Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-13 / 162. szám

Az 1878-as árvíz nyomai a Luther-piac környékén A Hunyadi utca 6. és 8. sz házak hátsó udvara 1991-ben az Avasaljáról Az állampolgárt szolgálják a számítógépek Információk a városháza informatikái osztályáról A miskolci adófizető pol­gár felkapja a fejét, amikor arról olvasott lapunkban, hogy informatikai osztály alakult a városházán. — Mi­ért költik erre az adófizetők tál többi információs rend­szeréből táplálkozik. — Melyek a megvalósí­tás első lépései? kerülhetnénk az egymástól független, párhuzamos mun­kavégzést. jc ■ Miskolc egykor és ifin, képekben 10. m L ■ ................................... .. ■ — "■ 1 . ' ' ' ­Zenepalota és zálogház a Bükk-malom helyén Hubav Jenő és Reményi tde u A lei nem épült városi rendőrpalota * A Hunyadi utca képe a zálogház épületével Ai Erzsébet térhez hasonló­an a Bartók tél is feltöltött ma­lomárkon, illetve lebontott ma­lomhelyen alakult ki. Míg az előbbi esetben a Pap-malmot rombolták le a múlt század utolsó éveiben, itt az ún. Bükk- malmot szüntették meg. A ze­nepalota és a zálogház közötti területen a Szinvából két árok vált ki, s a hosszabbik tért vissza a mai Erzsébet téren. Az itteni malom a 19. század első harmadában megszűnt, a ma­lomárkot feltöltöttek, beépítet­ték. Működött itt uradalmi mé­szárszék, s néhány kisebb ház­zal övezve kovácsmühely is. Az 1878-as árvíz a környéken min­dent romba döntött, megnyitva ezzel a rendezés és újraépítés lehetőségét. A tér mai formájának ki­alakulásában meghatározó volt 1895/96-ban a Hunyadi u. 8. szám alatti kétemele­tes bérpalota felépítése. A tér keleti oldalának épüle­teit az árvíz után újraépí­tették, s még 1895-ben is földszintes lakóházakat és gazdasági építményeket ta­lálunk itt. Soltész Nagy Kál­mán polgármester időszaká­ban a házakat lebontják, a telek a város tulajdonába kerül. 1912-ben nagyon ko­moly összegért megvásárol­ja Lichteinstein László, s itt épül fel a főispánt palota, amelyben helyet kap a “zá­logház is. Az eklektikus ol­dalhomlokzatú épület a tér egyik meghatározó eleme. A tér nyugati oldala be­építésének története 1907-ig nyúlik vissza, amikor a vá­ros tervpályázatot hirdetett a zenepalota és a női ipar­iskola felépítésére. 14 tan­teremre, két igazgatói és két iskolaszolgai lakásra szólt a kiírás. Mindenki előtt vilá­gos volt, hogy „a zeneiskola hangversenytermének leg­alább olyannak kell lennie, mint a Korona, vagy a Hor­váth Szálló (a Széchenyi— Kazinczy u. sarkán álló, Há­rom Rózsának ekkor ez volt a neve) nagyterme”. A ter­vek elkészültek, de a hely- kijelölés váratott magára. Intő példa volt a népkerti Vigadó, amely „egyetlen te. rém, meg egy ötméteres te­rasz, elhibázott építkezés, egy juhhodály az egész”, s csaknem annyiba került, mint amennyi rendelkezésre állt az összehasonlíthatatla­nul nagyobb zenepalota fel­építésére. Több mint más­fél évtized után a város ezt az ún. Hercz-féle telket vá­sárolta meg, s innentől gyor­san haladtak a munkálatok. 1926-ban új terveket ké­szítettek Wáldner (Waeld- ner) Gyulával, s egy év múl­va a monumentális alkotást már fel is avatták. Nevét az akkor még élő Hubay Jenő­éi.) A díszelőadáson fellé­pett Farkas Márta hegedű- művész. aki a nagy zenész dédunokája volt. Zoongoran pedig a 84 éves Ploténvi Nándor kísérte, aki Remé­nyinek tanítványa. majd barátja, s szintén kísérője volt. 1928. december 9-én az épület előcsarnokában elhe­lyezték a művész márvány­táblába illesztett bronz re­liefjét. A tér három nagy épüle­téhez kívánkozott a negye­dik, s alkalom az 1930-as évek végén adódott, amikor a városi rendőrpalota he­lyét keresték. A tér Szinya- jobbparii saroktelkén a re- ' formátus filléregylet árva- házának ódon épülete állt egy hatalmas telken. „Ha ezt a hatalmas telket a vá­ros megszerezné, a város legzártabb és legszabályo­sabb telkét képező Luther- teret a negyedik oldalról is be lehetne fejezni. A zene­4 ki többet költ, többet lát Sétarepülés, ajándékba pénzét? — kérdeztük az új osztály vezetőjétől. Soltészáé Sztaroveisky Máriától, aki egyébként nyolc pályázó kö­zül lett a nyertes. (Soltésznc- ról még annyit, hogy há­romdiplomás, hat éve dolgo­zik informatikai munkakör­ben, három éve államigaz­gatási informatikával fog­lalkozik.) \ — Busásan megtérül a be­fektetés! Hisz’ gondolja el. a polgármesteri hivatalon évenként mintegy 300 ezer ügyirat fut át! Ekkora adat­tömeget hatékonyan kezelni, s a benne rejlő információ­kat kinyerni manuálisan ma már lehetetlen! Az állam­polgár ügyes-bajos dolgai­nak intézése során közvet­lenül ugyan hozzánk nem fordul, de végül is az infor­mációk hivatalon belüli kor­szerű és pontos áramoltatá­sával őt