Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-31 / 202. szám

Szerény ellenszolgáltatásért r Állást keresnek és kínálnak A múzeum épülete az 1950-es évek elején. m Miskolc egykor és ma, képekben 17. m A múzeum és kiállításai A legendás mamutagyar m kiveszlek a 10-es honvédek relikviai A múzeum épülete 1991-ben. (Az 1990-es felújítás a homlokzaton visszaidézi az 1920-as évek végének állapotát.) A munkaügyi központnak nem konkurencia (Folytatás az 1. oldalról) A Vörösmarty út 28. szám alatt működik Miskolc eddig egyetlen magánvállalkozású állásközvetítő irodája. A cé­gek először idegenkedve fo­gadták őket, később azon­ban beindult a vállalkozás, s egyre többen fordulnak meg náluk. Hosszú beszél­getések után gyarapodik napról napra az állást kíná­ló vállalatok, magánvállalko­zások száma — mondta Ve­réb Tünde, az iroda mun­katársa, aki arról is tájékoz­tatott. hogy a Munkaügyi Szolgáltató Központnak nem jelent konkurenciát ez a vállalkozás. Segítik egymást, amiben csak lehet­— Nyilvántartásba vesszük a nálunk jelentkező állás- nélkülieket, és megüresedett, vagy betöltetlen állások után kutatunk — ez az egyik fel­adatunk. De a munkáltatók­nak is megkeressük a meg­felelő embereket, a vezető­kiválasztásban segítünk az­zal, hogy az intelligencia és a nyelvtudást mérő tesztek eredményeit kielemezve — ezeket egy pszichológusok­ból álló team végzi — a munkáltató által elképzelt szakembert küldjük. Nem­csak Borsod megyében, ha­nem az egész ország terüle­tén próbáljuk összehozni az álláskeresőket az állást kí­nálókkal, sőt külföldi kap­csolataink révén külországi munkákat is tudunk aján­lani. Van másféle tevékeny­ségünk is; ügynökhálózatunk áruk, termékek terítését, a cégek szolgáltatásainak megismertetését, kialakítá­sát végzi. Szükség esetén munkalehetőségeket is fel­kutatunk, ha ismerjük a munkát kereső cég profilját. — Mindezt nyilván nem ingyen..• — Miután magánvállalko­zásról van szó, valóban nem ingyenesek a szolgáltatása­ink. A cégektől, amelyek munkahelyeket ajánlanak, csak abban az esetben ké­rünk pénzt, ha igénylik a tesztes munkasrőkiválasz- tást, hiszen ezért nekünk is fizetnünk kell a szakembe­reknek. Az állást keresők két lehetőség között választ­hatnak. Ezer forintért há­rom hónapra nyilvántartás­ba vesszük őket, s ha ez­alatt nem sikerül megfele­lő munkahelyet találni, még további 3 hónapig ingyen keressük a nekik megfelelő helyet. A másik lehetőség az, hogy amikor elhelyezkedett az illető, az első hónapi net­tó fizetésének 30 százalékát fizeti irodánknak egyszeri, egyösszegű közvetítési díj­ként. — Kapnak-e visszajel­zést a cégektől, illetve az állást kéresőktől, hogy si­került-e egymásra találni­uk? — Nagyon egyszerű mód­szerrel dolgozunk. Ügyfe­lünk egy ajánlókártyát kap tőlünk, amelyen rajta van a cég neve, címe, a keresendő személy neve- Ezt a kártyát a munkáltatónak kell kitöl­tenie, felvette-e a jelentke­zőt, vagy nem, s ha nem, miért. Így nyomon tudjuk követni, kinek sikerült el­helyezkednie. — Kik keresik fel az irodát? — A legtöbb álláskereső szakmunkás, középfokú, il­letve felsőfokú végzettséggel jelentkezik nálunk, s javaré­szük férfi. Életkoruk 20—30 év között van, de az 50 éven felüliek száma a leg­nagyobb. Reggel 9-től dél­után 4 óráig várjuk az ér­deklődőket. de munkaidőn túl is hívhatnak bennünket a (46) 23-726-os telefonon. — Rengeteg dossziét és papírt látok irodaszerte. Nem lenne egyszerűbb a számítógépes nyilvántar­tás? — Valóban könnyebb len­ne a munkánk, ám mivel A diósgyőri Várfürdőben rendezi meg a Vili. miskolci ifjúsági napokat a Miskolci Ifjúsági Szövetség. Ma délelőtt 11 és 12 óra között a Csodamalom báb­színház ad műsort, őket dél­után 1 óráig, a Bagaméri együttes követi. Fellépésük után fél 3-ig tart a Játszó­ház, majd 3-tól este fél 7- ig amatőr együttesek mu­tatkoznak be. A tesiépítő- bemutató fél 7-kor kezdő­dik, majd a szolnoki AFCS stúdió bemutatója követke­zik. Este 8-tól ad búcsú­koncertet a B. M. V. együt­tes, a 9-kor kezdődő Cherry- party vendége a Manhattan együttes lesz. Záróra; haj­nali fél 2-kor. Vasárnap délelőtt 10-kor kezdődik az I. MIN Kupa még csak két hónapja mű­ködünk, anyagi lehetősége­ink nem engedik meg, hogy számítógépet és programo­kat vegyünk­Vajon a Megyei Munka­ügyi Szolgáltató Központ hogyan vélekedik e magán- vállalkozásról. Gúr Nándort, a központ vezetőhelyettesét kérdeztük. — Természetesen tudunk az iroda működéséről. Több ilyen magánvállalkozású iro­da van megyeszerte. Azt nem mondom, hogy mind­egyikkel van kapcsolatunk, de a nagy többségüket is­merjük. Semmiképpen nem tekintjük konkurenciának őket. hiszen azonos célokért dolgozunk, A mi segítség­nyújtásunk abból áll, hogy az általunk nyilvántartott munkanélküliek szakmai végzettségéről, számáról — nevükről nem, hiszen sze­mélyiségi jog is létezik —. folyamatosan tájékoztatjuk őket. Ha ismerik ezeket az adatokat, s az általuk is­mert cégek igényeit, már könnyű a párosítás. Lehető­séget biztosítunk arra, hogy propagandaanyagainkat el­helyezhessék a munkaügyi központban. Így az ott meg­forduló emberek megismer­kedhetnek tevékenységükkel, s ha úgy gondolják, felke­reshetik őket, hátha siker­rel járnak. Konkurencia- harcról tehát szó sincs, mi állami feladatként, ők üzle­ti alapon dolgoznak, de a cél közös: csökkenteni a ro­hamosan növekvő munka- nélküliek számát. Aczél Éva lábteniszbajnokság, 11-től 12-ig „Kristály”-tiszta cir­kusz címmel ad műsort a gyerekeknek a Kristály BRT. Déltől délután 2-ig tart a játszóház, majd a Csodamalom bábszínház műsorán izgulhatnak a gye­rekek. Amatőr együttesek mutatkoznak be délután 3 és este 8 között, este 9-kor kezdődik a Mohó Sapiens együttes koncertje. A napot éjfélig tartó diszkó zárja. A napközbeni rendezvé­nyeket strandbelépővel lehet megtekinteni, a Mohó Sapi­ens koncertjére 150 forint a belépő. A Cherry-party be­lépőjegyének ára 100 forint. A rendezvények ideje alatt vásározók, mutatványosok is várják a vendégeket A múzeumalapítás gondola­ta Miskolcon már 1884-ben felvetődött. Sürgette ezt a ré­gészeti kutatások iránti igény is, amelyet a Báuony-házi köszakócák megtalálása után, 1891-től főleg Hermán Ottó szorgalmazott. A múzeumot végül is 1899-ben alapította meg az 1892-től működő Bor- sod-miskolci Közművelődési Egyesület, amely ekkor fel­vette a Borsod-miskolci Köz­művelődési és Múzeum Egye­sület nevet. Az első kiállítást 1902. ok­tóber 26-án nyitották meg, s ennek nagy jelentőséget tu­lajdonított a város. A Koro­na szálló nagytermében es­télyt is adtak annak tiszte­letére, hogy az akkor 43 000 lakosú város múzeumával beírhatta nevét az ország e téren kiemelkedő települései közé. A tudományos, a ze­nei és az irodalmi élet ki­válóságai pedig előadásokkal tisztelegtek. A tárlaton há­rom és fél ezer tárgy volt látható 1914-ig, s közülük kiemelkedett a mamutagyar. Ennek a különleges leletnek érdekessége az, hogy megta­lálása óta 1990-ig egyetlen várostörténeti kiállításról sem hiányzott. Mint Mis­kolc „leglátványosabb és legismertebb tárgyát”, nap­jainkban is sokan keresik és hiányolják. A lelet har­madik nagy restaurálására vár, s csak ezt követően lesz látható ismét a Borsod- miskolci Múzeum Kossuth utcai épületében. A mamutagyart a múze­um egyik alapítója, Gálffy Ignác ásta ki 1900-ban a MÁV miskolci fűtőházának akkori bővítésekor, a föld­munkák során. (Gálffy mú­zeumi érdemei olyan jelen­tősek, hogy 1953-ban Her­mán Ottó neve mellett az ő neve is érdemben vetődött fel az intézmény névadása­kor.) A „330 cm hosszú jég­korszaki lelet viszonylag jó állapotban volt” — írta ké­sőbbi jelentésében. Első res­taurálását Karánsebesi Rácz Jenő, az Arany Szarvas gyógyszertár szakértő tulaj­donosa végezte. Így várta látogatóit 1950-ig, majd egy új állandó várostörténeti ki­állításban 1962-ig. 1964-ben restaurálták újra, s a jegy­zőkönyv szerint a külső csontréteg alatt csodálatos látvány tárult a szakembe­rek elé. „Az agyar belseje már nem rendelkezett a csont belső természetes struktúrájával, hanem annak megmaradt ásványi részei váltakozva hol kristálycu­korra, hol mokka- vagy koc­kacukorra emlékeztető dara­, bokra hullottak szét.” A kü­lönleges történetű tárgy kü­lönösebb sérülés nélkül élte túl az 1967-es múzeumi omlást, s látható volt 1974— 1985 között az akkori állan­dó kiállításon is. A múzeumi kiállítások természetesen váltották egy­mást, a gyűjtemény is folya­matosan gyarapodott, mind nehezebbé vált az együttélés az épületben működő női felsőkereskedelmi iskolával. 1920-ban komoly lehetőség­ként vetődött föl a népker­ti Vigadó múzeummá törté­nő átalakítása, ahol a bő­vítésnek szinte korlátlan le­hetőségei kínálkoztak. (Ér­dekes, hogy a Vigadó vala­milyen múzeumi célú hasz­nosítása azóta sem került le a napirendről, bár összeom­lása jelenleg komolyan fe­nyeget.) A múzeumnak voltak (és vannak) olyan különleges gyűjteményegyüttesei, ame­lyek önálló kiállítási egység­ként szerepeltek. Így volt Szemere Bertalannak (1812 —1869), Hermán Ottónak (1835—1914), Szendrei Já­nosnak (1857—1927) emléket állító kiállítás, s Lévay Jó­zsef (1825—1918) hagyatéki anyaga külön szobában is látható volt. Amikor Hor­váth Lajos (1824—1911), Mis­kolc országgyűlési képviselő­je meghalt, a város történe­tének egyik legnagyobb te­metésén búcsúztak tőle. (Sírja Szemere és Palóczy mellett a templom alatt, az avasi domboldalon látható.) Végrendeletében 6000 koro­nát hagyott a múzeumra, s ezzel együtt teljes könyvtá­rát, levelezését, kéziratait. Ennek értékét jól mutatja, hogy a múzeumalapítást a megye 2600, a város pedig közel 5000 koronával támo­gatta. A múzeumi különle­gességek egyike, hogy a vég­rendelettel szemben a ha­gyatéki anyag mégsem ta­lálható a múzeumban. A hagyatékokkal más ese­tekben is sok gond volt. Az 1930-as években városi cél­kitűzés volt a hagyatékok könyvtárainak egyesítése, s ezekből egy közkönyvtár megteremtése. így megszűnt volna a múzeum könyvtára is, termeiben pedig helyet kapott volna a 10-es honvéd hadimúzeum anyaga... A .mú­zeum felbecsülhetetlen érté­kű tárgyi és dokumentációs,, anyagot őrzött. Ezek jelentős részét 1943-ban összecsoma­golták, s a háború elől mentve vasúton útnak indí­tották Egerbe. Mindmáig nem tudjuk, mi történt ve­le. A Hermán Ottó Múzeum Miskolc egykor legendás há­ziezredéről annyi dokumen­tumot őriz, amennyit nem tartottak fontosnak elszállí­tani. Az 1990-ben megnyitott új állandó kiállításból pedig nagyon hiányzik nemcsak a 10-es honvéd-anyag, hanem még néhány olyan gyűjte- ményegyüttes, amely a mú­zeum 92 éves története so­rán megsemmisült, eltűnt, vagy tönkrement. Dobrossy István '■■"V ' afe Múzeumi kiállítás megnyitása 1934-ben. A kép bal olda­lán Gálffy Ignác, mellette Hodobay Sándor polgármester és Leszih Andor, a „múzeum őre}’. Miskolci ifjúsági napok tagúi a Mohó Saiiensig

Next

/
Thumbnails
Contents