Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

1991-09-17 / 216. szám

Sokan próbálkoztak a táska megszerzésével, de természetesen sikertelenül (Kerényi felvétele) Csak egy igaio^vá^yt kérlek Vigyázzf a táska ráz! Százezer forintos nyerési lehetőség csábított több száz embert vasárnap délután a miskolci sportcsarnok előtti térre. Egy piros nyitott sportkocsiban egy fekete bő­rönd árválkodott az ülésen. A feladat igen egyszerű­nek látszott, úgy kellett vol­na kihorgászni a 100 ezer forintot érő fekete koffert, hogy a riasztó csöndben ma­radjon. A könnyű pénzke­reseti lehetőség több em­bert szédített meg. Kampós vaspálcával, röviddamilos horgászbottal, partvisnyéllel és puszta kézzel is megpró­bálkoztak a pénzzel teli kof­fer kiemelésére. Veszteniva­lójuk igazán nem volt, mi­vel pályázati feltételként csupán egy személyi igazol­Tüntetés a családért Tüntetés lesz Miskolcon ma délután négy órakor a családi pótlék megadóztatá­sa ellen. A terv szerint a tüntetők a Széchenyi út sarkától vonulnak a sajtó­házig. Részlet a petícióból: „Az elmúlt rendszer csak szavakban volt gyermek-' és családpárti, valójában gyer­mek- és családellenes volt. Bízunk benne, hogy megvá­lasztott képviselőink elérik, hogy az új rendszer ne le­gyen deklaráltan is gyer­mekellen is." A tüntetést Mocsári Gabriella, a Mag­zatvédő Társaság helyi cso­portjának elnöke szervezi. A Doni Bajtársak Szövetségének vasa A Doni Bajtársak Szövet­ségének Miskolci Csoportja értesíti tagjait, hogy szep­tember 18-án. 14 órától Mis­kolcon, a Kisgazdapárt szék­házában (Baross Gábor u.) vezetőségválasztó közgyű­lést tart, melyre tagjait meghívja. Kérjük, hogy a közgyűlés tárgyának fontos­ságára tekintettel, mindenki szíveskedjen megjelenni. A miskolci csoport vezetősége ványt kértek a nem min­dennapos demonstráció veze­tői a Quali-Top biztonság­technikái kft. munkatársai. Talán ennek a következmé­nye, hogy egyetlen igazi pro­fi autófosztogató sem me­részkedett a kocsi közelébe! Végül is a riasztó az Avi- tal típusú betörőfogó kitű­nőre vizsgázott. Ez a mik­rohullámú érzékelővel ellá­tott csodaherkentyű a kö­zelmúltban került le a Co­com-listáról. Elsőként a Qua!i-Top, a RIMI MS ma­gyar—amerikai kft. észak- ínagyarországi képviselete árusítja. A pénzt őrző feke­te diplomatatáska is ugyan­csak náluk vásárolható meg. Különlegessége, hogy hiába is horgászták volna ki, a kis koffer 40 ezer voltos áramütést mért volna a tol­vajra ... Sz. I. Megkérdeztük olvasóinkat 1. Itt a Hajnali Hírlap! 1400--24 vélemény Akár találós kérdésnek is beillene: él Miskolcon két csoport ember (az egyik cso­port jó 25 ezer főt számlál, a másikhoz mindössze hu­szonötén tartoznak), akik igen szoros kapcsolatban vannak egymással; sok min­dent tudnak egymásról, de személyesen soha sem talál­koztak (legalábbis mindany- nyian egyszerre) egymással. A megfejtés egyszerű: a na­gyobbik csoport Önökből, kedves olvasóinkból áll, a maroknyi csapat pedig a Déli Hírlap szerkesztősége . .. • AZ ÚJSZÜLÖTTNEK MÁR VAN NEVE Nemrégiben mi, a szer­kesztőség munkatársai töb­bet is megtudtunk önökről egy szakszerűen lebonyolí­tott közvélemeny-kutalás ál­tal, melyet a Regiteszt Köz­vélemény- és Piackutató Kft. készített el. Két okból végeztettük el ezt a vizsgálatot. Először is: a legutóbbi felmérés óta sok év telt el, s ezalatt nagyot változott a világ, változtak önók is, és természetesen mi is. A másik ok — és ez volt a nyomosabb — pedig az, hogy hamarosan belevágunk nagy tervünk megvalósításá­ba, melyet régóta dédelge­tünk már. Az újszülött ne­ve Hajnali Hírlap lesz, s ok­tóber 1-én látja meg a nap­világot: természetesen ha­sonlít majd szülőjére, a Déli Hírlapra, de reményeink szerint más erényeket is fel­mutat majd, s újabb olva­sókat hódít meg. Együtt él majd a két lap, jól megférve egymással, hi­IMncs meg a befektetők biztonsága (1.) Kinek kell a volt vállalat? Az átalakulás a privatizációhoz nem elég Privatizálni gyorsan kell — mondják az ország veze­tői, gazdasági szakemberei, de az elmúlt másfél év so­rán sem alkották meg azo­kat a létfontosságú, alapve­tő törvényeket, amelyek a befektetők anyagi támogatá­sát, biztonságát szolgálnák. Az előprivatizáció csődöt mondott, a privatizációból ez évben befolyó összeg csu­pán töredéke lesz az elő­irányzottnak. Az átalakítási folyamat gyorsítására szolgál(na) az a kormányzati törekvés, melynek-értelmében a vesz­teséges állami cégek veze­tőit állásukból felfüggesztik, s helyükre privatizációs biz­tosokat neveznek ki. Hogy ezzel gyorsabban halad-e az átalakítás, kétséges. Az ed­digi tapasztalatokról, magá­ról az eladás „levezénylésé­ről”. térségünk vállalatainak eladhatóságáról érdeklőd­tünk az In Salvo Vállal­kozás — Szervezési és Ta­nácsadó Iroda — munkatár­saitól. dr. Gonda Zsolt igaz­gatótól, dr. Szoboszlay Ka­talin jogtanácsostól és Szentpéteri István kereske­delmi igazgatótól. — Elöljáróban annvit, hogy önmagában privatizálni nem lehet, párhuzamosan el kell végezni a cég gazda­sági átalakítását is. Formáli­san a gazdasági átalakulás meg kell. hogy előzze a pri­vatizációt, de a gyakorlat­ban ez párhuzamosan szo­kott lezajlani. Az átalakí­tásnak két útja lehetséges. Ha a vállalat államigazgatá­si felügyelet alatt áll, nyil­vánvaló, hogy a tulajdonjo­gokat az illetékes miniszté­rium gyakorolja — így nála kell kezdeményezni a priva­tizációt. Ha viszont igazga­tótanács, vagy küldöttgyűlés irányítja a vállalatot, akkor e csoport 3/4-es többségű szavazata szükséges az át­alakítás elkezdéséhez. Ha ez megvan, a szándékot be kell jelenteni az Állami Vagyon­ügynökségnek. Az ÁVÜ jó­váhagyása esetén a vállalat­nak készítenie kell egy át­alakulási tervet, ezt beter­jesztik az ÁVÜ felé, s végül ő hagyja jóvá az átalakulást. Ma s a folyamat nem bo­nyolult, a gondot az okozza, hogy legtöbbször a cég ma­ga sem tudja, hogy mit akar csinálni. A legtöbb vál­lalatnál nincsenek tisztában a lehetőségeikkel. — Mikor kapcsolódik be az Önök consulting cége az átalakításba? — Felkérés, vagy pályázat útján rögtön az elején be­kapcsolódunk. Mi készítjük el az anyagot a küldöttgyű­lésnek. VT-nek. Minden esetben javasoljuk a vállalat átvilágítását. Ebben konkré­tan megvizsgáltatjuk, hogy milyen adottságokkal ren­delkezik a cég, milyen lehe­tőségek állnak előtte, mit ér­demes fejlesztenie, mit nem, milyen eszközparkkal ren­delkezik. Ez azért is jó, mert. ha az átalakulás után külföldi vevő jelentkezik, rögtön látja, hogy mit vesz meg. Az átvilágítás után el­készítjük tehát az átalaku­lási tervet, s a létrejövő gazdasági társaságot az in­duláshoz. szükséges alaosza- bállval is ellátjuk. Az átala­kítás után egy másik cég is bekapcsolódik az eladásba, mert állami vállalat esetén eleve két eég kell a privati­zációhoz. Egyik cég az át­alakítást végzi (tehát a va­gyonértékelést, auditálást, átvilágítást), a másik pedig magát az eladást. Értelem- szerű, hogy aki értékel, az nem adhat el. A kettő ösz- szeférhetetlen. — Megyénk állami vál­lalatai hol tartanak a pri­vatizációs folyamat végre­hajtásában? — Térségünkben elsősor­ban gazdasági átalakulásról beszélhetünk, folyik a Köz­terület-fenntartó Vállalat, a Sütőipari Vállalat, a Borsod Tourist, az edelényi és a debreceni ruhagyár, vala­mint az Avas Bútorgyár gazdasági átalakítása, illetve befejeződött a Merkúr pri­vatizációja. A gazdasági tár­saságok elsősorban külföldi befektetőket várnak, s csak második lépésként keresünk hazai befektetőt. Jelenleg az a jellemző, hogy a dolgozók, vagy tőkeerős csoportok vá­sárolják meg a privatizáció során a részvények egy ré­szét. Az eladás területén ugyanakkor érzünk egy olyan hiányt, ami megkérdő­jelezi a végrehajtás sikeres­ségét: nevezetesen, hogy van egy utasítás, de nem látjuk az eszközöket, amivel ezt végre lehet hajtani. S ha ezek (adó, hitelkonstrukciók) nem változnak, akkor az át­alakítás során csak nevet vált a cég, s egy rossz álla­mi vállalatból csinálunk egy rossz gazdasági társulást. Kell a gazdasági változás, gyorsan kell, de mi lesz azokkal a cégekkel, melye­ket az átalakítás után nem tudunk privatizálni? (Folytatjuk) szén azonos a céljuk: minél gyorsabban és jobban infor­málni, szórakoztatni önö­ket. A Hajnali Hírlap tud majd olyat is, amit a Déli Hírlap nem: előfizethető na­pilapként eljut majd azok­hoz is, akik a Déli Hírlap dél körüli árusítási idejében éppen nem járnak a város forgalmas pontjain, munká­juk, elfoglaltságuk, vagy ép­pen lakhelyük miatt nem tudnak hozzájutni a laphoz. • MEGMÉRETIK NAPONTA A Déli Hírlapot majdnem kereken 22 évvel ezelőtt — 1969. szeptember 1-cn — in­dítottuk útjára, s tulajdon­képpen azóta is, nap mint nap közvéleményt kutat, megmérettetik Önök által, tekintve, hogy kis hányadá­tól eltekintve újságosstan­dokon, rikkancsok által, az­az „utcán át” kel el. Az alapvető célkitűzé­sünk azóta sem változott: a miskolciak lapja akarunk lenni, arról és úgy írni, aho­gyan azt a miskolciak igény­lik. A Hajnali Hírlapnak ter­mészetesen új olvasókat is szeretnénk toborozni, azon­ban egy miskolci napilapot érintő kérdésekben Önök, a Déli Hírlap régi olvasói a legavatottabb szakértők. A közvélemény-kutatás kétféle módszerrel készült. Az utcán kérdeztek meg 1400 olyan miskolcit, akiket vé­letlenszerűen választottak ki, a város 16 legforgalmasabb újságárusító-standjánál, a hét négy különböző napján, délelőtt 11 és délután 4 óra között, őket a Hajnali Hírlap megjelenésének szem­pontjából faggatták a kér­dezők. A Déli Hírlap tartal­mi elemzésére a lap olvasó­táborából két. egvenként 12 főnyi csoportot kértek fel, akiket alaposan kifaggattak a lapról, és saját olvasási szokásaikról. (Folytatjuk) Kiss József 4 Miskolci 7 erm észetqy ág jász Központban Pszichiáter, logopédus és U-Su-oktato A NŐI BETEGSÉGEKTŐL A DADOGÁSIG + DIAGNÓZIS A FOL-FÉLE MÓDSZERREL + AZ EVEZŐS VÁLOGATOTT MASSZŐRÉ VOLT Visszatért Miskolcra Vla­gyimir Litvinov, Ukrajna első számú extraszenszc, aki a Miskolci Természetgyó­gyász Központ orvos-extra- szensz, csontkovács teamjét vezeti. Vele együtt érkezett dr. Vitalij Falkov lett pszi- chiáter-extraszensz, Olga Vaganova lett logopédus, Alekszej Misin kijevi masz- szőr és Szergcj Szahozsnyik kijevi U-Su-oktató. A Semmelweis utca 3. szám alatti Természetgyó­gyász Központ új gyógyítói komplex terápiát alkalmaz­nak, egy-egy beteget több specialista is kezel, ha ez szükséges. Vitalij Falkov, a rigai Gyógyszermentes Kezelés- és Elektrodiagnosztikai Központ igazgatója, a bioenergetika kérdéseivel csaknem két év­tizede foglalkozik. Klinikán tíz éve dolgozik, egyebek kö­zött a Lett Tudományos Aka­démia Bioenergetikai Szak- bizottságának a titkára, az Egészségügyi Minisztérium egyik bizottságának a tagja. Megbízatásait, tiszteit ered­ményes munkájával érte el. Sikerrel gyógyítja — töb­bek között — a gyulladásos női betegségben szenvedőket, a szív- és érrendszeri pana­szokkal küszködőket, a gyo­morbetegeket, eredményesen kezeli azokat is, akiknek évek, évtizedek óta tartó fejfájás nehezíti meg az éle­tüket. Gyógyulást remélhet­nek a pszichés idegrendszeri zavarokkal küszködök is. Falkov professzor bioener­giával, fitoterápiával, pszi­choterápiával, keleti pont­masszázzsal, szuggesztióval gyógyít, a Fol-féle módszer­rel (és műszerrel) diagnosz­tizál. Ezzel a különleges esz­közzel képes megállapítani, hogy a gyógyszerektől az ételekig milyen hatással van­nak a szervezetünkre az oda bevitt anyagok. Olga Vaganova Lettország főlogopédusa, aki hagyomá­nyos és nem hagyományos módon kezeli a beszédhibás gyerekeket és felnőtteket. Ha a dadogós kisgyerek szülei megfogadják tanácsait, he­tek alatt csodás eredménye­ket érhetnek el. A nagyob­baknak is minden segítséget megad ahhoz, hogy leküzd­jék beszédhibájukat. Alekszej Misin, a szovjet evezősválogatott masszőré volt hat éven keresztül, de számos híres balett-táncos is az ő kezei között lelt fizikai megújulást. A sportmasszá­zson kívül sokféle gyógy- masszázs tudója, a fél vilá­got bejárta, mint gyógyító, és mint sportoló. (A szov­jet négypárevezős-válogatott tagja volt, Mexikóban hato­dikok lettek.) Az U-Su nálunk talán még kevésbé ismert kínai harc­művészeti rendszer. Gao Guan Ven volt Szergej Sza­hozsnyik első U-Su-mestere. A tanítványból is mester vált. hivatásszerűen oktatja a Csan-Csuent (Hosszú Ököl technika), a Nyan-Csuent (Déli ököl), és ami miatt a Természetgyógyász Központ­ba érkezett: a Taj-Csi-Csu- ent, ezt a világszerte alkal­mazott gyógyító gimnaszti­kát. A Taj-Csi-Csuen moz­gósítja, fejleszti a szervezet belső energiáit, nemcsak tes­tileg, hanem lelkileg is erő­síti az embert: kisgyerektől az idősekig. Vlagyimir Litvinovot ko­rábban már bemutattuk, ő az orvosigazgatója annak az ogyesszai, kijevi, athéni gyógyító központnak, amely az orvos-természetgyógyászo­kat Miskolcra irányítja. Lit­vinov doktor honosította meg városunkban a Magyar- országon ma még egyedül­álló komplex terápiát. A Semmelweis utca 3. szám alatti Természetgyó­gyász Központ telefonszá­ma: 26-519. (szabados)

Next

/
Thumbnails
Contents