Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)
1991-08-28 / 199. szám
Jönnek és jönnek a jugoszláv menekültek 4 térjek otthon maradnak Készülhet Somogy és Zala is A határon, a Dráva-menti dél-baranyai falvakban időnként jól hallható a csatazaj: a túloldali aknavetők és a fegyverropogás. A menekültek száma napról napra nő, s amiről beszélnek, borzasztó: agyonlőtt, megcsonkított emberekről, szétrombolt falvakról, rettegésről. Baranyában a Menekültügyi Hivatal lehetőségeinek maximumát kénytelen nyújtani, de ez sem elég, hiszen csak a hét végén 570 újabb menekült jelentkezett a magyar hatóságoknál, szállást, élelmet kérve. Lassan kétezer fölé emelkedik azok száma, akik a szigetvári, mohácsi, kislip- pói és sátorhelyi ideiglenes táborokban húzódtak meg. De sokan rokonhoz, ismerőshöz kopogtattak be, kempingekben laknak, vagy csak egyszerűen gépkocsival róják az utakat, s benne alszanak éjszaka. Pontos számukat megsaccolni is nehéz: úgy tizenöt—húszezerre tehető a számuk, különösen Mohács, Siklós és Szigetvár utcáin látni sok YU felségjelű személygépkocsit, s a megyeszékhelyen, Pécsett. Talán többet, mint a már elfeledett bevásárlórohamok idején! A szigetvári két menekülttábor vezetője, Barát Iván elmondta, hogy lehetőségeik határához értek, s ha nem volna a lakosság önzetlen segítőkészsége — ami messzemenően jobb. mint a romániai menekültidőszakban!!) —, akkor megbénulna a táborok élete. ŐSZI-TÉLI SZÁLLÁS KELL? Ugyanis a menekültek többsége — komplett falvak lakóiról van szó —, jószerével éjjel, az ágyakból ki- ugorva ült a menekítő autóbuszokba, abban, amit éppen magukra tudtak kapni, s többen csak itt tudták meg, hogy Magyarországon vannak. Szigetvárott két színtiszta magyar falu lakossága és egy horvátok lakta falu kapott menedéket. Ruhát, mosdó- és mosóeszközöket. cigarettát, s egyéb szükségleti cikkeket a sajtó felhívása nyomán a lakosság juttatott. Hasonló a helyzet a többi táborban: dr. Márkus István, a BM Menekültügyi Hivatalának vezetője is azt próg- nisztizálta, hogy hosszabb távra kell berendezkedni, s mivel a menekültek zöme sátorban él, az egyre hidegebb éjszakák e provizórikus menedékek felszámolását sürgetik. Éppen ezért megkezdődött az őszi—téli szállások előkészítése, kollégiumok, katonai létesítmények, üdülők feltérképezése. A szakemberek ingyenkonyhák fölállítását sürgetik, kérve a Dráva- menti települések önkormányzatait, egyéb szervezeteket. Ugyanis — mint arról már szóltunk — a Jugoszláviából érkezettek nagyobbik hányada még egyéb szálláshelyen van, s csupán reggeliért. ebédért, egy tál ételért kopogtatnak a menekültügy bázisainál. NEM FOGHATÓ HORVÁT ADAS Szomorú, de tény: a menekültek többsége idős. nő, vagy gyermek; a férfiak hátramaradtak falvaikaí őrizve. (Bár akad, aki a határon fegyverét leadva már megérkezett szeretteihez.) Éppen. emiatt, különösképpen kéri a menekültügy a sajtót, hogy az írásokbanOfcas-e, avagy lógós a rsiefós? „Ha megállunk, leülhetünk, Ha leülhetünk, le is fekhetünk, Ha lefekhetünk, el is szundíthatunk.” (Szólásmondás) Éjszakai műszakban történt, hogy az egyik félreeső zugban szundikáló munkásra bukkantak. Mikor felébresztették, először bambán, álmosan törölgette a szemét, majd amikor észre tért, mentegetőzni kezdett, hogy nem érzi jól magát és így tovább ... Az irodába visszatérve a művezető mentegetőzött a váratlan éjszakai ellenőrzésre érkezett főnök előtt, védte beosztottját, hogy ee-éhként jó munkás, nagy a családja, beteges a felesége, éjaiakás ’étére nappal is dolgozik valahol a családfő. A főnök bólogatott, de végű] megkérdezte: — Mi lett volna ennek az embernek a munkája? A művezető letette a kobakját az íróasztalra és elkezdte vakarni a fejebúbját. Aztán hebegve sorolta a munkafeladatokat, amelyet «rég este tiz órakor kiadott. Addig ma- gyarázgatott, amíg végül kiderült, hogy a szundikáló munkás vétlen, sem alkatrész, sem megfelelő szerszámok nem voltak előkészítve. A főnök rövid gondolkodás után rögtönzött kiselőadást tartott arról, hogy a zavartalan, zökkenőmentes munkafolyamatot csak akkor lehet elérni és megkövetelni, ha megfelelően előkészítik. Ez pedig mindenkor a művezető feladata. A kis irodában ültek szemben egymással a két íróasztal mögött. Kintről behallatszott a munka zaja, és a közelben lévő transzformátor monoton zúgása. — Mert ki tudja eldönteni — nézett fel a főnök —, hogy okos-e az a melós, avagy lógós, aki azonnal leül, ha nincs munkája, ha nem dolgozhat? ... A művezető álmosan pislogott, csapdát érzett a kérdés mögött, ezért nem is felelt. A kérdés ott „függött” az asztali lámpák fényében kavargó cigarettafüstben. Válasz pedig nem született. A művezető hallgatott és szaporán pislogott hozzá. Hiába, fárasztó az éjszakai műszak, különösen a hét vége felé... ! (o. J.) riportokban fényképeket, neveket lehetőleg ne közöljenek, ugyanis több retorzióról érkezett hír a túloldalról. Ugyanakikor a táborlakókat rendkívül megviseli, hogy elszakadt családtagjaikról — üdülésre vitt gyermekeikről —. barátaikról, az otthonról semmi hír. Az iloki — magyarul Újlak — átját- szóadót a támadók elfoglalták, s a horvát 1-es és 2-es műsor helyén a belgrádi műsort sugározzák. így Baranyában sehol sem fogható horvát adás. ami még nyugtalanítóbb a menekültek részére, hiszen idejük legtöbb részét a tv — vagy a rádió — mellett töltik. A táborok közti kommunikáció sem a legjobb, minden igyekezet ellenére. Csak a legritkább esetben tudnak a keresett menekült holléte felől információt adni, s ez érthető is valahol: nagy a fluktuáció is, s előfordul, hogy valaki ma táborlakó, holnap kocsiba ül és a nyu- gatabbi határszakaszon visz- szamegv Horvátországba. Egyébként, mint az várható — s ezt a jugoszláviai polgárháború prognosztizálja —, ha egyre nyugatabbra terjed a harc, a menekült- hullám is elérheti Somogy és Zala megyéket. Udvar határátkelőhelye teljesen zár alatt volt egy ideig, de hétfőn már minimális forgalommal megindult a közlekedés. Drávaszabolcs és Barcs térségében nagyobb a forgalom. Időről időre érkeznek menekültek a zöldhatáron is. E sok szomorú hír után talán szívderítőbb: a szigetvári kórház szülészetén, ma vagy holnap várnak egy új életet: egy horvátországi fiatalasszony szüli első gyermekét, s a várakozás izgalmát talán csökkenti, hogy férje mellette van. Kozma Ferenc >|c Még a miskolci vízművek szennyvíztisztító telepét sem használják ki teljesen. (Szabán felvétele) Kém rossz üzlet a szippantókocsi Egymillió köbméter hulladék Az önkormányzatoknak kell megoldást találni (Folytatás az 1. oldalról) A megyében 989 ezer köbméter kommunális szilárd hulladék keletkezik egy év alatt, ezt 121 kijelölt lerakóhelyre szállítják. Ezek többsége körzeti lerakóhely, tehát több település is használja, de így is sok község van még, ahol epyátalán nincs szervezett szemétgyűjtés és -szállítás. A legfőbb gond az. hogy a meglevő lerakóhelyek 2000 körül megtelnek, s a megye területének 60 százaléka nem is alkalmas újabb szeméttelepek létesítésére. Az biztató, hogy 10 év alatt a korábbi 15, hatóságilag jóváhagyott lerakóhellyel szemben már 22-re nőtt ezek ’száma, és az illegális telepek száma 150-ről 90-re csökkent, de hát ez még így is túl nagy szám. Még rosszabb a helyzet a folyékony hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása terén. Egy elkészült tanulmány szerint a megye 203 településén nem lehet szikkasztani a szennyvizet, legfeljebb zárt gyűjtőben tárolni, és elszállítani. A gondot növeli, hogy míg a vezetékes vízellátás gyorsan fejlődött, és már a lakosság 80 százalékát így látják el ivóvízzel, csak a népesség 40 százaléka él csatornázott területen. Mivel Madonna meghódítja a világot I. „Elhatároztam, apáca leszek” Ha Madonna Louise Vero- nica Ciccone hatéves korától abban a hitben élt, hogy létezik egy napsütötte, sikeres világ is, nem szabad azt hinnünk, hogy menthetetlen álmodozó volt. Nap helyett füstöt okádó gyárkéményeket látott. Abból a fizetésből pedig, amit apja, Sylvio Ciccone hazahozott, hat orgoncsip-gye- rek követelte a kólát a vasárnapi mozijegy mellé. Madonna 1959. augusztus 16-án született Leíróit egyik külvárosában, ahoi az olasz katolikus Ciccone család szinte fehér szigetet képviselt a fekete családi telep közepén. Madonna számára így már gyermekkorában ugyanolyan szépen csengett a gospel, mint az Ave Maria. • REGGEL MISE, ESTE TANULÁS Sylvio Cicconet, a bevándorló szicíliai paraszt tanult mérnök fiát senki sem vádolhatta túlzott liberalizmussal. Madonna reggel misére járt, onnan iskolába, tévét nem nézhetett és apja kötelezte a zenetamulásra. „Feneketlen gyűlöletet ébresztett bennem ez a szigor. Néha szinte azt kívántam, bárcsak lennék árva, mert akkor nem kellene úgy ugrálnom, ahogy apámnak tetszik.” Édesanyjára így emlékszik vissza: „ő volt a jó, a szép, a nyugtató, a türelmes. Ha megengedte, megsimogattam a ruháját, bebújtam mellé az ágyba, ő tanított meg félni az Istent, de ő tanított meg arra is, hogy Isten nemcsak adni tud. elvenni is.” Ezt hamarosan kegyetlenül megtanította neki a sors. Nonni 6 és fél éves volt, amikor találkozott Isten szigorával. Anyja gyengélkedni kezdett, és mire az orvosok rájöttek, hogy mellrákja van már késő volt. Sylvio Ciccone pár évvel később ismét megnősült, és a gyermekek nem nagyon örültek választásának. „Apám felesége olyan volt, mint a Keleti Boszorkány az Őzből. Szigorú, ellentmondást nem tűrő, humortalan nő. Inkább keresztben lenyeltem volna egy kardot, minthogy mamának szólítsam, ahogy követelte.” — emlékszik rá Madonna. ® HA TETSZETT A FIÚ, MEGMONDTA Már nem hívták Nonni- nak, 9 éves volt és szerelmes. „ö volt a legszebb fiú a suliban, de nem ő írt nekem szerelmes levelet. És nagy ívben kikerült, amikor a fiúkat táncolni tanítottam az iskolaudvaron”. Ez volt a szőke, kékszemű, Ronny Howard, akitől hamarosan búcsúznia kellett, mert apja beíratta az apácákhoz. Az alacsony lányok gyorsabban válnak nővé, s Madonna sem volt kivétel. De míg a többiek lesütött szemmel viselték az egyenruhát. Madonna nem hagyta magát megregulázni, kidüllesztette a mellét, és ha tetszett neki egy fiú. megmondta neki. A fiúk többsége persze félt is tőle, de Madonna is kezdett rájönni, hogy igazi ideálját hiába keresi a földi halandók között. „Jézusban nem csalódhatok. Elhatároztam, hogy apáca leszek. Az apácák gyönyörűek, tiszták, fegyelmezettek. Kiemelkednek az átlagnök közül. Mindig komolyak, emelkedettek. Az apácákat meghailpitja Jézus.” (Folytatjuk) Návai Anikó ennek gazdasági okai vannak, a jövőben sem valószínű, hogy a 3000-es lélek- számnál kisebb települések nagyobb része számíthatna csatornázásra. A megyében jelenleg 12 szenny víztisztító-telep működik, ezek kapacitása évi 100 000 köbméter. Mindössze 61 településről szállítanak ezekre szennyvizet, és még koránt sincs kihasználva a teljes kapacitás. Az biztató, hogy a szippantókocsik száma nő, úgy látszik, ez nem rossz üzlet, hiszen számos magánvállalkozó is dolgozik» ezen a területen. A folyékony hulladék egy része azonban nem szennyvíztisztítóba, hanem kijelölt lerakóhelyekre kerül. A Településtisztasági Szolgáltató Vállalat 145 településről hord szippantott szennyvizet a 32 végleges és a 30 ideiglenes, megtűrt lerakóhelyre. Nagy baj, hogy csak ez a vállalat kezeli is a lerakóhelyeket, a magánvállalkozók és a vállalati szippantókocsitulajdonosok ezt többnvire elmulasztják. Sajnos egyetlen tervezett szennyvíztisztító kisberendezés sem épült meg eddig, pedig egy-egy településközpont ellátását ezek biztosítanák a leggazdaságosabban. Ma már az önkormányzatoknak maguknak kell megoldani településük hulladék- semlegesítését. Üjabb fejlesztésekre lenne szükség addig is, míg egy nagyberuházás (állami, megyei?) anyagi és technikai feltételeit meg nem teremtik. Ennek realitása, tudomásunk szerint, a közeljövőben nagyon csekély. Maradnak tehát az illegális megoldások? (s) Melegkonyhás belvárosi étterembe fiatal, szakképzett FELSZOLGÁLÓT FELVESZEK, érdeklődni: augusztus 29-én és 30-án, egész nap, a 45-550-es telefonszámon.
