Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-12 / 187. szám

★ Űj állatgyógyászati vakcinákat és diagnosztikumokat előállító üzemet létesítettek — Bábolna Bio-Labor néven — Budapesten. A teljes egészében bábolnai tulajdonban levő üzem mintegy 300 millió fori ntba került, és évente 400—500 millió adag, különféle vakci­nát. és körülbelül 20 millió adag inaktivált oltóanyagot gyárt majd, a legkorszerűbb körülmények közölt. A gyártók először a baromfi-diagnosztikumokkal lépnek piacra, és ezekből évente 4—5 új készít meny előállítását tervezik. A termeléshez a gépeket, a be­rendezéseket Olaszországból, Németországból és Ausztriából szegezték be. Lubickoló bábszínház Csodamalom a strandon Hová máshová költözhetne egy bábszínház ebben a ku­tya melegben, mint a strand­ra? S ha már amúgy is ott lubickol a társulat, az a leg­természetesebb, hogy játsza­nak. Szlivkáné Molnár Mária, a Csodamalom bábszínház szervezője azt is elmondta, miként kerültek Tapolcára. A vízművek megvette 20 előadásukat, hogy ezzel is kedveskedjen a fürdőzők- nek. Ezen a héten még itt ját­szanak, napjában kétszer. Délben és délután 3-kor kezdenek. Felváltva nézhe­tik meg az érdeklődők a Foltos és Fülenagyot. a Kí­váncsi elefántkölyköket, a Csalavári Csalavért, vagy a Mackó Mukik kalandjait. Korzsényi Tibor és tár­sulata egyébként már most gondol a hűvösebb napok­ra. Azt tervezik, hogy még ezen az őszön műsorra tűz­nek egy környezetvédelmi darabot. Aki ismeri őket, tudhatja, hogy fontosnak tartják: ne csak szórakoz­zon, nevelődjön is az a gye­rek a bábszínházban. Az apróságok könnyebben meg­jegyzik az intelmeket, ha egy mese bábszereplőitől hallják, mintha a nevelőik próbálják unos-untalan a fülükbe rágni. A csodamal­mosok ezt már tapasztalat­ból tudják. Hasonló célzat­tal tűzték műsorra Az ellő. pott BMX-kerékpárt, vagy az egészségvédelemmel kapcsolatos Medvemüzlit. Ami pedig a környezetvé­delmet illeti, ez ügyben, ezen a környéken bizony nem lehet elég körán el­kezdeni a nevelést... B. A. ikoiápti képviselik fogadóórái Értesítjük az Árpád u. páratlan és 2-től 58-ig ter­jedő oldala, a Kuruc u„ Be­rekalja, a vár környéke, va­lamint a kisvasút és a Tán­csics tér közötti terület, vá­lasztópolgárait, hogy R usz- kabányai András és Kis Pé­ter önkormányzati képvise­lők ma 18—19 óra között a Vár u. 5. sz. alatt fogadó­órát tartanak, melyre tisz­telettel várják a lakosságot. Polgármesteri Hivatal önkormányzati Iroda Mii mond a megyei nlaíisattika f Ingatlankezelés, bérlakások értékesítése A lakásellátás az 1980-as évtized egyik neuralgikus pontjává vált. Ennek a kér­déskörnek egyik szegmense a bérlakásgazdálkodás. Az állami ingatlankezelő szer­vek a többször megemelt bérleti díjak mellett sem képesek megfelelő színvona­lú bérleti szolgáltatás nyúj­tására, ínég kevésbé tudnak megbirkózni az elmaradt la­kásfelújítások pótlásával. Borsod-Abaúj-Zemplén megye ingatlankezeléssel (is) foglalkozó 12 szervezete 1990 végén csaknem 47 000, 99%-ban állami tulajdonú bérleményt kezelt. A bérle­mények 850/ij-a lakás. 1-85 óta a bérlemények száma 23%-kal, ezen beiül a bérla­kásoké 25%-kal csökkent, ennél kevésbé — 18—19%- kal — a lakásalap-ingatla­nok nyilvántartott bruttó értéke. Az utóbbi öt évben egyre kevesebb bérlemény került kezelésükbe, ugyan­akkor felgyorsult a bérle­mények értékesítése. 1986— 1990-ben mintegy 14 000 bér­lakást adtak el. Az összkom­fortos és a komfortos laká­sok száma együttesen 12 000- rel csökkent. Valószínűsíthe­tő. hogy ezeket néhány ki­vételével értékesítették. A lakások nagyságát tekintve leginkább (30%-kal) a 1 1/2 szobás lakások száma fo­gyott, legkevésbé az 1 és a 3 szobásoké. Az év végi bér­lakás-állománynak 86%-a összkomfortos, vagy komfor­Ez is Tapolca.. ..... ......rv/űiwf. ■ i feji. .... Fohász a MIHíz, avagy a hegy szelleméhez? MISKOLC VTV Le víz' Ö ' Ma délután 6 órakor kez­dődik az avasi kábelrendsze­ren a városi Tv műsora. Először a vasárnap reggeli élő adás felvételét látják, majd 20 órától kezdődik a HTV—30 ingyenes mozicsa­tornája. Ezúttal „Az ördög jobb és bal keze” című NSZK—olasz filmet vetítik, melynek ideje 108 perc. A filmet kedden reggel 9 órá­tól megismétlik azok kedvé- ébt, akik valamilyen okból ma este nem láthatják. Talán csak a tapolcai hegy szelleméhez fordulhat­nak segítségért a kőbányász- kolúnia lakói, mert más, eb­ben a pénztelen világban, aligha enyhít gondjaikon. S persze gyanítom, a MIK-en kívül, amellyel állandó per­ben, haragban állnak, nem is igen tud róluk senki. Mintha itt felejtették volna őket egy letűnt, romos vi­lág kacatjaiként valahol az újkori villáktól és paloták­tól kőhajításnyira, a kietlen tájban. Miskolctapolca, Kőbánya utca 6. Van, aki menne, mindegy, hová, csak innen el, van aki ugyan hova is menne. Szánalmas belenyug­vások, reménytelen kitörési kísérletek alázzák’még Szo­kat, a többnyire időskorú embereket. S persze a hely, az istenverte hely, egy ska- tulványi darabja a hazának, mégiscsak az otthonuk, ame­lyet toldozgatva-foldozgatva igyekeznek lakhatóvá tenni. Valaha ezek a házak — lehetnek úgy hetvenévesek — a bányatulajdonos megbe­csülésének, gondoskodásának kifejezői voltak. Irigyelhe- tők is voltak a bányászok, bérben, juttatásban. Szoba, konyha, spájz, ez dukált a bányászembernek és család­jának. Minimális lakbért kellett fizetni, ennek fejé­ben a bánya gondoskodott villanyról, fáról, szénről, karbantartásról. — A MIK csak a lakbért szedi! — fakad ki özv. Rá­kos Józsefné. — Szedné — teszi hozzá —, mert többen már úgy gondolkodunk, hogy nem fizetünk, amíg rendbe nem rakja a tetőt, a kéményt, meg a W. C.-t. Jöjjön hátra, nézze-meg! — Hátra? —Nekünk csak ilyen van, kedves-,.. Jöttünkre összeverődött a kolónia. Dől belőlük a pa­naszáradat. Szinte minden­kinek a W.! C.-jét meg kell nézzük. Közös. A kolóniasor háta mögött van két lapos tetejű épület. Benn fülkés rendszerű angol W. C.-k, egynémelyik minden képze­letét felülmúló állapotban. Rozsda és nyirok, mindenütt csöpög, csurog a rozsdás .lé, mállik a budik oldala, mennyezete. — ’56-ban volt itt utoljára tatarozás — mérgelődik Vég-Gabaj Nándor. Petrik József legyint: Megy az ember a hivatal­hoz, ott most is csak egy szót ismernek, a nemet. Mindenfelé azt biggyesztik, nem lehet, nem tudják, nem és nem. A fene enné. Az udvaron, vagy inkább a szabadban van az egyet­len nyomós kút. — Hogy fürdenek? — kér­dem gyanútlanul. — Hogy? — néz végig magán özv. Godó Józsefné. — Csak úgy lecsutakoljuk megunkat. Melegítünk vizet a sparhelten, aztán beleál- lunk a tekenőbe. Hát így. — Így fürdenek egy nem­zetközi hírű fürdőhelyen? — Hol tudnánk mi meg­fizetni azokat a belépőket? — fakad ki özv. Tóth Jó­zsefné. — Hisz épp a pénz miatt vagyunk idekötve. Volt, akinek volt városi la­kása, csak nem bírta a re­zsit, azért cserélt ide. — Itt mennyi a lakbér? — 300 forint. Eddig olcsó volt a fűtés is, de most mi lesz velünk, nem is tudom. Megdrágult nagyon - a szén, meg a j tűzifa. — Tűzifát csak tudnak szedni az erdőről?! — Jaj, ne mondjon már ilyet, még meghallja vala­ki... — Ennyire félnek egy­mástól? Vég-Gabaj Nándor egy mellettük levő lakás ajtajá­ra mutat. Valami csillag- szerű, festett förmedvény éktelenkedik rajta. — Itt laknak — mondja csendesen. — Kik? — Hát a bűnözők! Látja ott, arrébb, a kerítésen tűi is van egy család. Azok is összeférhetetlenek. Börtönvi­seltek, innen rajzanak ki Tapolca-szerte. Betörnek, lopnak. Lesittelik őket, ki­jönnek, minket riogatnak, aztán folytatják. Szilágyi Lajos, kétgyerme­kes család feje. — Reménytelen — mond­ja. — A húsiparnál dolgo­zom, nemhogy segíteni nem tudnak, örülhetek, ha meg­marad az állásom. A felesé­gem a cementgyárnál, ott se ígérnek semmit, ötéves la­kásigénylésem van. Nem igaz, hogy nincs ebben a városban üres lakás. Igenis, van. Mi is tudunk ilyeneket! Hogy kiknek tartogatják? Legyek önkényes lakásfogla­ló? Hívjam föl magamra a figyelmet, sírjak, cir kúszol - jak, mint a lumpenek, a ci­gányok ? Körbehordom tekintetem a hegygerincen. Sehol egy lé­lek. Talán egy fohász mégis­csak eljut a MIK-hez, az ön- kormányzathoz, vagy leg­alább a hegy szelleméhez... Karos! Imre tos, illetve fele 2 és több szobás volt. LAKBÉREK, FELÚJÍTÁS Az 1990. évi díjbevétel 78%-kal meghaladta az öt évvel korábbit. Az előző évhez mért növekedési ütem ez évben volt a legmaga­sabb, 27%. A befolyt, majd 737 millió forintnak 63%-a lakásbér, 37%-a az egyéb bérlemények díja. (1985-ben a lakbérek aránya 77%-ot tett ki.) Az elmúlt öt év alatt az egy lakásra jutó lakbérbevétel havi 969 Ft-ra, csaknem a kétszeresére, az egyéb bérleményeké több, mint háromszorosára emel­kedett úgy. hogy közben nö­vekedett a díjhátralék is. Az 1990. év végi lakbérhát­ralék az éves befolyt lakbér­nek 8,5. az egyéb bérlemé­nyek díjhátraléka ezek éves díjbevételének 6.6%-a volt. Az ingatlankezelés díjbe­vételének tavaly 480/n-át, 356 millió forintot fordítottak a bérlemények üzemeltetésére, 52%-a a lakóházi a vítási alapba került. A működési költség felét közüzemi dí­jakra. 27%-át munkabérekre és azok közterheire fizették ki, a többi az üzemi és a vállalati általános költségek fedezetéül szolgált. A lakóházja vítási alap 1990-ben képződött 728 mil­lió forintos összegének má­sik jelentős forrása az álla­mi támogatás, mely 265 mil­lió forintot tett ki. Az év eleji nyitóállomány és egyéb bevételek további 83 millió forinttal növelték az alapot, melynek 99,5%-át használták fel az év során. Közvetlenül felújításra és javításra 620 millió forintot költöttek, fe­lét felújításra, 44%-át kar­bantartásra. 1990-ben 71 épület felújí­tása fejeződött be, ebből 33- at teljesen, 38-at részlegesen hoztak rendbe. Ezekben és más épületekben együttesen 1255 lakás felújítása készült el, közülük 84-et egyben korszerűsítettek is. A felújí­tások kisebb része — 29%-a — ún. elmaradt, azaz 30 éve fel nem újított lakásokban történt. Ezek közül 68 la­kást korszerűsítéssel egybe­kötve teljesen, 295 lakást korszerűsítés nélkül, ezen be'ül 266-ot csak részlegesen újítottak fel. A lakásfelújí­tások 71%-a az ún. időszerű kategóriába tartozott, és a legtöbb esetben részleges volt. A felújított lakások 57%-a Miskolcon, 40%-a a többi városban, 3%-a a községek­ben van. Az összes lakásbér­leménynek alig több, mint 3%-át, a községieknek csak 2° fl-át teszi ki a tavaly el­készült felújítás. Változatlan bérleményszámmal és felújí­tási ütemmel számolva 30— 50 évenként kerülne sor egy-egy lakás felújítására. A felújítások átlagos költ­sége az épületek, illetve a lakások avultságától, és az elvégzett munkáktól függően nagy skálán szóródik. Mis­kolcon pl. a korszerűsítéssel egybekötött teljes felújítás — mely 27 lakást érintett — átlagosan 3,3 millió Ft-ba került (belvárosi rekonstruk­ció!), máshol ötöd-, tizedré- szébe. Ennél kisebbek, de számottevőek a különbségek a korszerűsítés nélküli fel­újításoknál is. Az éves lakóházjavítási alapból 271 millió forintot folyó karbantartási mun­kákra fordítottak az ingat­lankezelő szervek. Az év során mintegy 50 000 kar­bantartási munkát végeztek el, melynek 17%-a előre tervezett volt. Az összes be­jelentett meghibásodásnak 90%-át javították ki az év végéig, s ezek átlagosan 5400 Ft-ba kerültek. Leggyakrab­ban Miskolcon jelentettek be karbantartási igényt, ahol 100 lakásbérlemenyre 152 el­végzett javítási munka ju­tott. A karbantartási mun­kák átlagos költsége viszont fele volt a többi település­nek. ami gyakori, kisebb meghibásodásra utal. VITÁK KERESZTTÜZÉBEN . A kezelt bérlemények el­maradt, s egyre bepótolha- tatlanabb felújítása, s a ma­gas üzemeltetési költségek miatt növekvő lakbérek ki­váltotta társadalmi elégedet­lenség a kormányzatot az 1980-as évek elején arra a2 elhatározásra juttatta, hogy bizonyos korlátok között le­hetővé kell tenni az állami lakások kedvezményes áron történő eladását. A bérleményértékesítés, különösen a bérlakások el­adása napjainkban is a vi­ták kereszttüzében áll. Ezek lényege két kérdéskörbe cso­portosítható. Az egyik maga az eladás ténye, vagyis az, hogy ha korábban a taná­csok, most az önkormányza­tok értékesítik az állami la­kásokat, akkor a szociálisan bérlakásra szorulók igényeit nem lesz miből kielégíteni A másik vitatott kérdés a lakás ára, melyet sokan úgy értékelnek, hogy az adott kedvezmény mértéke az álla­mi, illetve önkormányzati vagyon elkótyavetyélését je­lenti. Más oldalról szembe­kerülnek az ezt a lehetősé­get élvezők a lakással még nem rendelkező, többnyire fiatal családokkal, akik jó­val drágább piaci áron kénytelenek lakást vásárolni, vagy építeni. A bérlemény-értékesítés az utóbbi két évben gyorsult fel. 1990-ben 7051 bérle­ményt. ebből 6807 lakásbér­leményt adtak el az ingat­lankezelő szervek. Az utóbbi öt évben értékesített bérla­kásoknak mintegy fele ta­valy került új tulajdonoshoz. Ezek több. mint 6/10-ét Mis­kolcon, 38%-át a többi vá­rosban. zömmel Kazincbarci­kán és Tiszaújvárosban ad­ták el. A községekben 21 la­kást vásároltak meg. Az értékesített lakások becsült forgalmi értéke 4,9 milliárd Ft, egy lakásra ju­tó értéke 719 000 Ft-ot tett ki. és átlagosan 209 000 Ft­ért adták el. Mind a becsült forgalmi érték, mind az el­adási árak átlagát több té­nyező befolyásolja, így a lakás helye, műszaki állapo­ta, komfortossága, nagysága. Ezek függvényében a becsült átlagos forgalmi érték váro­sonként 306—1169 ezer Ft, az átlagos eladási ár 92—328 ezer Ft közé esett. Az egy négyzetméterre jutó összegek szóródása ezeknél kisebb volt. az eladási áré pl. 9375—22 705 Ft közötti. A la­kások a becsült forgalmi ér­téknek átlag 30%-áért kel­tek el. Lukács Jánosné dr. Rebuplic koncert a Vasasban A Republic együttes üstö­kösként robbant be a ma­gyar rockzenei életbe. Nagy­lemezük az eladási listák élére ugrott, népszerűségük folyamatosan növekszik. Je­lenleg országos trunén vesz­nek részt, amelynek kereté­ben augusztus 15-én, csütör­tökön este 7 órakor a Va­sas Művelődési Központban lépnek fel. A délután folya­mán a Széchenyi úti Hun­garoton lemezboltban dedi­kálnak, itt tehát személyes találkozásra is van mód.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents