Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)

1991-08-26 / 197. szám

Megyénk első feieve, számokban ki ipar íermcSése egyötödével csökkent Kevesebb vágóállatot, tejet, tojást adtak el 34c A vevőt itt pénztárca-kímélő árak fogadják. Szuperolcsón a Déli-sbopból Cukor- és mosóporvásár Iga % a mondás, hogy fillé­rekből áll össze a forint. S aki mindezt megszívleli, ta­karékoskodni akar, s olcsón óhajtja megtölteni az élés­kamrát, annak egy biztos tippet ajánlunk. Keresse fel a Déli-shopot, az Avas Szál­ló Fehértermében, ahol a Tempóker Kereskedelmi Kft. mini diszkontáruházában szuperolcsó áron vásárolhat vitamindús Tetra ivólevet. Most éppen 44 forintért Vilmos körtét, 43 forintért narancsot, és 39 forintért szőlő- és almalevet kínálnak. Akik szeretik megfogni a fo­rintot, 5 literes üvegben 137 forintért vehetnek rostos ve­gyes gyümölcslevet, vagy szűrt almalevet. Mindig jó, ha az éléslkam­ra polcain akad néhány olyan konzerv, amely bár­mikor az ebédlőasztalra ke­rülhet. Ajánljuk mindenki­nek a csaknem 30 dekás kukoricakonzervet 36, s a gombakónzervet 75 forintért. A városban sehol nem kap­ható olyan olcsón üveges sör, mint az Avas Szálló Fe­hértermében. A félliteres Goldot 27, az Aranyhordót pedig 20 forintért adják. Vá­sárolható még mindenfajta ivóié 10—15 forinttal olcsób­ban, mint a városban bárhol. Most, a befőzések idején in­nen érdemes cukrot vásárol­ni', 1 kg már 39 forintért kapható. Ezenkívül érdemes megtekinteni a Tomi mosópo­rok választékát is. Itt példá­ul égy 3 kg-os Tomi Szuper 335 forint. A Déli-shop diszkontáru­háza reggel 9 órától várja a vásárlókat. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye helyzetére az előző évi tendenciák a jellemzőek — olvashatjuk a Központi Sta­tisztikai Hivatal megyei igazgatóságának az idei I. félévről készített tájékoztató­jában. Az ipar megfigyelt szer­vezeteinek I. félévi terme­lése 19 százalékkal csökkent. A villamosenergia-iparon kívül — melynek teljesít­ménye egytizedével nőtt — minden más ágazat keve­sebb terméket állított elő az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottak száma át­lag 11 százalékkal, a ter­melékenység 9 százalékkal csökkent. A megyei szék­helyű ipari szervezetek sa­ját termékeik értékesítésé­ből az előző évinél 19 száza­lékkal több, 101 milliárd Ft árbevételre tettek szert. Az exportárbevétel 17 száza­lékkal emelkedett, aránya (19,2 százalék) némileg mér­séklődött. Az építőipar az 1990. jú­nius 30-aihoz képest folyó áron egynegyedével keve­sebb értékű munkára kötött szerződést. A félév során 1,4 milliárd Ft értékű mun­kát végeztek, mely összeha­sonlítható áron. alig három­negyede a tavaly ilyenkorá­nak. A megye május 31-i gaz­dasághatáros földterületében mind művelés-ági, mind gaz­daságtípus szerirtti összeté­telét tekintve kisebb válto­zások történtek. Némileg emelkedett az igényesebb kultúráik területe a többi művelési ág kárára, más Ol­dalról a mezőgazdasági szö­vetkezetek földterülete csök­kent, és nőtt az újonnan alakult szervezeteké, vala­mint a kistermelőké. A május végi vetésterü­letből a gabonafélék együt­tesen a tavalyinál azonos arányban részesedtek, de a búza- és a kukoricaterület kisebb, az árpáé nagyobb. Ugyancsak többet vetettek ipari növényekből és burgo­nyából, főleg a szálastafcar- mányok rovására. A tava­lyinál több volt a vetetten szántó is. A megye gazdaságai a fel­vásárlószerveknek az egy évvel korábbinál 22 százalék­kal kevesebb vágóállatot adtak el. Több mint egyti­zedével csökkent a tehéntej- és egynegyedével a tojás- felvásárlás is. A megyei gazdasági szer­vezetek beruházásainak tel­jesítményértéke az I. félév­ben 4,5 milliárd Ft-ot, az üzembe helyezések értéke 3,3 milliárd forintot tett ki. A beruházásokból 70 százalék­kal részesedett az ipar, más anyagi ágak 3—6 százalék­kal, a nem anyagi ágak va­lamivel több minit egytize­dével. . Az anyagi ágakban a fél­év végén 1358 jo-i szemé­lyiségű gazdasági szervezet működött, 70 százaléka 51 főnél kisebb létszámmal. Az 50 főt meghaladó létszám­mal dolgozók a félév során átlag 170 400 főt foglalkoz­tattak, 15,5 százalékkal ke­vesebbet, mint egy évvel ez­előtt. Legjobban a mező- gazdaság létszáma fogyott. Ugyanezen szervezetek kö­rében a havi bruttó átlag­bér 13 914 Ft, az átlagkere­set 14 669 Ft volt, az előbbi 30, az utóbbi 28 százalékkal emelkedett. Az átlagkerese­tek növekedési üteme gaz­dasági áganként 18—40 szá­zalék között szóródott. A lakosság a főbb köz­ponti forrásokból az egy év­vel ezelőttinél 22 százalék­kal több. 35,6 milliárd Ft pénzbevételhez jutott. A fo­gyasztói árszínvonal növe­kedése a reálértékét kb. egytizedével csökkentette. A vásárlási célú pénzetköltés üteme a bevételekénél mér­sékeltebb volt, a megye kis­kereskedelmi forgalma pl. folyó áron 15—16 százalékkal haladta meg az 1990. I. fél­évit. A lakosság takarékbe­tét-állománya 10 százalékkal emelkedett, miközben hitel- tartozása egynegyedével csök­kent. Az utóbbi kizárólag a korábbi kedvezményes ka­matú „lakáshitelek” vissza­fizetésének eredménye. A hi­telek összege alig haladja meg a betétekét. A megye kereskedelmi szálláshelyeinek I. félévi vendégforgalma 18 százalék­kal kisebb volt, mint tavaly ilyenkor. A belföldi vendé­gek száma a külföldieknél jobban csőikként. Búcsú a peresztrojkától 2• Ami átalakult, és ami nem Jegyzői fogadóóra Dr. Szádeczki Zoltán jegy­ző fogadóórát tart augusztus 28-án (szerdán) 14—19 óra között a városházán (Ta­nácsház tér 8. sz. alatt). Ingyenes egészségügyi tanácsadás A Magyar Szocialista Párt felhívja a miskolciak figyel­mét, hogy augusztus 27-én 17 és 19 óra között ingye­nes egészségügyi tanácsadás­ra várja az érdeklődőket dr. Berkessy Sándor belgyógász főorvos az MSZP-irodában (Miskolc, Korvin Ottó u. 9. sz.) Szendreyről a Lévay-körben Szendrey Jánosról, Mis­kolc neves történetírójáról tart előadást holnap délután 5 órától a Lévay József Köz- művelődési Baráti Kör szer­vezésében a kör főtitkára, dr. Iván Géza országgyűlési képviselő. A rendezvényen — amely a Kossuth utca 17. sz. alatt lesz — fellép Rom- hányiné Papp Mária és Vaj. nay Tibor énekművész-tanár, valamint Regös Zsolt mű­vész-tanár. A rendezők vár­ják az érdeklődőket, köztük a-fiatalokat is. __.. Az alkoholizmus és a ká­der-előjogok elleni csatáját Gorbacsov lényegében el­vesztette. Az első esetben egy hatalmas és igen jöve­delmező iparág, az állami költségvetés egyik legfonto­sabb donora védte állásait, a másodikban a központi és a köztársasági apparátus 18 millió élősködője. F.nnek megtartása, a konok szabo­tázs láttán döbbent rá az új főtitkár valamikor 1985—86 fordulóján arra, hogy a „gyorsítás”, a korábbi köz­ponti tervutasításos gazdasá­gi rendszer konzerválása nem vezethet eredményre. A oeresztrojka korszakát sokán attól a naptól mérik, amikor — 1986 feoruárjá­ban — Gorbacsov először beszélt a „stagnálás éveiről” és a gazdaság gyökeres meg­reformálásának szükségessé­géről. A külpolitikában és a nyilvánosság kontroli-sze­repének erősítésében ekkor­ra már elég messzire jutott. Rónáid Reagannal, az Egyesült Államok akkori el­nökével az új szovjet veze­tő, akit Washingtonban is dinamikus, látványos válto­zások előidézésére képes fi­gurának tartottak, Gorba­csov 1985 novemberében ta­lálkozott először. A legve­szélyesebb atomfegyverek megsemmisítéséről folyó év­tizedes párbeszéd egyszerre csak felgyorsult. Emlékszem az 1986 októberi reykjavíki csúcs zárónapjának reggelé­re. Jefimoo, az Izvesztyi­ja főszerkesztő-helyettese, Maszlennyikov, a Pravda ki­küldött tudósítója, s néhány más ismert szovjet hírlapíró a sajtóközpontban „megsúg­ta” a kelet-európai kollégák­nak, hogy „valami nagy do­log fog történni”. Aztán mégsem történt semmi, Gor­bacsov és Reagan akkor hű­vösen váltak el. Gorbacsov akkor és ott ajánlotta fel a hadászati atomfegyverek öt­venszázalékos csökkentéséről való azonnali megállapodást. Az amerikai vezetés azon­ban a Gorbacsov személyét illető elismerés ellenére ak­kor még bizalmatlan volt, s nem ok nélkül. Moszkva külpolitikáját két­ségkívül a nagyobb nyitott­ság, a belpolitikát azonban a felemás megoldások jelle­mezték. Anatoli) Sosaransz- kijt, a legismertebb szovjet ellenzéki aktivisták egyikét nyolc év börtön után szaba­don bocsátották, de Szaha- rov, az ismert atomtudós és emberi jogi harcos még száműzetésben volt Gorkij­ban. Valószínűleg nem vélet­len, hogy Gorbacsov első hívó telefonját (telefonké­szülékét a moszkvai telefon- hívás napján szerelték fel) a reykjavíki csúcstalálkozót követő napokban kapta. A nukleáris leszerelési át­törés elmaradásában köz­rejátszott az is, hogy Rea­gan a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés tervét nem volt hajlandó feladni, s a glasznoszty erejében még nem nagyon bízott. Pár hó­nap telt csak el azóta, hogy a csernobili atomerőmű fel­robbant, s a hírt, mely mil­liók egészségét érintette, a szovjet hatóságok négynapos késéssel közölték ... A következő évben, 1987- et írtunk, a „peresztrojka” kifejezés Gorbacsov szótárá­nak és a szovjet sajtó még mindig szűkös szótárának legfontosabb kifejezésévé vált. Azonban az önálló kül­kereskedelmi joggal és a pi­acgazdálkodás előnyeivel a vállalatok, az elavult sza­bályozórendszer miatt képte­lenek voltak élni, a lassan szaporodó szolgáltatóipari szövetkezetek kirakatait pe­dig időről időre betörték a szovjet hagyományok „tisz­taságát” őrző Moszkva kör­nyéki huligánok. Borisz Jel­cin, akit Gorbacsov nevezett ki Moszkva párttitkárává, fo­lyamatosan kritizálta a P&; resztrojka lomha ütemét, de ennél nagyobb hibát is el­követett. Lecserélte a városi vezetők nyolcvan százalékát. Az apparátus beijedt és meg­mozgatta maradék kapcsola­tait. Gorbacsov elsőízben mu­tatkozott gyengének a világ és a konzervatívok előtt. Jelcinnek távoznia kellett posztjáról. Ezzel kezdődött az a hosszú folyamat, mely­nek végén, 1991. augusztus 19-re virradóan a Gorba­csov által kiválogatott és ki­nevezett biztonsági tanács szinte valamennyi tagja az államfő ellen fordult. A szellem azonban mór kint van a palackból: a bal­ti köztársaságok komolyan veszik a helyi önállóság és a nyilvánosság helyreállítá­sát. Augusztusban tömegtün­tetések hullámzanak át a Baltikumon a Molotov—Rib- bentropp paktum 48. évfor­dulóján, a következő év már­ciusában pedig az Azerbajd­zsán és Örményország közöt­ti Nagornij Karabah nevű kis örmény enklávéba kell Gorbacsovnak csapatokat ve­zényelnie. Mi ez? A pereszt­rojka a birodalom felbomlá­sát jelenti ? — kérdezik az új kurzus egyre hangosabb bírálói. És a külpolitikai si­kerekkel párhuzamosan foly­tatódó belpolitikai kudarcso­rozat a peresztrojka egyfaj­ta szabványává válik. Rea­gan 1988 májusában Moszk­vában aláírja a középható­távolságú rakéták megsem­misítéséről szóló szerződést, Sevardnadze felváltja And- rej G romikot, a gorbacsovi vezetés utolsó keményvona­las tagját, és Mihail Gorba­csov elnyeri az elnöki ha­talmat. Ügy tűnik, Sztálin óta egyetlen szovjet vezető­nek sem volt a kezében ek­kora hatalom. (Folytatjuk) Bokor Fái Otellótól a Csárdáskirálynőig Sikerdarabok évadja A zenés színház drágább Az idei színházi évad első bemutatóján — várhatóan október közepén — Shakes­peare Otelló, a velencei mór című tragédiája kerül színre Galgóczy Judit ren­dezésében, a Miskolci Nem­zeti Színházban. A többi darab is jól ismert operett, komédia és opera. Láthatja a színházszerető közönség Moliére Úrhatnám polgár című komédiáját, Kál­mán Imre Csárdáskirálynö- jét, Ödön von Horváth sze­relmi történetét Mesél a bé­csi erdő címmel. Mascagni Parasztbecsület című operája is felcsendül, s a jóiismert Raoel-műre, a Bolerora írt vadonatúj koreográfiájú táncdráma is színre ke­rül. Igazi sikert ígér a Jó estét nyár, jó estét szere­lem című musical. Az elmúlt évi repertoárból bemutatják ismét a Trubadúrt, a Bál a Savoyban és a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című, ta­valy nagy sikerrel játszott darabokat. Az 1991/92-es évadra a színház jegypénztárában (Széchenyi út 23,) válthatók bérletek, augusztus 26-tól szeptember 30-ig, hétfőtől péntekig, 10-től 18 óráig, szombaton 9—13 óráig. A felnőttbérletek öt, az ifjú­sági bérletek pedig négy elő­adásra érvényesek. A tavalyi bérletekhez képest, az idén minimális mértékű emelést hajtottak végre. A bemutató­bérlet az első kategóriában 1000 forint, a 2. kategóriá­ban 700, a harmadikban pe­dig 400 forintba kerül. Az egyéb felnőttbérletek ára kategóriánként 700, 500 és 300 forint. Az Egyetemi bér­let — amely öt előadás meg­tekintésére ad lehetőséget — 400. 300, illetve 200 forintba kerül. Az ifjúsági bérlet ára 350, 250, illetve 150 forint, négy előadást lehet megnéz­ni vele, többek között a Jó estét nyár, jó estét szerelem című musicalt. A jegyek ára attól függően változik, hogy prózai, vagy zenés darab­ra váltják. A prózai művek alaphelyára 140, 100 és 60, a zenés daraboké 180, 140 és 60 forint. A bérletekre és a jegyek­re is vonatkozik az az 50 százalékos kedvezmény, ame­lyet nyugdíjasok, katonák, diákok és csoportok vehet­nek igénybe. A június 20. és július 10-e közötti időszakban váltott bérletek tulajdonosai között a színház jegyirodájában mű­ködő Missio Tours Utazási Iroda négy külföldi utazást sorsolt ki Isztambulba, il­letve Észak-Olaszországba. Akik szeptember 30-ig meg­váltják a színházbérletüket, reménykedhetnek abban, hogy kedvez nekik a sze­rencse, ugyanis az utazási iroda további külföldi uta­kat sorsol ki októberben. A. &

Next

/
Thumbnails
Contents