Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-06 / 156. szám

■ Miskolc egykor és ma, képekben 9. m A Luther-kert és a Luther tér évszázados változása Ilér lm/, templom és iskola ■ di történik a Bartók térrel? ★ A Luther-kert 1 '192-ben, a bérház felépítése előtt Szenti Péter örökében (5.) 1892-ben készült fotónkon az emeletes bérház helyén egy földszintes épület, mellette a Hunyadi utca felé elkerített templomkert látható. Impozáns színfolt az evangélikus egyház emeletes épülete, amelynek ut­cai homlokzata napjainkig nem változott. A téren árulóbó- dé, egy kis piac ottfelejteti nyoma látható, a kerítésen túl pedig földszintes házikó és egy gazdasági építmény körvonalúi érzékelhetők. Ezen a helyen épül majd fel a Hunyadi u. 5. számmal jelzett palota, amely csaknem teljesen kitölti a tér keleti oldalát. A tér megválto­zása 1893-ban kezdődik. Az evangélikus egyház ek­kor vásárolta meg a földszin­tes, ún. Furman-féle házat és telket. Ez, s az egyház kert­je, alkalmasnak látszott arra, hogy az utcai fronton fel­épülhessen az „L” alakú bér­ház. 1893-ban Knoblauch Ri- chard bánya- és Bende Ákos építészmérnök készítette el a terveket. 1895—96 között pe­dig felépült a Luther-ház. Tervezték a parókia tetőze­tének a bérházéhoz való iga­zítását, de ez nem valósult meg. Az épület nyugati hom­lokzatának megmaradt a. be­járata, s az északi ablakok, az összeépítés a déli oldal négy-négy ablakát érintette. Ez az épület a templomto­rony építésével egyidőben, A Luther-ház beilleszkedése a Hunyadi utca képébe, 1991-ben 1864-ben készült. Emeletén a papiak, s az ún. Teöreök-féle könyvtár kapott helyet, amely az adományozást kö­vetően hosszú évtizedeken keresztül Miskolc legnagyobb könyvgyűjteménye volt. A földszinten egy nagyobb és egy kisebb tanári lakást, az udvar felé eső részen pedig két iskolai tantermet alakí­tottak ki. A kétemeletes bérpalota végleg elválasztotta a temp­lomkertet az akkor már Lu­ther térnek nevezett piactól, s ezzel kezdetét vette a tér önálló, eseményekben bővel­kedő története. Miskolc belvárosában, fő­leg a Szinva környékén sok gondot okozott a folyamatos, mélykúti, tiszta ivóvízellá­tás. (A bőrfeldolgozó meste­rek, a mosás, vagy a víz felé emelt gazdasági épületek, meg egy-eg.y áradás miatt a kutak vize gyakorta volt használhatatlan.) Komoly- adománynak. jótéteménynek számított, ha valaki mély-, iható vizű kutat fúratotl. i Ilyen fordult elő Ifii!:: —1903- \ bán. amikor a? egyik miskor- } ci polgár 4900 koronát olyan j céllal hagyott a városra, hogy j azon artézi kutat fúrjanak a j Luther téren. A 10 cm át­mérőjű, 150 méter mély kút fúrására egy tiszapolgárí mester vállalkozott. Már azt is eldöntötték, hogy a kúttal Ruttkay Menyhért újságíró­nak állítanak emléket, aki két évig írta cikkeit az El­lenzék című lapban a kút el­készítése érdekében. De mint a téren sok minden, ez a szándék is megbukott. A fú­rást elvégezték, vizet is ta­láltak, de kút nem lett, bár egy monumentális, hatméte­res szökőkút elképzelése többször is visszatért még. 1934-ben a Lévay-szobor elhelyezése vetette fel a tér átalakításának szükségessé­gét. Jóváhagyták a piac meg­szüntetését is, a bökkenő Lé- vay karba öltött kezű, jobb­felé tekintő szobrá volt, hi­szen az nem engedhető meg, hogy a szobor a zálogházra nézzen. (így került Lévay szobra a jelenlegi