Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-09 / 158. szám
(BÍRÓSÁGI TUDÓSÍTÁS A 8. OLDALON) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM ! ARA: 5.80 1991. JÚLIUS 9., KEDD I FOKlMT Vállalkozás vaqy környezetvédelem? fi hitek vitája benzinkút-iigyben Ügy tűnik, mégiscsak lesz benzinkút, a Tapolca-agy etem városi út elágazásánál, az egyetemi sportteleppel “fezéfnközt, a Héjő-patak és az út közötti sávon. Hosszadalmas, többhónapos huzavona után ugyanis a város közgyűlése 23 igen, 12 nem és 9 tartózkodássail úgy voksolt, hogy módosítani lehet. Miskolctapolca rendezési tervét, és a benzinkút területfelhasználásához az előírt szakhatósági kitételek alapján hozzájárul. A közgyűlésen heves vita zajlott 3e a szavazás előtt, ám minket nem az érvek és ellenérvek gondolkoztattak el, igazán, hanem az. ahogy végül is döntésig jutott az ügy. • KÉT ELLENPÁRT Arról van ugyanis szó, hogy a vitában két nézet ütközött meg egymással, több indulatos felszólalásban is megtestesülve. Az egyik szerint nem volna szabad benzinkutat telepíteni a Hejö-völgy bejáratához. hiszen az odavonzza a gépkocsiforgalmat, rontja Tapolca térségének amúgy sem jó levegőjét, és elindíthat egy olyan folyamatot a Hejö-völgy ben, amelynek eredménye a völgy beépülése lesz, holott ennek épp ellenkezője lenne kívánatos. A másik vélemény szerint a környezetvédelmi ag- ! gályok túlzottak, és figyelembe kell venni, hogy a környezetvédelmi hatóság is hozzájárulását adta a kút- létesítéshez, igaz, feltételekkel. • NEM BARÁTSÁG DOLGA Azt nem vetheti senki a vállalkozók szemére, hogy üzletet akarnak csinálni, és ha eleget tettek minden törvény által előírt feltételnek, akkor igenis követelhetik az engedély megadását. Nos, a vállalkozók végigjárták a számukra előírt törvényi utat, s végül is a közgyűlés a javukra döntött. Mégis, miért az a rossz szájíz, ami a vitát hallgatva, sokakban megmaradt? Az érvek harcaban elhangzott ugyanis az a kifejezés, hogy , ,v áUaikozás ellepesség”, azt kifejezve, hogy ez az egész huzavona a benzinkút-tele- pités körül vállalikozáíselle- nes. Nos, úgy érezzük, hogy ez az érv ugyanolyan, veszélyes, mint amikor annak idején azt hangoztatták, több mást akaró ember szakmai véleményére, hogy az „rendszerellenes”. Az, hogy egy bizonyos létesítmény, legyen az benzinkút, vagy akármi más, azon a bizonyos helyen kell-e a városnak, vagy sem, az nem vállalkozáséi !enesség, vagy rokoniszenv dolga. • TÖBBET ÉRT VOLNA Ha nem vállalkozáselle- nesség vagy -barátság kérdése egy üyen döntés, akkor mi lehet egy érdemi vita alapja? Természetesen egy objektív szakvélemény, hatástanulmány. A közgyűlésen nemcsak azért is volt a süketek párbeszéde a képviselők vitája, mert végül is sem a környezeti érdekeket védő, sem a telepitéspártiak nem tudtak, érdemi, konkrét bizonyítékokat felmutatni arra, hogy végül is ez a bizonyos benzinkút valóban árt, vagy nem árt Tapolcának, a Hejő-völgynek. Kellett volna ehhez egy hatástanulmány, amely azonban nem tudni miért, vállalkozói és állampolgári szemmel nézve is, e valóban tűrhetetlenül hosszúra nyúlt huzavona alatt sem készülhetett el. így végül is különféle hitekre alapozott döntés született: ki abban hitt, hogy nem keli tartani a környezeti károsodástól, ki az ellenkezőjében, de konkrétumokról vajmi kevés szó eshetett. Persze sokan mondják, hogy szakvéleményből, hatás- tanulmányból is sokfélét lehet készíteni. De egy közepes hatástanulmány is többet ér. mint egy általánosságokban mozgó, politikai színezetű, címkéket ragasztó közgyűlési vita, (láss) jfc A világbajnokságra történő felkészülés jegyében július 6. és 13. között Miskolcon, az Egyetemvárosban tartja a 14. nemzetközi edzőtáborozását a Magyar Kyokushin Karate Szervezet. A tábor vendége az angol Sihan Howard Collins, ötdanos mester. A vasárnap készült felvétel mutatja, hogy a kánikula szemlátomást nem zavarja a versenyzőket a munkában. Az itteni egy hetet egyébként arra is felhasználják, hogy megtartsák a szervezet közgyűlését, majd az edzőtábor danvizsgákkal fejeződik be. (Szabán Gabriella felvétele) Honnan erednek a térség gondjai? A határok nélküli Európáért • Páneurópai szervesetek a régióban • Vendégek, kapcsolatok • Nem is akarnak párttá válni A Páneurópai Unió Magyarországi .Egyesülete Bor- sod-A.-Z. Megyei, És, Miskolci Regionális Csoportja ez év februárjában alakult meg Miskolcon. A mozgalom céljáról, további terveiről beszélgettünk Orbán Endrével, a regionális csoport vezetőjével. — Mi a páneurópai mozgalom eszmei alapja? — Az egyesület alapszabálya itimondja, hogy a „Páneurópai Unió Magyarországi Egyesülete feladatának tekinti az európaiság, az Európához való tartozás tudatosításának előmozdítását. Eszmei alapja az összeurópai kultúra, szoros ösz- szeiüggésben a keresztény etikai értékrenddel és világnézettel. Határozott álláspontja leginkább képessé teszi az alapvető emberi- és szabadságjogok követelésére és megőrzésére, mind az egyén, mind a nemzet, végül .a nemzetek szuverén közössége számára.” — Nekünk, magyaroknak minden más politikai és gazdasági érdeken túlmenően igen fontos a páneurópai gondolat és annak megvalósulása. Az olyan szavak, mint Trianon, vagy a Don- kanyar ma is nemzetünk tragédiáját idézik fel, és ezt a fájó sebet csak ezen az úton lehet örökre begyógyítani úgy, hogy más népek érdekeit ne sértsük. Ha megszűnnek, vagy jelképessé válnak a nemzetállamok határai, ha a kultúrák egymásra hatása előtt nincs akadály, ha a polgárok ott képezik magukat, ahol anyanyelvűk szerint szeretnék, ha ott vállalhatnak munkát ahol számukra a legelőnyösebb, ha olyan nyelven tanulhatnak, vagy hallgathatnak színielőadást, amilyenen akarnak, akkor nem lesznek többé Európában kisebbségi gondok. A politikai és történelmi eseményeket különbözőképpen megélt Nyugat és Kelet népei másként is értékelik ezeket, de a másság megértése Európa közös jövője érdekében mára kötelező. — Politikai párttá alakulhat-e az egyesület? — Egyesületünk nem politikai párt, és nem is kíván az lenni, de ideológiájában — figyelembe véve Európa jelenlegi helyzetét — elutasítja a kontinens megosztottságát, és a soviniszta, nacionalista, rasszista elméletek igazságtalan előnyszerzési kísérleteit a nemzeti kisebbségekkel szemben. Ajánlja Európa népei számára a közös történelmi tanulságokra épülő egyezséget, egységet. Rendkívül fontosnak tartjuk és munkájában támogatjuk az Európa Tanácsot és a regionális együttműködésre törekvő állam- csoportosulásokat (Adria— Duna Szövetség.) Igazi célunknak az itt élő népek demokratizálódása útján a teljes Európa föderációját, a Páneurópa megvalósítását tekintjük. Megalakulásunk óta több rendezvényünk volt, amelyekre országos és nemzetközi hírű szaktekintélyeket hívtunk meg. Igyekszünk a társadalomtudományok és a kultúra minden ágát érinteni. Előadóinktól azt kérjük, hogy a páneurópai eszme tükrében mutassanak rá a közösen kiválasztott kultúrtörténeti, politológiai, gazdaságfilozófiai és egyéb témában szőkébb és tágabb térségünk problémáinak valódi eredetére, és arra az útra, amely közös jövőnk békéjéhez vezethet. Vendégünk volt dr. Habsburg Ottó, a páneurópai mozgalom elnöke is. — Van-e kapcsolatuk a határainkon túl élő magyarsággal? — Felvettük a kapcsolatot a Miskolcon tanuló erdélyi egyetemistákkal, és általuk a Román—Magyar Baráti Társaság szatmárnémeti szervezetével. Azt szeretnénk, ha a román értelmiség demokratikus elitjének közvetítésével mielőbb megalakulna a Páneurópai Unió Romániai Egyesület, illetve annak Erdélyi liegionális Csoportja. Hasonló kapcsolatok kiépítésére törekszünk a Felvidékkel és Kárpataijával is. Terveink között szerepel, hogy megismerkedjünk a Nyugat-Európában működő páneurópai szervezetekkel. A cserelátogatások közös rendezvények, nem formális találkozások. (aczél) J Zárt illés Két intézmény összevonása után a megyei önkormányzat megalapította a Pedagógiai és Közművelődési Intézetet, és pályázatot hirdetett meg az igazgatói munkakör betöltésére. Hat jelölt indult, ám egy még a megmérettetésig sem jutott el, nem felelt meg a kiírás feltételeinek. A legutóbbi közgyűlés feladata volt az állva maradt öt jelölt között választani. Az oktatási, közművelődési és sportbizottság vezetője, dr. Lénárt Béla tett javaslatot az új igazgató személyére. Mint elmondta, a bizottság gondosan tanulmányozta a benyújtott pályaműveket, s az üt közül kettő, Hanis Béláné (aki a megszűnő pedagógiai intézet megbízott igazgatója volt) és Lukács László (aki évek óta a megyei hivatal apparátusában dolgozik) munkája nyerte meg leginkább tetszésüket. Így a bizottság kettőjük közül javasolta az igazgatót megválasztani. Mielőtt a vita elkezdődhetett volna, megszavaztatták a képviselőket, kérve, zárt ülésen folytassák a tanácskozást. Nem akadt egyetlen olyan tanácsnok sem, aki megkérdezte volna, ugyan mi szükség van erre, milyen titkok hangzanak majd ei, amiket avatatlan fülektől el kell zárni. A testület egyhangúlag megszavazta a zárt 'ülés elrendelését, és a vendégeknek, újságíróknak el kellett hagyni a termet. Sőt. Néhány kérdést feltettek még a jelölteknek, aztán nekik is ki kellett vonulniuk, nem hallhatták, mit beszélnek róluk, nem tudhatták, minek alapján döntenek egyik vagy másik jelölt mellett. Es főleg nem tiltakozhatott, nem védhette meg magát az, akiről rosszat mondtak. (Mert persze annyi azért utólag ki- szivárgott az ülésről, hogy nemcsak a pályázók erényei játszottak szerepet, hanem hibáikat is a képviselők elé tárták. Így aztán az lehetett a kirekesztettek érzése, hogy nem a sajtótól féltették a jelöltek jó hírét — hiszen egyszerűen megkérhették volna, hogy erről ne írjon senki —, hanem a döntés egyértelműségét akarták biztosítani.) Az már csak technikai baki volt, hogy még az eredmény kihirdetésére sem engedték vissza a vendégeket és a sajtót sem, és így nem hivatalosan szerezhettünk tudomást Hanis Béláné kinevezéséről. (Akivel persze semmi bajunk, s jó munkát kívánunk neki.) Kérdésünkre az egyik képviselő úgy nyilatkozott, hogy igazából nem hangzott el olyasmi, ami indokolta volna a zárt ülés elrendelését. Zsenge demokráciánk még nem természetes velejárója, hogy az állampolgár (ahogy már mondjuk, az adófizető polgár) megtudhassa, ki is igazgat egy állami intézményt (és ki miért nem) az ő pénzéből. (g)
