Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-09 / 185. szám

Szalay Lajos grafikusművész 1990-ben a magyar államnak ajándékozta 450 rajzát. A Miskolci Galériában augusztus 12-én, hétfőn délután 5 órakor nyíló tárlat lapjait elsősor­ban ezekből a rajzokból válogatták. A bemutatót Somlyó György költő ajánlja az érdek­lődök figyelmébe. Szeptember 15-ig várják a látogatókat, hétfő kivételével mindennap délelőtt 10-töl este ti óráig. (Képünkön a művész Léda című rajza.) Diósgyőri meditációk A papírmalom alapítója A bükki faipar, az üveg­gyártás, a téglaégetés és a vasolvasztás után a papírgyár­tás következett. Először 1773- ban Szöilösy Ferenc, a koro­nauradalom kormányzója ter­jesztett javaslatot a királyi kamarához papirmaíom léte­sítése céljából, amit a mai Tokaji Ferenc utca 2. számú telken állott kenderiörö he­lyén szándékoztak építeni. A magas indulási költség miatt azonban az engedélyt nem adták meg. Később, 28 év múlva Martini Sámuel a Szin- va-patak menti Cörbe-part területének bérbeadását kér­te papirmaíom '"ípítésétiez­Martini Sámuel 1773. no­vember 15-én született. Diós­győrbe történt költözése után tagja lett az evangélikus • fi- liális egyháznak. Amikor megismerték emberi maga­tartását és szellemi tulajdon­ságait, beválasztották az egyház vezetőségébe. A meg­becsülés és bizalom pedig I824rben a vezetőség élére emette. Felügyelője, első embere lett az 1782. április 1-jén alakult egyháznak. Ta­nulmányozva a gazdálkodási könyvet, láttam, hogy az egyház 1828. évi zárszám­adását személyesen írta alá 1829. január 6-án így: „Mar­tini Sámuel Eccl Inspector”. Tehát neve nem Martinyi, ahogyan mások írták, ha­nem az ő kézírása szerint „Martini". Kérelmét az uradalomhoz 1800 novemberében nyújtot­ta be amit elfogadtak, és engedélyezték évi 15 forin­tért a kért terület használa­tát 15 évre. A szerződést 1801. március 1-jén kötötték meg. Ezután a malom meg­építésének engedélyezését kérte 1801. április 30-án. Ügy gondolta, hogy a mun­kálatoknál, az anyag fel­szállításánál hosszá kötélre lesz szüksége. Kedvezően jött, hogy a református egy­ház a templomhoz a harang­láb helyett akkor épített kőtornyot, és annak munká­lata 1801-ben már a befeje­zésnél tartott. Június 15-én helyezték fel a harangokat, és a torony tetejére a göm­böt. Ezután az egyháznak nem volt szüksége a csiga­kötélre, és azt eladták Mar­tini Sámuelnek. Az egyház „Szayitartó Könyviének 52. tételén így van a vételár bevételezve: „1801. A Papi­ros Molnár Csiga kötélért 1 Rft.” Az uradalomtól az enge­délyt hamarosan. 1801. júni­us 25-én megkapta, és a papirmaíom építése kezdetét vette. A papír gyártását pe­dig a következő évben indí­totta. Ezért található a „RE­GEST D.GYuR első ismert vízjelű papír 1802. október 2-a keltezéssel a kamatai iratok között. A bérleti idő 1815. márci­us 1-jén lejárt. Az újabb szerződést még ugyanazon a napon megújították. Abban az áll, hogy a saját költsé­gén épített épületben a pa- pirkészítő mesterséget foly­tathatja — amíg az urada­lomnak tetszik — az eredeti szerződés szerint, és a telket hasapéihatja az előbbi 1801. kníÉrwtó 1-jei contractus sze­rint. Kötelezték évi 60 fo­rint, továbbá a 200 öl hosz- szú csatorna és az azon le­vő három hídnak a maga költségén történő javítására. A szerződésen Martini Sá­muel ezt írta neve alá „Pa­piros Csináló". Az idő lejárt. A számtartó könyvben 1834. szeptember 22-én a 15. sorszámnál ez van beírva: „A Papiros Meister Urnák tett harango­zásért 3 Rft.” Felesége — Farkas Mária — és 2 lánya gyászolta. Miért a reformá­tusoknál harangoztak teme­tése alkalmával? Az evan­gélikusoknak még nem volt temploma, csak imaháza. A két egyház között olyan megegyezés volt 1792. május 12-e óta. hogy az evangéli­kus vallású halottaknak is a református templomban fog­nak harangozni azonos ösz- szegért. Az evangélikusoknál az egyházi szolgálatot rend­szeresen a lévita-tanító vé­gezte. A miskolci egyház lelkésze évente csak 3—4 alkalommal jött Diósgyőrbe szolgálatot ellátni, vágy rendkívüli esetben. Ilyen rendkívüli volt az egyház első tisztségviselőjének. Mar­tini Sámuelnek temetése Di­ósgyőrben, feltehetően a majláthi temetőben. Halotti anyakönyvezését ezért a miskolci evangélikus egyház­nál találtam meg. A bejegy­zés rovatai és szövege: „Meghaltak 1834. Észt. 86. p. 135. Sorszám 55. Halál nap­ja: 15. Sept. Temetés napja: 17. Sept. Neve a megholt­nak: Nemzetes Martinyi Sá­muel Ur. a Diósgyőri papi­ros malomnak tulajdonosa és az ottani Ág. V. köv. Evangy. fii. Ekklésiának Inspectora. Kora a megholt­nak, Esztendő: 60, Hónap: 10. Nap: — Martini Sámuel tehát 20 éves korában építette Diós­győrben a papírmalmot. Kolba Mihály, a gyár 1-9. század végi tulajdonosa az 1896. évi ezredéves kiállítás­ra készülve, 94 év távlatából kereste a malom alapítási évét. Bizonyára megtalálta Martini Sámuel valamilyen jegyzetét, amiben az 1782-es évszám volt magyarázat nél­kül. Feltételezte, hogy az a malom alapítási éve, és az került a cégjelzéses papírra. Sajnos, tévedett, mert 1782 az evangélikus egyház ala­kulási éve, amit illett tudni az egyház felügyelőjének, Martini Sámuelnek, és ezért jegyezte fel magának. Kü­lönben ő 1782-ben még csak 9 éves volt. A papírmalpm^ól, • papír­gyár lett. Szorgalmas mun­kásainak kiváló termékeit, gyártmányait 1991-ben is or­szágos elismerés illeti. Kívá­natos lenne, hogy a gyárhoz csatlakozó utca Martini Sá­muel nevét hirdesse. (baláss) tényre került Stróbl Alajos Lrssebetje Szoborélet Miskolcon A mindenkori politika meg­határozza, hogy milyen emlé­keket kiván éltetni, hova sze­retné, ha elhelyeznénk egy- egy jeles napon a kegyeleté! tisztelet virágait, kiket kiván példaképünkké tenni. így az­tán a szobroknak is megvan c maguk élete, története, akár az embereknek. Törté­nelmi fordulatok szobrokat döntenek le, vagy tesznek csendben süllyesztőbe. Van szobor, amelyik aztán a reha- bilitását is megéri. Fáj-e a szobroknak a hányattatott sorsi Bizonyára igen, ha lel­ket is lehelt beléjük a szob- rász-teremtö, ha míg álltak, élvezték az emberek szerete- tét. Ilyen volt az Erzsébet ki­rályné, a „feledhetetlen ki­rályasszony" mellszobra is, melyet Stróbl Alajos készí­tett, 1899-ben és a Népkert keleti. Erzsébet-kertként em- legtett területén állott. A ko­rabeli sajtó így ír róla: „Dí­szes gránittalapzaton áll a galvanizált ércből öntött mellszobor, hirdetve váro­sunk közösségének kegyele­tét.” (Szabadság, 1899. jún. 21.) Nem tudjuk, hogy pon­tosan mikor bontották le. a Hermán Ottó Múzeum 1953. évi leltárában már szerepel. A szobor ma a múzeum Papszeren levő épületében van kiállítva, talapzata pe­dig érintetlenül áll a Nép­kertben. a játszótéren. • CSAK NÉGY PORTRÉ ALL A "80-as években, főleg a második felében valami meg­indult. Amint Kelemen Ist­vántól, városunk főépítészé­től hallottam, a városrende­zés egyik fő szempontjává a ~ rtűilt értékeinek kibányászá- sa, feltárása, megmentése válhatott. A Népkert rende­zési javaslatának is a múlt tisztelete, a korábbi térké­pek vizsgálata lett az alap­ja. Annak idején tanúi le­hettünk a szoborpark meg­álmodásának, és négy tej­szobor — Tompa Mihály, Pa­lóczy László, Hunfalvy Pál, Jókai Mór — születésének a Népkert nyugati oldalán, kö­zel a Budai József utcához. Irtunk is arról a lapunkban, hogy a tervek alapján itt állítanának emléket a mis­kolci kiemelkedő, régi