helyére.) Megmarad piacnak, amelyről egy aszfaltozás után a Felső- magyarország így ír: „Mint egy hatalmas szennyfolt ék­telenkedett a zenepalota tö­vében, szemben a Luther- házzal. Már-már úgy látszott, legyőzi az emberi végességet, túléli a zenepalotát, a várost, hiszen előbb is született. Ö maga volt az ősszenny az ős­talajon. Kivégezték. Kimúlt. Vége! Aszfaltterítőt borítot­tak fekete hullája fölé. He­lyén a négy gyalogjáróval, arányosra osztott utóda, az új Luther téri piac lett, amely sima aszfaltja köny- nyen takarítható.” A térnek volt más neve is, itt volt az emberpiac, itt tén- feregtek sokan abban a re­ményben, hogy napi munkát kapnak valahol. Az emberpi­ac után, 1945-ben a térre szovjet emlékmű került. S mivei nem szolgál temetke­zési helyül, javaslat készült a lebontására, elvitelére, ar­ra, hogy az emléklap kerül­jön a hősök temetőjébe, vagy a múzeumba. S míg ez meg­történik, gondolkodhatunk, hogy Bartók-szobor fog-e a térre kerülni, vagy más jeles személyiségnek állít emléket a város. Dobrossy István Bármennyire idejétmúlt kifejezésnek tűnik: önkriti­kával keli kezdenem. Leg­alábbis a pasával kapcsolat­ban. Miért ne vallattam be: kezdetben némi bizalmat­lansággal szemléltem. Mint­ha megijedt volna annak a szinte forradalmi nyitásnak és párbeszédnek lendületé­től, amellyel új utakra in­dította egyházát XXIII. Já­nos és VI. Pál. Tévedtem. S ezért most megkövetem. Mert ha vannak is még 'kétségeim például abortusz- ügyben 11. János Pál hagyo­mányos, hogy ne mondjam konzervatív nézeteit illetően — különös tekintettel a har­madik világra —, ez az em­ber mindenképpen a lélek nyugalmának és egyben a társadalmi haladásnak is rendkívüli képességű harco­sa, szolgája, diplomatája, kovácsa és kőművese. N?nr egyéniség. Elsősorban azért tartom annak, mert felis­merte a 2G. és talán a 21. század rettenetes kihívásait nemcsak az egyház, de az ember számára is. És áll elé. Egv ideig azt hittem: el­sősorban a katolikus egyház intézményes hatalmát félti attól a modern világtól, amelyben egyre inkább csök­ken a, papok száma. De hála Istennek, felismertem: ezt a pápát, éppúgy, mint XXlll. Jánost és VI. Pált, sőt épp­úgy, mint a tiaráról, a koro­názásról lemondott szelíd lekű I. János Páli nem el­sősorban az intézmény te­kintélye, hanem az evangé­lium szelleme vezérli. Ez hatotta ál bátor és éles ál­lásfoglalását, amellyel az Öböl-háború ellen fordult, s amelyről — ki tudja, miért — a mi sajtónk olyan „szó mérmes-mer íéktaríó” módon emlékezett meg. 3 ezt kö­vette II. János Pál legutóbbi szociális tartalmú Encikliká • ja, amely íélreértnctetlenüi kinyilatk ’tatja: a kommu­nizmus logikus bukása, a pi­acgazdaság szükségessége nem jelenthet egyet a kapi­talizmus dicsőítésével. •Mondhatnám „magyarul”: soha jobbkor. Ám a véletlen, vagy a gondviselés úgy akarta, hogy a pápai Encikliká nyilvános-. ságrahozauilát követő hét Anger városában talált. A francia munkás-pasztorizá- ció országos konferenciáján tölthettem pár napot öt püs­pök. százötven munkáspap és az Actio Catoiica többszáz világi „aktivistája”, köziük számos heiyi szakszervezeti vezető társaságában. Gyanítom, hogy a részt­vevők közül — hozzám ha­sonlóan — jó néhányan táp­láltak némi bizalmatlansá­got a vatikáni politika iránt a Szentatya uralkodásán:!!; első időszakában. Emlékeztetek XII Pius az ötvenes