Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-12 / 161. szám

Bűvös erők birtokában (3.) Bonzó, a kutyák királya ★ Bonzó a bírák elöli... Ifáiisia a tailes ikííbI A Kereskedelmi Szakszervezetek Borsod Megyei Szövetségének felhívása A Kereskedelmi Szakszer­vezetek Borsod Megyei Szö­vetsége egyre növekvő ag­godalommal figyeli a mind­inkább elharapódzó illegális „kereskedelmi” tevékenység különböző megnyilvánulása­it. A közterületeket ellepő, engedéllyel nem rendelkező árusok tömege, vagy a meg­tűrt, úgynevezett KGST-pi- acok elszaporodása magya­rázható ugyan valós igé­nyekkel, mégis elfogadha­tatlan minden józan gon­dolkodású ember számára. Szövetségünk — a rövid távú érdekeket félretéve — mindig is támogatóig lé­pett fel a szociális piacgaz­daság kialakítása mellett, remélve, hogy ez a szakma felemelkedésének és így a dolgozók elismerésének egyetlen útja. Ez az elkép­zelés egyre távolabb kerül a realitástól, hiszen a priva­tizáció munkavállaló-ellenes gyakorlata mellett az „utca­piac” térhódításával leérté­kelődik a szaktudás, a kul­turált környezet, a fogyasz­tóvédelem szerepe. Mind­ezek helyébe az igénytelen­ség, a pillanatnyi látszatha­szonért feláldozott biztonság, a szavatossági jogok érvé­nyesítésének elvesztése, a minimális egészségügyi kö­vetelmények betartásának hiánya, sőt a vásárlókat ts orgazdává alacsonyitó tör­vénytelenség lép. A tisztességtelen verseny­nek ez a legrosszabb fajtá­ja —, amely kiszolgáltatja a becsületes versenytársakat és megalázza a vásárlókat — nem lehet a piacgazda­ság előszobája. Hátrányos helyzetbe ke­rülnek a kulturált, európai színvonal biztosítását célul kitűző vállalkozások — at­tól függetlenül, hogy állami, vagy magánkézben vannak-e — az adókat rendszeresen befizető, a „nagy forgalom, szolid haszon” elvét valló igazi kereskedők. Velük együtt károsodnak az alkal­mazottak, akik a csökkenő forgalom, nyereség és a nö­vekvő elvonások hatására keresetcsökkenést szenved­nek, de adófizető állampol­gárként ők fizetik meg má­sok tisztességtelen hasznát. összefogásra szólítunk fel minden érdekeltet! Az állami szervektől és önkormányzatoktól elvárjuk, hogy a jogi és adminisztra­tív eszközök mellett szigorú ellenőrzésekkel lépjenek fel a káros jelenségek ellen. A vállalkozók, tulajdono­sok, munkáltatók és érdek­képviseleti szerveik rendel­kezésre álló anyagi eszköze­iket is használják fel a kér­dés megoldására, vegyenek részt a fogyasztók felvilágo­sításában. a fogyasztói ér- j dekvédelmet vállaló szerve­zetek fordítsák figyelmüket erre a problémakörre és sa­játos eszközökkel vegyék ki részüket a munkából. A szakszervezetek tagságuk tá­jékoztatásával érhetnek el eredményeket. Kereskedelmi Szakszervezetek Borsod Megyei Szövetsége Legendás volt az a banda, amelyik Edelény—Szendrő vidékén fosztogatott. Resz­kettek tőlük a környéken. Még a rendőrök is. Egy nyári délelőt'tön ment haza Molnár Gábor. A rend­őrök meg szépen sörözgettek a kocsma előtt. — Nem zavar benneteket, hogy kikapták a boltot a ci­gányok? — kérdezte. — Hol? Mikor? — riadtak meg a rendőrök. — Talán egy félórája. Hát igen. A fosztogatók­nak fegyverük is volt, a rendőröknek meg családjuk. Csöngött a telefon a ru- dabányai varrodában. A fe­lesége hívta otthonról. — Itt vannak a kapunál, igen sötét külsejű alakok, rád hivatkoznak ... — Engedd ki a kutyákat, azonnal engedd ki a kutyá­kat .. . ! A cigányok kultikusan fél­nek a kutyáktól. Lehet ná­luk pisztoly, géppuska, atombomba, ha amolyan mé­retes kutyák körbekapják őket, sikongva menekülnek. Várták a válasszal az as­szonykáit. S ekkor megjelent a ka­puban a 113 kilós bernát­hegyi világgyőztes kar, Bon­zó, a kutyák királya. Utána még három hasonló méretű kan. Nem részletezem. Ez volt a banda egyetlen kísérlete arra, hogy Molnárék lakásá­ba behatoljanak. Taxisblokád. Molnár Gá­bor Jugoszláviába igyeke­zett a kutyákkal egy kiállí­tásra. — Vissza, forduljon visz- sza, itt nem lehet átmenni — kiabált vele egy hetyke legényke. Már többen is to­longtak a mibrobusz vezető­fülkéjénél. A kutyák nem látszottak. Nyugodtan feküd­tek. — Kit érdekel a maga ku­tya,kiállítása! Itt egy ország­ról van szó! Pisiltesse meg a pincsijeit, aztán tűnjön el, de nagyon gyorsan! — Jó — mondta Molnár Gábor —, akkor kiengedem őket... A kutyák beálltak. Egy­más mellé. S Bonzó bekap­csolta a morgás motorját. — Jaj! — sikoltotta egy nő. — Itt vannak az orosz­lánok ! S a blokád — valószínű­leg az országban az egyetlen helyen — önként megnyílt... • HÁTA SZINTE LOVAGOLHATÓ Nézem Bonzót, ahogy für­dik a Bódvában. Kicsi ko­rától, amint levonul a jég, fürdik, mindennap tapossa a vizet, a medret, szembe a fo­lyással. Ettől emelkedik ki úgy a melle, mint egy bir­kózóé. Háta szinte lovagol­ható. Két hátsó lábával meg úgy támaszt, mintha egy buldózert akarna visszatar­tani. Lám Bonzó is bűvös erők birtokában van. Állítólag kétszáz szót is­mer. Olyannyira intelligens, mielőtt útnak indulnak, le­áll a kocsi mellé pisilni, akár kell, akár nem, hogy az úton ne kelljen nekiké- redzkedmi. Nem is kéned z- kedik. Szilvia, az első... Már rutinos szereplő. Szin­te a bíráknak dolgozik. Ügy áll be, úgy lépdel, fordul, hogy még előnyösebben jöj­jön ki isteni mérete, ará­nyos izomaata. S a végén, a verseny végén — fénykép tanúsítja — két lába állva öleli át gazdáját, arcát ar­cához szorítva. Nyershúst eszik. De a hie­delemmel ellentétben, nem vadul meg a nyershústól. A nyershústól semmiképpen. A vadság alkat és nevelés kér­dése. A nyershústól erősö­dik, a szőre fényesedik. Kap hozzá háztartási kekszet is, ez az emésztést segiti. • HAGYD AZ ALVÓ OROSZLÁNT! Népes a család. Van úgy, hogy hatvan kutya is göm- bölyödik Molnárék portáján. Tetszik a kicsi foximama, aki a pótmama szerepét töl­ti be. ha nincs elég teje va­lamelyik bernáthegyi szuká­nak. S ott vannak a pici pulik, mint a hegyet, úgy másszák meg a bernáthe-. gyieket. Aprók még, de nagy foggal tépik az egészben odalökött kecskét, birkát, borjút. — Egészben? — szömyül- ködöm. S Molnár Gábor ajkán megjelenik a Molnár-féle mosoly. Kiismerhetetlen, bű­vös. N«n tudom, mit gon­doljak róla. Valószínűleg nem is akarom kilesni. Ki- lesra a titkáft, nem akarom. Egy ilyen egyszeri, rövid ta­lálkozás »tán az ember úgy­is csak a felszínt kapirgál- ja. Egy ember mélyéig alig­ha juthat le. Allkaitilag erős, minit a kutyája, sportolt, súlyt emelt. Közvetlen, jám­bor, mint a bernáthegyiek általában, jószámdékúak, be­csületesek. De nem jó fel­ébreszteni bennük az alvó orosza árat, mert akkor rette­netesek. S úgy tartják, nehezen is­kolázhatok. Aihíhoz persze van eszük, hogy világhírnévre tegyenek szert. Molnár Gábor, akit Amerika végérvényesen fel­találóvá avatott, s Csengő­kúti Bonzó, alias Bobó, á kutyák királya. Na, ja. Könnyű nekik. Bű­vös erők birtokában. Ami persze nem jelent mást, mint azzá lenni, aki vagy. Amiért vagy. Meglesni szabad Kikeltek a túzokcsibék, anyai felügyelet moilett vo­nulnak, miközben a család­ját féltő íúzokkakas éber fi­gyelemmel vizsgálja a kör­nyéket, nehogy veszedelem érje a csapatot. Becslések szerint mintegy 40—45 túzok van megyénk déli, szavannás jellegű ré­szén. Ezt a területet termé­szeti adottságai folytán Kis- Hortobágynak is nevezik. Itt él ez a szigorú védelem alatt lévő, hazánkban már ritkaságnak számúé, a puly­kánál nagyobb testű madar. Hogy az idei kelés hogyan sikerült, azt még nem lehet megállapítani. A csapatok ugyanis a búza, a lucerna takarásában vonulnak, szer­ek be a táplálékukat. Majd esak ősszel lehet megbecsül­ni, hogy számuk hogyan gyarapodott. A túzok hazánkban jelleg, zetes, őshonos állat volt. Élettere elsősorban a Dunán­túl, a Hanság, de fellelhetők voltak az alföldi részeken, így megyénk déli részén is. Számuk azonban folyamato­san csökkent, ezért vált szükségessé védelem alá he­lyezésük, kilövésük tiltása. A vadásznak azonban a tú­zokkakasok tavaszi dürgése, násztánca felejthetetlen lát­ványt és élményt nyújt, ha sikerül meglesnie. Az Európa legnagyobb madarának tartott túzokka­kas szerelmi lázában szín­pompás tollazatával csábítja a tyúkokat. Ilyenkor elveszti megszokott óvatosságát is, így könnyen becserkészhető és megfigyelhető, ha lepus- kázni nem is szabad. G • Üdülésre, slrandra nem telik Az ötösikrek nyara Elkelne a segítség Egyetlenek ők öten. A kis- I kunfélegyházi ötösikrek be- I fejezték a második osztályt az alföldi kisváros Móra Ferenc Általános Iskolájá­ban, és mint hivatalos gon­dozójuk, a nagymama el­mondta, „jó négyes” átlag­gal. A Tarjányi testvérek: Szilvia, Linda, Hajnalka, Sa- nyika és Erika egy osztály­ba járnak. Mindegyiküknek más a kedvenc tantárgya, a legjobb és legszorgalmasabb közülük az elsőként világra jött Szilvia. A házimunká­ban is ő mutat példát, de a többiek is szívesen segíte­nek a nagyinak, aki gondo­zói minőségben augusztus­ban megy nyugdíjba. Ter­mészetesen továbbra 1« ma­rad az unokáknál, mert az édesanya, Tarjányiné nyolc év után, az idén újra mun­kába állít. Kell is a család­nak a pénz, mert a koráb­bi segítő kezek fokozatosan elmaradtak, a megélhetésük megnehezült. Az „egyetlen ötösikrünk” így tehát az idén sem nyaralhat gyer­meküdülőben, mert azt nem bírná a pénztárcájuk. Mint ahogy a helyi strandra sem járhatnak a magas belépő­jegyárak miatt. Többszáz forintot nem tudnak erre a célra áldozni nemhogy na­ponta, de még hetente sem. Nem lehetne valamilyen megoldást találni a számlik­ra, kedves felnőttek? ^ (tcmesi) (Vége) Karosi Imre Nem közlekedik Szerencsre A MÁV Miskolci Igazga­tósága tájékoztatja az uta­zóközönséget, hogy pálya­építési munkálatok miatt jú­lius 15-én és 16-án a Sze­rencsről 16.00 órakor induló és Miskolc Tiszai pu.-ra 16.39 órakor érkező személyvona­tot nem közlekedtetjük. A Szerencsről 16.27 órakor in­duló személyvonat a fenti napokon az utasok le- és fel­szállása céljából Felsőzsolca állomáson megáll. MÁV-igazgatóság .j

Next

/
Thumbnails
Contents