Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
1991-09-24 / 222. szám
A miskolciak Erzsébet tere Ravallolt a gyilkos férjre (Fekete sarok című rovatunk a 8. oldalon) A MH5KOLCHAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM íl PS BE : 5.830 1991. SZEPTEMBER 24., KEDD SP fi® PE K ** Kicsi a távolság. Levesebb a kölisén A szlovák üzletek jó pénzt hozhatnak Ha minden simán menne A legtöbb kereskedő perspektívát lát a cseh és szlovák köztársasággal folytatandó export-import ügyletek lebonyolításában. Már- csak azért is, mert a szomszédos országban jó minőségű és kedvező árfekvésű árut kínálnak, s nem utolsósorban nem terheli a költségeket a nagy távolság miatti fuvardíj, hiszen a legtöbb esetben már a határmellékről beszerezhető az áru. A Pre-Comp Kft. 1991. május 31-én hozta létre két csehszlovák állampolgárral a Pre-Comp S. R. P. nevű vállalkozását, elsősorban kereskedelmi céllal, és természetesen a korábbi tevékenységi köréből adódó számítás- és irodatechnikai cikkek értékesítésével. A cég az elsők között alakult meg, amely szlovák bejegyzésű — hallottuk Barta Györgytől, az S. R. P. magyar területi igazgatójától. Miután a szomszédos országban keletkezett nyereség készpénzben onnan nem hozható ki, ezért termékeket importál-, nak Magyarországra. Igaz, hogy Szlovákiában kissé más i bankrendszer, mint nálunk, s néhány alkalommal gyorsabb ügyintézésre számítottak, mégis igen sok a közepes és kisebb cég, amelyik Magyarországon piacot keres. • Jó néhány olyan termék van, amelyből nagyobb készlettel rendelkeznek, mint például a közkedvelt, fából készült gyermekjáték. Ez az árucikk egyébként ott 22 koronába kerül, csakhogy ha nálunk nagvobb mennyiségben árusítani szeretnék, akkor a sok közvetítő migtt ''égül is 400 forintba is belekerülne Ez az ár viszont már magas ahhoz, hogy a mostani fizetőképes keresletben nagyobb mennyiségben eladható lenne. Sokféle akadályba ütköznek, akik Szlovákiából jó minőségű írószert szeretnének behozni. A Pre-Comp S. R. P. céget még az iskolakezdés előtt több kiskereskedő kereste fel, hegy hozzunk be számukra ezekből az árucikkekből — mondta Sólymos Zoltán, a Pre-Comp Számítástechnikai Kft. ügyvezető igazgatója — s mi szívesen is eleget tettünk volna a megbízásuknak. Csakhogy kiderült, hogy az iskolaszerek behozatala engedélyköteles, tehát nem tartozik a liberalizált importcikkek közé. Ezzel egyszersmind azt is meggátolják, hogy olcsóbban vásárolhassanak a szülők jó minőségű írószereket. A Traex-Borsod Számítás- technikai és Kereskedelmi Kft. szervezésében bonyolították le Miskolcon az ost- ravai cégek vásárát. Itt jó néhány olyan termékkel találkozhattak a miskolci üzletemberek, amelyeket onnan kedvezőbb áron vásárolhatnak. Itt kötötte meg az acélcsövekre és zártszelvényekre vonatkozó, mintegy százmillió forint értékű üzletét a Traex-Borsod is. Az idén legalább egymilliárd forint értékű forgalomra számítanak — hallottuk Károly István igazgatótól. Egyébként sikerrel értékesítették a Borsodi Szénbányák állóeszközei közül a Hemseid típusú frontfejtőket, amelyért energetikai szenet hoztak be. A Tüzép számára mintegy negyvenmillió forintért hoz- na.k be az idén lakossági barna- és feketeszenet. Mintegy tízmillió forint értékben pedig különböző sportfelszerelések, köztük vitorláshajók érkeznek majd hozzánk. (vadas) A cseresznyék maradink, a név változik Megdöbbentően kevés az a szakirodalmi mű, amelyből az érdeklődő hiteles ismereteket szerezhet Miskolc (cpí- tés)történetéről. A Ferenc József-kori Szendrei-monog- ráfiát az 1929-ben kiadott Halmay—Leszih várostörté- neli kiadvány követte, majd 1960-tól, néhány Panorámakiadvány. E műfajban, igen sok hibával, immár 9 éve adták ki az utolsó, Miskolcról készített útikönyvet. Tudományos igényű városmonográfiát a város hajdani vezetői az eltelt majd’ fél évszázad alatt nem készítettek. Tavaly őszi tájékoztatás szerint Miskolc új várostörténeti monográfiájának ügye már kimozdult a holtpontról, ámde még évek kellenek ahhoz, hogy első kötetét kézbe kaphassuk. Ebben a helyzetben hiánypótló (is) az a cikksorozat, amelyet a miskolciak napilapja, a Déli Hírlap idén május óta közöl, képekkel is bemutatva városunk egyes jeles épületét egykori ts mai állapotában. A szerkesztőség olvasói közreműködést is kért a sorozathoz. Reflexióim papírra vetése az utóbbi okán történik. @ HÍR VOLT A VIRÁGZÁSUK A Szabadság tér, a régi miskolciak emlékezetében máig Erzsébet tér maradt. Ha a küszöbön álió, rendszerváltozást is tükröző utcanévváltozások megtörténnek, lehet, hogy a tér ismét új nevet kap: Kossuth Lajos tér. Mellesleg ez a tér látszólag szabályos téglalap, de létezik egy szemmel alig észrevehető eltérés a tér két rövidebb oldalánál. A kereken 100 méter hosszú tér házak között mérhető szélessége a Széchenyi utcánál 23 méter, míg a „Diószeghy. háznál”, a Szinva felől már eléri a 27 métert. A csaknem százéves tér kialakítása és kertészeti arculata többször is megváltozott. A legutóbbi évtizedekben megszokott képét 1962- ben a ma is közöttünk élő Menner László műépítész tervei szerint alakították ki. A tér burkolatát felújították a szökőkutakkal együtt, az egyedi műkőszegélyek darabjait is tervei szerint gyártották le, építették be. Az időben a terebélyes japán cseresznye- fák virágzása eseményszámba ment, még az országos sajtó is hírt adott a virágnyílás pompájáról. Közmű- vesítési munkák miatt a fák nagy része később kipusztult, s az egységes kép érdekében a megmaradottakat is kivágták, de az új fasorokat 1966-ban ugyanabból a változatból telepítették ismét. • AZ UTÓDOK Tavaly az 1966-ban újratelepített fasorok sorsa csaknem megpecsételődött, s ezzel eltűntek volna a Bara- bits Fülöp városi főkertész által 1913-tól itt meghonosított japán cseresznyefák. Végül is 1990. év őszén kiültettek 24 bokrosán növekvő csemetét, amelyeket Szombathelyről szereztek be. Ha ezek is olyan terebélyesek lesznek, mint a negyvenes években volt elődeik, ugyan mi fog látszani az új kandeláberek egyike-másiká- ból, mert több helyen ezektől 1 méternyire vannak a csemeték. Mívesnek szánták, de a formák és arányok sajátos alkalmazása miatt ráadásul számomra torzóként hatnak az egyedi lámpatestek. • SZEBB LEHETNE A fényképeken túl több év. tizedes személyes tapasztalatomból tudom, hogy soha ilyen avatatlan kézzel nem nyúltak a szobor posztamen- sének közvetlen környezetéhez, mint napjainkban. A tavalyi felújításnál történt meg először, hogy útburkolati betonkockákból rakott „fallal” keretezték a szobor talapzatát. Ez az anyag- választás és a formai megoldás nem a város pénztárcájának, hanem a tervezői fantáziának a szegénységéről tanúskodik. Nagy kár, hogy a tér déli vonalán „ott felejtették” a csorba szélű betonelemes víznyelőt is. AfőAz első kutatások még a ’60-as években, folytak, az akkori Szénbányászati Tröszt keretén belül. Azt vizsgálták, hogy a borsodi barnakőszénnek a humátjai menynyire hasznosíthatók a mezőgazdaság, az egészségügy és az akkumulátorgyártás területén. Persze hozzá kell tenni, hogy a tonnák bűvölete mellett eltörpült a hulltátok jelentősége, valamiképpen annak a kirakatpolitikának a része volt, hogy tudniillik a vállalatnál nagy- jelentőségű a „tudományos megvalósítás”. Valójában két szakember nevéhez fűződnek a kutatások és kísérletek, illetve az első szabadalmaztatás. Tóth Béla és Nemes Árpád dolgozta ki azt az eljárást, technológiát, amelynek révén a borsodi barnakőszénVárhatóan november 9-én tartja kihelyezett ülését Miskolcon a kormány. Mint ismeretes, a kabinet kihelyezett ülését dr. Gyulai Gábor, a Magyar Köztársaság 3. számú régiójának köztársasági megbízottja, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye kormánypárti országgyűlési képviselői kezdeményezték, hogy a Minisztertanács testközelben ismerkedhessen a térség gondjaival. utcán kilométernyi hosszban beépített, öntöttvas szerelvényekből ide vajon miért nem jutott 20—25 méternyi? Hej, ha látná az egykori városi fökertész, hogy mi lett a dédelgetett Erzsébet teréből 1991-re, bizonyára csodálkozna, miként e sorok írója is egy újsághírt olvasva: „... csodálatosan rendbehozták az Erzsébet teret, a Kossuth-szobor talapzatát most is csinosítják ...” Iglói Gyula bői hurrátokat lehet nyerni. Ám mindez csak elmélet maradt, mígnem egy új szabadalom révén, amelybe már bekapcsolódott dr. Simon László is, reménykeltőén alakultak a dolgok. Aztán újra elhaltak. A NYUGATIAK CSAK AZ ÁRAJÁNLATIG JUTOTTAK A ’80-as évek elején Mo- nos János vezérigazgató látott fantáziát ezekben a hu- mátokban, így a Borsodi Szénbányák égisze alatt elkezdődött valamiféle próba- gyártás. Már a tervek is készen álltak a Vegyterv jóvoltából. ugyanis az edelé- nyi fatelep alkalmasnak mutatkozott a gépek fogadására. Végül is a kazincbarcikai főiskolán folytak a kísérletek. Itt gyártották szakmai gyakorlat keretében a hallgatók a huminsavat. Ehhez a TVK adott, illetve telepített oda egy autoklávot. Összességében akkor 20 torma humátol gyártottak ie, s ezt az akkori nevén Rozmaring Tsz használta. Ezzel párhuzamosan folytak a kísérteik a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen is, vizsgálták az így nyert anyagok terméshozam-növelő hatását. Az eredmények biztatóak voltak, ennek ellenére abbamaradt a gyártás. Talán azért is, mert a Borsodi Szénbányáknál vezetőváltás következett be, s az új vezetés elé komplexen soha nem került a Biocarbon ügye. Illetve biocarbon néven csak akkor vonult be a köztudatba a borsodi barnakő1 szén humátja, mikor egy nyugatnémet és egy svéd üzletember kezdett érdeklődni a szabadalom iránt, Ekkor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építőipari Vállalat gépein, a vállalat támogatásával, s természetesen bizonyos üzlet reményében mintákat gyártottak a biocar- bonból. Ezeket a német szakember bevizsgáltatta, árajánlatokat is adott, aztán, ki tudja, miért, megint nem lett semmi a biocarbon térhódításából. ÚJ MUNKALEHETŐSÉG EGY KIS BÁNYÁSZFALUBAN? Ügy hírlik, ismét érdeklődést kelt a találmány. Alacskán ugyanis, ebben a kis bányászfaluban, úgynevezett „bagós” szénkibúvást észleltek, ami azt jelenti, hogy ez a fajta szén kitűnő kiindulóanyaga lehet a bio- carbonnak. Már csak azért is, mert az ilyenfajta szén kellőképpen oxidálódott ahhoz, hogy a szükséges folyamatok viszonylag könnyen végbemenjenek, hatékony hun-iátokat lehessen nyerni. Keresik a vállalkozót, a vállalkozókat. A magunk részéről nyugodt lelkiismerettel hívjuk fel a figyelmet a biocarbonra. Egyrészt, mert környezetkímélő, helyettesíthet bizonyos műtrágyákat, másrészt talán valamiféle munkalehetőséget is hozna egy jobb sorsra érdemes kis bányászfaluban. (Vége) K. i. Mir« ló « ifocorfeon? 2. I „ÜzsÉiivÉs” AEacskáa WáSBesIkezókest tfér önkormányzat