Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-15 / 190. szám

Václav Havel a bohémlanyákai járja Államférfiak nem álomférfiak Eszmecsere a fronton vájárok és vezetők között. A bányászat megroppant világa 3. A megmaradás bűvöletében Lesz hüségpénz bányásznapkor A , normális európai em­bernek nyolc óra alvásra fan szüksége. Az állam- és kormányfők többsége azon­ban minden jel szerint nem tartozik ebbe a kategóriába. Legalábbis ez következik a The European című angol hetilap összeállításából. Václav Havet csehszlovák elnök például olyan mun­kamániás, hogy már korán A Miskolci Akadémiai Bi­zottság mentálhigiéniai mun- kalrizottsága. a Semmelweis Kórház pszichiátriai osztá­ly*. a megyei kórház I. pszichiátriai osztálya és a megyei szakkórház csanyiki szanatóriumának pszichote­rápiás osztálya augusztus íl-cn délelőtt fél 11-től pszi­chiátriai tudományos ülést rendez. A ..program első része a Magyar Tudományos Akadé­mia székházában (Szabad­ság tér 3.) lesz, ahol Általá­nos iránvelvek az evészava- rok 'kezeiésében címmel prof. dr. Walter Vandereycken. a belgiumi Leuveni Katolikus Turult avatnak reggel bent van a hivatalá­ban és késő délutánig dol­gozik. Esténként írja meg másnapi beszédeit, aztán hosszabb kóborlásokra in­dul a prágai utcákon (ter­mészetesen nem egészen „árnyékok” nélkül) és haj­nalig járja a diáktanyákat, rock-klubokat és egyéb olyan helveket. ahol a bo­hém „underground” össze­gyűlik. Hogy mikor alszik Egyetem Pszichiátriai Cent­rumában működő evészavar- klinika vezetője tart elő­adást. Délután két órától a csa­nyiki szanatórium pszicho­terápiás osztályán a pszi­choterápia transzkulturális aspektusairól kerekasztal-be- szélgetés formájában cseré­lik ki tapasztalataikat. Ven­dégek: prof. dr. Wolfgang G. Jilek Kanadából, a Bri­tish Columbia Egyetem pszichiátriai osztályáról, a Pszichiátriai Világszövetség Transzkulturális Szekciójá­nak titkára: dr. Louise Jil­lek — Aal, a British Co­lumbia Egyetem pszichiáte­re: dr. Bernhard Hochkirc- hen a Regen9burgi Egyetem Orvosi Pszichológiai Tanszé­kéről. A programok angol nyelvűek, a tolmácsolás biz­tosított. _ „ — azt az angol hetilap nem tudja. Hasonló a helyzet a len­gyel elnökkel, Lech Wale­sával is. aki ugyancsak na­gyon korán kel és nagyon későn feleszik le. ö viszont napközben szundít tízperce­ket. Ezt akkor szokta meg így. amikor látástól-vaku- lásig dolgozott a hajógyár­ban villanyszerelőként. Ezzel szemben Francois Mitterrand francia elnök szigorúan megalussza éjsza­kánként a maga hét óráját és reggelenként csak fél Sí­kor jelenik meg munkahe­lyén. Helmut Kohl. a pe­dáns német kancellár „mé­lyen és sokat” alszik, s még később, csak 9 órakor ül le hivatali íróasztalához. Európa legrégebben hiva­talban lévő miniszterelnöke, a spanyol Filipé González hat órát tölt a tollasbálban. Egyébként szivarozik, nya­kalja a whiskyt és a beik­tatás óta eltelt kilenc év alatt egyetlenegyszer sem volt beteg. Gulio Andreotti olasz miniszterelnök mindössze négy órát alszik éjszakán­ként és fennen hirdeti: „a hatalom csak azt meríti ki, aki nincs annak birtoká­ban”. Az itáliai kormányfő frissességének azonban ezen kívül van még egy oka: való igaz, hogy éjszakán­ként csak négy órát alszik, viszont — honfitársainak jelentős részéhez hasonlóan — ezt bőséges ebéd utáni sziesztával pótolja. Tudják mi az a SZÉSZFK? Szénbányászati Szerkezetát­alakító Központ. A bányá­szok annyit tudnak róla, hogy ez lenne hivatott a fel­számolás alatt biztosítani a zavartalan működéshez szükséges pénzt. — Eddig egy fillért se kaptunk ugyan — magyaráz­za Doma István aknavezető, — de úgy tűnik, kapunk 300 milliót, amiből telik a hű­ségpénzre, s bizonyos vásár­lásokra is. — Ez azt jelenti, hogy lesz hűségpénz? — kérdi Hor­váth István vájár. — Miért? Kérdéses volt? — kérdezek közbe. S minden szem Takács Tibor szakszer­vezeti titkárra szegeződik. — A szakszervezetnek kö­szönhetően! S ez nem önrek­lám! — És a fürdő? Lyukóbá- nyán mindig gondok voltak a meleg vízzel! — Most is vannak! — szól Erdösi Lajos vájár. — 'Szé­gyen nekünk végigmenni a városon, a buszon. Koszos­nak tűnünk. Pedig csak nem tudunk rendesen lemosakod­ni. Ennyi csak járna nem? — És az örök gond, a munkásszállítás? Pszichiátriai tudományos ülés Második világháborús em­lékművet .és Blaskó János szobrászművész turul-szobrát avatják Szent István ünne­pének tiszteletére Sajómer- csén. A település önkor­mányzatának ünnepsége augusztus 19-én, délután 3 órakor kezdődik. A helyi katolikus templomban ünne­pi szentmisét tartanak, majd dr. Gyulai Gábor címzetes áUjmjtitkár, Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves megye köztársasági megbízottja em­lékezik meg augusztus 20-a jelentőségéről. I NilMÉS»! i i I Augusztus közepe, azaz I 15-e nemcsak a katolikus » egyház ünnepe, komoly i jelentősége van a népi • időjóslásban, a mezei • munkákban is. A katolikus egyház sze­rint Nagyboldogasszony, i *YJtgy Nagyasszony nap­i ja Szűz Mária mennybe­I menetelének ünnepe, i Ezért faluhelyen ezen a i napon ,az . asszonyi mun­i fcák közül tiltott volt a i kenyérsütés. 1 Sokhelyütt határnap­ként tartották számon a mezei munkákban. így például, ahol téli elfog- , laltság volt a szövés-fo­i ^ nás, ott már ilyenkor ki­i * nyütték, azaz betakarítot­I ták a kendert, amelyet ' már nem volt szabad lá­! bon hagyni a határban. , Egyes vidékeken hízóba i fogták a sertést, hogy i András-napra, vagy kará­l csonyra levághassák. Más. i hol a földibodzát kaszál­l ták le. Az egyházi szertartások közé tartozott, hogy ezen ! a napon, az istentisztelet ! után, az oltár előtt iné­I zei virágokat szenteltek, l amelyet aztán a gabonás i kasokba, szuszékokba ál­l lítottak, hogy a termés f meg ne férgesedjen. • Nagyboldogasszony nap­1 jával kezdődött az úgy­nevezett „Kétasszonykö- ze”, amely szeptember 8- ig, Kisasszony napjáig l tartott. Ezen időszak alatt , szedték, gyűjtötték a kü­i lönböző bajok, betegségek t ellen használt erdei-me­i zei gyógyfüveket, a kü­I lönböző magvakat. Meg­• szárítva tették el télire, s teának, főzetnek készít­[ ve használták a betegsé­í gek, rontások ellen. Ilyen­i kor csépelték el a vetés­l re szánt búzát. Készülve i a télre, pedig kiszellőz­i tették a gabonás hombá­i rókát, s levegőztették a i ruhaféléket. Indul a Mandula >jc A Republic együttes. Jönnek, látnak, nyúznék? A címből bizonyára sokan kitalálták, hogy miről van szó, a még mindig gondolko­dóknak viszont eláruljuk, hogy Miskolcon először lép fel az országszerte egyre népszerűbb Republic együt­tes, Indul a Mandula című műsorával. Első nagylemezük, amely méltán lett sikeres, hiszen kedves, humoros dallamvi­láguk a ’60-as évektől nap­jainkig próbálja átfogni a popzenét (olykor parodizál­va az élet nehézségeit), va­lóban fülbemászó dallamokat rejt. Noha a zenekart pálya­futása során sokszor érte már az a vád, hogy hason­lítanak a Beatricére, munka- kedvüket ez nem veszi el. Elmondásuk szerint a ha­sonlóság abban rejlik, hogy legalább olyan jók, mint a R1CE. Nagy- iramban dol­goznak második LP-iükön, amelyről annyit, hogy míg áz első kedvesen jó volt, ez most szemtelenül jó lesz. A Hopp-hoppá című nagyle­mez várhatóan karácsonyra kerül az üzletekbe. Jelenleg rádió- és televíziófelvételek készülnek a zenekarral, ősszel egy újabb országos turnéra indulnak. A miskolci koncerten a má­sik fellépő a Kortársak ze­nekara lesz. Ezzel a névvel először az Állami Biztosító popfesztiválján találkozhat­tunk. A miskolci közönség már láthatta őket élőben, május végén a Bíborszél vendégeiként szerepeltek vá­rosunkban. Kormos Z. Zsolt, a zenekar énekese és gitá­rosa a popfesztiválon meg­kapta a legjobb szövegírónak járó díjat. Dalaik nagy része a sze­relemről szól, noha ez az örökzöld téma ezúttal újsze­rű megvilágításban kerül a közönség elé. Nem a rózsa­színre festett világ, hanem a pőrére vetkőztetett való­ság az, amely elénk tárul. Az ősz folyamán megjelenik első nagylemezünk, amely bizonyára sokak számára ígér majd kellemes kikap­csolódást. Augusztus végén egy svájci meghívásnak tesznek eleget, ahol remélik, nem fognak szégyent valla­ni, mivel a zenekar több an­gol nyelvű dalt is magáénak tudhat. Zenei stílusuk nem szorítható szigorú korlátok közé, saját hitvallásuk sze­rint angolszász dallamos rockzenét játszanak. Akit tehát érdekel e két fiatal zenekar miskolci be­mutatkozása, ma este hét órakor a Vasas Művelődési Központban hallhatja őket. (dobrosi) — Egyáltalán mit sikerült megőrizni az úgynevezett hagyományos vívmányokból? # NE KELLJEN NYAVALYOGNI ÉRTE! — Keveset. — szól közbe Váradi László vájár. — Én nem is leszek szakszervezeti tag, nem újítom meg a tag­ságomat. Én csalódott va­gyok. — Hát azért ezt még ki­beszéljük — inti le a szak- szervezeti titkár. — Neked egyéni sérelmed van. — Titok? — kérdem. — Nem titok! — mondja Váradi László. — Balesetem volt, s amikor kértem se­gélyt, nem adtak. Azt mond­ták. már megkaptam a fize­tésben. ezt mondták nekem. — Na. ez így úgy hangza­na Laci. csakhogy az üzemi baleset volt. azután 100 szá­zalék táonénz iárt, tehát tel­jes fizetés, ehhez a törvény szerin í, nem adhatunk még segélyt! A vájár azért továbbra is duzzog. Érti, de mégse érti. Tudja ő is. ez most egy ürügy. Valójában benne is felgyülemlett a keserűség az elmúlt évek bizonytalansága, kiszolgáltatottsága miatt. — Nézzük sorjában, ha le­het — mondom. — Mi volt, | s mi maradt a juttatások­ból? — Ami igen fájó pont — kezdi a csapatvezető —, hogy a bányászlakás, mint jutta­tás megszűnt. Nincs katonai mentesség sem. S most a hű­ségpénz is bizonytalan. — De hát hallotta, hogy lesz! — Nézze, van amit ki kell harcolni! Van, ami meg le­gyen természetes! Ne kell­jen nyavalyogni érte. Ne­künk az nem jó, ha havon­ta adják, hiába hivatkoznak az adóra. A hűségpénz az legyen hűségpénz, adják egy­szerre, bányásznapon. • EZ A KIEMELT FIZETÉS? — A szenet kapják? — Igen. 72 mázsát, vagy az árát, ki hogy kéri. — Azt hiszi, hogy változik valami? — mondja Dózsa György bizalmi. — Nem tu­dunk'a Volánnal szót érteni, a sofőrök nagyurak. Fütyül­nek a menetrendre, meg ar­ra, hogy a bányász elkésik. Pillanatnyi csönd támad. Mintha már restellnék is magukat a sok panasz miatt. És akkor felteszem a nagy kérdést, ami mindig vihart kavar. — Mennyit lehet most ke­resni a fronton? — Megmondjam? — kérdi a csapatvezető az aknavezető­re nézve. — Nem vagyunk elégedettek. Tudja mennyi itt az alapfizetés? A csapat- vezetőnek van 15 000 forint­ja, ezt követi a 13 000 és a 115Ó0 forintos alapfizetés. Na milyen? Ez a kiemelt fi­zetés? Ez a megbecsülés? Erre jön a 30 százalék föld­alatti. meg a szakos pótlék, s persze a szabadnapok be­dolgozása, meg a vasárnapok bedolgozása. De tudja, már nem is háborgunk. csak leg­alább így valahogy megma­radnánk. ... Lyukóbánya csendes. Leg­alábbis a külszín. A tonnák bűvölete a múlté. Gazdál­kodni kell. Ámbár... az em- bérék, a lakosság szenet vár a bányászoktól. Ezt szokták meg. az olcsó, jó minőségű lyukói szenet. Nem igazán érdekli őket a vállalat nagy nyomora, a sok gépi üzem­zavar, a kényszerű műszaki visszalépés: a kéttárcsás maróhengerről az egyik tár­csát le kellett venni, mert alkatrészhiány miatt nem tudták üzemeltetni. Hol késel átfogó energia­politikai koncepció? Ki tud- je meddig „tart” a bányá­szat megroppant világa? (Vége) Karosi Imre m

Next

/
Thumbnails
Contents