Déli Hírlap, 1991. augusztus (23. évfolyam, 178-202. szám)
1991-08-21 / 193. szám
XXIII. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1991. AUG. 21., SZERDA A MISKOLCIAK NAPILAPJA Ki engedélyezi, meddig tart? Feltúrt utak A forgalomkorlátozásnak lenki nem örül, de ha tudjuk, hogy miért van, meddig tart, vagyis van róla elég információnk, könnyebben elviseljük. Abban a reményben, hogy egyszer jók lesznek a város útjai. Mint Edőcs Józseftől, a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala városüzemeltetési és városellátási osztályának vezetőjétől hallottuk, beruházások, előre megtervezhető feladatok esetében az útfelbontáshoz engedélyt kell kérni az út kezelőjétől. Ez Miskolcon a legtöbb esetben a polgár- mesteri hivatal. Az engedély egyéb feltételek mellett mindig meghatározott időre szól és kiköti, hogy a munkák végeztével a koráobi állapotot kell visszaállítani a föld felszínén. Volt régebben egy közlekedési törvénytervezet, mely alapján az út kezelője igénybevételi díjat kapott volna az út felbe utójától. Ez ösztönözhetett volna arra, hogy a munkákat minél kisebb fetüieten és minél gyorsabban (akár három műszakban is:) végezzék el. De ki tájékoztassa az autóst, gyalogost az útjavításokról, és hogy ezek meddig borítják fel közlekedési szokásait? Ez a feladat az útfelbontást kérőké — hallottuk — erre a polgármesteri hivatal szükség esetén fel is hívja a figvelmet. A Közúti Igazgatóságnak más erről a véleménye, ők maguk szokták tájékoztatni a lakosságot, nem bízzák az útfelbontást kérőkre. Egyébként Miskolcon ők a kezelői például az átmenő országos közutaknak. Stoll Gábor műszaki igazgató elmondása szerint az engedélyben általuk kikötött feltételeket gyakran nem teljesítik a beruházók, kivitelezők. Az ebből adódó hatósági procedúra viszont hosszadalmas. Ha minden jelentős forgalomkorlátozásról tájékoztatnak bennünket (a városlakó számára közömbös, hogy ki a tájékoztató), nem is tudom, hogy miért dohognak olvasóink. Bizonyára megszokásból. Bár ennek ellentmond, hogy például a forgalmas Bajcsy-Zsiltnszky úton a Hungária Biztosító székházának építéséhez kapcsolódó útfelbontásokat nem közölték a sajtóban. Nem ártana hosszú ideig tartó munkák esetén kifüggeszteni a helyszínen azt is, hogy ki a kivitelező és mi a határidő. A határidők kijelölésébe és betartásába keményen beleszól a szegénység és az érdekeltség, vagy annak hiánya. Aztán meg sokszor a gyors hibaelhárítás során derül ki, hogy nagyobb a baj, mint gondolták. Ez is tolhatja a határidőt. A Középszer utcán tátongó gödröt is nem tudni, hogy mikor fogják betemetni. Két közmű- tuia jdoncsnak is van itt munkája, a Borsod Távhő- szoigáitató Vállalatnak és a Miskolci Vízművek Fürdők és Csatornázási Vállalatnak. De még nem állapodtak meg a munka menetrendjéről és a kicserélendő vezetékek nyomvonaláról. Miskolcon általában csökkentek a közmű-beruházások, de ha az elöregedő vezetékek folyamatos karbantartása és rekonstrukciója is lelassul, akkor nagy. hosszú árkoknak nézünk elébe. je Az ünnep képekben Megkoszorúzlak Hámorban Szent István szobrát 20- án, délután három órakor; az ünnepi nagygyűlés szónoka a sportcsarnok előtt dr. Bogár László államtitkár volt; a megszentelt kenyérből Csoba Tamás polgármester is megízlelhetett egy szeletet; a nagygyűlés részvevőinek egy csoportja. (Tudósítás a 2. oldalon.) (Szobán Gabriella felvételei) 11« János Pál intelmei a magyarokhoz Máriapócson a pápával Miskolcról különösen három pápai rendezvényre utaztak el sokan. Máriapőcsra, hiszen ez van a legközelebb és a városban. de különösen a megyében eiéj sok görög katolikus él, s itt bizánci szertartás szerint mondott misét a pápa. Sok fiatal utazott fel a hétfői, Népstadionban tartott ifjúsági találkozóra és számosán mentek tegnap Budapestre, hogy jelen lehessenek a Szent István-napi ünnepi pápai nagymisén. Magyarországon járt a pápa. Most már múltidőben kell írni az eseményről, amely ugyan különösen előzetesen, erősen megosztotta a társadalmat, s nyilván utólag is többen feleslegesnek, pazarlónak, sőt, világlátásukat ismerve, akár károsnak is tekintenek, ám a többség — és most nem a hívőkről beszélek — szívét, de legalább szimpátiáját, jóakaratát megnyerte magának ez a nagyon emberközelbe került öregember. A hívek pedig — az a néhány százezer, ott a helyszíneken, s az a néhány millió a képernyők előtt — valóban hitükben erősödtek meg általa. Mi vasárnap Máriapócson jártunk, egy olyan autóbusz- szal utaztunk, amely kora hajnalban szedte össze a zarándokokat, az újgyőri templomtól a minoritákig. Az indulás 4 órára volt kitűzve, s mert ilyenkor a, villamos óránként közlekedik. már fél háromkor kelni kellett. , A végállomással szemben, egy kerítés szélesebb kőlábazatán ketten vackoltak éjszakai szállást maguknak. A villamosra láthatóan zarándokok szálltak fel, csomagokkal, kisszékek- kel, esőkabátokkal. Kirítt közülük néhány krétafehér, most józanodó tizenéves ... A buszon egy Mária-ének után a rózsafüzért imádkozzék a zarándokok, de húsz perc múlva csend lesz, aki tud, alszik még egy kicsit. Máriapőcsra már lépésben érkezik meg a busz, hatalmas mezőn van a parkoló. Nagy szerencse, hogy nem esik az eső, nincs sár, innen tankok húznák csak ki a buszokat. Már többszáz autóbusz és többezer személvkocsi megérkezett előttünk. Megkapó látvány a mezőn a falvan- ként sorakozó többezer zarándok. Templomi zászlókkal. nagyon sokan népviseletben vonulnak, fegyelmezetten. Megyünk mi is a mise helyszínére, s utunkon mozgóárusok kínálják a pápai és magyar kis papírzászlókat 5 forintért, a pápai emléklapot már 50-ért, ebből bizony nem sokan vesznek. Az alkalmi, konténervécékbe 10 forint a „belépő”, s már kora reggel használhatatlanná rondított mindegyik. A Dunapack Papírgyár több teherautónyi, összehajtogatható, kartonból készült hokedlit hozott ki, nagyon ötletes, 50 forintért adják, azt hiszem, több tízezer elfogyott belőle. Hiába, a pápalátogatás többeknek jó üzlet, semmi más. A szektorunk közepén egy görög katolikus pap ilyen papírhokedlin ülve gyóntat. A hívek a hokedli mellé térdelnek a homokba, némelyik 10—15 percig is mondja, illetve hallgatja az intelmeket. Már több, mint egy órával a pápa érkezése előtt lezárják a szektorokat. A bejáratnál egy udvarias civil belenézett a csomagunkba, bent egy kevésbé udvarias ránkförmed, tegyük el a messzelátót, a Szentatya elhaladtáig tilos használni. A várakozás ideje alatt énekpróbát tartanak. Mindegyik szektorban hangszórók állnak, s ha van is fáziskésés (a tömeg nagyságát innen megsaccolni sem lehet, annyit tudunk, hogy ilyen sokan sehol sem voltak), a százezres tömeg egyszerre énekli a könyörgéseket, himnuszokat. Megérkeznek a helikopterek, majd a pápamobil körbejár a szektorokat elválasztó utakon, így mindenki, ha csak egy percre is, 2—3 méterről láthatja a pápát, aki mellett most Keresztes Szilárd, hajdúdorogi görög katolikus püspök, a házigazda áll. Ahogy a tv-ben már láttuk, a hatalmas, kigombolt, domborodó zakójú testőrök gyalog loholnak a pápamobil előtt, mellett, mögött. A kis papírzászlók mellett templomi és nemzetiszín zászlókat is lengetnek, s nem messze román trikolórt, szlovák lobogót emelnek magasba. Szovjet zászlót nem látok, a Kárpátaljáról jöttek is magyar zászlót hoztak. Elhalad a pápamobil, most mi is úgy hisz- szük, a pápai áldás személy szerint nekünk szól. Megkezdődik a szertartás, az énekek és imádságok nemcsak magyarul, hanem ukránul, rutén nyelven, szlovákul, románul is felcsendülnek. Majd a pápai ho- mília Nekem — talán az ünnep kapcsán is — Szent István intelmei jutottak eszembe 11. János Pál egy- egv beszédét hallgatva. Minden helyszínen volt egy olyan gondolatsora, amely nemcsak a hitben, hanem a mai magyar, vagy európai valóságban adott eligazítást. Máriapócson a románok, szlovákok. ukránok előtt szólt a kisebbségek védelméről. Befejezésül néhány mondatot ebből a beszédből idézek. Olyan jó volna hinni, hogy ezt a néhány mondatot nálunk és más országokban is megszívlelik. „Kérem a szent szüzet, hogy együttlétünk ösztönözzön és serkentsen titeket és honfitársaitokat a kölcsönös megértésre és a gyümölcsöző együttműködésre. Vannak • közietek olyanok, akik más nyelveken beszélnek, és más kultúrában élnek, de ugyan- , ahhoz a nagy emberi családhoz tartoznak. Két évvel ezelőtt. . nyomatékosan fölemeltem szavam a kisebbségek jogainak, saját kultúra- • juk megőrzésének és anyanyelvűk használatának védelmében. ... Adia meg Isten a magyar föld és a szomszédos államok fiainak azt a nemes lelkületet, amely szükséges ahhoz, hogy mindig tiszteletben tartsák ezeket az alapvető jogokat .. Gróf Lajos / % Pápai mise Márlapócson
