Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-09 / 158. szám

(BÍRÓSÁGI TUDÓSÍTÁS A 8. OLDALON) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM ! ARA: 5.80 1991. JÚLIUS 9., KEDD I FOKlMT Vállalkozás vaqy környezetvédelem? fi hitek vitája benzinkút-iigyben Ügy tűnik, mégiscsak lesz benzinkút, a Tapolca-agy e­tem városi út elágazásánál, az egyetemi sportteleppel “fezéfnközt, a Héjő-patak és az út közötti sávon. Hossza­dalmas, többhónapos huza­vona után ugyanis a város közgyűlése 23 igen, 12 nem és 9 tartózkodássail úgy vok­solt, hogy módosítani lehet. Miskolctapolca rendezési ter­vét, és a benzinkút terület­felhasználásához az előírt szakhatósági kitételek alap­ján hozzájárul. A közgyűlé­sen heves vita zajlott 3e a szavazás előtt, ám minket nem az érvek és ellenérvek gondolkoztattak el, igazán, hanem az. ahogy végül is döntésig jutott az ügy. • KÉT ELLENPÁRT Arról van ugyanis szó, hogy a vitában két nézet üt­között meg egymással, több indulatos felszólalás­ban is megtestesülve. Az egyik szerint nem volna szabad benzinkutat telepíte­ni a Hejö-völgy bejáratá­hoz. hiszen az odavonzza a gépkocsiforgalmat, rontja Tapolca térségének amúgy sem jó levegőjét, és elindít­hat egy olyan folyamatot a Hejö-völgy ben, amelynek eredménye a völgy beépü­lése lesz, holott ennek épp ellenkezője lenne kívánatos. A másik vélemény sze­rint a környezetvédelmi ag- ! gályok túlzottak, és figye­lembe kell venni, hogy a környezetvédelmi hatóság is hozzájárulását adta a kút- létesítéshez, igaz, feltételek­kel. • NEM BARÁTSÁG DOLGA Azt nem vetheti senki a vállalkozók szemére, hogy üzletet akarnak csinálni, és ha eleget tettek minden tör­vény által előírt feltétel­nek, akkor igenis követelhe­tik az engedély megadását. Nos, a vállalkozók végigjár­ták a számukra előírt tör­vényi utat, s végül is a köz­gyűlés a javukra döntött. Mégis, miért az a rossz száj­íz, ami a vitát hallgatva, sokakban megmaradt? Az érvek harcaban elhangzott ugyanis az a kifejezés, hogy , ,v áUaikozás ellepesség”, azt kifejezve, hogy ez az egész huzavona a benzinkút-tele- pités körül vállalikozáíselle- nes. Nos, úgy érezzük, hogy ez az érv ugyanolyan, veszé­lyes, mint amikor annak idején azt hangoztatták, több mást akaró ember szakmai véleményére, hogy az „rendszerellenes”. Az, hogy egy bizonyos létesít­mény, legyen az benzinkút, vagy akármi más, azon a bizonyos helyen kell-e a vá­rosnak, vagy sem, az nem vállalkozáséi !enesség, vagy rokoniszenv dolga. • TÖBBET ÉRT VOLNA Ha nem vállalkozáselle- nesség vagy -barátság kér­dése egy üyen döntés, ak­kor mi lehet egy érdemi vita alapja? Természetesen egy objektív szakvélemény, ha­tástanulmány. A közgyűlésen nemcsak azért is volt a sü­ketek párbeszéde a képvise­lők vitája, mert végül is sem a környezeti érdekeket védő, sem a telepitéspártiak nem tudtak, érdemi, konkrét bi­zonyítékokat felmutatni ar­ra, hogy végül is ez a bizo­nyos benzinkút valóban árt, vagy nem árt Tapolcának, a Hejő-völgynek. Kellett vol­na ehhez egy hatástanul­mány, amely azonban nem tudni miért, vállalkozói és állampolgári szemmel nézve is, e valóban tűrhetetlenül hosszúra nyúlt huzavona alatt sem készülhetett el. így vé­gül is különféle hitekre ala­pozott döntés született: ki abban hitt, hogy nem keli tartani a környezeti károso­dástól, ki az ellenkezőjében, de konkrétumokról vajmi ke­vés szó eshetett. Persze sokan mondják, hogy szakvéleményből, hatás- tanulmányból is sokfélét le­het készíteni. De egy köze­pes hatástanulmány is töb­bet ér. mint egy általános­ságokban mozgó, politikai színezetű, címkéket ragasztó közgyűlési vita, (láss) jfc A világbajnokságra történő felkészülés jegyében július 6. és 13. között Miskolcon, az Egyetemvárosban tartja a 14. nemzetközi edzőtáborozását a Magyar Kyokushin Karate Szervezet. A tábor vendége az angol Sihan Howard Collins, ötdanos mester. A vasárnap készült felvétel mutatja, hogy a kánikula szemlátomást nem zavarja a versenyzőket a mun­kában. Az itteni egy hetet egyébként arra is felhasználják, hogy megtartsák a szervezet közgyűlését, majd az edzőtá­bor danvizsgákkal fejeződik be. (Szabán Gabriella felvétele) Honnan erednek a térség gondjai? A határok nélküli Európáért • Páneurópai szervesetek a régióban • Vendégek, kapcsolatok • Nem is akarnak párttá válni A Páneurópai Unió Ma­gyarországi .Egyesülete Bor- sod-A.-Z. Megyei, És, Miskol­ci Regionális Csoportja ez év februárjában alakult meg Miskolcon. A mozga­lom céljáról, további tervei­ről beszélgettünk Orbán Endrével, a regionális cso­port vezetőjével. — Mi a páneurópai mozgalom eszmei alapja? — Az egyesület alapsza­bálya itimondja, hogy a „Páneurópai Unió Magyar­országi Egyesülete feladatá­nak tekinti az európaiság, az Európához való tartozás tudatosításának előmozdítá­sát. Eszmei alapja az össz­európai kultúra, szoros ösz- szeiüggésben a keresztény etikai értékrenddel és világ­nézettel. Határozott állás­pontja leginkább képessé te­szi az alapvető emberi- és szabadságjogok követelésére és megőrzésére, mind az egyén, mind a nemzet, vé­gül .a nemzetek szuverén közössége számára.” — Nekünk, magyaroknak minden más politikai és gazdasági érdeken túlmenő­en igen fontos a páneurópai gondolat és annak megvaló­sulása. Az olyan szavak, mint Trianon, vagy a Don- kanyar ma is nemzetünk tragédiáját idézik fel, és ezt a fájó sebet csak ezen az úton lehet örökre begyógyí­tani úgy, hogy más népek érdekeit ne sértsük. Ha meg­szűnnek, vagy jelképessé válnak a nemzetállamok ha­tárai, ha a kultúrák egy­másra hatása előtt nincs akadály, ha a polgárok ott képezik magukat, ahol anya­nyelvűk szerint szeretnék, ha ott vállalhatnak munkát ahol számukra a legelőnyö­sebb, ha olyan nyelven ta­nulhatnak, vagy hallgathat­nak színielőadást, amilyenen akarnak, akkor nem lesz­nek többé Európában ki­sebbségi gondok. A politi­kai és történelmi eseménye­ket különbözőképpen megélt Nyugat és Kelet népei más­ként is értékelik ezeket, de a másság megértése Európa közös jövője érdekében má­ra kötelező. — Politikai párttá ala­kulhat-e az egyesület? — Egyesületünk nem po­litikai párt, és nem is kíván az lenni, de ideológiájában — figyelembe véve Európa jelenlegi helyzetét — eluta­sítja a kontinens megosz­tottságát, és a soviniszta, na­cionalista, rasszista elméle­tek igazságtalan előnyszer­zési kísérleteit a nemzeti ki­sebbségekkel szemben. Ajánl­ja Európa népei számára a közös történelmi tanulságok­ra épülő egyezséget, egysé­get. Rendkívül fontosnak tartjuk és munkájában tá­mogatjuk az Európa Taná­csot és a regionális együtt­működésre törekvő állam- csoportosulásokat (Adria— Duna Szövetség.) Igazi cé­lunknak az itt élő népek demokratizálódása útján a teljes Európa föderációját, a Páneurópa megvalósítását tekintjük. Megalakulásunk óta több rendezvényünk volt, amelyekre országos és nemzetközi hírű szaktekin­télyeket hívtunk meg. Igyek­szünk a társadalomtudomá­nyok és a kultúra minden ágát érinteni. Előadóinktól azt kérjük, hogy a páneu­rópai eszme tükrében mu­tassanak rá a közösen ki­választott kultúrtörténeti, politológiai, gazdaságfilozó­fiai és egyéb témában sző­kébb és tágabb térségünk problémáinak valódi erede­tére, és arra az útra, amely közös jövőnk békéjéhez ve­zethet. Vendégünk volt dr. Habsburg Ottó, a páneuró­pai mozgalom elnöke is. — Van-e kapcsolatuk a határainkon túl élő ma­gyarsággal? — Felvettük a kapcsolatot a Miskolcon tanuló erdélyi egyetemistákkal, és általuk a Román—Magyar Baráti Társaság szatmárnémeti szer­vezetével. Azt szeretnénk, ha a román értelmiség demok­ratikus elitjének közvetíté­sével mielőbb megalakulna a Páneurópai Unió Romá­niai Egyesület, illetve an­nak Erdélyi liegionális Cso­portja. Hasonló kapcsolatok kiépítésére törekszünk a Felvidékkel és Kárpataijá­val is. Terveink között sze­repel, hogy megismerked­jünk a Nyugat-Európában működő páneurópai szerve­zetekkel. A cserelátogatások közös rendezvények, nem formális találkozások. (aczél) J Zárt illés Két intézmény összevonása után a megyei önkormányzat megalapította a Pedagógiai és Közművelődési Intézetet, és pályázatot hirdetett meg az igazgatói munkakör betölté­sére. Hat jelölt indult, ám egy még a megmérettetésig sem jutott el, nem felelt meg a kiírás feltételeinek. A legutóbbi közgyűlés feladata volt az állva maradt öt jelölt között vá­lasztani. Az oktatási, közművelődési és sportbizottság veze­tője, dr. Lénárt Béla tett javaslatot az új igazgató szemé­lyére. Mint elmondta, a bizottság gondosan tanulmányozta a benyújtott pályaműveket, s az üt közül kettő, Hanis Béláné (aki a megszűnő pedagógiai intézet megbízott igazgatója volt) és Lukács László (aki évek óta a megyei hivatal appa­rátusában dolgozik) munkája nyerte meg leginkább tetszé­süket. Így a bizottság kettőjük közül javasolta az igazgatót megválasztani. Mielőtt a vita elkezdődhetett volna, megszavaztatták a képviselőket, kérve, zárt ülésen folytassák a tanácskozást. Nem akadt egyetlen olyan tanácsnok sem, aki megkérdez­te volna, ugyan mi szükség van erre, milyen titkok hang­zanak majd ei, amiket avatatlan fülektől el kell zárni. A testület egyhangúlag megszavazta a zárt 'ülés elrendelését, és a vendégeknek, újságíróknak el kellett hagyni a termet. Sőt. Néhány kérdést feltettek még a jelölteknek, aztán ne­kik is ki kellett vonulniuk, nem hallhatták, mit beszélnek róluk, nem tudhatták, minek alapján döntenek egyik vagy másik jelölt mellett. Es főleg nem tiltakozhatott, nem védhette meg magát az, akiről rosszat mondtak. (Mert persze annyi azért utólag ki- szivárgott az ülésről, hogy nemcsak a pályázók erényei ját­szottak szerepet, hanem hibáikat is a képviselők elé tárták. Így aztán az lehetett a kirekesztettek érzése, hogy nem a sajtótól féltették a jelöltek jó hírét — hiszen egyszerűen megkérhették volna, hogy erről ne írjon senki —, hanem a döntés egyértelműségét akarták biztosítani.) Az már csak technikai baki volt, hogy még az eredmény kihirdetésére sem engedték vissza a vendégeket és a sajtót sem, és így nem hivatalosan szerezhettünk tudomást Hanis Béláné kinevezéséről. (Akivel persze semmi bajunk, s jó munkát kívánunk neki.) Kérdésünkre az egyik képviselő úgy nyilatkozott, hogy igazából nem hangzott el olyasmi, ami indokolta volna a zárt ülés elrendelését. Zsenge demokráciánk még nem természetes velejárója, hogy az állampolgár (ahogy már mondjuk, az adófizető polgár) megtudhassa, ki is igazgat egy állami intézményt (és ki miért nem) az ő pénzéből. (g)

Next

/
Thumbnails
Contents