Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)
1991-08-22 / 194. szám
a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap, Miskolc. 3501. Pf.: 39. — Telefon: 42-666. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Az önkormányzati képviselő észrevételei, javaslatai az egészségügyi törvényhez Hamarosan napirendre tűzi az Országgyűlés az új egészségügyi és társadalombiztosítási törvényt. Ezen törvényekkel kapcsolatban, és az egészségügyi rendszerváltás fontosságáról teszi közzé észrevételeit, javaslatait dr. Steierhoffer György adjunktus, a közgyűlés egészségügyi bizottságának tagja. — Talán sehol sem igaz annyira, mint éppen az egészségügy területén a szabaddemokraták követelése: rendszerváltást akarunk. Előttünk az ormótlan egészségügyi intézményrendszer a maga tehetetlenségével, kor- ruptságával, másik oldalon a nemzet romló egészségi állapota. Elmondhatjuk, hogy itt mindenki vesztes: az orvos a hatalom megnyomorított képviselője, a beteg pedig kiszolgáltatott áldozata, Az erősen centralizált és hie- rarchizált egészségügyi kormányzati hatalom rendelkezik a gazdasági és jogi eszközökkel, költségvetési támogatást ad, vagy vont el, beruházásokat intéz, vagy nem intéz el. Fontos feladat az eddigi centralizált hatalmi struktúra lebontása, az ei- lenérdekeltségi viszonyok tisztességes és reális lehetőségeinek a megtalálása. A rendszerváltás azonban nem átszervezést jelent számunk- i ra, ahol új cégtáblák alatt régi hatalmak és hatalmasságok űzhetik tovább régi játékaikat. Társadalmunk egészség- ügyi állapota tovább nem romolhat, igy olyan rendszer megvalósítása lehet csak a cél, amely a lehetőségeink között a leghatékonyabban működtethető. Az új rendszer működésének feltételeit jogi garanciáknak kell biztosítani, ezek az új törvények legyenek összhangban egymással és az önkormányzati törvénnyel. Az átalakulás feltételei még ma sem adottak. Sajnos, a kormánykoalíció nem élt a lehetőségével, hogy mihamarabb létrehozza azokat a kereteket — elsősorban az új egészségügyi, illetve társadalombiztosítási törvények megalkotásával — amelyek között az egészségügyi rendszerváltás végbe mehet. A kormány megalkotta a népegészségügyi és tisztiorvosi törvényt, amely nagyon is jellemző példa arra, hogy a kormányzati apparátus átszervezése során nem szűnnek meg a hatáskörök: sőt, a központi ellenőrzés kiterjesztésére való törekvés újakat hozhat létre, amelyekhez apparátus is tartozik. A tisztiorvosi törvény azonnali módosítása szükséges a szabaddemokraták véleménye szerint. A hálózat munkája valóban összefogott, egységes rendszert igényel, de a hatalmas — értelmetlenül felduzzasztott központ — az ÓNK leépítése szükséges. A hatósági jogkörből adódó bevételek felhasználását módosítani kell. A bevétel teljes egészében a hálózat működését szolgálja. A szabálysértési díjak mó- dosítandók, hogy ne érje meg a tisztítóberendezés helyett a büntetést kifizetni. A rutinlaboratóriumok a kötelező ellenőrző vizsgálatokon kívül, bérmunkában dolgozhassanak, stb. A tisztiorvosi törvény teljesen elszakította a higiénés területi munkát az önkormányzatoktól, holott a hatékony és rentábilis üzemeltetés érdekében meg kellene találni a közös munkaterületeket és érdekeket. A törvény az önkormányzatok feladatai közé sorolta a lakosság alapellátásának a biztosítását, de ehhez anyagi feltételeket nem biztosított. A népegészségügyi és tisztiorvosi törvény a minőségellenőrzés rendszerét kivette az önkormányzatok kezéből. Tényleges jogosítvánnyal a tisztiorvos, pénzzel a biztosító és felelősséggel az önkormányzat rendetiíezik. Így az önkormányzatok lehetősége és helyzete meglehetősen kétes és az is kérdéses, hogy ilyen feltételek melleit egyáltalán vállalhat-e felelősséget. Megosztaná a felelősség kérdését, ha több anyagi lehetőséggel rendelkezne az ön- kormányzat. Jelenleg azonban csak korlátozott, inkább szociális gondok csökkentésére képes. A jelenlegi önkormányzati tulajdonban levő egészségügyi intézményeit csak részben privatizálhatja, hiszen az ellátás folytonosságát veszélyeztetné, más részről viszont a privatizációt kellene támogatnia. A szabaddemokraták véleménye szerint az önkormányzat szintjén lehet az egészségmegőrzés és egészségnevelés területén a leghatékonyabban dolgozni. Ezért javasoljuk az önkormányzatok döntéshozó jogának kiterjesztését és ehhez megfelelő anyagi háttér biztosítását. Az önkormányzat alapítványokat hozhat létre, melyek segítségével egészségügyi intézményeket finanszíroz (intézményei felett társadalmi kontrollt gyakorol), tanácsadói központot üzemeltethet, a lakosság egészségügyi helyzetének javítása erdőkében kölcsönös segély egy lelek egészségpénztárak létrehozásának támogatása javallt. Elképzelhetetlen egészségügyünk hatékonyságának jelentős növekedése a magánerő szerep- vállalása és teherviselése, felelősségtudatának fokozása nélkül. Az egészségpénztárak megszervezése egyik legnagyobb lehetősége és feladata az önkormányzatoknak. Helyiséggel, a terület családorvosával szerződve teheti működőképessé az önsegélyező kezdeményezéseket. Első szolgáltatásként — viszonylag minimális belépési díj ellenében — szűrések, tanácsadás szerepelhet vállalásaikban. A költségvetés kiadásainak mérséklése érdekében átfogó reformra szorulnak a nagy ellátó rendszerek, a nyugdíjrendszer, az egészségügy, a családi pótlék és az oktatás. Elképzelésünk szerint a reform az eddigi elosztási szisztémához kapcsolódó indokolatlan kedvezmények megszüntetését kell, hogy eredményezze. A kormánynak elsősorban az új egészségi rendszer működésének a feltételeit biztosító jogi garanciákat kellene megalkotnia. Ezek közül a lényegesebbek: az új társadalombiztosítási és az új egészségügyi törvény. A teljesség igénye nélkül, néhány fontosabb elképzelésünk ezen törvényekkel kapcsolatban. 1. Üj társadalombiztosítási törvény: Az eddigiek helyett a társadalombiztosításnak a gazdasági életben aktív, jelentékeny vagyonnal is gazdálkodó, meghatározott befektetési és hitelezési funkciókat ellátó pénzintézetek rendszereként kell működnie. Mindenekelőtt meg kell szabadulni a funkcióitól idegen, rendszeren belül árrobanást okozó kiadási tételektől. Hosszabb távon a rendszer főként a biztosítás elvén működjön, és legfeljebb kis mértékű (újraelosztó) jövedelem-újraelosztó szerepe legyen, a szolidaritási elvek viszont jórészt az állam szociálpolitikájában érvényesüljenek. Ugyanakkor súlyos érv — a társadalom szétesésének a veszélye — szól amellett, hogy rövid távon a biztosítási és szolidaritási elvet keverten alkalmazó rendszert javasoljunk. Átgondolt egységben újra kell szabályozni a társadalom- biztosítási jogokat és kötelezettségeket, mert bizonytalan az új magánvállalkozások, mindenekelőtt a vegyes vállalatok foglalkoztatottjainak helyzete, különös tekintettel a munkáltatói járulék fizetésére, és a jogosultságok folyamatosságára. Elkülönült társadalombiztosítási ágazatokat kell kialakítani. A munkanélküli ellátások működő biztosítási rendszere mellett elengedhetetlen, hogy létrejöjjön az időskori és nyugellátást folyósító nyugdíjpénztár és a betegellátásokért, lakossági gyógyszertámogatásokért, rokkantnyugdíjakért felelős betegpénztár. Lehetséges „családi kassza” felállítása is, ahová a családi, illetve a gyerekek jogán fizetett járandóságok tartoznának, ideértve az e koncepció szerint a társadalombiztosításba visszahelyezendő családi pótlékot is. Hosszabb távon e szervezetek olyan befektetőkként működnének, melyek nemcsak a pénzeszközeik lekötésekor, de a tevékenységükhöz közel álló szolgáltatások fejlesztésekor is figyelembe vennék fenn- tartóik-fogyasztóik speciális szükségleteit, különösen, ha a biztosítási ágazatokban is elengedhetetlen versennyel szembesülnének. A három ágazat elkülönítése finanszírozási nézőpontból a járulékok megosztását követeli meg. A munkáltatói járulékoknak egyénenként kell a megfelelő kasszába (kasszákba) kerülniük, mint ma a jövedelemadó-előlegnek. A személyi jövedelemadó-rendszer funkcióinak és az adósávoknak alkalmas módosításával megfontolandónak tartjuk — egyelőre szerény mértékű — egyéni „betegségi” és „családi” hozzájárulások bevezetését. A társadalombiztosítási ellátások garantálása, a rendszer gazdálkodásának megalapozása érdekében fontosnak tartjuk, hogy a kasszák vagyonjegyek közvetítésével jelentékeny vagyonhoz jussanak, s befektető társaságok segítségével fontos szerepet kapjanak az állami vagyon privatizációjában. A szabad- demokraták javasolják, hogy szűnjön meg a gyed és gyes közötti különbség és helyettük újra azonos, egyben a mai gyesnél jóval magasabb összegű, a létminimumot közelítő járandóság járjon a szülés után, három évre. Az idősek szegénységén próhálnánk meg gyorsan és hathatósan segíteni, az állampolgári jogon, a 65. életévtől járó, a létminimumhoz közeli havi járandóság, az időskori járadék bevezetésével. Ma a családi pótlék a szegényebb társadalmi rétegnél még a létminimum- szintű megélhetést sem biztosítja, a tehetős családok életszínvonalát pedig az indokoltnál is jobban támogatja. Ezért méltányosabb viszonyok érdekében megfontolandónak tartjuk, hogy a gyerekszám szerint, differenciáltan megemelt családi pótlékot, a szülők jövedelmével összevonva, személyi jövedelemadó-kötelezettség terhelje. 2. Űj egészségügyi törvény. Az eddigi állampolgári jogként biztosított egészségügyi ellátás helyére a biztosítási jogon alapuló egészségügyi ellátás deklarálandó. Demokratikus jogállamok gyakorlatához hasonlóan, biztosítani kell a betegjog elismerését (szabad orvosválasztáshoz, kártérítéshez, diagnózis és dokumentáció ismeretéhez, kezeléshez, illetve annak visszautasításához való jogot, stb.). Jogkorlátozás kérdései: az orvos gyógyításhoz, illetve bizonyos beavatkozások megtagadásához való jogát. Meg kell teremteni a guality kontroll, a kártérítés, a felelősség, a szankcionálás stb. jogi feltételeit. Dr. Steierhoffer György önkqnnányzati képviselő, a városi közgyűlés egészségügyi bizottságának tagja Ki, mikor, mennyit ivott? Ügy tűnik, hiába a büntetés, a gyakori ellenőrzés, csak nem csökken megyénkben, sem az ittas gépjármű- vezetők száma. Hogy a korábbiaknál is erőteljesebb legyen az alkoholtól való visszatartás az autósok és motorosok körében, ma már korszerű eszközökkel szerelték fel a megyei Igazságügyi Orvosszakértői Intézetet is. Modem műszerek állnak rendelkezésre abban a laboratóriumban, amelyet azért szereltek fel, hogy az eddigi gyakorlatnál jóval gyorsabban és egyszerűbben tudják kimutatni, hogy az ittassággal gyanúsított gép- járművezető vérében van-e alkohol, sőt azt is elárulja a precíz műszer, hogy menynyit és mikor ivott a páciens. Sokan ugyanis abban a tévhitben élnek, hogy bármennyit is isznak, szervezetük nyolc óra alatt elégeti a fogyasztott szeszt. Ez pedig korántsem így van. Ha valaki alaposan a pohár fenekére nézett, annak akár 12 óra múlva is magasabb a véralkoholszintje a megengedettnél. A képünkön látható műszerrel akár egy óra alatt is jogilag elfogadható módon bizonyítható az ittasság ténye. Ez pedig sokba kerül az alkoholos befolyásoltság alatt közlekedő gépjárművezetőknek. Nem ártana ha végre megértenék: nem éri meg a kockázatot’... (Szabán Gabriella felvétele) Elzárt település A Borsodi Vegyi Kombinát szomszédságában van egy kis falu: Bercntc. Sajnos, akik a fő közlekedési úton haladó buszokon, gépkocsikon utaznak, mit sem láthatnak belőle. Hiszen megközelíteni is csak gya- logúton lehet. A BVK mű- anyag táblákkal. kerítéssel zárta el a járművek elől. Csak nagy kerülővel, hátulról érhető el a falu. Berentei olvasóink azt szeretnék, ha a vegyi kombinát szabaddá tenné a faluba vezető utat. El sem tudják képzelni, mi történne, ha valami komolyabb veszély esetén sürgősen a lakosság segítségére kellene különböző járműveknek sietni. Szóvá teszik még olvasóink, hogy a falunak egyébként régóta van ugyan kiépített útja, de mindkét végén két ráccsal lezárták, illetve kizárták a forgalomból. Megjegyzik továbbá, hogy jó lenne, ha az illetékesek a Berentén élőket is tájékoztatnák egyes eseményekről. Tudniillik nemrégiben is csak jóval később, az eset után, újságokból tájékozódhattak arról, hogy miért szólt egyik nap estéjén hosszú idéig a sziréna. Sokan csupán arra következtettek, hogy valami gyakorlatról lehet szó. Mások viszont megdöbbenten álltak a házaik előtt, nem tudták, mi ilyenkor a teendő. A sziréna hangja pedig félelmetesen zúgott. Berente kis település — írják többek között. De ott is olyan emberek élnek, mint bárhol az országban. Elvárnák a tájékoztatást és a lakossággal való törődést. Például a szóban forgó út megnyitását illetően. H.-né N. Z.-né (Miskelc): Telefonon elmondott panaszával megkerestük az illetékest. Azt a vá(aszá kaptuk, hogy utánanéznek a dolognak, . és a lehetőségeken belül, rendezik azt. Viszont kérik, hogy hasonló panaszával — meggyorsítandó az ügyintézést — máskor közvetlenül hozzájuk forduljon. Olaszországi üdülésben résztvevőknek: szerkesztőségünkhöz küldött levelüket megkaptuk. Az utazással kapcsolatban felmerült panaszukat — helyhiány miatt — következő rovalössze- állításunkban, augusztus 26-án tudjuk csak közölni. N. Istvánná (Miskolc): Telefonon elmondott panaszával megkerestük az illetékeseket. Kivizsgálása után visszatérünk az ügyre. Bűz a lépcsőházban J. Sándorné Kiss tábornok utcai olvasónk legutóbb abban kérte segítségünket, járjunk utána, hogy a bérházuk egyik pincéjébe, illetve mosókonyhájába honnan szivárog állandóan a víz. Sajnos. nem újkeletű, mondhatni éves probléma ez. Felvettük a kapcsolatot az illetékes házkezelőség vezetőjével. ígéretet is kaptunk, hogy a lehetőségeken belül kijavítják a hibát. Olvasónk ismét panasz- szal fordult hozzánk. Egy négy éve húzódó, megoldatlan bajról szólt. Mára tanácstalanná vált, hiszen lassan már minden fórumot megjárt az ügye. A Kiss tábornok utca 34 számú épület harmadik lépcsőhézának negyedik emeletén több kutyát is tartanak. Kertes házban ez nem is okozna gondot, csakhogy bérhazról van szó. S a jószágok nem megfelelő tartása miatt olyan a bűz, hogy a lakók szenvednek. Arról már nem is szólva, hogy a kutyákat póráz és szájkosár nélkül engedik szabadon, így állandó félelemben élnek, mikor kit harapnak meg. Idegenek alig mernek belépni a lépcsőházba. Olvasónk azt írja. nem a kutyák miatt emel szót, szereti az állatokat. Ám véleménye szerint azok is ápolásra, gondozásra szorulnak, Szerinte ezeket .az ebeket nem tartják megfelelően tisztán. És nem is csak egy kutyáról van szó. Sokan vannak bérházi lakásban. Valami rendet kellene tenni végre az illetékeseknek, hiszen ez az állapot. megkeseríti a lépcsöház lakóinak életét. Ö már belefáradt a hivatalból hivatalba járásba. Viszont aki ott lakik bizonyíthatja, hogy az ápolatlan jószágok miatti bűz elviselhetetlen. Sokan panaszkodnak mostanában görcsös fejfájásra, hányingerre, gyomorfájásra. Elterjedt a hír, hogy ismert vagy ismeretlen vírusfertőzésről van sző. Valóban igaz a feltételezés? — kérdeztük a mentők ügyeletén és a Városi Tiszliorvosi Szolgálatnál. A mentősök nem szállítottak az elmúlt napokban több beteget, mint eddig, vírusfertőzésről nem tudnak — hallottuk. A Városi Tisztiorvosi Szolgálatnál pedig Kulcscsomót találtak! Egy olvasónk hozta be szerkesztőségünkbe azt a kulcscsomót, amelyen tucatnyi kulcs van. Az Ady hídi villamosmegállóban találta. Gazdájának bizonyára hiányzik. Amennyiben jogos tulajdonosa felkeresi szerkesztőségünket, A miskolciaké a szó rovat szobájában átveheti. Miskolcon ? elmondták: minden reggel körbejárják a kórházak fertőző osztályait, de nem találkoztak semmilyen, vírus okozta megbetegedéssel, s nem több a beteg az osztályokon, mint általában. A labor- és bakteriológiai vizsgálatok sem mu tarnak ki vírusfertőzést. Valószínűnek tartják, hogy a hirtelen változó időjárás, a frontok váltakozása váltja ki ezeket a tüneteket. Vírusfertőzés tehát nincs, görcsös fejfájás és rossz közérzet viszont van. Vírusfertőzés