szolgáljuk mi is. — Érzékeltetné, miből áll a munkájuk? — A város népességszám tekintetében akkora, mint egy kisebb megye. Szerke­zetileg viszont bonyolultabb, mivel nem sok önálló egy­ségből áü. hanem az egész egy egység. Elsősorban azt kívánjuk elérni, hogy az ügyintézők mindennapi esz­köztárába bekerüljön a gyors, hatékony munkavégzést elő­segítő számítógép. Felada­tunk másik része egy átfo­gó, vezetői információs rend­szer kiépítése, mely a hiva­— Elkezdtük az osztályok igényeinek felmérését, a szá­mítógépparkunk korszerűsí­tésének megtervezését. Va­lamennyi vezető asztalára számítógépet szeretnénk he­lyezni. melynek segítségével naprakész információhoz jut­hatnak. Megalapozott veze­tői döntések ugyanis ma I mái elképzelhetetlenek szá- I míí.ógépes döntéselőkészítés j nélkül. Számítógépes tanfo- i lyamokon kívánjuk megba- I rátkoztatni a hivatali doigo- I zókat az informatikával. A jövő héten indítjuk az elsőt. | — Van-e más önkor­mányzatokkal szakmai kapcsolatuk? — A Megyei Jogi) Váro­sok Szövetségének, melynek természetesen Miskolc is tag­ja, van informatikai szakbi­zottsága. Össze! alakítunk ki Kecskeméten egy közös adat­bázist, és ebbe minden me­gyei jogú város telefonvona­lon keresztül fog bekapcso­lódni. Kezdeményezni sze­retnénk egy másik kapcso­latrendszer kiépítését is. Meggyőződésem ugyanis, hogy az egyes városoknak azonosak vagy hasonlóak az informatikai problémái. Cél­szerűnek tartom, hogy me­gyénk városi polgármesteri hivatalainak informatikai szakemberei összefogjanak, kicseréljék tapasztalataikat, közösen fejlesszenek rend­szereket. Igv hatékonyabban, és ami nem mellékes, ol­csóbban dolgozhatnánk, el­Mimlen bizonnyal kevés miskolcinak adatott még meg, hogy városát és kör­nyékét repülőről, a magas­ból csodálja meg. A repü­lés élményére pedig kivált­képpen a gyerekek vágynak, s ezt a lehetőséget kínálja most egy akció keretében a Vasvill Depó Belvárosi Kft. Szeretnék az Uitz Béla 7. szám alatti Vasvill Depó, a Vörösmarty utca 5—7. szám alatti barkácsbolt és a Tu­lipán tömben lévő Széche­nyi út 92. szám alatti üz­letük vevőinek a vásárlás örömét megidézni — mond­ták el a kft. vezetői. Akik 15 ezer forint értékben vá­sárolnak az említett üzle­tekben. már a pénztárnál megkapják azt a repülője­gyet, amellyel a Repülőtér, a Tiszai pályaudvar, az Ava- si kilátó, a Marx tér, a di­ósgyőri stadion és a pere- cesi dombok útvonalát re­pülhetik végig egymotoros géppel. Akik 25 ezer forin­tot költenek, ugyanezt az útvonalat vitorlázó repülő­géppel tehetik meg. de ter­mészetesen választhatják az előző géptípust is. Még hosz- szabb lesz a sétarepülés út­vonala, ha 35 ezer forintot költenek, kibővül Miskolc­tapolca, a diósgyőri vár, Lil­lafüred, a Majalis-park, il­letve a belváros panorámá­jának látványával. Ekkora összegeket nyil­vánvaló egy nagy beruhá­zás esetén költ & család, és a repülés élményén is kö­zösen szeretnének osztozni. Természetesen megegyezés kérdése a dolog: a rövidenb útvonalai is választhatják, ha hárman szeretnének a sétarepülésen részt venni, de a helyszínen Is befizet­hetnek, ha még többen akarnak felszállni. A Vasvill Depó Kft. re­pülőjegyével megajándéko­zottaknak mindössze az a teendőjük, hogy a miskolci Aero Clubot felhívják a kívánt időpont előtt, hogy valamilyen oknál fogva re­pülési tilalom, vagy időjá­rási viszonyok nem akadá­lyozzák-e a felszállást. A kereskedelemben kiala­kult versenyheiyzet most már egyre több és jobb öt­letre inspirálja a vásárlók megnyeréséért az üzletem­bereket. Ez egy olyan új­donság a palettán, ami jó programot ad, s valóban nem mindennapi élménnyel tetézi meg a vásárlók örö­mét. O. E. ről kapta, aki a konzerva­tóriumnak adományozta (a díszteremben helyezték el) ezüstözött branz mellszob­rát, amelyet Ligeti Miklós készített róla, s a fővárostól kapott 1912-ben a 40 éves zenészi jubileuma alkalmá­ból. A zenepalota kötetnyi történetéből itt szabad le­gyen még egy epizódot meg­említeni. 1928-ban Reményi Ede centenáriumi hangver­senyt tartottak. (Reményi Hoffmann Ede néven Mis­kolcon született 1828. janu­ár 17-én, San Franciscóban halt meg 1899. május 15-én, s New Yorkban temették palota mellett újabb muta­tós középület, a téren szö­kőkút és Szendrei János szobra lenne” — írja a Ma­gyar Élet 1939. április 6-i száma. A rendőrpalota helyett ne­gyedszázad múlva épült az a többemeletes épület, amely a volt városi pártbizottság, majd a városi tanács né­hány hivatala, jelenleg pe­dig a városi önkormányzat tulajdonának részeként la­kás-, műszaki, ipari és ke­reskedelmi osztályoknak biz- , tosít helyet. Dobrossy István rV Amikor még piac volt a zenepalota előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents