Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-11 / 160. szám
(RENDŐRSÉGI TUDÓSÍTÁS A 8. OLDALON) A közüzemi vállalatok vagyoni ügyei Nem lazítás, csak íogásváltás Volt időszak nem is olyan rég, amikor a magyar sajtó a különféle vagyonátmentési ügyek szellczteiésevel szolgáltatta a mindennapi szenzációt. Ezeknek az ügyeknek egy része valóban ebbe a kategóriába tartozott, de az az igazság, hogy ma már egyre több szakember vallja: sokszor a spontán privatizáció útját járva sem születtek rosszabb eredmények, mint ahol állami, alapítói felügyelet mellett zajlott le ugyanez. Miskolcon a város vezetői azonban úgy látták 1989-ben, hogy nem lehet szabadjára engedni a közüzemi szolgáltató vállalatok privatizációs törekvéseit, hiszen nem látták világosan, hogyan kell érvényesíteni ebben a folyamatban a város érdekeit. Az új önkormányzat sem lazított most ezen a gyeplőn, csak keményen markolva fogást változtatott rajta. 15 MILLIÓIG A POLGÁRMESTER Az 1989-ben hozott akkori tanácsi döntés szerint a közüzemi szolgáltató vállalatok gazdasági társaságokban való részvétele, illetve vagyonának, vagyonértéki jogának elidegenítése egymillió forint értékhatárig a vállalat igazgatójának döntési hatáskörébe tartozott, egy-öt- millió forint között a végrehajtó bizottságéba, ötmillió forint felett pedig a tanács- testületébe. Nemrég meghozott új ön- kormányzati döntés leegyszerűsíti az egészet: 15 millió forint értékhatárig a polgármestert hatalmazza fel e vagyoni jellegű döntésre, de előzőleg a polgármesternek ki kell kérnie a szakbizottságok véleményét és a döntésről tájékoztatnia kell a közgyűlést. 15 millió felett a közgyűlés dönt. A közgyűlésen azzal indokolták a javaslatot, hogy a tőkerészek adásvételének eldöntése, ha nagy nyilvánosság előtt történik — márpedig a közgyűlések nyilvánosak, az ott történtekről a sajtó ír — hátrányos helyzetbe hozná az önkormányzatot és a vállalatot is az üzletkötésnél. A magyarázat logikusnak tűnik, hiszen ha például egy közüzemi vállalat ki akerná vonni tőkéjét egy társaságból, mert rossz gazdasági helyzete miatt égető szüksége van a pénzie, s ez az indoklás elhangzania a közgyűlésen, bizony, előnytelen üziétet lehetne csak kötni, hiszen a tőkerész vevője Kihasználná az eladó szorultságát. Ml A TITOK? Volt olyan képviselői javaslat is, hogy még a közgyűlés bizottságai is zárt ülésen tárgyaljanak ezekről a témákról, hiszen végül is egy ilyen üzletkötés körülményei hivatali titoknak is minősíthetők. Erre az volt a jegyző válasza, hogy végül is a bizottságok hatásköre, joga eldönteni, hogy mikor rendelnek el zárt ülést. Mindezt végiggondolva, logikusan következik az a kérdés, hogy vajon ez a fajta titoktartás most vajon miért éppen csak 15 millió foA KDNP politikai nagygyűlései A KDNP megyei sajtótitkára, Litvay Ottó tájékoztatása szerint, július 14-én, vasárnap 31.30-kor Monokon, 15.30-kor Rátkán, és 18 órakor Tarcalon politikai nagygyűlést tartanak dr. Pálos Miklós és dr. Lukács Miklós államtitkárok. Szeretettel várják az érdeklődő lakosságot. rint határig érdekes, s afölött miért nem? Erre alighanem az a válasz, hogy jelenleg nincs ennél nagyobb tőkerésze gazdasági társaságokban a miskolci önkormányzatnak tartozó közüzemi vállalatoknak. Ami pedig a 15 millió forint alatti üzletkötések nyilvánosságát illeti, egy ilyen lépés lehetséges következményeiért amúgy is a teljes nyilvánosság előtt felelnek a döntéshozók, hiszen a cégalapítás ténye, vagy a cégek alapítóit, tőkéstársait érintő változások megjelennek a cégközlönyökben. Felfogható a közgyűlés döntése egyfajta bizalom jelének is, melynek hiányában aligha lehet eredményesen dolgozni. (k—ó) Közepes termést Virágzik A szokásoshoz képest jócs- . kán megkésve, de elérkezett I júliusra a szőlő virágzása. A dermesztő áprilisi hideg, az j esős májusi és az ugyancsak kedvezőtlen júniusi időjárás I következtében a dél-borsodi borvidéken és a tokaj-fccgy- aljai domboldalakon is most virágzik a szőlő. A Bükk déli lábánál fekvő borsodi szőlőtermő helyeken, Tibolddarócon, Sály'oan, és máshol, több, mint 3000 hektáron hoznak majd termést a tájjeilegnek megfelelő fajtákkal telepített háztáji és nagyüzemi táblák. Többek között a különböző rizlingfajták, a zöldszilváni, és a vörösbort adó tőkék honosak erre, melyeket az úgynevezett bikavér-programhoz csatlakozva telepítettek. A szeszélyes tavaszi 0 Tombol a nyár, aki teheti, vízparton tölti a szabadságát. A tapolcai Éden kempingben nincsenek sokan, de a faházakban a tavalyival azonos számú vendég pihen. A sátras-lakókocsis területen megnőtt a lengyel kempingezők száma, s visszatérő német, holland sátorozókkal is találkozhatunk. Tavaly csak elvétve látogatták a kempinget magyarok, az idén — érdekes módon — megnőtt az érdeklődés. Tenisz, minigolf, szauna és tol- laslabdázási lehetőség várja a vendégeket. A tavalyi árak (szállásdij) 25 százalékkal, a szolgáltatások dijai 5 százalékkal emelkedtek. A MISKOLCIAK NAPILAPJA^ XXIII. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM I ARA: 5.80 1991. JÚLIUS 11., CSÜTÖRTÖK FORINT Egy iitlüéő kálváriája esz!' * Nagy munka vár még Hajósékra, hogy itt kispénzűek gondtalanul üdülhessenek! Gyakran eszembe jut Mezei András író, publicista ’70-es évekbeli kérdése: „Ilyen gazdagok vagyunk?” Most, a ’90-es évek elején, még mindig vannak jobb sorsra érdemes, jobb napokat látott, gazdátlansággal megvert értékeink? Még mindig ilyen gazdagok vagyunk? • LILLAFÜRED LÁBAKAPCÁJA Lillafüreden, az István barlanggal átellenben, a parkoló mellett áll a Palotaszálló „B” épülete. Valamikor SZOT-beutaltak üdültek itt, aztán évekig a Palotaszálló munkásszállója volt. Most már évek óta áll lakatlanul, őrizetlenül a siralmas látványt nyújtó kétszintes, ösz- szesen 340 négyzetméter alapterületű épület. Omlik a vakolat, ablaküvegek összetörve, teraszát gyom veri fel. Ahogy a szomszédtól, a Magyar Rádió és Televízió üdülőjének vezetőjétől, Csupka Balázsnétól hallottam, ez most Lillafüred lábakapcája. nem túl szerencsés reklámjaként és vendégcsalogatójaként a körígér időjárás itt nem tett számottevő kárt az ültetvényekben. Tokaj-Hegyaljár. már több helyen károkat okozott az áprilisi hideg, a májusi fagy. Különösen azért, mert a múlt évi aszály legyengítette a tőkéket. Egyes helyid ken a 30 százalékot is meghaladta a fagykár. Ott, ahol a tőkéket nem érié károsodás, a virágzás erőteljes, a szőlő közepes iermést ígér. A fürtképződmények száma ugyan nem éri el az előző évekét, ám ha komolyabb kártétel nem éri a szőlőt, a ráfordított munka meghozza a gyümölcsét. Bár a szőlő- termelőknek mór most fáj a feje az értékesítés és az ár miatt. A szüretig mindenképpen megoldást kell keresni és találni. _ nyéknek. Többször is betörtek, ideszoktak télen a csavargók. • MINDENKI JÓT AKART ... Az épület a magyar állam tulajdona. Kezelője, a Palotaszálló üdülési igazgatósága tavaly júliusban tíz évre bérbe adta a MTESZ Borsod Megyei Szervezetének. A szálloda igazgatójától, Fekete Gyulától megtudtuk, hogy számukra előnyösebb volt a már teljes felújításra érett épület bérbeadása, mint a rendbehozatala. Krizsán Józseftől, a Tudomány és Technika Házának igazgatójától, a MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) Borsod Megyei Szervezetének ügyvezető titkárától kérdeztük: mié-t vették bérbe az épületet, ha több, mint egy éve nem csináltak sem vele, sem benne semmit, de még csak nem is őrizték? Az igazgató elmondása szerint ő az elődeitől a következő helyzetet és koncepciót örökölte 1990 decemberében. Az István barlang egy termét, a Fekete termet bérbe vette a MTESZ a Bükki Nemzeti Parktól. A megyei tüdőgyógyintézettel és a Szentpéteri kapui megyei kórházzal közös vállalkozásban asztmás betegeket kezelnek itt, szép eredménynyel. Ahnoz, hogy a Fekete termet gyógyteremmé nyilvánítsák — ami elérhető és hasznos cél — hozzá kapcsolódó szállodai férőhelyek kellenek. Terv szerint sz lett volna a „B” épület funkciója. Saját erőből képtelenek lettek volna a szükséges 7,6 millió forint értékre becsült átalakítás, felújítás elvégzésére. így a MTESZ országos központjától kapott hitel segítségével pályáztak, sajnos sikertelenül. Csak a Fekete terembe való beruházásra elegendő pénz áll a rendelkezésükre. Közben kedvező fordulatként, ezzel párhuzamosan kiderült, hogy a Csanyik-vöigvi szanatórium át tudja vállalni a „B” épület szerepét. Krizsán igazgató szerint az épület állaga ez év januárjától már nem romlott tovább, az ő vezetése alatt már fölösleges lett volna őriztetni. Az immár kölönccé vált épület hasznosítására a MTESZ március közepétől pályázatot hirdetett. A második, immár sikeres pályázatot az egyetlen pályázó, a Hajós és Társa BT nyerte el öt évre! • ESÉLY A HAPPY ENDRE? Az új bérlő június közepétől a szimpatikus, fiatal Hajós házaspár. A feleség lillafüredi lokálpatrióta. Már lekaszálták az udvaron a füvet, kihordták az épületből a szemetet, az összetört csempéket, WC-kagylókat, fölmérték a hibákat, az át- alakítanivaiókat. Nemcsak bérlők, gazdák kívánnak lenni Hajósék. Mihelyt lehet, kiköltöznek ide. Reményeik szerint decemberben az üdülővé varázsolt épület már nem kísértetek, csavargók, betörők tanvája lesz. hanem vendégekkel fog megtelni. Szolid szálló lesz. kispénzű« eknek. Je j
