Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)
1991-08-05 / 181. szám
Antalt József Szerencsen A MISKOLCIAK NAPILAPJA W. ,11 I ■ IMHÉI ' 0 Véget kell vetni a búskomorságnak, a bánatos értelmiségi panaszkodásnak, s hinnünk kell, hogy van felemelkedés! Ha a világ bízik bennünk, higgyük el mi is, és akarjuk a kilábalást. Ez a kormány gondolkodik és cselekszik is, és mindent elkövet azért, hogy az országot kivezesse ebből a súlyos gazdasági helyzetből — mondotta Antall József a szombaton Szerencsen tartott nagygyűlésen. (Tudósítás a 2. oldalon.) (Szobán Gabriella felvételei) XXIII. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM j URH: 5,80 1991. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ ! FORIüT Mint ismeretes, a kis- gesztelyi Hernád-hidat 1988. október 9-én egy IFA gépkocsi által vontatott Weimar rakodógép leszakította. mert rakodógémje a híd felső szélrácsába akadt. Még ebben az évben a Magyar Honvédség szegedi alegysége a roncsot a mederből eltávolította. 1990. júniusában elkészült az Uvaterv terve, s a Ganz Acélszerkezeti Vállalat versenytárgyaláson elnyerte az új híd építésére kiírt pályázatot. 1990-ben elkészült az új szerkezet, s ez évben az új pálya és a megmaradt parti hídszakasz felújítása. Az új szerkezet 46 méter hosszú, kétnyomú forgalom lebonyolítására és a KRESZ szerinti „B” osztályú közúti terhek viselésére alkalmas. Az építés eredeti szerződése 33 és fél millió forintban határozta meg a költségeket. A mederben talált háborús roncsok és német gránátok eltávolítása ezt 35 millió forintra növelte. Augusztus 9- én, délelőtt 10 órakor helyezik üzembe a hidat. (Az eredeti határidő augusztus 15. volt). Utána a 3605. számú összekötő úton a korábbi forgalmi rend szerint közlekedhet az utazóközönség, az út lezárása megszűnik, Gesztely belterületén az ösz- szeköttetés helyreáll — kaptuk a hírt a Miskolci Közúti Igazgatóság hídszakági főmérnökétől, Vastag Sándortól. Borsod-Abaúj- Zemplén megye a Világkiállításon Alapítvány soron következő közgyűlését 1991. augusztus 8-án, 9 : órakor tartja a Megyei önkormányzat Hivatala dísztermében. Az alapítvány nyílt, ahhoz bárki csatlakozhat. A csatlakozási szándékot 1991. augusztus 7-én, 8 órától 16 óráig személyesen, azt megelőzően írásban jelezhetik a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat vállalkozási és foglalkoztatáspolitikai osztályán (Miskolc, Tanácsház tér 1., IV. emelet, 420-as szoba). Várják gazdálkodók, közü- leték, intézmények, vállalkozók és magánszemélyek csatlakozását. (Tel.: 46/22-011/ 285.) Hat cég hatvanmilliós tartozása Elzárják-e a vízcsapot? Korlátozás, nyomáscsökkentés u Először levél megy Azt már megszoktuk lassan, hogy ha a szolgáltató vállalatok elúnják, hogy ügyfeleik sorra nem fizetnek, akkor kikapcsolják a villanyt, elzárják a gázvezetéket. Akkor is, ha nem egy családról, hanem cégekről van szó. Arról azonban még nem hallottunk, hogy erre a lépésre kényszerüljön egy vízszolgáltató vállalat is. Márpedig a miskolci vízművek ezt fontolgatja, mert a tartozások miatt kutyaszorítóba került, s vele együtt áttételesen érintett az ön- kormányzat, a város polgársága is. Vojtilla László, igazgató: — Hat vállalat tartozik nekünk immáron hatvanmilliós összeggel. Ez a hat cég nem fizetett az idén vízdíjat, és vannak tavalyi kiegyenlítetlen számláik is. Ez csak a legnagyobb hat adósunk, ám az összeg tetemes: megfelel másfélhavi lakossági vízdíjnak. Most arra készülünk, hogy ennél a hat cégnél korlátozzuk a vízszolgáltatást, amíg nem fizetnek. — Megteheti ezt a vál— Az ellátási kötelezettségünk meglehetősen homályos jogi kategória. Mi úgy érezzük, ezek a cégek visz- s..uéltek azzal, hogy tudták, vízszolgáltatást eddig nem kapcsoltak ki. Tudjuk azt is, hogy közegészségügyi és tűzvédelmi szempontokat nem hághatunk át. Ezért csak csökkentjük a mennyiséget és a nyomást, amelynek eredményeként még a közegészségügyi szempontoknak meg tudunk felelni, — lesz működő mosdó, illemhely a vállalati területeken. Ami pedig a tűzvédelmet illeti: összehangoljuk a korlátozást a tűzoltósággal, s ha keli, azonnal szolgáltatjuk a tűzoltáshoz szükséges yízmeny- nyiséget. Tudjuk azt is, hogy egyes területeken vannak lakások is amelyeket érinthet a korlátozás: itt a saját költségünkre elvégezzük azokat a műszaki beavatkozásokat, amelyek a lakások vízellátásának biztosításához szükségesek. — Megtudhatnánk melyik hat cégről van szó? — Nem kívánom nevesíteni egyiket sem: hitelrontás lenne, hiszen lehet, hogy fizetni fognak.' •• -T*’ — Mikor kezdik meg a csökkentést? — Kiküldünk minden érintettnek egy levelet, s hagyunk két • hetet arra, hogy tárgyaljanak velünk a fizetésről. Csak ezután lép életbe a vízszoigáltatási korlátozás. Ez augusztus 20-a utánra eshet. Szeretném ha mindenki jól értené: nem valamiféle büntető akcióról van szó, hanem arról, hogy egyszerűen megpróbáljuk behajtani a tartozásokat. Mellesleg megjegyzem, hogy a lakosság fizetési morálja jobb, mint a cégeké! Azt gondoljuk, hogy a lakosság érdekeit is védjük, ha a cégeket megpróbáljuk fizetésre bírni, ugyanis a hiány a vállalat, illetve ezen keresztül a város kasszáját terheli. Utánanéztünk annak is, hogy mi a külföldi gyakorlat: ott sem alkalmazzák a totális kizárást a vízszolgáltatásból, de van lehetőség a csökkentett szolgáltatásra. Amit mi most megpróbálunk, úgy véljük csak azt a határt éri el, amikor a csökkentés a vizet igénylő technológiáknál, termelési folyamatoknál okozhat fennakadást. (kiss) Helyiséglicit, új tarifákkal Tizenkettőből • Mégiscsak van kereslet • Elbírálják a terveket? Tizenkét helyiséget és néhány garázst hirdetett meg licitre az önkormányzat nemrég Miskolcon. Az árverés tárgya nem a tulajdonjog volt, hanem a bérleti jog: azaz az igénybevételi díjak ieszurkolása után a nyerteseknek bérleti díjat is kell fizetniük, mégpedig nem is keveset, hiszen most már a felemelt tarifák érvényesek. Az árverés lezajlott, s sokak várakozása ellenére egész tűrhető eredménnyel zárult. • A PUDING PRÓBÁJA Arról van szó ugyanis, hogy miután hosszú ideig heves vita zajlott a városban a féléméit igénybevételi és bérleti díjak mértékéről, sokan kíváncsian várták, milyen lesz a „puding próbája”, azaz elfogadják-e a vállalkozók az új tarifákat. Miután ez abszolút nem elméleti kérdés, a már említett árverés kínálkozott első igazi főpróbának. Nos, az összegek nem voltak szerények, hiszen például egy 17 négyzetméteres, Széchenyi úti helyiségért majd’ félmilliós beugrót kellett letenni, és ezek után évi 5000 forintos négyzetméterenkénti bérleti dijat fizetni. De egy Zsolcai kapui, 64 négyzetméteres helyiség irénybe- vételi díja már több, mint kettőmillió forint volt, bérleti díja pedig négyzetméterenként és évente 6500 Ft. Nos, végül is a meghirdetett 12 helyiség közül kilencet elvittek a licitálók. Azaz a licitálók kifejezés nem egészen pontos, mert licit csak egy esetben, egy Klapka György utcai, 126 négyzet- méteres helyiségnél alakult ki, ahol az egymillió-kettő- százhatvsn-ezer forintos igénybevételi díjra rálicitáltak még kilencvenezret. Elkelt kikiáltási áron a már említett Széchenyi út 8. sz. alatti helyiség, a Klapka György utoai helyiség, valamint a Zsolcai kapu 22. szám alatt négy helyiség, és egy, a Marx Károly utca 14. szám alatt. Nem lett bérlője a Zsolcai kapu 22. sz. alatt két helyiségnek, valamint egy harmadiknak, amit a Szentpéteri kapui szolgáltatóháziban találhatunk meg. • CSERÉLŐDNEK MAJD Nos, azon lehet vitatkozni, hogy vajon egy. árverésen jó eredmény-e, ha csak egy tételnél van licit, és a többi javarészt kikiáltási ösz- szegért megy el. De ebben a gazdasági helyzetben azért mégiscsak eredménynek számít, ha sikerül a nem csekély mértékben megemelt díjakat érvényesíteni. A pudingot, úgy tűnik, megették javarészt, azaz van fizetőképes kereslet az új igénybevételi díjak és bérleti ösz- szegek piacán is. De itt azért érdemes megállni egykét mondat erejéig: ugyanis azt még a jövő hatékony homálya fedi, sikerül-e majd az új bérlőknek elcipelniük a terheket, azaz prosperál-e majd úgy a vállalkozásuk, hogy számos más fizetendő tétel mellett, ki bírják fizetni a bérleti díjat. Hogy a most megevett puding megront ja-e a gyomrukat — ez az, amit csak jósolni lehet. De hát melyik vállalkozó kezd úgy bele üzletébe, hogy azt mondja: úgyis megbukom ... A megmaradt helyiségeket mindenesetre néhány másikkal együtt, amelyek szintén megürültek a közelmúltban, újra pályáztatják. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk: a jövőben az eddiginél sűrűbben fogják egymást váltani a bérlők az önkormányzat üzlethelyiségeiben. (kiss) A jövő vevőkörére építenek Éinl-ííi Misin is A napokban tájékoztattuk olvasóinkat a Borsodi Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat részvénytársasággá alakulásáról. Most egy újabb frigyről számolhatunk be, amely városunk három nagy élelmiszerüzletét, a Győri kapui ABC-áruházat. a Vörösmarty utcai ABC-t, valamint a Széchenyi úti Csemege-áruházát érinti, s közvetve minket, vásárlókat is. A budapesti székhelyű Csemege Kereskedelmi Vállalat — tízévi szorosabb kapcsolat után — július 1- jétől Csemege Julius Meinl Ipari és Kereskedelmi Részvénytársaságként működik tovább. Az osztrák fél a vásárlás során a részvények 51 százalékát szerezte meg míg a dolgozók 10 százalékot vásárolhatnak, rendkívül kedvező formában. Részvényes lesz városunk önkormányzata is, hiszen a Széchenyi úti üzlet az ön- kormányzat birtokában lévő épületben működik. Mint Gál Lászlónétól, az rt. hálózatfelügyeleti és szervezési osztályának vezetőhelyettesétől megtudtuk, a boltok azonnali, teljes átalakítására nincs lehetőségük. Városunk három üzlete közül előreláthatólag a Széchenyi úti Csemege-áruház kisebb átalakítására gondolhatnak először, de csak jövőre. Az átalakítás során a jelenlegi berendezést Meinl-jellegű pultok váltják fel. A zöldség- és gyümölcsválasztékot, valamint a csemegepult árukészletét jelentősen növelik az italmennyiség rovására. Dé- ligyümölcs-választékukat nálunk még ismeretlen gyümölcsfajtákkal bővítik. Avo- cado, mangó, papaja, caram- bola már most is megrendelhető gyümölcsraktárukból. Az egységes boltkülső, a portálok kialakítása azonban rövidtávú terveik, között szerepel, ami azt- jelenti, hogy két-három hónapon belül a piros-sárga-fekete színösszeállítású boltokat könnyen felismerhetjük. városunkban. A bőséges áruválasztékon, s a kiszolgálás minőségén túl nagy hangsúlyt kap a vásárlókkal való folyamatos kontaktusteremtés is. A Meinl-cég elsősorban nem a jelenre, hanem a jövő vásárlóképes vevőkörére épít. Ehhez azonban már most itt kell lennie a piacon. T. N. E, i . LA geszteiyi Hernád iadat íadii a togaíoiak
