Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-12 / 161. szám

Miskolc megyei jogú város önkormányzati rendeleté

A helyi iparűzési adóról

Kinek, mikor kell fizetnie?

TISZTELT OLVASÓ!

Mint az bizonyára Ön előtt is ismert, Miskolc megyei jogú város közgyűlése — 1991. július 1-től kezdődő hatállyal — helyi iparűzési adó bevezetéséről döntött. E döntés már részét képezi az önkormányzatok gazdasági alapjait formáló, alakító, a korábbi tanácsi adókat felváltó, ún. helyi adók rendszerének.

A rendelet Miskolc m. j. város közgyűlésének közlönyében került kihirdetésre. Figyelemmel azonban az adónem újszerűségére, a városi vállalkozásokat érintő szabályozására. szeretnénk, ha a legszélesebb körben nyílna lehetőség a rendelet ismertetésére. Ezért is fogadtuk örömmel a Déli Hírlap ajánlatát, amely lehetőséget teremtett arra, hogy a rendelet teljes szövegét a lap hasábjain keresztül is eljuttathassuk az olvasókhoz.

Miskolc megyei jogú város 16 1991. számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

•fc Détár Enikő és Somló Ist ván a darab egyik jeleneté- ben- (Szabán Gabriella felvétele)

Bemutató szombaton az Abropolisz Színpadon

i

Az ördöa

nem alszik

Miskolc megyei jogú város közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1.

§ (1) bekezdésében, a 6. §- bán, valamint a 43. g (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Miskolc megyei jogú Varos illetékességi területére kiterjedő hatálv- lyal, helyi iparűzési adót vezet be.

AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG, AZ ADÓ ALANYA

1. §.

(I) E rendelet alapján adóköteles a Miskolc megyei jogú Város illetékességi területén végzett gazdasági tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenységi.

2) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyere- eség-. illetőleg jövedelem- szerzésre irányuló tevékenysége.

(3) Az adókötelezettségei nem befolyásolja az, hogy a vállalkozó székhelye, vagy csupán telephelye (részlegei található az önkormányzat illetékességi területén.

2. §•

E rendelet alkalmazásában az adó alanya (a továbbiakban vállalkozó):

a) a magánszemély, ha Miskolc m. j. város illetékességi területén saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik,

b) a magánszemély, akinek tevéKenységét bármely adótörvény vállalkozási tevékenységnek minősíti,

c) a jogi személy és egyéb szervezel, amely üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat.

AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

3. §.

Az iparűzési adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

AZ ADÓ ALAPJA ÉS MÉRTÉKE

4. §.

(1) Az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás éves nettó árbevétele.

(2) Miskolc m. j. város illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az iparűzési tevékenység napokban számított időtartama.

5. §.

(1) Az adó évi mértéke az adóalap 3 ezreléke.

(2) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő adó mértéke: 500,— Ft napi általány.

AZ ADÓELŐLEG MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS AZ ADÓ MEGFIZETÉSE

6. <j.

(1) Az adózó adókötelezettségének önadózás útján tesz eleget.

(2) A vállalkozó az iparűzési adó fizetési kötelezettségének teljesítése érdekében — a (6) bekezdésben foglalt kivétellel — adóelőleget köteles fizetni.

(3) Az adóelőleg alapja az adóévet közvetlenül megelőző év nettó árbevétele.

(4) Ha a vállalkozó tevékenysége az adóévet közvetlenül megelőző évben részben szünetelt, az iparűzési adó előlegének alapját az elért nettó árbevétel évesítésével (az időarányos rész teljes adóévre történő átszámításával) kell megállapítani.

(5) Ha a vállalkozónak az adóévet közvetlenül megelőző évben nem volt adóalapja, a tevékenység kezdésétől (újrakezdésétől) számított 60 nap alatt képződött adóalap figyelembevételével kell az adóelőleg alapját megállapítani, úgy, hogy a 60 nap alatt képződött adóalap felét annyiszor kell számításba venni, ahány hónap — a kezdés napját követő hó első napjától — az év végéig eltelik.