sze­mélyiségeknek. tudósoknak, költőknek, íróknak, politiku­soknak, orvosoknak. Szobra lenne itt Lévay József iro­dalmárnak, Hadady Dániel műkertésznek (ő készítette az első parktervet). a sport­telep tervezőjének, Hajós Alfrédnek, Déryné Széppa­taki Rózának. Laborfalvi Ró­zának. A szobrokat miskolci, illetve a Borsod megyei szobrászok készítenék, éven­ként két-két. vagy négy-négy elemmel bővítve a parkot. A főhelyet a szoborpark le­zárásaként, a főépítész sze­rint az Erzsébet királyné szobrának másolata uralná. (Más elképzelés szerint a másolat a Hermán Ottó Mú­zeum elé kerülne.) Csakhogy mielőtt az öröm és a lelke­sedés nagyon elragadna ben­nünket. jusson eszünkbe, hogy a terv megvalósítása 1990-ben megszakadt, elfo­gyott a pénz. A ná*?v szob­ron kívül tizenkettőnek csak a helye van előkészítve. A város költségvetéséből az idén erre esv fillér sem ju­tott. az önkormányzat, il­letve a kulturális bizottság még csak nem is tárgyalt róla. Talán maid jövőre ... A város közgyűlése ősszel foglalkozik az utcák és köz­terek nevei változtatásával. Ezzel megindul Miskolc ré­gi. neves személyiségeinek rehabilitása. ami a főépítész reményei szerint felpezsdíti a szoborpark ügyét is. • HA LESZ GÖRGEY UTCA Valamikor a Lévay utca tengelyében állott Görgey mellszobra. 1934-ben avat­ták, Sidló Ferenc alkotása. A történelmi földrengés ezt Minisztériumi pályázat hozott pénzt Tervezhet az Art Felvételit rendeznek fiataloknak ■ # Az elmúlt években a mis* kolci Art Stúdió egyre jobb nevet vívott ki az amatör szín­játszás berkein belül. A főleg fiatalokból álló társulat tör­ténete most talán forduló­ponthoz ért: egy minisztériu­mi pályázaton számukra je­lentős összeget nyertek el. A stúdió eddigi működé­sét szép eredmények jelzik. A legnagyobb sikerük két­ségkívül A három testőr ze­nés változata volt, amelyet az Ifjúsági Házban mutattak be először, majd a diósgyő­ri várban is telt házak előtt játszottak. Az idei premier­jük egy kicsit balszerencsés­re sikerült. Lázár Ervin Mikkamakka gyere haza! cí­mű darabját csupán néhány­szor tudták előadni, mivel az egyik főszereplő külföl­dön vállalt munkát. Az a körülmény, hogy jó­részt diákokból áll a tár­sulat, behatárolja lehetősé­geiket. Alkalmazkodni kell az érettségizőkhöz, és ha va­lamelyikük továbbtanul, ak­kor bizony új társak után nézhetnek. Az idei nyáron is jelentős változásokat értek meg. Két-három meghatá­rozó ember távozott a fent említett okok miatt, akik­nek pótlásáról rövid időn belül gondoskodni kell. A Fónagyságban megtartott mozgásművészeti tábor nagy segítség volt, hiszen itt olyan tehetségek bukkantak fel, akikre a későbbiekben tá­maszkodni lehel. Ám olyan segítséget sem tudnak nélkülözni, mint a pénz. A Lázár Ervin dara­bot például egyetlen forint nélkül állították színpadra, minden jelmezt, díszletet a szereplők hoztak. Természe­tesen az előadás nem jöhe­tett volna létre az Ifjúsági Ház támogatása nélkül, a próbákra mindig kaptak üres termet, és ezért még fi­zetniük sem kellett. Ilyen helyzetben érkezett meg az a levél, amelyben a Műve­lődési és Közoktatási Mi­nisztérium közölte, hogy az idei közművelődési pályá­zatra benyújtott kérelmüket elfogadták, és munkájukat mintegy hatvanezer forint­tal támogatják. A kedvező elbírálás igazi csodaként ha­tott, hiszen eddig is évente 15—20 pályázatot nyújtottak be különböző helyekre, de a nagy részükre még csak vá­lasz sem érkezett. Ezzel az összeggel majd a következő, elkészült produkció után tételesen el kell számolniuk. A jó hír egy kicsit bát­rabb tervek melengetését is lehetővé teszi. Felvetődött, hogy mivel a városban több kitűnő együttes is működik, egy igazi fiatalos zenés da­rabot állítanának színpadra. Szeretnének rendezni két, vagy három napos színházi fesztivált, amelyre a környe­ző országokból is hívnának résztvevőket. A legkönnyeb­ben megvalósítható munka egy abszurd mű dramatizá- lása lenne. Ilyenre a profi színházak nem szívesen vál­lalkoznak, az amatőröknek viszont több szempontból is előnyös. Kevés szereplőt igényelnek ezek az előadá­sok, a díszletek inkább csak jelképesek, így a költségek alacsonyan tarthatók, a kö­zönség pedig — mint már többször kiderült — szíve­sen fogadja ezt a műfajt. Az elképzelések megvaló­sításához először is megfe­lelő szereplőkre van szük­ség. A mag már megvan, de szeptemberben felvételit tar­tanak, ahol reményeik sze­rint a még hiányzó embe­rekre is rátalálnak. Az ama­tőr színjátszásnak speciális miliője van. Egy-egy pro­dukció létrehozásában sok­kal több a személyes elem, mint egy „nagy” színház­nál. Az emberek közötti vi­szony rendkívüli módon be­folyásolja az előadást, ezért a tehetségen kívül a jelent­kező személyiségét is meg­nézik majd. (horvátb) a szobrot is (már roncsolt orral) a Hermán Ottó Mú­zeumba parancsolta, helyé­re a Román Hősök Emlék­művét állította. (Azóta már ez is hátrébb húzódott, a Szigligeti Ede teret „díszí­ti”.) Az Erzsébet királyné és Görgey szobráról — ami most szintén a múzeum Papszer utcai kiállításán lát­ható —, való információink dr. Dobrossy Istvántól, a Hermán Ottó Múzeum tör­ténészétől származnak. Mi­vel e két szobor történetét csak hézagosán ismerjük, ezért kérjük, hogy aki tud­ja. hogy mikor, kik vitték el ezeket az eredeti helyükről, írja meg a szerkesztősé­günknek. Afelől nincs vita, hogy Görgeyről utcát kell elnevezni Miskolcon, és majd az utcájában lesz legmál- tóbb helye a szobrának is. Ha a Felszabadítók útja kapja vissza a régi nevét, akkor valószínűleg a múze­um előtt fog állni a szobor. Van olyan elképzelés is, hogy Klapka. Aulich. Des- sewffy szomszédságában levő Ifjúság utca kapná meg a Görgey nevet, abban az esetben itt állítanák fel a szabadságharcos hadvezér szobrát is. • ÉL A SZÉCHENYI- V ALAPÍTVÁNY Vannak, akik úgy emlé­keznek. hogy a két világhá­ború között volt mellszobra Miskolcon Széchenyi István­nak. Nem tudjuk, hogy hol van ez ma, sajnos elveszett. Így most nincs szobra váro­sunkban a „legnagyobb ma­gyarnak”. E hiány pótlását már 1986 óta szorgalmazza és menedzseli a Miskolci Városszépítő Egyesület. (Er­ről lapunkban folyamatosan be is számoltunk.) Most a történethez újabb adalékot tudtunk meg Kelemen Ist­vántól, aki nem csak főépí­tész, hanem a legutóbbi idő­kig az egyesület titkára is volt. A szobrot Széchenyi emlékéhez méltó nagyságú és tehetségű művésszel kí­vánják elkészíttetni, ezért esett a választás Melocco Miklós szobrászra. Neki még egyébként sincs köztéri al­kotása Miskolcon. A mű­vész tavaly már járt a vá­rosunkban, és megtekintette a szobor számításba jöhető helyeit. Ő legszívesebben a Tanácsház tér közepére ál­lítaná a Széchenyi-szobrot. Sajnos, a tárgyalásokat meg­szakította a művész műit évi balesete. Azóta már fel­gyógyult, és szeptembertől várhatóan felgyorsulnak az előkészületek. Becslések alapján a szobor 5 millió forintba fog kerülni. Felállí­tását segítve alapítvány lé­tesült, bankszámlaszáma a Budapest Banknál: 271-88 880 — 70 043. Az erre befolyt összeg: 1 141 070 forint. Eb­ből 947 968 forint még ta­valy a Miskolc Városi Ta­nács Képzőművészeti Lekto­rátusáé, a többi magánsze­mélyek adománya. A mű­vész szoborvázlatait, terveit a széles nyilvánosság elé kí­vánják tárni. A terveket lát­va. remélhetőleg a pénztár­cák is jobban megnyílnak. Jeney Edit A FEHÉRTEREMBEN LÉVŐ MARGARÉTA BUTIKBA megérkezett NÉMET IMPORTBÓL a női és férfidivatáru.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents