Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-01 / 151. szám

Ki mit mondott? a találkozó előtt Veréb György, a DVTK labdarúgó-szakosztályának vezetője: Bejutunk. Palicskó Tibor, a DVTK j vezető edzője: Úgy látom, hogy a játékosok között el- ; szánt a hangulat. Ilyeneknek még nem láttam őket. Ke­mény meccsre, nagy küzde­lemre számítok. A Szegeden elért 2-1-es diósgyőri siker erőt ad. Fiiiop Istttán, a DVTK ügyvezető elnöke: Hét, a, körítés már megvan... A szurkolóink csodálatosak. Nem tudom, mi lesz a vég­eredmény. Huszák Géza, a DVTK labdarúgója: NB I-esek le­szünk. ... í A SZÜNETBEN Dancs Attila, a DVTK lab­darúgója, lábán gipsszel: A 0-1 ellenére mi leszünk első osztályúak! A Diósgyőr fog még gólt rúgni, ebben min­denki biztos lehet! Budai Tibor, a DVTK lab­darúgója: A három sárga lap miatt nem szerepelhetek. Az első kettőt még ősszel szedtem össze, a harmadikat pedig éppen Szegeden. Saj nálom, hogv nem játszhatok, feblt már osztályozoban ré­szem, tavaly a Kazincbarci­kával jutottunk az első osz­tály kapujába. A diósgyőri öltözőben jóval feszültebb a hagulat, mint egy évvel ez­előtt a KVSE-ben volt. Meg­lesz az NB I. Nemcsálc Károly, színmű­vész (Szomszédok): Nagyon, jó meccs! Régen láttam ilyet. Természetesen DVTK-szur- koló vágj'ok, azért jöttem el. Itt éltem Miskolc közelében, nem is csoda. Kisvárdán ját­szott a színészek csapata ma labdarúgó-mérkőzést, haza­felé ejtettük útba Diósgyőrt. Nem bániam meg. A TALÁLKOZÓ után Makai László, töiszszurko- ló: 0-1-ré' is még a DVTK volt a továbbjutó. Nagyszerű ■csapat a Diósgyőr, az NB T- hez viszont erősíteni kell, legalább két-hárorr játékos­sal. Minden NB T-es találko ­zón a nézőtéren ie-z a he­lyem, ha esik, ha fúj ... Palicskó Tibor, vezető ed­ző: Végtelenül örülök annak, hogy a DVTK-t sikerült be­vezetni a-. NB I be! A Du­naújvárosul és a Váccal volt már hc.sonlú élményem, ám ilyen ünneplésben még nem volt részen! A szurkolóink egyszerűen csodalatosak! Vé­gig ott voKak vei ink, kiáll­tak mellettünk. Nagy jövő előtt áll a DVTK! Ez a c£.~- pat, és azoknak az érdeme, akik segítettek bennünket ebben. Az elismerés a játé­kosokat illeti. Az egészségi állapotom sajnos nem túl jó, ezért nyugdíjazásomat kér­tem. Gondolnom kell a csa­ládomra is. Az egész pálya­futásom egyik legszebb em­léke marad az, hogy anya­egyesületem iabdarugócsa pata az NB I-be jutott úgy­hogy én voltam a vezető ed­ző. Kevesen tudják azt. hogy az utolsó fordulókon orvo.-i felügyelet mellett ültem a . kispadon. — szikra — A diósgyőri játékosok pezsgőt bontottak az öltözőben (Szabó István felvételei) Labdarúgás, osztályozó Fociunnep Diósgyőrben DVTK—Szeged SC 2-1 (0-1) Ünnepre készülődött több- mint húszezer néző te-rnap Diósgyőrben. Mindenki ab­ban reménykedett, hogy a DVTK labdarúgói nyolcad­szor is bejutnak az NB I-be, többéves vergődés után. Az első találkozó S-l-es DVTK győzelme ehhez megadta az alapot­A vendégek előzetesen azit ígérték, hogy nem hagyják csak úgy kiénekelni a sajtot a szájukból, és hazai veresé­gük ellenére, megtartják az NB I-es szereplési jogot. A DVTK viszont túlzottan ki­éhezett együttes volt ahhoz, hogy ezt olyan simán hagy­ja. Pedig nem adtak a Di­ósgyőrnek olyan tuizottan bizitató sanszot, hiszen a Ti- sza-partiak egyik legjobb (ha nem a legjobb) csatárát, a várakozással ellentétben ko­rántsem tiltották el a piros lap ellenére. A DVTK a le­hető legjobb csapatát küldte pályára. Knots volt a kapus, míg a mezőnyben a követke­zők küzdöttek: Bém, Parho­menko, Kertész, (Csizi), Sza­bó Zsolt, Molnár, Vitelki, Leskó, Tóth György, Szvisz- tun, (Kiser), Váczi. Az izga­tott légkörben Puskás, a vendégek játékosa, már az első percben megkapta sárga lapját, mert nem éppen kis­asszony módjára szerelte az egyik hazai játékost. A har­madik percben szegedi szög­let következett, ám a piros­fehér védelem jól zárt. Két perccel később Szvisztunt vágták föl huszonkét méter­re a kaputól. Váczi szabad­rúgását a kitűnő Leboniczki a felső léc alól tornázta ki. Utána jobbára hatalmas küz­delmet, és mezőnyjátékot lát­hattunk. A meglepetés mind­ebben az volt, hogy a ven­dégek, noha támadniuk kel­lett volna, meglehetősen meggondoltan vezetgették a labdát. A tizennegyedik perc ben Tóth combjába térdelt bele egy szegedi középpályás. A b-í hatodik percben egy vendégjátékos ölelte át Tóthot, majd, mivel a síp né- : ma maradt, l°passzolta a I msgrzerzett labdát, ame'j Cigunhcz Került. A román íátékos átívelve azt u maiik oldalra Puskás elé, akire ugyan kivetődött Kuctz, ám a pöttyöst már nerc bírta megfogni. Puskás jó ütem ­ben. rúgta meg azt, amely a hálóba került. (0-1.) Nagy csend lett a lelátón, szinte a fű növését is hallani lehetett, hiszen erre a fordulatra nem számított senki. A szegediek vezető gólját a diósgyőri já- tékosoK is zokon vették, es sokáig nem nagyon bírtak magukhoz térni. A sokk a Őr Palicskó Tibor, a mester. Ö mindig képes volt ural­kodni az érzelmein. Tegnap, a találkozó után viszont vég­re mosolyogni láttuk. nézőtéren a félidő végéig, a piros-fehérek között valami­vel rövidebb ideig tartott. Aztán fokozatosan vissza­nyerte erejét a DVTK, ám különösebb átütöerőről nem tett tanúbizonyságot. Több szabadrúgást is rúghattak, amelyek végül is azt jelez­ték, hogy nem adta fel a ha­zai csapat. Erre egyébként nem is volt oka. Igaz, a pi­ros-fehér támadások rendre elhaltak a tizenhatos előtt, ám volt néhány felvillanás, amely' jelezte: a kezek fel­tartása egy kicsit még hátra van. A huszonkiiencedik percben Tóth viharzott el, Szvisztunhoz továbbított a bal oldalra, Váczi kapta a labdat, am Sáliéi megtörte a csatár lendületét úgy, hogy a játékvezető nem tehetett mást, a zsebébe nyúlt a sár- ] ga lapért. Kertész is meg- | kapta a harmincötödik perc- j ben c világosabb színű el- J igazítot. A havmincnycicadik percben Cigan futott el a I bal oldalon, ismét keresztbe I küldte el a laudat Kpofcz ka- I púja előtt. A védők közül lé- i | pett ki a felgyógyult Kun j Lajos, szerencsére -ossz j ütemben. A negyvenkettedik I percben Viterki futott el, ám j az alapvonalnál szerelték. A j szögletet Molnár ívelte át a • j másik oldalra, a felfutó Par­homenko egyből kapura lőt- ! te, de egy védőn megpattant a labda. A negyvene-:e/edik percben egyehiithetett volna a Diósgyőr. Váczi cselezett egészen a tizenhatoson belül­re. Hét méterre a kaputól már csak leboniczki mellett kellett elhúznia a labdát. Ez sikerült is neki, ám lövés helyett visszafelé jött, majd Szvisztunhoz továbbított. Az idegenlégiós rálőtte ugyan, de Leboniczki visszaért, így ki­maradt a találkozó legna­gyobb helyzete. A szünet után a Kertész helyére csereként beállt Csi­zi lőtt nagy helyzetben, nem sokkal a kapu fölé. Aztán Szabó Zsolt szabadrúgását lőtte Molnár alig fölé, maja Szvisztun emelt a kapu mel­lé. A hatvanadik percben Tóin elől fejeltek el egy lab­dát. Két perccel később az egyik legjobb játékost vesz­tette el a .Diósgyőr. Szvisz­tun úgy megsérült, hogy' azonnal cserét kert, és Kiser állt be a helyére. A hatvan- ötödik percben Tóth késett le egy átadásról, majd egy szegedi kontra maradt si­kertelen. Aztán Parhomenko lőtt tizenhét méterről mellé, majd Molnár ugrott ki a Váczitól kapott labdával. Sallai azonban szabályosan leterítette. Ezt már piros lappal jutalmazta a bíró. Leskó állt a kaputól mint­egy 18 méterre elhelyezett labda mogé, amely a felállt sorfalon megpattant, és a bal kapufa mellett, nagy ív­ben hullott a gólvonal mögé, Leboniczkit alaposan megté­vesztve. (1-1.) Ekkor támadt fel igazából a szurkolótábor, de a csapat is. Ezután sorra vezették a diósgyőriek a tá­madásokat, több gólt viszont már egyik együttesnek sem sikerült lőnie. A DVTK láthatóan arra számított, hogy a Szeged SC támadni fog. A vendégek azonban a biztonságos véde­kezésből induló kontrákat választották. Ez most nem jött be. Próbálkoztak azzal is, hogy megfélemlítik a sza­bálytalanságokkal a hazaia­kat. Ez azonban inkább csak sérüléseket és sárga lapokat eredményezett. A DVTK vé­delme egyszer mélázott el, igaz, akkor góllal fizetett ér­te. A sokk percekig tartott, ám ez szerencsére nem lett végzetes. A Szeged ott ron­totta el, hogy még mindig bízott t. csodában, és azt hit- íz, az NB I. csait az övéké lehet. A Diósgyőr azonban rácáfolt erre a tarthatatlan, a vendégek által felállított axiómára, és ha küzdelmes kilencven percen is, de nem tette vitássá az első osztály kérdését. A Diósgyőrből egyetlen egy játékost sem szeretnénk kiemelni, minden­ki becsülettel, magát sem kí­mélve küzdött azért, hogy a korábban elkótyavetyélt NB I-et ismét visszaszerezzék. Si­került, így ismét a legjobbak között próbálgathatja orosz­lánkörmeit a diósgyőri együt­tes. , í . Sz. P. Kiesett a DVSC Feljutott az NB I-be a másik másodosztályú gárda, a Zalaegerszegi TE is. Az első találkozón Debrecenben 1-1-es döntetlen született, csakúgy, mint a második rendes játékrészében. A hosszabbításban aztán a za­laegerszegiek megszerezték a vezetést (2-1). amelyet a DVSC már nem volt képes kiegyenlíteni. A ZTE tehát ismét az NB I-ben játszhat 1991—92-ben. Ásztalitenisx Kuo Jüe-hua nyerte meg i A korábbi világbajnok 2-1- a német asztalitenisz-kör- re nyert az idei világbajnok verseny második fordulóját. I svéd Jörgen Person ellen. Hoi a határ? Virágzik az embercsempészet (L) Nemrégiben az északi ha­társzélén a határőrök elkap­tak egy csapatot, egy nem is olyan rosszul megszerve­zett embercsempészbandát. A kis kocsiba zsúfolt jókora társaságról a számonkérés során derült ki: az alaposan megfizetett csempészek bi­zony igencsak hiányosan tá­jékoztatták csempészeltjei- ket, azok ugyanis abban a szent hitben autóztak né­metországi végcéljuk felé, hogy éppen Romániában járnak. Sőt, a messziről jöt­tek vallomásukhoz még azt is hozzátették: valójában fo­galmuk sem volt arról, hogy olyan, mint Magyarország, egyáltalán létezik... Ez egy a közelmúltban megesett határszéli kalandok közül. A határőrök a csem­pésző emberektől az ember- csempészekig számos, nem- mindennapi esetet tartanak nyilván. Ezekről beszélget­tünk dr. Redele József hon­véd őrnaggyal, a Határőrség Miskolci Kerületi Igazgató­sága felderítőosztályának ve­zetőjével. EMBER A VAGONPADLÁSON Egy modem népvándorlás j korát éljük. A fejlett Nyugat irányába tömegével mennek a szegény Keletről — hal­lottuk, s elöljáróban rögtön megtudhattuk, hogy hogyan, miért és miként kerülnek emberek a vagonok eldugott padlásterébe. — - A román állampolgá­rok többsége teljesen legá­lisan, szabályos útlevéllel lép be hazánk területére — mondta dr. Redele József. — Nagy részüknek azonban ter­mészetesen nem Magyaror­szág a véicélja: innen sze­retne továbbjutni Németor­szág, Belgium, Skandinávia feié. Ide az út Csehszlová­kián és Lengyelországon át vezetne. Eobe a két ország­ba azonban megszorították a románok belépését, jelenleg csak akkor mehetne1: át a haláron, ha fejenként száz dollárt, vagy kétszáz márkát fizetnek. Aki ezt nem teszi meg. azt a határőrök leszál­lítják a vonatról. A hidasné­meti átkelőnél pedig ebbói van a legtöbb gondunk. Bár a románok tudnak erről a követelésről, sőt, mi ma­gunk egy külön nekik fo­galmazott, román nyelvű szórólapon értesítjük is őket, nem tudatlanul akarnak át­kelni. Csak legtöbbjüknek nincs ennyi pénze, de mégis szeretne átmenni. Egy-egy napon mostanában 15—20 ember kerül kézre ilyen til­tott határátlépés miatt. Többnyire éjszaka szöknek át, de vannak, akik a sze­mélyvonatok padlásterében próbálnak megbújni. Ide minden kocsiban a mosdónál lévő kis ajtón keresztül le­het feljutni. Ketten kényel­mesen el is férnek benne. Miután ők felkapaszkodtak, egy lentmaradó harmadik szépen rájuk zárja az ajtót. Volt olyan napunk, hogy egyetlen szerelvényen hatan akartak így elbújni. TAXISOK - FEKETEFUVARBAN A hazájukban megkesere­dett, egy új országtól szebb jövőt remélő románok végső nekibúsulásukban mindent megpróbálnak. Mint például egy jó hónappal ezelőtt egy kisebb csapat. A csehszlo­vák határon legálisan nem sikerült átjutniuk, így visz- szavonatoztak Miskolcra. A Tiszai pályaudvarról kifor­dulva azonnal a taxisdroszt felé vették az irányt, és ker­telés nélkül közölték két sofőrrel: a határszélre utaz­nának, mégpedig ott is egy olyan szakaszra, amely elég sötét és ellenőrizetlen ah­hoz, hogy átjussanak. A nem akármilyen fuvarért kemény valutában fizettek a két taxisnak, akik végül is ügy ítélték meg, hogy Kéked felé lesz a legbiztonságosabb az útjuk. A szabadságra vágyó románokat azonbanban meg­csípték, a taxisokat azóta keresik. Tettük ugyanis a jogszabályok értelmében ter­mészetesen jóval több volt, mint emberbarát! szívesség: a jól megfizetett fuvarral már az embercsempészet határát súrolták. Persze, a legtöbb csempész nem ilyen véletlenül fut bele a nagy üzletbe. Eiőre eltervezve, kiszámolva a vüúe legkülön­bözőbb pontjairól indítják útnak transzportjaikat. Egy új országtól csodát remélők pedig mindent vállalnak, mint egy rosszul bepakolt, élő rakomány, úgy zsúfolód­nak össze egy-egy kis kocsi­ban. S, hogy milyen egy ilyen utazás, hol és hogyan törnek derékba a messziről jöttek álmai? (Folytatjuk) F— DELI HÍRLAP — A miskolciak napilapja. — Kiadja: a Déli Hírlap Kit. Miskolc, Bajesy-Zsillriszky út 15. 3521 — Felelős kiadó: BÉKÉS DEZSŐ föszerkesztó-ügyve2ető — Szerkesztő­ség: Miskolc. Bajcsy-Zsillnszky út 15 3521 Postacím: Mis­kolc. 350í PL: 39. Titkárság: 12-691. Bel- es várospolitika’ rovat: 42-888 Gazdaságpolitikai rovat: 42-686. Levelezési ro­vat: 42-666. Kultúrpolitikai rovat: 42-866. sportrovat: 45-688 Gazdasági ügyintézés: 42-845. Telex: 62-342. Telefax: 42-84: Hirdetésfelvétel: Miskolc SzCcbenv út 15—11. Telelőn: 41-89; Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbe sítő postahivatalnál, a hirlapkézbesitőknél. a posta hírlapüz letelben és a Hirla ^előfizetést es Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest. V- József nádoi tér l 1908 közvetlenül vagy pos­tautalványon. valamint átutalással a Postabank Rt. 219-S8631 oénzforgalmt lelzőszámra. Előfizetés' dll egy hőnapra 145 fo­rint. egy negyedévre 435 forint egy évre lÍ4f> forint. F.-dex í5 951. — Készült a Borsodi Nyomdában Felelős vezető HORVÁTH FERENC — ISSN 0183 020«.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents