Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
1991-09-21 / 220. szám
/ Bombariadó a Földesben (FEKETE SAROK CtMC ROVATÜNK A 8. OLDALON) Lesz újra XXIII. ÉVFOLYAM, 220. STÁM 1991. SZEPT. 21., SZOMBAT árosnak? Mi lesz a sorsa a ma elhanyagolt, jórészt tönkrement hajdani népkerti Vigadónak’ Ezt a kérdést nemrég tettük fel lapunkban annak kapcsán, hogy a sörfesztivál sürgése- forgása közepette még szembetűnőbb volt az egykoron rangos épület elhagyatottsága, kopottsága. Nem akármilyen házról van szó - ezt cikkünkben Iglói Gyula várostörténc-ti krónikarészletei is bebizonyították. Nos, kiderült, hogy bár azt irtuk: tőkés partner, vállalkozó és jó ötlet is kellene, a feltételes mód nem volt teljesen indokolt. Ötlet, vállalkozó, és talán töke is akadna - legalábbis ezt kívánta bebizonyítani a Szinva BT vezetősége. Cikkünk a 3. ( idolon. BaHen-Würltembergben nagy volt az érdeklődés bszak-maoyarorszáqi napok A legfontosabb a kapcsolatteremtés A magyar gazdaság és kultúra napja és Magyarország bemutatkozik Baden- Württembergben címmel észak-magyarországi napokat rendeztek Németországban. A rendezvény a napokban volt, az Agora Kft.-vel közösen az Lszak-magyaror- szági Gazdasági Kamara szervezte. Mydlo Tamást, a kamara helyettes titkárát kérdeztük a rendezvény sikeréről. Valamennyi kiállító — mintegy 24 cég — igen jó tapasztalatokkal tért haza. A cégek vezetői elmondták, hogy várakozáson felüli volt az érdeklődés és igen sok üzleti megbeszélésre került sor. Elsősorban azok a gépipari termékeket gyártó német cégek jelentkeztek, amelyek magyarországi beszállítókat keresnek. Ugyanakkor azt is elmondták, hogy a német üzletemberek véleménye szerint nem fontos rögtön a vegyes vállalat alapításával fáradozni, hanem az a lényeges, hogy először kapcsolatot létesítsenek egymással, és ha ez sikeres, akkor gondolkodhatnak a vegyes vállalat alapításán. A huszonnégy résztvevő közül az egyik legnagyobb érdeklődéssel a vámszabad területen létesült Prec-Cast Öntödei Kft.-t fogadták. Mint azt Fazekas Lászióné, ügyvezető igazgatótól megtudtuk, náluk tizenhat némert cég jelentkezett be. de ennél jóval több, pontosan huszonöt cég képviselője látogatta meg a kft.-t. Eredményes tárgyalásokat 'folytattak a különböző német autó- és műszeripari gyártókkal. amelyeknek képviselői elismeréssel szóltak a sátoraljaújhelyi kft.-ben gyártott öntvényekről. A speciális termékekre már újabb megrendeléseket is kaptak, többen befektetési szándékuknak is hangot adtak. Az észak-magyarországi bemutatkozás sikeréről megkérdeztük a másik felet is. Viktor von Kakossy, a GWZ kelet-európai referatúrájá- nak vezetője elmondta, hogy igen elégedettek voltak a magyar kiállítók esztétikai megjelenésével és most már a cégekről készült bemutatkozó prospektusok is megfeLegtöbb helyen még csak hangolnak a nagy őszi vadászidény „főszereplői”, a szarvasbikák, de a Bükk- fennsíkon és a szélsőséges éghajlatú, úgynevezett „fagyzugos” helyeken már szinte egész éjjel „orgonáinak”. A csapatbikák messzire hangzó torokhangja veri fel a ködfátyolba burkolózó erdő csendjét, párviadalra híva a keresőbikát, össze- akaszkodásukkor agancsaik éles csattanása jelzi, hogy komoly a viadal, s a vesztes megszégyenítve kullog el a harc színhelyéről. A holdfényben fürdő erdei tisztáson lefolyó küzdelem a magaslesekről felejthetetlen látványt nyújt azoknak is,akik nem puskával, hanem meszszelátóval keresik fel a viadal színhelyét. A vadásztársaságok tagjai mellett, mint minden évben, az idén is megérkeztek a külföldi vadászok is. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bükki és zempléni rezervátumaiba mintegy félszáz külföldi vendégvadászt várnak. Zsákmányuk eddig négy szarvasbika. A Miskolcon működő és a külföldiek trófeáit elbíráló bizottság minősítése szerint két trófea ezüstérmes. A vadászok megállapítása szerint az igazi szarvasbőgés még csak ezután várható. Egyre több helyen és egyre nagyobb számban szólalnak meg az erdők királyai. A megye erdőségeiben mintegy 600 bika vár kilövésre. lelnek a nemzetközi színvonalnak. Több kiállító esetében ez a legelső kapcsolat- felvételt jelentette. A német cégek képviselőinek jó része nem sokkal a rendezvény előtt tért vissza szabadságáról. de a megnyitón 250-en, a fogadáson pedig mintegy 350-en vettek részt. Nagy sikere volt dr. Tolnai Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke előadásának. A különböző szakmai konzultációk sok érdeklődőt vonzottak, mint ahogyan a kulturális programokra is sokan kíváncsiak voltak. (vadas) Nem pazarol a Miskolci Közlekedési Vállalat. A cég a mai magyar vállalatok szintjén jól működik, jól- szervezetten gazdálkodik. Ennek ellenére nincs okuk a városháza vezetőinek, hogy elégedetten dőljenek hátra székeikben. Amikor ugyanis átvilágították az MK'V-t, nemcsak a már idézett megállapításra jutottak a szakértők: szerintük volna min változtatni. S hogy mi szükség volt az átvilágításra? Erről Edőcs József, a polgármesteri hivatal osztályvezetője úgy nyilatkozott, hogy egyrészt a közgyűlés kívánságára történt. Valamint azért, meit szeptember 1-től a törvény értelmében önkormányzati tulajdonba kerültek a helyi kommunális vállalatok. Saz átvilágítás arra is rávilágíthat: a város hogyan tudná a leggazdaságosabban, a legjobban működtetni ezeket. A közterület-fenntartóknál már volt ilyen vizsgálat, a vízműveknél pedig ezután lesz. • LEHETNE CÉLSZERŰBBEN Ami az MKV-t illeti: náluk a Dunaholding Rt. szakemberei néztek szét. Interjúkat készítettek az alkalmazottakkal, s ezek a beMibe kerül a lignit? Időről időre elterjed egy magyar útszakaszról, hogy ez a „halálát'’. Ennek a jelzösítésnek mindig valós oka van, akárcsak most, a hármas főút, a bükkábrányi külszíni fejtés mellett elvezető szakaszát illetően. Aki jár erre, az pontosan tudja miről van szó. Az itt kitermelt lignitet egy zseniális ötlet alapján csotrogány teherautók hadával szállítják az amúgy is katasztrofálisan túlzsúfolt hármas úton az erőműig. A lignittel megrakott szerelvények csigalassúsággal kúsznak az úton, az őrületbe kergetve a többi közlekedőt, akik közül mindig akad néhány akinek „elszakad a cérna”, és előzni kezd. Az elmúlt héten kétszer állt karambol miatt órákig a forgalom a hármason, a fejtés mellett. Ha csapadékos az idő, akkor az őrjítő forgalom mellé még hozzájárul az a jégpályaszerűen csúszós sárréteg, amivel az országutat a bányaterületről felhajtó teherautók borítják be. Nyilván azért született a döntés az országúti szállításra, mert ez tűnt a legolcsóbbnak. A számítás azonban hibás: j nem kalkulálták be a néhány megnyomorodó, esetleg az élettől is elbúcsúzó embertársunkat, az állandó veszélyt, az elpazarolt időt és benzint, a légszennyezést, a főút kopását. Persze, hogy nem kalkulálták, hiszen ezekben a könyvelési rovatokban nem a vállalat, vagy az állam a fizető fél, hanem többnyire az állampolgár. Az állampolgár rovására pedig sokmindent felvállalnak mások — ehhez itt e kis hazában már hozzászoktunk. Persze ha már ez var, lehetne egy kicsit másként is csinálni, hogy ne hordják ki a sarat az útra a teherautók, azután ügyelni arra, hogy ne álljanak össze megelőzhetetlen konvojba, és még talán figyelmeztető festéssel, fénnyel is el lehetne látni a lignitszállítókat. Azaz lehetne tenni a veszélyeztetett szakasz közlekedésbiztonságáért — no de nyilván minden intézkedés pénzbe kerül, és akkor könnyen lehet, hogy nem is olyan olcsó az olcsónak tartott közúti szállítás ... A lignit egyébként nem túl drága fűtőanyag, olcsóbb, mint a jó minőségű szén, vagy kőolaj, De ezen a rövid útszakaszon mégis úgy tűnik, többet ér, mint az ember. (k—6> szélgetősek adták az átvilágítás alapját. Velük párhuzamosan egy nyugatnémet szakértő is vizsgálódott a közlekedésieknél. Mindketten hasonló eredményre jutottak. Például arra a véleményre, hogy szervezetét tekintve, jól működő vállalatról van szó. De ez a szervezet túltagolt, túlbonyolított. Átcsoportosításokra lenne szükség. Például a főosztályvezetői szintet ki kellene iktatni, illetve az igazgatóihoz lehetne csatolni. Az ilyen és hasonló egyszerűsítésekkel kímélhetnék a költségeket és célszerűbbé tehetnék magát a vállalatot is. Amelyiknek a gazdálkodásáról egyebek között azt írták le, hogy a mai magyar vállalatok szintjét tekintve jól- szervezetten teszi ezt, a feladatát ellátja, a rendelkezésére álló eszközökkel nem bánik pazarló módon. Arra is kíváncsiak voltak, hogy kellően kihasználják-e a számítógépeket, amikkel egyébként jól ellátott cég az MKV. A válasz: közel sem úgy, mint például egy hasonlóan felszerelt nyugateurópai cégnél tennék. Ha az MKV-nál egy úgynevezett vezérlőgépet állítanának munkába, azzal megszűnne a jelenlegi párhuzamos adatfeldolgozás. A számítógép- központot pedig az igazgató hatáskörébe kellene utalni. © SEGÍT a SZÁMÍTÁSTECHNIKA Az MKV-nál történt vizsgálatról hamarosan tájékozódik a közgyűlés is. A szenátorok szeptember 30-án tárgyalnak erről. Arról is hallanak majd, hogy az átvilágítás eredményét ismertették az MKV vezetőivel is, akik összeállítottak egy tervet, hogy mindezek alapján mit kellene másként csinálniuk. Felülvizsgálják például a számítástechnikai koncepciójukat. De nemcsak a most szárn- bavett változtatnivalóktól remélik a megtakarítást. A vállalat féléves beszámolójából kiderült: a közgyűlés tavaszi határozata értelmében az év első hat hónapjában is takarékosabbak voltak. Ennek köszönhető, hogy ismét eredeti útvonalán jár a 101-es és valamivel kevesebbet kell várni a megállókban a buszokra szeptember 1 óta — tájékoztatta a Déli Hírlapot Edőcs József, a polgármesteri hivatal osztályvezetője. (bujdos) Közelebb ügyfelekhez A Reálbank az Express-irodában az Az Express Utazási Iroda portáljára egy új cégtáblát függesztettek: a Reálbank Rt.-ét. — Mit jelent az új párosítás, talán házasságot kötöttek a bankkal? —- kérdeztük Király Lászlót, az utazási iroda vezetőjét. — Valóban erről van sző. Az előzményekről el kell mondani annyit, hogy annak idején a Budapest Bank bocsátotta ki igen jő kondíciókkal a Reállízing kötve, nyékét. Ezt egyebek mellett, , mint a bank egyik osztálya tette, majd később mint a Budapest Bank leánybankja. Az idén pedig megalakult, mint ^ az első igazán magánbank. Reálbank Rt. néven. Az alapító tagok sorában van az Express Utazási Iroda is. Természetesen ennek a pénzintézetnek is az a célja, hogy ügyfeleihez minél közelebb kerüljön, szolgáltatásait ne csak a fővárosiak érjék el. A hálózati tevékenységre az Express Utazási Irodák alkalmasak. — A banki kapcsolat netalán mentőövet is jelent az utazási irodák számára? Mert mint mondta., a turizmus a béke iparága,, és a pénztelenség miatt s nem sokan ostromolják most az utazási irodákat. — Sajnos, emiatt alakult így a szabad kapacitásunk. Az irodáinknak megvan a kellő infrastruktúrája, számítógépes rendszere és személyzete is, hogy a banki tevékenységbe bekapcsolódjunk. De ez ma még csak egyetlen szolgáltatásra, a Reállízing kötvény forgalmazására korlátozódik. Ezen kell megtanulni a banki műveleteket, de a tervek szerint mint a Reálbank képviseleti irodái űjabb és űjabb ügyfelekkel foglalkozhatunk, s később talán még számla- vezetők is lehetünk. Egyébként a nyugati országokban egyáltalán nem idegen a banki tevékenység az utazási irodákétól. O. E, hahóig: n pazarol az MKV Mire világítottak rá az átvilágítok?