(6) Ha a vállalkozó a tevékenységét az év második felében kezdi meg, abban az évben nem kell iparűzési adóelőleget fizetnie.

Nem terheli továbbá adóelőleg-fizetési kötelezettség a tevékenységét ideiglenesen alkalmi jelleggel végző vállalkozót.

(7) Az adóelőleg mértéke a (3) (5) bekezdés szerint számított alap 3 ezreléke.

(8) A vállalkozó a számított adóelőleget félévenként egyenlő részletekben az adóév március 15-ig, valamint szeptember 15-ig fizetheti meg.

(9) Nem kell adóelőleget fizetnie annak a vállalkozó, nak, akinek az előző évi nettó árbevétele a rendelet 8. § (1) bek. alapján a helyi iparűzési adó alól mentes.

(10) Az e rendelet alapján számított adóelőleg

a) 75 százalékát kell megfizetnie annak a vállalkozónak, akinek a nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd Ft-ot, de nem érte el a 2 milliárd Ft-ot.

b) 50 százalékát kell megfizetnie annak a vállalkozónak, akinek a nettó árbevétele meghaladta a 2 milliárd Ft-ot.

7, §.

(1) A vállalkozó a helyi iparűzési adóját az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóévet követő február 28-ig köteles Miskolc m. j. Város Polgármesteri Hivatal önkormányzati adóhatóságához bevallani.

(2) Az e rendelet szerint megállapított adóelőleg és az éves adókötelezettség kü- lönbözetét a tárgyévet követően az éves bevallásban kell elszámolni. A külön- bözetet a bevallásra előírt időpontig kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(3) Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján keli megfizetni.

MENTESSÉGEK.

KEDVEZMÉNYEK

8. §.

(1) Mentesül az iparűzési adó alól:

a) az a vállalkozó, akinek az adóévben keletkezett nettó árbevétele a 3 millió Ft- ot nem haladja meg.

b) a mezőgazdasági szakcsoport költségvetési szerv, társadalmi szervezet, egyház és alapítvány, amennyiben a vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevétele az a) pontban meghatározott mértéket nem haladja meg.

(2) A megállapított helyi iparűzési adó összegének 75 százalékát kell megfizetnie annak a vállalkozónak, akinek a nettó árbevétele az 1 milliárd forintot meghaladta, de a 2 milliárd forintot nem érte el.

(3) A megállapított helyi iparűzési adó összegének 59 százalékát kell megfizetnie annak a vállalkozónak, akinek a nettó árbevétele meg. haladta a 2 milliárd forintot.

(4) Kedvezmény illeti meg a vállalkozót;

a) ha bizonyítja, hogy folyamatosan — legalább 6 hónapon keresztül — alkalmaz főfoglalkozású olyan munkavállalót, aki eat közvetlenül megelőzően, igazolhatóan munkanélküli-segélyben részesült, és az ömkor- mányzat illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkezik.

b) abban az esetben is, ha a társadalombiztosításról szóló többször módosított 1975. évi II. törvény 50. 8. (1) bekezdésében meghatározott III. rokkantsági csoportba tartozó munkavállalót foglalkoztat.

(5) a) A kedvezmény mértéke íoglaikoziatott személyenként évi 5000 Ft.

b) Ha a III. rokkantsági csoportba tartozó munkaval- láió csak napi négyórás munkaviszonyt létesít, a kedvezmény mértéke 2500 Ft.

c) Az igénybe vehető kedvezmény összege nem haladhatja meg a vállalkozót terhelő adó összegének 50 százalékát.

ELJÁRÁSI

SZABÁLYOK

9. §.

(1) A helyi iparűzési adó

megállapításával, nyilvántartásával, beszedésével és ellenőrzésével kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.

(2) A helyi iparűzési adóval kapcsolatos méltányossági, részlet- valamint fizetési halasztás iránti kérelmeket az önkormányzati adóhatósághoz lehet benyújtani.

(3) A 2. §. szerinti vállalkozó e rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül nyilvántartásba vétel végett köteles az önkormányzati adóhatósághoz bejelentkezni. Az az adózó, aki ideiglenes, alkalmi jelleggel folytatja iparűzési tevékenységét, tevékenységének megkezdését és befejezését, köteles az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni.

(4) Az 1991. évben a rendelet 6. §-a szerint számított adóelőleg felét (időarányos részét) 1991. szeptember 15-ig kell megfizetni.

ZÁRÓ- ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

10. §.

E rendelet alkalmazásában:

1. Miskolc m. j. város illetékességi területe: az ön- kormányzat közigazgatási határa által behatárolt — bel- és külterületet magában foglaló — térség, amelyre Miskolc m. j. város ön- kormányzati hatásköre kiterjed.

2. Adóév: az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik.

3. Egyéb szervezet: jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, szakcsoport, társasház, társas üdülő, társas garázs, építőközösség és minden más jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés.

4. Munkaviszony: a Munka törvénykönyve szerinti munkaviszony, valamint a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony és a bedolgozói jogviszony. Az egyházi személyt munkaviszonyban állónak kell tekinteni.

5. Nettó árbevétel: a kettős könyvvitelt vezetőknél a mérleg szerinti (áfa nélküli) nettó árbevétel, valamint az egyszeres könyvvitelt alkalmazó vállalkozók vállalkozási nyereségadó-köteles bevételei közül a termék-, áruszolgáltatás értékesítéséből származó (áfa nélküli) bevételek — növelve az árkiegészítéssel, csökkentve a fogyasztási adóval —, továbbá a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenység, szolgáltatta ellenértékéként kapott készpénz, jóváírás és természetbeni juttatás (áfa nélküli) együttes összege, növelve az árkiegészítéssel, csökkentve a fogyasztási adóval.

6. Székhely: eltérő rendelkezés hiányában a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye.

7. Telephely: a jogi személyiség nélküli vállalkozó és a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély állandó üzleti (üzemi) termelő, vagy szolgáltató tevékenységének a helye és minden olyan hely. ahol üzleti (üzemi) vagy termelő tevékenységet folytatnak.

11. §.

(1) Az a rendelettel nem szabályozott kérdésekben.

— a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény,

— az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadók.

(2) Ez a rendelet 1991. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól kell alkalmazni.

Miskolc, 1991. június.

Dr. Szádeczki Zoltán

jegyző

Csoba Tamás

polgármester

Űjabb bemutatóra készülnek az Akropolisz Színpadon. Pontosabban felújítják a tavaly már játszott, Az ördög nem alszik című zenés vígjátékot. Az egyik próba szünetében beszélgettünk Straub Dezsővel, a darab egyik szereplőjével, aki egyben a rendező munkatársa is.

— Milyen emlékei vannak a tavalyi előadásról, és miért tűzték újra műsorra?

— Miskolcról nagyon kellemes benyomásaim vannak, jó itt a hangulat, szép a környezet. A múlt évi előadás a mostoha időjárás miatt nem tudott kifutni, úgy látszik, az ördög tényleg nem aludt. Megnéztem a tavalyi felvételeket, és nagyon jókat nevettem, és igazán sajnáltam, hogy az esős idő miatt kevesen láthatták. Annak idején javasoltam, hogy állítsunk színpadra közös produkciókat a Miskolci Nemzeti Színházzal. Néhány budapesti vendég- művész kiegészítené a helyi színház társulatát, itt elkészítenék a díszleteket, és ezt a nyári darabot ősszel be lehejfcne vinni a kőszínházba is. De erre, sajnos, semmiféle reagálás nem érkezett.- Egy színész miért vállal nyári feladatokat? Mögötte van egy fárasztó szezon, nem jobb ilyenkor pihenni?

— De, mindenképpen jobb lenne. Én is szívesebben járnék lovagolni, tanulnék nyelveket, vagy foglalkoznék bármi mással. A nyári munkákat a kényszer szüli. Mindig kell valamire a pénz, az már csak az illető egyénen múlik, hogy milyen produkcióhoz adja a nevét. Az ember nem engedheti meg, hogy éhen haljon. Sajnos, manapság látni, hogy az idősebb színészeknek, de masoknak is, filléres gondjaik vannak. Ezért is kezdeményeztük a Vidám Színpadon, hogy a nyugdíjasoknak legyenek kedvezményes előadások. Visszatérve a kérdésre, a másik ok, hogy én beteg vagyok, ha nem dolgozom. Akkor szinte minden elkap: szénanátha, idegbaj, szóval én nagyon szeretem a munkámat.- Honnan ez a késztetés, hiszen játszik, műsort vézet, rendez.

