Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)
1991-08-14 / 189. szám
Szeptember 15'ig, a Miskolci Galériában fi díszpéldányt a pápának szánják Szent István és Európa Szalay Lajos grafikái Szalay Lajos grafikáiból nyílt kiállítás a Miskolci Gálé* riában. A megnyitó ünnepségen részt vett az idős mester is. Először Somlyó György költő üdvözölte a megjelenteket. Felidézte azokat a közös emlékeket, amelyek Szalay Lajoshoz kötik, és még a negyvenes évekig nyúlnak vissza. Ütjük később szétvált, Szalay nekivágott a világnak, ő pedig hazatért Magyarországra. Itthon találkoztak újra. Ezután egy részletet olvasott lel egyik regényéből. Mint mondta, a történetben szereplő férfi nem konkrétan Szalay . Lajos, ám a figurát róla mintázta, a körvonalak őt sejtetik. A Miskolci Galéria felkérésére, a tavasszal egy rövid riportfilm készült a mesterrel, amelyet a megnyitó után levetítettek az érdeklődőknek. Ebben szó esett arról, hogyan is készülnek ezek a grafikák. Először csak néhány erőteljes, durva vonalat húz, majd amikor a körvonalak már le(Szabán felvétele) II. János Pál pápa első, magyarországi látogatása ad kiemelkedő aktualitást a Szent István és Európa cimu kötetnek, amelyet e látogatás alkalmából jelentetett meg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. A hét tanulmányt tartalmazó könyvben (magyar, latin, francia és spanyol nyelven), a különböző tudomány- terjletek kutatói több oldalról mutatják be hazánk Európához való kapcsolódásának folyamatát, amelyben a kereszténység felvételénél a legdöntőbb elem Szent István állam- és egyházszervezöi, törvényhozói tevékenysége. A 25 színes és fekete-fehér képpel díszített kötetben közzétett tanulmányok, többségükben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1988. november 30-án megrendezett, tudományos emlékülésen elhangzott előadások bővített szövegét tartalmazzák. Szent István szerepe hazánk és a hazai kereszténység történetében, korszakos jelentőségű, . munkássága, életműve sok vonatkozásban ma is aktuális. Bizonyság arra, hogy hazánk Európához való kapcsolódása nem új/ immár egy évezeredes múltra tekint vissza. A kötetben található tanulmányok közül az első a Szent István törvényei és Európa címet viseli, a király törvényeinek nemzetközi vonatkozásaira mutat rá. a második tanulmány pedig a szent istváni egyházszervezés és Európa összefüggéseit vizsgálja. m/ nyert Támogatás az iskolakezdésfiez Pályázat útján egymillió feletti összeget kapott a má- lyi önkormányzat a Népjóléti Minisztériumtól. A testület úgy döntött, hogy részben az első osztályosok között osztják fel az összeget, 4 ezer forintos segély formájában. így várhatóan 57 család kap segítséget az iskolakezdéshez. A fennmaradó összegből a napközis-étkeztetést és az óvodák ellátását kívánják támogatni. Az érintetteknek augusztus 20-a után kézbesítik a pénzt.. A korona az állam, az államiság jelképe volt már az antikvitás korában is. Isten földi jelenlétét jelképezte. A korona szimbolikája az indoeurópai népeknél című munka írója részletesen foglalkozik a nyugati gót királyok koronáinak sajátosságaival, majd a magyar Szent Korona kiemelkedő jelentőségére mutat rá. A Szent István legendáinak európaisága című tanulmány szerzője, azokkal a jelentős vallási reformmozgalmakkal foglalkozik, amelyek első királyunk gondolkodására hatással