Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-28 / 199. szám

Miskolci színészarcok Molnár Anna A Tokaj Varietétől a Carmenig Testére, lelkére figyelnek Az indián másképp gyógyul Találkozhatnak a kultúrák — A sorrend, hogy pon­tosak legyünk, a következő: színház — varieté — szín­ház. Ugyanis 1968-ban, a Zeneművészeti Szakközép- iskola elvégzése után ének­kari tagként kerültem a Miskolci Nemzeti Színház­, hoz, ahol prózai szerepeket is játszottam; —5 .mondja Molnár Anna. — A Marica grófnő szubrett szerepével búcsúztam a teátrumtól, de nem végleg.- 1983-ban egy jó üzleti érzékkel megoldott ember felismeite, micsoda lehető­ség rejlik a varieté műfaj­ban. Nosza, fogjunk bele! jelszóval kezdte megszer­vezni a stábot? — Igen. Társaimmal együtt érdekesnek, újszerű­nek találtuk, még akkor fo­galmunk sem volt. milyen kemény fába vágtuk a fej­szénket. Lépésről lépésre kellett megtanulni a „szín- házcsinálás” minden csínját- bínját. Óriási feladat, óriási felelősséggel, hiszen a jel- mezkészítéstől a szervezésig mindent magunk végeztünk. Azért szívesen gondolok er­re a „korszakomra", mert még életemben nem riad­tam vissza a nehézségektől! Ez volt, ezt kellett csinál­nom.- Térjünk vissza a szín­házhoz, ahol vallomása sze­rint kinkeservvel tanulta meg a szakmát. — Ez ’’gy volt. Akaratom és mások szerint is fantasz tikus munkabírásom mellett nagyon sok segítséget kap­tam kollégáimtól, elsősorban Herédy Évától, Várhegyi Mártától, Olgyay Magdától, akik többek között megta­nítottak arra. hogyan kell kiszolgálni a közönséget. A jó értelemben vett „kiszol­gálást” szinte szó szerint értem. A színpadi szereplé­seim mellett felléptem kü­lönféle ünnepi műsorokban, alkalmi rendezvényeken. Énekeltem operett- és musi­calrészleteket, sanzont, ma­gyar nótát, mindent. Nem szégyellem, büszkén felvál­lalom.- Ez a sokak által ócsá­rolt, agyonszidott haknikat jelentené? — Nevezze aminek akar­ja. A pénzkereseti lehetőség mellett ez elsősorban azt a . c^Jt „ -.szpjgálta, hogy mégis-. .P3grje^,„aA embert, ne csak a plakáton bökjenek rá a nevemre: ki ez a színész?- 1981-től állandó sze­replője a Miskolci Nyár ren­dezvénysorozatnak ... — Cimarosa Titkos házas­ságával kezdődött, az idei Tokaji aszú című operett tenyeres-talpas, tüzrőlpat- tant Zsófijával folytatódott, és nagyon remélem, még nem fejeződött be.- Közben láthattuk a Li­li bárónő szubrettszerepé- ben, a Bolond vasárnap csizmás, testett-bajuszos-erö- szakos Rózájaként, az ör­dög nem alszik cimü komé­dia szemüveges-félszeg, de rámenős Grace-jeként. Ala­kításai azt bizonyítják, hogy a szinésztulajdonsógok leg­fontosabbika az átalakuló­képesség. Eszerint Ön a ka­rakterszerepek felé kacsin­gat? — Nem. A felsoroltakon kívül egyik kedvencem volt a Bál a Savoyban Tangoli- tája is, de mindig az opera­éneklés volt az akkor még elérhetetlennek tűnő álmom. Ez a Carmen szerepével va­lósult meg, a Trubadúr Azucenáját már nem tud­tam eljátszani, énekelni, mert a főpróbák egyikén csúnya baleset ért. Sajnos, ezt is bele kell kalkulál­nunk a pályánkba.- Sokféle jelzőt eggatnak egy-egy színészre, ösztönös színésznek vallja magát? — Igen is, meg nem is. Leginkább a próbákon ké­szülök el szerepeimmel, úgy, hogy adok-kapok, hozok- viszek. Nem hullanak a sze­repek az ember ölébe, min­denért keményen meg kell küzdeni. Hogy' honnan ve­szem a különböző figurák megalkotásához az alapot? Lehet, hogy tíz rendkívül gazdag életem volt, van. Emellett a kézzel fogható emberi gondok, elementáris erejű érzelmek — beleértve a fizikai és lelki fájdalma­kat is — edzetté tettek. Az is lehet, hogy én mindkét végén égetem a gyertyát? Minden esetben egy cél le­beg előttem: gyermekeim boldogsága, tiszta léte.- Okosan határozott, ke­mény egyéniségnek tart­ják ... — Ez mindig attól függ, ki mit kér, ki mit érdemel. Tudok én vad tigris, szisze­gő-maró kígyó, hízelkedő macska és hűséges kutya is lenni.- Szép sikereket tudva háta mögött, véget ért a nyári szezon, jöhet a jól megérdemelt pihenés ... — Ahogy azt maga gon­dolja. Minden napra van valami komoly tennivalóm. Én még életemben nem unatkoztam. A minap dol­goztam fel konyhakészre egy fél disznót, holnap a lakásfestéshez vásárolom meg az anyagokat, holnap­után létrán vagyok, festek és közben azon imádko­zom. le ne essek, vagy ki ne boruljon a szőnyegpad­lóra a vödör.- Mi foglalkoztatja a jö­vőt illetően? — A garázs betonozása. Mert amit egyszer elhatá­roztam, azt véghez is vi­Csak színesben A nyár a fényképezés sze­zonja is. Az üdülésről, külföl­di útról hazatérteknek szinte az első útja a fotóüzletekbe vezet, hiszen mindenki türel­metlenül várja, vajon hogyan sikerült megörökíteni az el­múlt hetek szép helyszíneit, pillanatait. Manapság már szinte mindenki csak színes filmet vásárol. Fekete-fehéret csak az „igazi” amatőrök hasz­nálnak, akik maguk dolgoz­zák ki a felvételeiket. Nyá­ron, nyárutón nagyüzem van az egyre szaporodó szí­nes laborokban. A tapolcai elágazásnál, a Testvérvárosok útján, a pos­ta mögött találjuk az Ofotért laboratóriumát. Fekete-fehér filmek kidolgozásával ők Az a szokás, hogy Ameri­ka és Európa elsődlegességét, főként a tudományok terén, vitathatatlannak kell tekinte­nünk, mert ha másként véle­kedünk, furcsán kezdenek ránk nézni a szaktekintélyek. Márpedig az utóbbi évek újabb és újabb meglepetéssel szolgálnak számos tudomány terén, de főként az orvoslás­ban. Keletről érkezett extra- szenszek, parafenoménok, va­rázsszavakat motyogó piciny emberek tűnnek fel, s csodá­kat müveinek. Sajnos, miután nyomukban gyakran megjelen­nek a kontárok is, megítélé­sük nem egyértelmű, pedig a valóban autentikus gyógyí­tást képviselők tudása hatal­mas érték, bármilyen különös­nek is tűnjenek módszereik számunkra. A fentieket igazolja az a konferencia, melyet Buda­pesten a napokban rendez­nek Transzkulturális pszi­choterápia címmel. Az eset­leg ijesztőnek ható cím mö­gött igen egyszerű kérdé­sekben igyekeznek egyetér­tésre jutni a szakemberek. A kulturális különbségek miatt miért más és más ugyanannak a gyógymódnak a hatása a betegekre? A fővárosi tanácskozást meg­előzően Miskolcon, a csanyi- ki szanatóriumban tett kité­rőt dr. Wolfgang G. Jilek, a vancouveri British Co­lumbia Egyetem pszichiátriai osztályáról, aki egyben a Pszichiátriai Világszövetség transzkulturális szekciójá­nak titkára, valamint felesé­ge. Több évet töltöttek a már nem foglalkoznak, a színest viszont két gépsoron is készítik, dupla műszak­ban. Észak-Magyarország valamennyi Ofotért-üzlete ellátja őket munkával. A közelmúltban átalakultak: Csendes-óceán egyik szige­tén. Mint elmondták, ott csupán 150 éve fejeződött be a gyarmatosítás, az in­diánok jó része ennek kö­vetkeztében rezervátumok­ban él. Hamarosan bebizo­nyosodott, hogy a gyógyítás legfőbb akadálya, hogy ők maguk európaiak. Ez már az első pillanatokban falat emelt a betegek és önmaguk között, hiszen a páciensek általában rendőri segítség­gel érkeztek hozzájuk, s el­ső kérdéseik roppant hason­lítottak az őrszobákban fel­tettekhez: hogy hívják, hány éves? Miután abszolút ku­darcot vallottak az addig megszokott kezelési módsze­rekkel, elkezdték tanulmá­nyozni az indiánok életkö­rülményeit, szokásaikat. Né­hány évbe telt. míg meg tudták fogalmazni, mik is a különbségek egy indi­án, vagy egy európai ember világszemléletében. • A FEHÉR EMBER CSAK ÁRT? A modern európai legin­kább a jelenbe, vagy a jö­vőbe tekint, míg az indián a múltba. Az előbbi a kí­sérletek. az új dolgok rabja, túlhangsúlyozza a tudomá­nyos ismereteket, így a be­tegségeket. a természeti erő­ket kiszámíthatónak tartja, a testi és a lelki problémá­kat két külön kategóriába sorolja. Ezzel szemben az indiánok életét a tradíciók határozzák meg, az előírt nyílt árusítású üzletté ala­kult a hajdani kisüzem. Ide most már bárki behozhatja előhívatni filmjeit, s az újabb fotózáshoz itt vásárol­hat is filmeket és egyéb fo­tócikkeket. (Kerényi jelvételei) születési rangot tisztelik, valamint a spirituális ha­talmat. A közösségi értékek határozzák meg mindennap­jaikat, nem az egyéni, s a szellemi erők, a misztikum, a mágia fontosabbak szá­mukra, mint bármi más. A betegségekben a morális részvétel elkerülhetetlen, nincs különbség a testi és lelki problémák közötti gyó­gyításban, s lényeges, hogy ekkor az egész család jelen van. Így érthető, hogy miért vált feszélyezetté az indián beteg, amikor a négy fal közé bekerült, és szembe kellett néznie egy idegen emberrel. Az első lépésben tehát ezen változtattak a kísérletek során, s mindig valamilyen elfoglaltság kö­zepette közeledtek a betegek felé. Megfigyelték azt is, hogy a gyermekek tanítása mesékkel történik, ennek szerepe rendkívül jelentős. A mesével lehet tehát a legközelebb kerülni belső világukhoz, gondolák, ez le­het a legfontosabb eszköz, hogy kinyíljon a páciens. Ez így is történt, bár dühödten vették tudomásul az indiá­nok, hogy a messziről jött idegenek még a meséiket is ..elvették tőlük”. Ennek el­lenére. lassan saját életükről kezdtek mesélni, ami tulaj­donképpen a fehér ember elleni váddal ért fel. Fény derült arra, hogy egész éle­tükben kisebbségi érzéssel kell küzdeniük, a fehérek ál­tal közvetített kulturális ha­tások minden negatív követ­kezménye lecsapódik rajtuk. Az indián nő többsége al­koholistává lesz, megtagadia gyermekét, börtön és erő­szak vár rá. A közöttük lé­vő egyszerű kapcsolattal szemben az európaiak min­dig valamit akarnak! Mi lehet ez. találgatja állandó gyanakvás közepette, mely rendkívül frusztrálóan hat rájuk, s ami számunkra már megszokott jelenség, az rájuk is jellemző lesz: az elidegenedés... • ha bízik ORVOSÁBAN ... A betegségek hátterében nagyrészt ez állt tehát, ezért rövidesen népi gyógyásza­tuk eljárásait is megismer­ték a pszichiáterek. Jósla­tokra. álmokra, csodálatos eseményekre alapozva a gyógyító fő kérdése, miért pont ő az. aki megbetegszik a családban? A gyógyító transz állapotban természet- fölötti erőkkel lép kapcso­latba. új értelmezést nyer­nek az ekkor elhangzott gondolatok. S. ha a beteg a szimbóliumokkal azonosul­ni tud. meggyógyul. Ez tu­lajdonképpen hipnózis úlján történik. Mindebből az kö­vetkeztethető, hogy míg a modern pszichiátriában a gyógyszerek, eljárások, mód­szerek az elsődlegesek, ad­dig a tradicionális gyógyí­tásban a beteg és orvos kö­zötti kapcsolatnak van egy­értelműen főbb szerepe. Nagy Zsuzsanna Esti mozi Ma este 8 órától az ava- siak a kábelrendszeren egy régi, nagysikerű magyar fil­met láthatnak. Címét és a főbb szereplőket a képúj­ságból ismerhetik meg, ol­vashatják el. szem. Bíró István Üzlet lett a zárt labor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents