Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-15 / 190. szám

Tízmilliárdos követelés ■ A MÁV megtagadja * Bár csökkent a szállítandó áru mennyisége, a Cömöri pályaudvaron így is naponta több szerelvényt állítanak össze, j Adós. fizess! Nem túl régen írtunk ar­ról, milyen nagy gondban van a társadalombiztosítás, mert a cégek, szövetkezetek, ma­gánvállalkozók ezrei tartoz­nak kisebb, de inkább na­gyobb összegekkel. Termé­szetesen több vállalat, intéz­mény küzd még hasonló gon­dokkal. Magyarországon las­san mindenki egyszerre adós és hitelező is egyben. A MÁV-nak például össze­sen 10 milliárdnyi a kintlé­vősége, és már külön listát vezetnek a notórius, nagyobb összeggel tartozókról. Ügy hírlett, ezek többségétől nem is vállalnak fuvarozási meg­bízást, csak készpénzfizetés ellenében. Gávai Pál, a MÁV Miskol­ci Igazgatóságának helyettes vezetője megerősítette érte­sülésünket. s mint elmondta, a Bevételellenőrzési Igazga­tóságuktól kapják meg az adós , vállalatok névsorát. Nem . tesznek ugyan különb­séget a vállalatok között, de mégis másként kezelik azo­kat, akikkel legalább rész­letfizetési megállapodást tud­nak kötni. Ezek a cégek, ha nem is egyszerre, de folya­matosan törlesztik adósságu­kat, a megfelelő kamatokkal együtt. Vannak felszámolás alatt álló vállalatok is, ezek az ügy lezárásáig nem tudnak fizetni. A többi adós között van kis kft., sőt, magánvál­lalkozóktól egészen a nagy mamutcégekig mindenféle nagyságrendű fuvaroztató. Sajnos a legtöbb ezek közül Budapest mellett éppen Bor­sodban, illetőleg az igazga­tóság területén található. Az igazgatóhelyettes neveket nem mond, talán méltányta­lan lenne néhányat kiemelni a többi közül, hiszen körül­belül 80 cég szerepel listáju­kon. Az adósok többsége — országosan csaknem 400 ilyen van nyilvántartva — egymillió forint fölötti ösz- szeggel tartozik. Éppen ezért a MÁV állás­pontja augusztus 15-e után szigorodni fog. A listára azok kerülnek föd, akik 30 napon belül nem fizetik ki tartozá­sukat. Ezeknek a vállalatok­nak a nevét valamennyi ál­lomás megkapja, s tőlük va­lóban nem vesznek át árut fuvarozásra, csak készpén­zért. Előfordul persze oda-visz- sza tartozás is, a MÁV is adósa néhány vállalatnak, ■melyek fizetni nem hajlam dók, ám annál hangosabban követelik ők az adósság tör­lesztését. A jobbik esetben kölcsönösen leírják ezt az összeget, de persze más meg­oldás is van. Beszélhetünk számviteli kompenzációról, pénzügyi „körváltóról”. Egy­másnak tartozó vállalatoknál belép a MÁV is, forog a pa­pír, az ügyirat, csak éppen pénze nincs senkinek. Ráadásul a szállítás volu­mene is kicsi, alig van te­herforgalom, de hát éppen a nagyobb vállalatok termelé­se esett vissza leginkább. En­nek dacára sem szabad hi­telben fuvarozni, ez rossz üz­let, hiszen ki tudja, pénzt mikor látnak, ám a vasútnak biztosítania kell az üzeme­lést és az üzemanyagot, a kocsik, mozdonyok, alkatré­szeit nem adják hitelben. De a közúti fuvarozók sem szál­lítanak hozómra, már min­denki nagyon óvatos. G. L. . A korább! években is volt példa a MAV-nál az adósok kizárására, ám ezek az ügyek azóta ren­deződtek. A vidéki igaz­gatóságok egyébként csak javaslatot tesznek egyes cégek kizárására, a dön­tés joga a vezérigazgató­ságé. Már az is kelle­metlen következménvek- kel jár, ha valaki felke­rül az adósok listájára, hiszen a névsort a ban­kok is megkapják, és ezeknek a cégeknek többnyire már nem ad­nak hitelt. Az előfordulhat persze, hogy egy-egy vállalat több számlán is tart pénzt, csak a megadott számlaszámon nincs egy fillér se. A többit vi­szont a banktitok miatt nem lehet elérni. A ha­marosan megjelenő pénz­ügyi törvény ezeket az anomáliákat vélhetően feloldja majd. Az első napok a kárrendezési hivatalban Inkább később, de pontosan • Visszaküldik a hiányos nyomtatványt • Kastélyért is jelentkeztek • November a határidő Négy szobában fogadják a megyeházán azokat, akik le- származóként, tulajdonosként személyesen érdeklődnek egykori tulajdonuk felől. A megyei kárrendezési hivatal megbízott vezetője Terga- leczné dr. Nagy Ilona, ki­lenc munkatársával igyek­szik az ügyfelek kérdéseire választ adni, segítséget nyúj­tani a szükséges formanyom­tatvány kitöltéséhez. Eddigi tapasztalataikról tegnap ad­tak tájékoztatást. — Egyenletes ütemben, folyamatosan érkeznek hoz­zánk az érdeklődők, napon­ta hatvanan, hetvenen, így egyelőre nem okoz gondot számunkra az információ­szolgáltatás. A későbbiekben egyébként ugyanitt a megye­házán, de máshol kap helyet a hivatal, s várhatóan a lét­szám is harminc körülire emelkedik. — Kik, s milyen ügyek­ben keresik Önöket? — Leginkább az idősebb korosztály fordul meg ná­lunk, a íiuiaiok általában telefonon tudakozódnak hoz­zátartozóik nevében. A há­rom tulajdoni típus közül — föld, házingatlan, vállalko­zás — a föld az, amit leg­többen vissza szeretnének kapni. Sokan közülük nem tudják, hogy miután részle­ges kárpótlásról szól a tör­vény, az eredeti tulajdon természetbeni visszajuttatá­sáról nem lehet szó. Vala­mennyi tulajdon részbeni ér­tékét kárpótlási jegy formá­jában kapják majd meg. így például sokan érdeklőd­nek családjuk egykori kasté­lyáról is, ám nekik sem mondhatunk mást. — Hányán érkeztek már kitöltött nyomtatvánnyal? — Körülbelül tíz adatlap jutott el hozzánk, azonban, ebből egyetlenegy van tö­kéletesen kitöltve. A szük­séges adatok beszerzése a többi kilenc esetében még hátra van, éppen ezért kér­jük valamennyi ügyfelünket, hogy csak akkor adják be véglegesen a nyomtatványt, ha már valamennyi pontját kitöltötték, az igényjogosult­ságot igazoló valamennyi beszerezhető okiratot, vagy annak hitelesített másolatát mellékelték. Amennyiben ezek hiányoznak, vissza kell küldenünk a nyomtatványt. A mellékelt tájékoztatóból egyébként mindent megtud­hatnak az ügyfelek, így ha figyelmesen elolvassák, átta­nulmányozzák, s csak ezt követően juttatják el hoz­zánk, megelőzhető a fölösle­ges levelezés. — Mi lesz a sorsa azok­nak az igényeknek, ame­lyeket egyszerű levélben kap meg a hivatal? — Postafordultával visz­szaküldjük. Az adatok fel­dolgozása ugyanis számító­géppel történik, amelyhez csakis a formanyomtatvány alkalmas. Ezt egyébként ajánlott küldeményként kell a címünkre feladni — Mis­kolc, Pf.: 595; 3547 —, s ha kisebb hiányosságokat fede­zünk fel, pótlására felkér­jük az ügyfelet. — A hivatalban is töl­tenek ki adatlapokat? — Természetesen segítsé­get nyújtunk ehhez, azon­ban mi nem írhatunk rá semmit. Ügyelni kell arra, hogy csakis az igényjogosult töltse ki és írja alá a nyom­tatványt, vagy forduljon ügyvédhez, szakemberhez. Tudomásom szerint több párt és szervezet is nyújt hivatalos tájékoztatást ebben az időszakban, ha megkere­sik őket. Egyébként a rész­leges kárrendezésről szóló törvény a Magyar Közlöny 77-es, a kormányrendelet, s mellékleteként a kitöltendő nyomtatvány pedig a 88-as számában található meg. A kárrendezésben érintett in­tézményekkel egyébként fel­vettük a kapcsolatot, a Le­véltár, a Földhivatal és a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat munkatársaival is együttműködünk, hogy no­vember 7-éig valamennyi érdeklődő ügyfelünk be tud­ja adni a kárrendezéshez szükséges okmányokat. , v' i ' > Nagy Zsuzsanna Az erkély nem szilt ült légtérnek A Távhő válasza a Mednyánszky utcaiaknak Mi számít fűtött légköb­méternek a házgyári laká­sokban? — tették fel a kér­dést a Mednyányszky u. 40—42. számú ház lakói ab­ban a levélben, amellyel az alkotmánybírósághoz fordul­tak. (Ezt a levelet tegnapi lapszámunkban teljes terje­delmében közöltük). A la­kók kifogásolják, hogy nem egyértelmű, mi számit fű­tött légköbméternek, hiszen nem szabályozza törvény en­nek kiszámítását. Vélemé­nyük szerint csak azokat a helyiségeket kellene számí­tásba venni, ahol fűtőtest (radiátor) van felszerelve, azokat viszont nem, ahol nincs ilyen, függetlenül at­tól, hogy a melegítést hon­nan kapja a helyiség. Torma Ivánt, a Borsod Megyei Távhőszolgáltató Vál­lalat főmérnökét kérdeztük: Valóban nem szabályozza rendelet a fűtött légköbmé­terek kiszámításának mód­ját? — Az 1991. évi Magyar Közlöny 57. számában ol­vashatták volna a lakók és a közös képviselők azt a rendeletet, amely a lakossá­gi távfűtés és a melegvíz díjának megállapításáról szól. Hibás az a feltétele­zés, hogy eddig nem sza­bályozta rendelet, mi számít a lakásokban fűtött légköb­méternek. A kiszámítás mód­ja eddig is országosan egy­séges volt. Az ipari és ke­reskedelmi miniszter 17/1991. (V. 30.) IKM rendelete ezt a korábbi szabályozást erősí­tette meg, s június elsejétől lépett hatályba. Egyértelmű­en mondja ki a rendelet, hogy a „fűtött légtérfogat a lakáson belül azon helyisé­gek légtérfogatainak összes­sége, amelyekben fűtőtest, vagy egyéb bőleadó bérén-. dezés, vagy a szomszédos helyiségekből átáramló hő biztosítja az előirt hőmér­sékletet. A fűtött légtérfo­gatba az éléskamra (kamra­szekrény) légtérfogata és a közművezetékek burkolata mögötti légtérfogat nem szá­mítható bele.” Eszerint te­hát fűtött helyiségnek szá­mít az is, ahol nincs ugyan radiátor, de a kívánt hő­mérséklet a közfc’akon ke­resztül is biztosítható, pél­dául az előszobában. — Fűtött légköbméternek minősül a lakás teljes alap­területe, szorozva a magas­sággal. Így az alapterület­hez tartozik az erkély is,., — Valóban, a lakás alap­területéhez számít az er­kély, de csak a lakbér ki­számításakor veszik figye­lembe. Az erkélyek eddig sem, most sem számítanak bele a fűtött légtérbe. (aczél) Várkoncert II. János Pál pápa ma­gyarországi látogatásának tiszteletére augusztus 19-én, hétfőn, este nyolc órakor bemutatják Andrew Lloyd Webber Requiem című mű­vét a diósgyőri várban. Köz­reműködik a Szabolcsi Szim­fonikus Zenekar, a Nyíregy­házi Vegyeskar, a Cantemus Kórus, valamint a Magyar Állami Operaház magánéne­kesei, Fekete Veronika és Fülöp Attila. Vezényel Mur- gu Dőrei. Jegyek válthatók a Városi Művelődési Köz­pont jegyirodájában (Széche­nyi u. 30.). Minden érdeklő- . dót szeretettel .várnak. XXIII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM I ARA: 5.80 1991. AUG. 15., CSÜTÖRTÖK | FORINT A MISKOLCIAK NAPILAPJA ______________J 551 halott hamvai raktáron (FEKETE SAROK CÍMŰ ROVATUNK A 8. OLDALON)

Next

/
Thumbnails
Contents