Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-06 / 182. szám

' m "m Kevés a jelentkező 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták,irtuk Nagyvásár, újítás» nap, Zsarnai REGGELI HÍRLAP, 1931. AUGUSZTUS «. Dacára a tartós szárazságnak, mindenféle mezei, konyhakerti és gyümölcstermékből, valamint szarvas­marhából és baromfifélékből bő felhozatal volt, a nagyvásár mégis csak egy látogatottabb hetipiac jel­legével bírt. A vevők nagy része tartózkodott a vé­teltől és csupán a szűkre szabott korlátok közé szo­rítkozott a beszerzés. A lejespiacon kevés tej és ugyancsak kis mennyi­ségű tejtermék volt látható. Máskor a tejmérő he­lyek szőkéknek bizonyultak a tejárusok befogadásá­ra. Ennek oka is az első hiányában keresendő, mert a' rétek, legelők teljesen le vannak sülve, a csordák­nak nincs mit legelniük és igy a lejhozam alaposan leredukálódott. A tej minősége is jóval alul van ilyenkor a szokottnál. Híg reggeli tej literjét 20—24 fillérért mérték, egy kg tehéntúró 80 fillér, tejfel li­terje 100—120 fillér, egy liter vaj (falusi szokás sze­rint a vajat „liter”-rel mérik, ami súlyban 80—90 dekának felel meg) 300—320 fillér. A tojás ára, melv a műit héten már 7, sőt 6 fillérre is lement, most újra 8 fillérre szökött fel. A zöldségpiacon mindenféle élelmicikkből bő felho­zatal volt. Ennek ellenere még mindig nem olyan ol­csók az árak, mint azt várni lehetne. Berakni való uborkákból tavaly 14—10 darabot adtak 10 fillérért, most 8—lü darabjával olvassák 10 fillérérét; a pa­radicsomból is olcsóbbodást vár a közönség, meri a mostani 15 filléres ár magas. Érdekes újítást vezet­tek be a bulgár zöldségesek a zöldpaprikánál, melyet újabban nem darabonként, hanem kilóval mérve áru­sítanak. ÉSZAKMAGYARORSZÁG, 1951. AUGUSZTUS *. A Magyar—Szovjet Kultúrhét gazdag programjában kedden délután a diósgyőrvasgyari Vasas Otthonban „Szovjet újítási napot” rendeztek, amelyen Suszter Sándor elvtárs, ózdi sztahanovista martinász tartott előadást. Az előadó és a hozzászólók is meualták azokat a hatalmas értékű tanácsokat, amelyeket Di­ósgyőr és Ózd dolgozói a felszabadító Szovjetuniótól, legutóbb a nálunk járt Amaszov elvtárstól kaptak. Este igen nagy érdeklődést mellett az MSzT orszá­gos központjának küldötte. Várlaki Mária tartott elő­adást, „Mit köszönhet a magyar nép a Szovjetunió­nak" címmel. A nagy lelkesedéssel fogadott előadást követő kultúrműsor komoly sikert aratott. ............ DÉLI HÍRLAP, 197*. AUGUSZTUS S. A* Holdat még szinte látni az égen, de az ócskapiac már mozog. Höfnpölyög a tarka tömeg. A tízes jel­zésű buszok kétpercenként futnak be a Zsarnai-telep- re, tömve emberekkel. Egyre sűrűsödik az emberáradat. Az eladók már szétpakolták portékáikat. A korábban jövők elfoglal­ják a „jobb helyeket”. A vevők nézegetik a kipakolt árut. Alkudozás még ilyenkor nincs. — Huligánok vagyunk — mondja a térdmagasságban üldögélő, he­gedűt nyikorgató öreg koldus. Piacnapokon, meg fi­zetéskor bejövök Sajóivánkáról. Hozzánk szegődik társa is. A vállára dobott zöld bőrkabát alól elővillantja csonka karját. — Nézzen ide — mondja. Közben a földre tett fekete kalapba hullanak a tíz-húsz filléresek. „írja fel az Űrjézus- Krisztus” — énekli a koldus. Már odéhb járok, ami­kor elnyújtott hangon rákezdi:„Fájdalmas anyám...” cincogtatja hozzá a hegedűt is... ­Friss a vizem — ezt kiáltozza egy tizenkét éves forma kislány. Tíz óra körül a legnagyobb forgalom­ban húsz fillérért ad egy kannatetővel. Középkorú férfi lep hozzá a felesegével, akiknek hátán ágyleri- tőbe kötött batyu van. A férfi iszik a „közös pohár­ból”. aztán kajánul a lánykára nevet. — Ezért kapsz egy csókot — mondja. A kislány megrántja a vállát és válaszol: inkább adja a pénzt. A férfi arcán torz vigyor. Elmegy. Á piac széién fabódé, rajta öles betűkkel: Bor, sör, pálinka... Föidművesszövetkezeti kimérés. Be van zárva. Kicsit odébb, magánrendszámú Trabant hátul- ’ jába állított italt árul egy asszony. Alig tudok a kö­zelébe férkőzni, akkora a tolongás. — Százhúszért elviszem — harminc e-’ körüli asz- szony rikácsolja a tömegben a már-már eltűnő férfi után. aki erre rögtön visszafordul. Folytatódik az al­kudozás. Ahogy a szavakból kiveszem, az előbb csak százhúsz forintot adott volna a kabátért. Most százra alkudná. — Nincs ez elhordva — forgatja az avult zakót az eladó hölgy. — Ajándék ennyiért. A „vevő” mégsem áll kötélnek. Pár percig még álldogálok, hallom, amint trágár szavakat morc;: az elr-.ehő „kedves” kuncsaftra. Nyelvtanfolyamok az ifjúsági házban Az ifjúsági házban szep­tembertől több nyelvtanfo­lyamot indítanak különböző korosztályoknak. Óvodások­nak hatvanórás kezdő és ha­ladó tanfolyamot kínálnak német, illetve angol nyelv­ből. Általános és középisko­lások, valamint felnőttek 120 órás oktatásban vehetnek részt; választhatnak kezdő angol,, német,.olasz, francia, japán és a spanyol között. Taxisoknak alapfokú angol és német tanulásra nyílik le­hetőség, hatvan órában a tu­ristaszókincset is elsajátít­hatják. Érdeklődni és jelent­kezni személyesen az ifjú­sági házban, vagy a 40-657- es, és a 42-740-es telefon­számon lehet, szeptemberié­ig. Ki mit tud?—maszek alapon Mi as oka as érdektelenségnek? ^ Tájékozódás a térképen — még Kőszegen Újra a turistáké A vasfüggöny lebontásá­val és az egykor szigorúan tiltott területnek számító határsáv megszüntetésével ismét megnyílt a Kőszegi­hegység a turisták előtt. 'Tá­jékozódásuk segítésére két­nyelvű turistatérkép jelent meg. A térkép részletes tá­jékozódást tesz lehetővé mind az osztrák mind a ma­gyar oldalról érkezőknek. A Magyar Honvédség Térké­pészeti Intézetében készüli turistatérkép eddig egyedül­álló a maga nemében, hi­szen a nyilvánosság számá­ra eddig nem készülhettek olyan részletes térképek, melyek nyugati végeinket és a határszakasz megközelíté­si lehetőségeit ábrázolták volna. Míg évtizedeken keresztül a hegység legmagasabb pontja, a határvonal köz­vetlen közelében levő írott- kő csúcsa kizárólag a bur­genlandi oldalról volt meg­közelíthető, mivel a kiter­jedt határsáv a magyar ol­dalon ezt megakadályozta, ma már a kilátó mindkét oldalról elérhető. Aki a mai Móra Kiadót a tavalyi noteszében feljegyzett számokon hivja, esetleg a Playboy szerkesztőségére lyu­kad ki. Sziládi János igazga­tó, amikor rájött, hogy a mi­nisztérium korábbi ígéretei a három legfontosabb irodalmi kiadó megmentésére nem be­válthatók, igen egyszerű stra­tégiát választott a túlélésre: lefaragni a kiadásokat és emelni az árakat. Bérbe adta hét a kiadó két emeletét, s más „karcsúsító” műveleteket hajtott végre. Közben olyan — inkább szülő, mint gyermek számáré ellenállhatatlan — „kézikönyveket” igyekszik pi­acra dobni, mint a most meg­jelent Szakácskönyv rosszul evő gyermekeknek című, mindössze 80 oldalas füzet, melynek 210 forintos árát nyilvánvalóan „keresztfinanszirozási” célzat­tal állapították meg. Ellentétben Sziládival, a két „felnőtt” kiadó vezetői ódzkodnak a privatizálástól, legalábbis szavakban, mert a Szépirodalmi már megalkot­ta a maga kft.-jéi, méghoz­zá azzal az alig leplezett céllal, hogy elválassza egy­mástól a nyereséges és a veszteséges tev ckenységeket. A Parnasszus Kiadói Kft., melyet a kiadónál „Szasza- sza” névvel is illetnek, (Szá­lai Sándor megbízott igaz­gató, Szabó György művé­szeti vezető és Sznlai Anna főszerkesztő nevéből) a más ágazatokban is gyakori ön­rabló módszerrel működik: a legnyereségesebbnek ígérke­ző vállalkozásokat egyszerű­en kiviszi az amúgy is vesz­teséges kiadóból, s „privati­zálja” a főváros egyik leg­forgalmasabb könyvesbolt­ját. az írók Boltját az And- rássy úton. A nagymúltú in­lapunk is beszámolt arról az elképzelésről, hogy egy miskolci müsoiszervezö iroda egyedül vállalná az 1992-es KI mit tud? megszervezését. Ám a közben eltelt csaknem egy hónap nem mindenben igazolta az akkori optimista terveket. Mint Kovács Gábor, az Amatőr Müsorszervezési Csoport irodavezetője el­mondta, a verseny meghir­detése óta bizonyos támadá­sok érték a vállalkozást, megkérdőjelezték a vetélke­dő rangját. Az iroda szabá­lyos keretek között látott hozzá a szervezéshez, min­den engedélyt beszereztek. Mint kiderült, a névhaszná­latért nem kell fizetni, az már nem a Magyar Televí­zió monopóliuma. A vádaskodások sokat ár­tottak a szervezőknek, meg a szponzoroknál is érezni némi bizonytalanságot. Mint ismeretes, az elképzelés Sze­rint megyénként versenyiro­dákat hoznak létre, amelyek az adott régióban ellátják a koordinációs feladatokat. Ez a munka azonban lassan halad. Jelenleg Borsodon kí­vül három körzetben folyik a szervezés: Szolnok, Haj­dú-Bihar és Heves megyé­ben, ám a kilátások nem túl biztatóak. A jelentkezők szá­ma sem az elképzelések sze­rint alakul. Eddig a me­gyéből mintegy hatvan pro­dukcióval neveztek, de ezen belül Miskolcról mindössze három együttes jelezte rész­vételi szándékát. Az érdek­telenség okát nem könnyű megtalálni. A korábbi ver­senyeknél nem kellett neve­zési díjat fizetni, most erre áz állami támogatás hiánya tézmény maradványait egy zuglói villába telepítették. A 14 szerkesztőből négynek felmondtak. A távozók közül többen úgy érzik, hogy a ki­adó vezetésének csődpoliti­kájával való szembenállásuk miatt akarnak megszabadul­ni tőlük. A munkaügyi dön­tőbíróságnál kerestek orvos­latot június 30-án, s ma is várják a választ, amit a törvény szerint 8 napon be­lül kellett volna megkapni­uk. A Szépirodalmi kiadvá­nyainak sz.áma várhatóan eg.vharmadára csökken a ta­valyihoz képest, s hasonló tendencia mutatkozik a Mag­vetőnél is. A belső gazda­sági feszítőerők mellett ez annak következménye, hogy a könyvpiaci súlyos depresz- szió közepette még mindig mintegy 1000—1200 vállalko­zás foglalkozik országosan irodalom és egyéb szellemi harapnivaló könyv formá­ban való előállításával. Pár hónappal ezelőtt a Magvető a Szépirodalmival karöltve indult csatába a klasszikus magyar irodalom kiadásának kizárólagos jogá­ért, természetesen a nemze­ti értékeknek kijáró állami dotációval. Ezek a hajlamok a kizárólagosságra termé­szetes módon élnek tovább egy olyan kiadónál, mely Kardos Györgv igazgatósága idején Aczál György és más hatalmi központok eszköze­ként működött, elsősorban a rendszernek kedves írók és toliforgatók menedzselésé­ben. szinte korlátlan anyagi lehetőségekkel. A reflexek nehezen oldódnak. A kiadó bennfentesei szerint van bi­zonyos ellentét Szanovszky József, a világirodalmi szer­kesztőség vezetője és Hege­miatt van szükség. Pár éve egy amatőr művésznek vagy együttesnek jóformán az egyetlen kiugrási lehetőséget kínálta a Ki mit tud?. Je­lenleg az ilyen szereplésre jóval több mód van, tehát a verseny vonzereje megko­pott. Az első területi vetélkedőt július 25-re, Alacskára hir­dették meg, azonban ez el­maradt. Kovács Gábor el­mondta, hogy a seregszem­lét a helyi polgármester ha­lasztotta el, mondván: au­gusztus 7-én sokkal színvo­nalasabb műsorral lehet majd kezdeni. Ezzel termé­szetesen az égész prograrn csúszik. A miskolci selejte­ző szeptember 13-án lenne, de addig még a színházzal is meg kell állapodni. Kovács Gábor szerint nem kell megijedni attól, hogy az első vetélkedő elmaradt. Az iroda a műsorváltoztatas jo­A közelmúltban olyan ré­gészeti leletre bukkantak Ukrajna füves sztyeppéin, amely új korszakot nyitott az emberiség történetében. No, persze nem maga a le­let, hanem az amire a rég- múltbeli használata utal. Két amerikai régész olyan lófogazatot talált, amelyen röntgenvizsgálattal egyértel­műen bizonyítható a. zabla dűs Mária, a mostani meg­bízott igazgató között. Előb­bi a privatizáció és a kisébb önálló egységekre1 tagolódás, utóbbi a régi alapokon való megújulás híve. A hazai könyvszakma so­káig teljesen belterjes vilá­gának egyik kiváló ismerője szerint vezető irodalmi ki­adóink a Parkinson-törvé- nyekben emlegetett „szét­esés előtti hűdéit» állapot­ban” vannak. Az átalakítás koncepciózus és tempós le­bonyolításának egyik fő aka­dálya az írók magatartása. Tőlük mindenki fél. Nekik szubjektív érdekük a régi állapotok, a minisztériumi dotációs rendszer fenntar­tása. A Szépirodalmi és a Mag­vető sorsáról július 10-én Andrásfalvv Bertalan mi­niszter, Fekete György he- lyetk-s államtitkár és az író­szövetség vezetői tartottak kupaktanácsot. Az írószö­vetség hivatalos tájékozta­tója szerint ez az „általános írói felháborodás” miauvált szükségessé, s a tárgy a „végromlás állapotába” ju­tott két kiadó volt. Az író­társadalom ezen a megbe­szélésen is „lehetetlennek” minősítette, hogy a kormány nem képes egyszeri erőfe­szítéssel „rendbétenni” a két haldokló kiadót. Az írók menedzser típusú pályázati igazgatóválasztást kérnek az írószövetség képviselőjével a zsűriben, követelik a priva­tizálás elnapolását és az egy­szeri minimum 20—20 mil­lió forintos támogatás meg­adását. A minisztérium vi­szont a két nagy kiadó ösz- szevonását javasolja. A vita és a végvonaglás még foly­tatódik. B. P. gát fenntartja, és mivel elő­ször próbálják megvalósíta­ni a Ki mit tud ?-ot magán- szervezésben, talán érthető, ha egy kicsit döcögősen in­dul be a gépezet. Ebből azonban, állítja az irodave­zető, nem kell messzemenő következtetéseket levonni. Átmeneti nehézségekről van szó, amelyeket meg tudnak oldani. A környező falvakban a közeljövőben megrendezik a selejtezőket, így többek kö­zött Szikszón, Szendrőn, Al­só- és Felsőzsolcán. A szer­vezők továbra is várják a jelentkezőket. Az Amatőr Műsorszervezési Csoport Iro­da (AMCSI) a Jókai u. 21. számú ház alagsorában ta­lálható. Bővebb felvilágosí­tás személyesen itt, vagy a 29-541-es telefonszámon le­het kérni, naponta 13 és 17 óra között. (H-h) használata. A hatezer éves lelet arról tanúskodik, hogy az addig hittnél korábban használták a lovat hátas­ként s nem csupán a táp­lálkozást szolgálta, mint a háziasítás kezdeti szakaszá­ban! A lovaglás döntő ha­tással. volt. a korab.eli_JJ,r- sadalmak életére. Könnyeb­ben, rövidebb idő alatt közi lekedhettek, szállíthattak, lecsaphattak az ellenségre és gyorsan visszavonulhat­tak. Európa délkeleti ré­szén a ló háziállatként, há­tasként történő megjelenése után korábban fejlett civi­lizációk hanyatlottak le lo­vas támadások következté­ben. az Orphensban Az Orpheus című irodalmi folyóirat 1991. évi 2—3. (ösz- szevont) száma augusztus 15- én jelenik meg. Témája: Orpheusz a mitológiában, a művelődéstörténetben és a különböző művészeti ágak­ban. A tartalomból: Keresz- tury Dezső, Kántor Zsolt versei. Somlyó György. Ba­lassa Péter, Thomka Beáta, Hamvas Béla, Pierré Ohey- mol, Róbert Böhmé, Bálint Péter, Kemény Katalin. Já­nos István, Vjacseszlav Iva- nov esszéi, tanulmányai. Kulcsár Szabó Ernő Rilkéről, Rugási Gyula Szentkuthy Miklósról. Szécsényi Endre Weöres Sándorról. Szilárd Léna és Krasztev Péter Bul- gakovról. Földényi F. Lász­ló Goyáról. Aby Warburg Dürerről. Bikácsy Gergely Cocteau-ról. Kishonthy Zsolt képzőművészeti összeállítása. Miskolcon megvásárolható a nagyobb újságárusoknál és a Kazinczy Könyvesboltban. Megrendelhető a kiadó cí­mén: 3501. Miskolc. Ff.: 341. Szétesés előtti hűdéses állapot Könyvkiadás, óh Történelem> Iáháton

Next

/
Thumbnails
Contents