— Kos vagyok, nem tudok megállni. Nálunk azt hiszik, hogy a rendező az sokkal több, mint egy akármilyen színész, de ez nem igaz. Én rendezés közben megpróbálok olyan légkört kialakítani, ahol a színész ki tud nyílni. A buta Rendező például kiabál, ha a szereplő nem tudja a szöveT get a próbán. Ilyen előfordul, de egy művész a saját bőrét viszi a vásárra, amikor színpadra lép, így egészen biztos, hogy meg fogja tanulni a dialógust. Legfeljebb az ordítozás elveszi a kedvét, és később nyűgnek fogja érezni az egészet.- Ogy tartják, hogy egy színész akkor kezd mással foglalkozni, például rendezéssel, ha a pályával nincs megelégedve.

— Be kell vallanom, ha ' el kellene hagynom a pályát, nem érne nagy trauma, talán elmennék fröccsöntő kisiparosnak. Fiatalabb koromban fociztam, és el sem tudtam volna képzelni, hogy másból éljek. így nagyon megrázott, amikor be kellett fejeznem. Manapság több lábon kell állni. A tévé romokban hever, az új színész korosztályt — mivel nincsenek televíziós munkák — a közönség szinte egyáltalán nem is ismeri. Talán még bennünket láttak utoljára, ha vidékre kell egy-egy előadás, általában minket kérnek. Nagyon érdekel például a produceri munka, kitalálni, megvalósítani egy tévéműsort. Nem vagyok elégedetlen, inkább csak szeretek dolgozni.

*

Vaszary—Fényes—Szenes Az öraóg nem alszik című zenés vígjátékát július 13- án, szombaton este nyolc órakor mutatják be. A főbb szerepekben Csákányi Lászlót, Détár Enikőt, Straub Dezsőt, Kulcsár Imrét, Zbo- rovszky Andreát láthatja majd a közönség. A további előadásokat július 14-, 15-, 16-, 17-, 18-án tartják, minden este nyolc órától.

(horváthl

A rendelet is tartalmazza, de szükségesnek tartjuk külön is kiemelni, hogy mindazok a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek, stb., akik a rendelet szerinti vállalkozási tevékenységet folytatnak — nettó árbevételre tekintet nélkül — 1991. augusztus 1-ig kötelesek az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartásba vétel céljából bejelentkezni (Miskolc, M. J. Város Polgármesteri Hivatal Adó- és Illetékhivatal ügyfélszolgálata, Miskolc, Petőfi u. 23.).

Ezekben a napokban mintegy 1200 db bejelentkezési nyomtatványt postai úton kézbesítünk az elöltünk ismert vállalkozók részére. Sajnos, azonban nem ismerjük a város valamennyi vállalkozóját, ezért azt kérjük, hogy aki nem kap bejelentkezési nyomtatványt, az ne várjon rá, hanem keresse fel hivatalunkat, ahol a szükséges iratokat átveheti, és bejelentkezési kötelezettségének egyúttal eleget tehet.

Tájékoztatjuk T. Ügyfeleinket, hogy hivatalunk a helyi iparűzési adóval kapcsolatos tájékoztatással készséggel áit rendelkezésre. Ügyfélszolgálatunk valamennyi munkanapon, teljes munkaidőben tart ügyfélfogadást, de a 44-422-es telefonszámon is szolgálunk információval.

Bízunk benne, hogy együttműködésünk eredményeként az önkormányzati, városi érdeket szolgáin helyi iparűzési adó gyakorlati alkalmazására zökkenőmentesen kerül sor.

Dr. Hegyeshalmi Zoltán hivatalvezető

Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

Adó- és Illeték Irodája