nem utolsósor­ban nem terheli a költsége­ket a nagy távolság miatti fuvardíj, hiszen a legtöbb esetben már a határmellék­ről beszerezhető az áru. A Pre-Comp Kft. 1991. május 31-én hozta létre két csehszlovák állampolgárral a Pre-Comp S. R. P. nevű vállalkozását, elsősorban ke­reskedelmi céllal, és termé­szetesen a korábbi tevé­kenységi köréből adódó szá­mítás- és irodatechnikai cik­kek értékesítésével. A cég az elsők között alakult meg, amely szlovák bejegyzésű — hallottuk Barta György­től, az S. R. P. magyar te­rületi igazgatójától. Miután a szomszédos országban ke­letkezett nyereség készpénz­ben onnan nem hozható ki, ezért termékeket importál-, nak Magyarországra. Igaz, hogy Szlovákiában kissé más i bankrendszer, mint nálunk, s néhány alkalommal gyor­sabb ügyintézésre számítot­tak, mégis igen sok a kö­zepes és kisebb cég, amelyik Magyarországon piacot ke­res. • Jó néhány olyan termék van, amelyből nagyobb kész­lettel rendelkeznek, mint például a közkedvelt, fából készült gyermekjáték. Ez az árucikk egyébként ott 22 ko­ronába kerül, csakhogy ha nálunk nagvobb mennyiség­ben árusítani szeretnék, ak­kor a sok közvetítő migtt ''égül is 400 forintba is be­lekerülne Ez az ár viszont már magas ahhoz, hogy a mostani fizetőképes kereslet­ben nagyobb mennyiségben eladható lenne. Sokféle aka­dályba ütköznek, akik Szlo­vákiából jó minőségű író­szert szeretnének behozni. A Pre-Comp S. R. P. cé­get még az iskolakezdés előtt több kiskereskedő kereste fel, hegy hozzunk be szá­mukra ezekből az árucik­kekből — mondta Sólymos Zoltán, a Pre-Comp Számí­tástechnikai Kft. ügyvezető igazgatója — s mi szívesen is eleget tettünk volna a megbízásuknak. Csakhogy kiderült, hogy az iskolasze­rek behozatala engedélykö­teles, tehát nem tartozik a liberalizált importcikkek kö­zé. Ezzel egyszersmind azt is meggátolják, hogy olcsóbban vásárolhassanak a szülők jó minőségű írószereket. A Traex-Borsod Számítás- technikai és Kereskedelmi Kft. szervezésében bonyolí­tották le Miskolcon az ost- ravai cégek vásárát. Itt jó néhány olyan termékkel ta­lálkozhattak a miskolci üz­letemberek, amelyeket on­nan kedvezőbb áron vásá­rolhatnak. Itt kötötte meg az acélcsövekre és zártszel­vényekre vonatkozó, mintegy százmillió forint értékű üz­letét a Traex-Borsod is. Az idén legalább egymilliárd forint értékű forgalomra szá­mítanak — hallottuk Károly István igazgatótól. Egyéb­ként sikerrel értékesítették a Borsodi Szénbányák állóesz­közei közül a Hemseid tí­pusú frontfejtőket, amelyért energetikai szenet hoztak be. A Tüzép számára mintegy negyvenmillió forintért hoz- na.k be az idén lakossági barna- és feketeszenet. Mint­egy tízmillió forint értékben pedig különböző sportfelsze­relések, köztük vitorláshajók érkeznek majd hozzánk. (vadas) A cseresznyék maradink, a név változik Megdöbbentően kevés az a szakirodalmi mű, amelyből az érdeklődő hiteles ismere­teket szerezhet Miskolc (cpí- tés)történetéről. A Ferenc József-kori Szendrei-monog- ráfiát az 1929-ben kiadott Halmay—Leszih várostörté- neli kiadvány követte, majd 1960-tól, néhány Panoráma­kiadvány. E műfajban, igen sok hi­bával, immár 9 éve adták ki az utolsó, Miskolcról ké­szített útikönyvet. Tudomá­nyos igényű városmonográ­fiát a város hajdani vezetői az eltelt majd’ fél évszázad alatt nem készítettek. Ta­valy őszi tájékoztatás sze­rint Miskolc új várostörté­neti monográfiájának ügye már kimozdult a holtpont­ról, ámde még évek kelle­nek ahhoz, hogy első köte­tét kézbe kaphassuk. Ebben a helyzetben hiánypótló (is) az a cikksorozat, amelyet a miskolciak napilapja, a Déli Hírlap idén május óta kö­zöl, képekkel is bemutat­va városunk egyes jeles épü­letét egykori ts mai állapo­tában. A szerkesztőség olva­sói közreműködést is kért a sorozathoz. Reflexióim papírra vetése az utóbbi okán történik. @ HÍR VOLT A VIRÁGZÁSUK A Szabadság tér, a régi miskolciak emlékezetében máig Erzsébet tér maradt. Ha a küszöbön álió, rend­szerváltozást is tükröző ut­canévváltozások megtörtén­nek, lehet, hogy a tér ismét új nevet kap: Kossuth La­jos tér. Mellesleg ez a tér látszólag szabályos téglalap, de létezik egy szemmel alig észrevehető eltérés a tér két rövidebb oldalánál. A kere­ken 100 méter hosszú tér házak között mérhető szé­lessége a Széchenyi utcánál 23 méter, míg a „Diószeghy. háznál”, a Szinva felől már eléri a 27 métert. A csaknem százéves tér kialakítása és kertészeti ar­culata többször is megválto­zott. A legutóbbi évtizedek­ben megszokott képét 1962- ben a ma is közöttünk élő Menner László műépítész tervei szerint alakították ki. A tér burkolatát felújították a szökőkutakkal együtt, az egyedi műkőszegélyek darab­jait is tervei szerint gyártot­ták le, építették be. Az időben a terebélyes japán cseresznye- fák virágzása eseményszám­ba ment, még az országos sajtó is hírt adott a virág­nyílás pompájáról. Közmű- vesítési munkák miatt a fák nagy része később kipusz­tult, s az egységes kép ér­dekében a megmaradottakat is kivágták, de az új faso­rokat 1966-ban ugyanabból a változatból telepítették ismét. • AZ UTÓDOK Tavaly az 1966-ban újra­telepített fasorok sorsa csak­nem megpecsételődött, s ez­zel eltűntek volna a Bara- bits Fülöp városi főkertész által 1913-tól itt meghono­sított japán cseresznyefák. Végül is 1990. év őszén ki­ültettek 24 bokrosán növek­vő csemetét, amelyeket Szombathelyről szereztek be. Ha ezek is olyan terebélye­sek lesznek, mint a negyve­nes években volt elődeik, ugyan mi fog látszani az új kandeláberek egyike-másiká- ból, mert több helyen ezek­től 1 méternyire vannak a csemeték. Mívesnek szánták, de a formák és arányok sa­játos alkalmazása miatt rá­adásul számomra torzóként hatnak az egyedi lámpates­tek. • SZEBB LEHETNE A fényképeken túl több év. tizedes személyes tapaszta­latomból tudom, hogy soha ilyen avatatlan kézzel nem nyúltak a szobor posztamen- sének közvetlen környezeté­hez, mint napjainkban. A tavalyi felújításnál történt meg először, hogy útburko­lati betonkockákból rakott „fallal” keretezték a szo­bor talapzatát. Ez az anyag- választás és a formai meg­oldás nem a város pénztár­cájának, hanem a tervezői fantáziának a szegénységéről tanúskodik. Nagy kár, hogy a tér déli vonalán „ott fe­lejtették” a csorba szélű be­tonelemes víznyelőt is. Afő­Az első kutatások még a ’60-as években, folytak, az akkori Szénbányászati Tröszt keretén belül. Azt vizsgál­ták, hogy a borsodi barna­kőszénnek a humátjai meny­nyire hasznosíthatók a me­zőgazdaság, az egészségügy és az akkumulátorgyártás területén. Persze hozzá kell tenni, hogy a tonnák bűvö­lete mellett eltörpült a hu­lltátok jelentősége, valami­képpen annak a kirakatpo­litikának a része volt, hogy tudniillik a vállalatnál nagy- jelentőségű a „tudományos megvalósítás”. Valójában két szakember nevéhez fűződnek a kutatá­sok és kísérletek, illetve az első szabadalmaztatás. Tóth Béla és Nemes Árpád dol­gozta ki azt az eljárást, technológiát, amelynek ré­vén a borsodi barnakőszén­Várhatóan november 9-én tartja kihelyezett ülését Mis­kolcon a kormány. Mint is­meretes, a kabinet kihelye­zett ülését dr. Gyulai Gábor, a Magyar Köztársaság 3. számú régiójának köztársa­sági megbízottja, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye kormánypárti országgyűlési képviselői kez­deményezték, hogy a Mi­nisztertanács testközelben is­merkedhessen a térség gond­jaival. utcán kilométernyi hosszban beépített, öntöttvas szerelvé­nyekből ide vajon miért nem jutott 20—25 méternyi? Hej, ha látná az egykori városi fökertész, hogy mi lett a dédelgetett Erzsébet teréből 1991-re, bizonyára csodálkozna, miként e sorok írója is egy újsághírt olvas­va: „... csodálatosan rend­behozták az Erzsébet teret, a Kossuth-szobor talapzatát most is csinosítják ...” Iglói Gyula bői hurrátokat lehet nyer­ni. Ám mindez csak elmé­let maradt, mígnem egy új szabadalom révén, amelybe már bekapcsolódott dr. Si­mon László is, reménykel­tőén alakultak a dolgok. Az­tán újra elhaltak. A NYUGATIAK CSAK AZ ÁRAJÁNLATIG JUTOTTAK A ’80-as évek elején Mo- nos János vezérigazgató lá­tott fantáziát ezekben a hu- mátokban, így a Borsodi Szénbányák égisze alatt el­kezdődött valamiféle próba- gyártás. Már a tervek is ké­szen álltak a Vegyterv jó­voltából. ugyanis az edelé- nyi fatelep alkalmasnak mu­tatkozott a gépek fogadá­sára. Végül is a kazincbarcikai főiskolán folytak a kísérle­tek. Itt gyártották szakmai gyakorlat keretében a hall­gatók a huminsavat. Ehhez a TVK adott, illetve telepí­tett oda egy autoklávot. Összességében akkor 20 torma humátol gyártottak ie, s ezt az akkori nevén Roz­maring Tsz használta. Ezzel párhuzamosan folytak a kí­sérteik a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen is, vizs­gálták az így nyert anyagok terméshozam-növelő hatását. Az eredmények biztatóak voltak, ennek ellenére abba­maradt a gyártás. Talán azért is, mert a Borsodi Szénbányáknál vezetőváltás következett be, s az új ve­zetés elé komplexen soha nem került a Biocarbon ügye. Illetve biocarbon néven csak akkor vonult be a köz­tudatba a borsodi barnakő­1 szén humátja, mikor egy nyugatnémet és egy svéd üz­letember kezdett érdeklődni a szabadalom iránt, Ekkor a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Építőipari Vállalat gé­pein, a vállalat támogatásá­val, s természetesen bizo­nyos üzlet reményében min­tákat gyártottak a biocar- bonból. Ezeket a német szak­ember bevizsgáltatta, ár­ajánlatokat is adott, aztán, ki tudja, miért, megint nem lett semmi a biocarbon tér­hódításából. ÚJ MUNKALEHETŐSÉG EGY KIS BÁNYÁSZ­FALUBAN? Ügy hírlik, ismét érdek­lődést kelt a találmány. Alacskán ugyanis, ebben a kis bányászfaluban, úgyne­vezett „bagós” szénkibúvást észleltek, ami azt jelenti, hogy ez a fajta szén kitűnő kiindulóanyaga lehet a bio- carbonnak. Már csak azért is, mert az ilyenfajta szén kellőképpen oxidálódott ah­hoz, hogy a szükséges folya­matok viszonylag könnyen végbemenjenek, hatékony hun-iátokat lehessen nyerni. Keresik a vállalkozót, a vállalkozókat. A magunk ré­széről nyugodt lelkiismeret­tel hívjuk fel a figyelmet a biocarbonra. Egyrészt, mert környezetkímélő, helyettesít­het bizonyos műtrágyákat, másrészt talán valamiféle munkalehetőséget is hozna egy jobb sorsra érdemes kis bányászfaluban. (Vége) K. i. Mir« ló « ifocorfeon? 2. I „ÜzsÉiivÉs” AEacskáa WáSBesIkezókest tfér önkormányzat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents