Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-03 / 153. szám

Bemutató az Akropolisz: Színpadon Szegény város, gazdag program Potyautas Pál apostol Diósgyőrben Hírnév és vagyon, ez a két dolog, amiért az emberek bár­mire képesek. A harmincas évek egyik szenzációja a rend­szeres Zeppelin-járatok indu­lása volt. A repülések a távol­ság gyors leküzdésén kivül, re­mek alkalmat kínáltak a figye­lemfelkeltésre. Innen indul Lesiyán-Va- szary Potyautas című zenés vígjátéka, amelyet az Akro­polisz Szabadtéri Színpadon mutattak be. Az ominózus léghajón elét' vegyes társaság gyűlt össze. Itt a jó orrú új­ságíró, akinek megérzései mindig valamilyen katasztró­fát eredményeznek, amit per­sze ő ír meg először. Velük utaziK Mr. Shell, a titokza­tos milliomos, aki kemény pénzeket fizet azért, hogy ne kerüljön be a lapok pletyka- rovatába. Lya Lotty művész­nő is keni a zsurnalisztákat, de ő pont azért, hogy minél nagyobb teret szenteljenek: i kisded botrányainak. Az unalmas röpködést so­káig nem színesíti semmiféle esemény. Bár Lya Lotty megpróbál egy kis színt lop­ni a szürke hétköznapokba, ennek következtében kisku­tyája szoros testi Kapcsolat­ba kerül egy fazék levessel, de igazán csak egy fiatal po­tyautas felfedezése kavarja fel a kedélyeket. Az idáig egy kicsit döcögő cselekmény végre nekilen­dül. Félreértések, leleplezések egész sora ad munkát a re­keszizmoknak. A két háború között dolgozó kabarészerzők ★ Lya Lotty szerepében Kovács Zsuzsa. (Szabán Gabriella felvétele) igazán értették a szakmáju­kat. A legjobb pillanatban sülnek el a poénok, a kitű­nően elkelj ezett betétdalok első hallásra a fülben ra­gadnak. A nehézkes indulást a második felvonás gyorsan feledteti, és a happy endre sem kell sokat várni. ■ ■ Egy nyári színházi produk­ciónál nem könnyű a telje­sítményeket értékelni. Az ilyen darabokban nem is a Tcvéstriikk A törzsnézőké a jövő Harc a tévénézőkért — igy lehetne jellemezni az egyik nagy amerikai tv-tái- saság, a CBS találmányát, melynek lényege: hogyan fogjunk több nézőt úgy. hogy közben a műsor sem lesz jobb. Az ötlet Dán ffather mű­sorvezető nevéhez kapcsoló­dik, aki egyszerűen ellopta, szebben szólva, a képer­nyőre alkalmazta a légitár­saságok törzsutas módszerét. Ismeretes, nogy aki gyakor­ta használja ugyanannak a társaságnak a gépeit, azt megjutalmazzák. A CBS ‘-r nek mintájára indította ei a törzsnézőakciót. Ak: tehát igényt tart a CBS jutalmá­ra — ho?v ez ml, egyelőre titok —, annak be kell te­lefonálni a stúdióba, és meg kell adni a saját számát. Ezt követően a szerkesztők kiválasztják azt a műsort, amelynek nézettségét növel­ni akarják. A törzsnézőnek csupán az a dolga, hogy e műsor adása közben felhív­ja a televíziót, ahol is pon­tot vagy pontokat írnak a javára. A legjobban az a műsor fizet, amit egyébként a kutya se nézne. „Azt akarjuk, hogy az emberek egész este a mi műsorain­kat nézzék” — nyilatkozta a társaság igazgatója. A kőnk urenciát annyira meg­lepte az ötlet, hogy az el­lenlépés helyett még csak az ellenvéleményt fogalmaz­ták meg: ha nem tudsz jo ■ ólát szerezni a nézőknek a műsoraiddal. ígé-j nekik aranyórát, ólán elfelejtik, hogy mit néznek ... Hány ember dolgozik \ a Vatikánban? A címben megfogalmazóit kérdést t"1 kíváncsi újság­író tette föl XXilI. János­nak. nem sokka! a megr«- lasztása után. Az „ember­arcú pápa” — így nevezte a sajtó — bölcsei' válaszolt. „Körülbelül a fele”. Az ADN Kror.or hírügy­nökség szerint a római kú­ria alkalmazottjai nyugtala­nok, mert Szent Péter ün­nepe, június 29. után dol­gozni kell! A munkaválla­lók új statútuma ugyanis nem tartalmazza a sztrájk­jogot. A 30 oldalas, 15U cik­kelyből álló dokumentum mindenre kiterjed, a munka­időre, az elbocsátásra, a szü­lési segélyre, az előlépte­tésre, a szabadságra, a fi­zetett ünnepekre. Egy cím- j szó azonban hiányzik belő- j le: a sztrájk. A hiriigynök- j ség szerint „vatikáni vezető | körök diplomatikusan azt a magyarázatot adták, hogy az egyházi állam alkalmazott­jai nem akármilyen munkát végeznek: ők Krisztus hely­tartójának szolgálatában áll­nak”. Éppen egy éve 500 pol­gári alkalmazott bátorkodott a falakon kívüli módszerhez folyamodni: tiltakoztak, s egyben kérték a legfőbb munkaadójukat, hogy „te­gyen főpásztori látogatást a Vatikánban is, és beszéljen az alkalmazottak előtt a keresztényszociális doktrí­náról”. művészi igényt várja el a néző, hanem, hogy a szó ne­mesebb értelmében véve, szó­rakoztassák. Ehhez komikusi vénával megáldott színészek kellenek. A milliomos szere­pében Mécs Károly, nem na­gyon találja a helyét. Látszik, hogy nagyon akar, de néha átesik a ló túlsó oldalára. A komolyabb szerepek „jobban állnak” neki. Kovács Zsuzsa, mint Lya Lotty művésznő, igazi boszorkány, vérbeli szí­nésznő. Nem engedi, hogy bárki is lepipálja, vagy meg­előzze. Minden furiangot. ra­vaszságot felhasznál, csak­hogy az utastársak figyelmét magár, tartsa. Böröndi Ta­más maga a komoly, szerel­mes szívű kapitány, Balazs Péter pedig még ilyen kisebb szerepben is bebizonyítja: igazi komikus. Szombathy Gyula lubickol a darabban, nagy kedvvel, jói játszik. Ám az előadás legnagyobb meglepetése Détár Enikő. Azonnal feltűnik, hogy mennyire természetes. Nem próbálja túlgesztikulálni a szerepét, nem törekszik ha- tásvadász fogásokra. Meg marad a figura keretein be­lül, és ezzel teszi maradan­dóvá az alakítást. Már az el­ső dalánál kiderül, hogy ki­tűnő hangja van, és a moz­gására sem lehet panasz. Já­téka valóban emlékezetes. Koncertről íövet-menet A miskolci Nyári Zenei Esték már igencsak hozzánőttek a városhoz: könnyű a jót meg­szokni, igy szinte hihetetlennek tűnt tavasszal, hogy veszély­be került a népszerű rendez­vénysorozat léte. Mint arról annak idején beszámoltunk, a város idei költségvetési vitája, pontosabban a vitát követe döntés felért egy Waterloovoi a kulturális ágazat számára: a kért (és igencsak indokolt) pluszpénzböl mínusz lett. A szűkösből ílvlselheteüanné vál­tozott költségvetési keret meg­kérdőjelezte a Művészeti és Propaganda Iroda működését. Lz még aligha zavarta vol­na a miskolci polgárt: ám az intézmény megszűnésével el­tűnt volna számos közkedvelt rendezvény is. Szerencsére, nem így történt: az iroda munkatársai — bízva a bi­zonytalan jövőben — időben nekifogtak a zenei esték szervezésének, gyakorlatilag hitelben. A városba vendég­ként érkező szólistákat, együttese;;--*, és karmestereket ugyanis előre „le kell kötni’, később nyilvánvalóan már elígérkeznek más programok­ra, más színhelyekre. 9 BACH-EST, MEGLEPETÉSSÉ! számított: Bach ismert (g- moll fantázia és fúga, d-moll toccata és fúga), és kevésbé közismert (e-moll per prelú­dium és fúgái müveit, ma­gas színvonalú tolmácsolás­ban. Kellemes meglepetése is volt az estnek: a Regős Vo- kál személyében (pontosab­ban személyeiben), akik töb­bek között Franck, Dasen müveit adták elő, élvezete­sebbé, könnyebben hallgat- hatóbbá téve műsorukkal a hangversenyt. Az eddigiekből is látható, hogy megmaradt a Nyári Zenei Esték eddig megszo­kott hármas tagolása: a ze­nekari és oratóriumestek színhelye a Minorita temp­lom lesz, a Collegium Musi- cvm öt orgonaestjét az avasi műemlék templomban rende­zik meg, s az orrhodox templomban is tartanak két barokk-estet. Lesz még egy érdekes és vonzó programja a sorozatnak: július 14-én, a diósgyőri református temp­lomban Gryllus Dániel és Halmos Béla adja elő a Pál apostolt. Ez Pál apostol leve­lei szerint szerzett dalokból áll, s a Gryllus Dániel—Hal­mos Béla szerzőpáros műve. Némi előzetes az (anyagi helyzethez kepest igen gaz­dag) programból. Ezen a hé­ten pénteken Mozart-est lesz, egy héttel rá pedig Beetho­ven-est. Az avasi műemlék! templomban, július 15-ér» Peskó György, aztán Elekes Zsuzsa, Sebestyén János, Má­tyás Gabriella szólaltatja meg a templom orgonáját (érdekesség: Sebestyén János Mozart-művekből állította össze műsorát). • KÁVÉHÁZ A MÚZSÁKÉRT Két barokk-est lesz az idei nyáron: július végén a Deb­receni Kodály Kórus lép fel gazdag műsorral. A másik orthodox templombeli hang­verseny valódi zenei cseme­ge: Maros Éva hárfa-, és Geiger György trombita-estje bizonyára sokakat érdekel majd. Még egy kezdeményezés, mely eddig ismeretlen volta nyári rendezvények történe­tében. A Déryné utcai Ran­devú kávéház kísérletet tesz a múzsák és a vendéglátás összebékílésére: a Nyári Ze­nei Estékre váltott belépő­jegy lü Százalék fogyasztási kcdve/.méeyre jogosítja a kávéházba betérő vendégeket. Koncertről jövet, vagy kon­certre menete.. Kájé A darab zenéjét Gyarmati István válogatta Igazi slá­gerek sorjáznak, amelyekre a szövegeket Szombathy Gyula és Baiázs Péter írta. a jel­mezeket Jáncskúti Márta, a díszleteket Fehér Miklós ter­vezte. A koreográfia Med- nyánszky Henriett munkája. A rendezés Balazs Pétert di­cséri. A könnyű, nyári szó­rakozásra vágyók minden igényét kielégíti a darab. A Potyautas című zenés vígjátékot még július 3., 4., 5., 6., 7., és 8-án látiiatja a közönség, este nyolc órai kez­dettel, a tapolcai Akropolisz Színpadon. (hervátb) Megannyi bizonytalanság •jván végül is szerencsésen alakult a Nyári Zenei Esték sorsa: néhány nappal ezelőtt a Minorita templomban meg­tartott Mozart- és Vivaldi- esitel, és a tegnapelőtti Le- hoíka-orgonaesttel csendben ei is indult a rendezvényso­rozat. A Mozart- és Vivaldi­éit vendégművésze Szenthelyi Miklós hegedűművész volt, a Miskolci Szimfonikus Zene­kart pedig Karolos Trikót telis vezényelte (ő úgyszólván már nem is számít vendégnek). A hétfői Lehotka-orgonaest nem okozott csalódást a kö­zönségnek. Azt kapta, amire 56-ról a tankönyvekben A Lakitelek Alapítvány pá- | lyázatot hirdet 1956 - tan- I könyveinkben címmel, olyan I 16-18 év közötti fiatalok szó- | mára, akiket érdekel és fog- j lalkoitat az 1956-os forra­dalom és szabadságharc. Pályázni 3—6 oldalnyi, gé­pelt, vagy olvasható kézírás­sal írt tanulmány elkészíté­sével lehet. a rádióban rögzítenék két dalukat Elindul az Az Alison zenekar neve még nem ismerős a zenera­jongók körében. Rövid pá­lyafutásuk alatt főleg szak­mai körökből kaptak nagyon pozitív visszajelzéseket. Spir- kó Károllyal, a csapat szóló­gitárosával az Alison múltjá­ról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk. — Múlt év decemberétől működünk, a felállás azóta változott ugyan, de a?, ar­culat megmaradt. A jelenle­gi dobosunk Kis László, ő néhány hete került a zene­karhoz Gradwohl Ernő he­lyére. Basszusgitáron Orosz István játszi!:, az énekes Szabó Torna:, én szólőgitá­rozóra. A lehetséggi .naozc Kollégium egyik helyiségé­ben próbálunk. Sokai, kö­szönhetünk Káaas Mihály igazgatónak, aki a rendelke­zésünkre bocsátotta ezt a he­lyet. Néhány hónapja a Bar- tók-stűdióban készítettünk egy kétszámos demofelvételt Henzier István segédletével, ezt küldtük ei különböző ki­adóknak, valamint a Garázs­ba és a Magyar Rádióba. A nyilvánosság előtt először a MEN-en mutatkoztunk be, utána meghívást kaptunk a sátoraljaújhelyi rockulálko- zóra, majd Mádon léptünk közönség elé ismét. Debre­cenben egy nemzetközi rockfesztiválon fogunk ját­szani, nemrég kaptuk meg erről a szerződést. Készü­lünk még a szegedi ifjúsági napokra, de Miskolcon és a környéken is mind többször szeretnénk színpadra lépni.- Júniusban a Magyai Rádió 22-es stúdiójában jár­tatok ... — Jón’us 20—2í-ére kap­tunk meghívást a rádiód? kétszer nyolcórás stúdióidö- vel. Az előzőleg elkészült demo anyagunkat küldtük el Csiba Lajosnak, aKi lehető­séget ajánlott jobb minőségű felvételek elkészítésére. Két számot vettünk tol, az egyik a Miért kell?, a másik pe­dig a 3aby, tűnj el! A stú­diósoknak is tetszettek a dalok.- Mik a terveitek? — Minél hamarabb sze­retnénk szponzort találni, a terveink között szerepel egy nagylemez megjelentetése, ehhez lenne szükségünk nénrügyi támogatásra. Több céggel tárgyaltunk már, veit ahol nem is zárkóztak el ennek lehetősége fői, de sajnos Magyarországon még nem igazán tudják felmér­ni a szponzorálásban rejlő rewlámleheiüségei. (A zene­kar címe. Miskoic, 3502, Pf. 2C2.) !- Milyen zenét játszotok I és hány perces programmal j rendelkeztek? ; — Jelenleg 4E perces mű­sorunk van, amerikai jelle­gű, dallamos rockzenét ját­szunk. Szeretnénk bővíteni a programunkat, begyakorolni a színpadi mozgást, kidolgoz­ni a voká lókat. Hímer Bertalan A tanulmányban a pályá­zóknak összehasonlító elem­zést kell írni egy 1988-ban (vagy bármelyik azt megelő­ző évben), valamint egy 1990-ben, 1991-ben kiadott általános iskolai, vagy kö­zépfokú tanintézeti történe­lem tankönyv 1956-ról szóló fejezetéről, illetve az ezekhez tartozó segédanyagokról (Hi­tel, História stb.). A pályamunkát a szerző nevének és címének feltünte­tésével, szeptember 15-ig kell postára adni, a következő címre: Lakitelek Alapítvány, H—1399 Budapest, Pf. 701— 380. A borítékra kérjük fel­írni: 1956 — tankönyveink-, ben. Pályadíjak: I. 20 000 Ft, II. 15 000 Ft, III. 10 000 Ft. A pályázatok értékelése után a legtartalmasabb ta­nulmányok szerzőit október 1-ig értesítjük és meghívjuk az Örökségünk, 1956 című vetélkedőre, amelyet novem­ber 2-án, Budapesten rendez­nek meg a legjobb 10—la pályázó részvételével. A vi­déken élő résztvevőknek, föl­készítő tanáraikkal együtt útiköltséget térítünk. A vetélkedő irodalmát az értékeléssel egvidőben meg­küldjük a meghívottaknak (1956 sajtója, A forradalom hangja). Lakitelek Alapítvány H—1399 Budapest, Pf. 701—380 Szülők iskolája Akiket érdekel a Waldorf- módszer, vagy éppen szeret­nék. ha gyerekük Waldorf- iskolába járna majd, vasár­nap délután 4 órától a Bár­sony János úti óvodában részt vehetnek a Szülők is­kolái?. foglalkozásán. Az előadó dr. Székely György- né lesz, aki egyik legjobb hazai szakértője a Waldorf- pedagógiának. Mint arról beszámoltunk, van rá esély, hogy Miskolcon is lesz ilyen iskola: néhány lelkes peda­gógus és szüiő (valamint önzetlen, segítőkész érdek­lődő; már nekifogott a lét­rehozásának.

Next

/
Thumbnails
Contents