voltak. Részletesen elemzi a szerző a clunv-i reformmozgalmat. melynek célja az egyház átfogó megújítása volt, s a lotharingiai irányzatot, amely a német— bajor egyházra hatott elsősorban, s így közvetett módon a magyar egyházra is hatássai volt. A Szent István király és a heraldika című munka első ízben ad átfogó képet az államalapító címeres megjelenítéséről. A következő tanulmány, amely Az európai Szent Ist- ván-kép kialakulása címet viseli, több idézeten keresztül, igen szemléletes formában mutatja be a csaknem egy évezreddel ezelőtti Európa hangulatát és eszme- rendszerét. Ez az az időszak, amely bizonyíthatóan áz európai kereszténység fellendülésének, megújulásának kora. A Duna-vidéki kereszténység kezdeti periódusáról az Adatok Valéria tartomány kereszténységének történetéhez című tanulmány ad áttekintést. A könyv szerzői között találjuk Hamza Gábort, Erdő Pétert, Kállay Jstvánt, Be- Jví-tétf dpi danfe Ilpnát ás Tóth Endrét is, A kötet — melynek díszpéldányát augusztus 17-én Budapesten veszi át a Szent- atya — korlátozott számban megrendelhető az alábbi címen: MKM Felsőoktatási és Kutatási Főosztály, Budapest, Szalay u. 10-14. 1884. (sczél) tisztázódtak, finomít a rajzokon. Művészeti hitvallásáról szólva, az alkotást a terhességhez hasonlította. Szomorúan beszélt arról, hogy mennyire gyakori a „művi vetélés”, vannak olyan művészek, akik egy évben csak három-négy képet csinálnak, a többit kidobják. Pedig az igazi fejlődést csak az állandó munka jelentheti. Példaként említette Picasso!, aki mindennap rajzolt. A háborús élmények erősen megihlették. Mesélt arról. valami megmagyarázhatatlan félelem gyötörte, hogy elveszíti a jobb kezét, ezért megtanult bal kézzel , rajzolni. A , háború egyik ^szakaszát felidézve mondta, hogy a katonai járművön az ő helye mindig a sofőr mellett volt. Egy alkalommal a tiszt elfoglalta a helyét, így ő kénytelen volt hátra ülni. A busz felborult, a tiszt jobb karja leszakadt és később elvérzett. IS agy leró egy „élősködő” lemezt tervez Torgyán József a Beatricében? Nagy Faré, a legtöbb megyéből kitiltott zenekar a Beatrice főnöke mindig kitalál valami meghökkentőt. Kocksá- mánkodik Waszlavik Gazemberrel, Hamletet játszik színházban, vagy éppen indul a köztársasági elnökválasztáson. Augusztus 19-én áldást oszt a Petőfi Csarnokban. — Feró, a pápalctfogatás idején áldást osztasz a Petőfi Csarnokban. Nem tiszteletien dolog ez? — Á. nem. Ez csak a szokásos házi áldásunk. Jön a pápa és mi megmutatjuk, hogy nem kell akkora felhajtás, mi házilag is képesek vagyunk áldást osztani. Különben meg remélem, ez is egy közönségformáló erő lesz... — ... Feró!... Ha én est a mondatot leírom.., — Írjad csak nyugodtan, komolyan mondom. Merthogy viccelődünk, de azért valahol komoly a dolog. A vallás azt tanítja: majd a mennyországban leszünk boldogok, a kommunisták meg azt mondták úgy 15—15 és fél év múlva itt a földön. Eddig 1-0 a vallás javára ... De nem akarom én a pápát bántani, dehogy! — Egyébként nem csoda, hogy a vallás felé fordulsz, Hiszen tavaly nem sikerült köztársasági elnökké választatni magad, és ez azért nagy kudarc. —Kitúrtak. — Képviselő sem lennél? — Nem. Mert én csak magamat tudnám képviselni. A képviselők is ezt csinálják, csak ők ezt mintha nem vennék észre. — Apropó, parlament és politika. Igaz a pesti pletyka, miszerint meghívjátok a Beatricébe a Tárgyán Józsefet? — Kern. de fantasztikus gondolat. Zseniális lenne ... jöjjön! Ö is meg a Thürmer is, jöjjenek csak azokkal a hihetetlen ötleteikkel! — Ügy tudom, a-te újabb hihetetlen ötledet meg, az hogy valami paródialemezt tervezel vagy mit... — Ez kérlekszépen nem paródialemez, hanem egy élősködő lemez. De mondhatom úgy is, hogy köztes lemez. — Micsoda?... — Köztes lemez. Én nem merem azt mondani, hogy nagyon értek a mezőgazdasághoz, mert ahhoz mostanában mindenki ért, de megpróbálom neked elmagyarázni, hogy mi az a köztes bab. Az az a bab, amit a kukorica közé vetnek, és ezért ennek nem kell nagyon megerősödnie. mert felkapaszkodik a kukorica szárára, é3 eléldegél azon. Na most ez a lemez, ami egyébként nem lemez, mert csak kazettán jelenik meg, olyan lesz, ami a régebbi sikereinken élős- ködik. Kicsit demagóg zene lesz, a munkacíme pedig az, hogy „Hittan”. — Miért pont hittan? — Mert azokat a dalokat dolgozzuk fel rajta, amiket az elmúlt rendszer „hittanóráin” tanultunk. Mint például a Bum bum bum, bum bum bum, ki zörög a nagykapun címűt, vagy a Kiskarácsony, nagykarácsony, van-e hurka a padláson? kezdetűt. Szép, tanulságos zene lesz! — Legutóbbi lemezed címe az, hogy „Utálom az egész XX. századot” Tényleg utálod? — Igen. — Kifejtenéd bővebben is? — Nagyon utálom. Trencsényi Zoltán A hit mindig nagyon sokat jelentett az életében. A katolikus vallási olyan t'el- töltődéshez hasonlította, amelyet semmi mással nem lehet pótolni. Egyébként a kiállítás anyagán is érződik ez. Nagyon sok bibliai ihletésű rajzot lehet most látni. Egyes témákat többször is feldolgozott, mindig más és más megközelítésből ábrázolva a figurákat. Végül a főiskolás emlékeit idézte fel. Beszélt arról, mit is adtak neki ezek az évek, milyen hatások, indíttatások érték. A szeptember 15-ig megtekinthető kiállítást elsősorban azokból a képekből állították össze, amelyeket Szalay Lajos a Művelődési Minisztériumnak és több hazai múzeumnak adományozott. A tárlat alkalmával a Miskolci Galéria megjelenteti az Énekek énekét, illetve azok lapjait, valamint egy kötetet: Beszélgetések Szalay Lajossal. A kiállításon ezeken kívül megvásárolhatók más Szalay-könyvek is. (H—h) Énekek éneke VI. Az 1991—92-es tanrend A tanév kezdeté: 1991. szeptember 2. (Az évnyitókat az ezt megelőző napokon. vagy az első óra kezdete előtt kell megtartani.) A téli szünet időpontja: 1991. december 21-től 1992. január 2-ig. A tavaszi szünet időpontja: 1992. április 11-tői 21-ig. (A dátum a szünet első és utolsó napját jelöli.) Az utolsó tanítási nap az általános iskolákban: 1992. június 12.; a középiskolákban: 1992. június 5. Kazincbarcika Város ön- kormányzata, az Aggteleki Nemzeti Fark Igazgatósága és a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ, augusztus 19-én, 15 órakor, az aggteleki Baradla Cseppkőbarlang hangversenytermében koncertet szervez, Burgkirchen muzsikál címmel. A koncert vendége a bajorországi Burgkirchen 45- tagú fúvószenekara. A gyönyörű helyszín, a kitűnő és egyedi akusztika különleges élményt ígér. Belépődíj: 100 Ft (nyugdíjasoknak és diákoknak 50 Ft), mely magában foglalja a barlangtúrát is. (A barlang hőmérsékletére tekintettel, meleg ruhát hozzanak magukkal!) A háromnapos ünnepet kihasználva, érdemes kirándulni Aggtelekre, egy különleges zenei élményért. Barlangkoncert Hiteléltén