évek elején betiltot­ta a munkáspapok működé­sét. Vagyis azokét. akik ugyan teológiát végzett, fel­szentelt papok, de úgy ér­zik, hogy vivatásukat akkor is gyakorolhatják, ha hét­közben kamiont vezetnek, vasat öntenek, vagy halász­nak, mint a Péterré keresz­telt Simon Galileában. Saint Denis Párizs legna­gyobb munkáskülvárosa. Ott a fiatalok majd’ tíz száza­léka úgy munkanélküli, hogy még soha nem állt munkába. Az irdatlan, tu­catnyi Lágymányost kitevő lakótelepek labirintusában a lelkek 23 százaléka emig­ráns: zömmel portugálok és észak -afrikaiak. Este leg­alább úgy óvakodni kell óz utcán, mint a mi gyönyörű Budapestünk Vili., vagy XVIL. kerületében. Ám az Actio Catoiica munkástago­zatának pap és családanya aktivistái, az általuk nem ideexgiailag, de szoeiá'isan lelkileg és praktikusan be­folyásolt Bartái Lakók Egye­sülete' azért nap mint nap tesz valamit. Nap mini nap elhódítanak pár srácot a kovsifel töréstől, az LSD-től gyerekszínházzal, aszfaltra festett körökkel, biciklitúrák­kal enyhítik a Saint Denis-i szülők helyenként tragikus gondjait. Nos, ebbe a Saint Denis- be látogatott el 1980 tava­szán a pápa. A Szentatyát a királyokat koronázó és te­mető katedrális előtt óriási trartszperensen ez a mondat fogadta: „Egy ifjú munkás­élet többet ér, mint a világ összes aranya!’ (Az Idézet attól a Cardinh belga bíbo­rostól származik, aki 1926- ban megalapította a Katoli­kus Ifjúmunkások Szövetsé­gét.) A mise után — műso­ron, íz az a hivatalos prog­ramon kívül. — a heiyi hí­vők kérésére' II. János Pál a szomszédos kultúrházban, egy órán át beszélgetett if­júmunkás híveivel. Ezután pedig kezelt — ,és. nem le­kezelt — muzulmán vendég munkásokkal, sőt — Isten bocsá” — még a helyi kom­munista polgármesterrel is. Az egykori szódagyári munkás és mészkőbányász- teológus számára — azt hi­szem — mindez nem lehe­tett túl nagy megerőltetés. (Mindezt — remélem — lát­hatják majd a tisztelendők képein, rnég mielőtt a Szent- atya hozzánk érkezik.) E sor ok íróját mindez nem elsősorban mint tévést érinti. 3 még csak nem is mint hívőt. Vagy mint olyan em­bert, akit az a megtisztelte­tés ért, hogy tagja lehet a pápai látogatást előkészítő társadalmi bizottságnak. Re­mélem, hogy elsősorban úgy érint ez a látogatás, mint minden hazánkfiát. Meg­győződésem ugyanis, hogy a Szentatya Esztergomba, Bu - dapestre, Pécsre, Debrecenbe és Máriapócsra ugyanazzal a lélekkel érkev.ik; mint amei.v- lyel a világot járja. Hogy segítsen felemelni a testileg- lelkileg elesetteket. Hogy se­gítsen visszaadni bizalmu­kat az élethez, a munkához, családhoz, a felebaráthoz. A máskénigondolkozóhoz, a szeretethez. És mivel II. János Pál humorérzéke vetekszik egyéb nagyszerű tulajdonságaival, biztos nem haragszik' meg, ha köszöntését a nagy előd XXIII. János önáronikus mondatával fejezem be: „Emberek! Én csak a pápa vagyok.” (Vége) Róbert László Csőn!kovács, ak» kínai-japán módszerrel gyógyít A meszesedé* a kopás, a gertnet érd ütés ellen Az aktív pontokra hat A gerincferdülés első és másoúik stádiumát is képes gyógyítani Jurij Kriszmar. ukrán csontkovács, aki a Déli Hírlap Kft. meghívásá­ra érkezett Miskolcra. Kriczman doktor a Sem­melweis utca 3. szám alatti Természetgyógyász Központ­ban r.endel, az „elhanyagolt gerinceket”, a meszesedést. kopást, az ezekkel össze­függő bajokat orvosolja. A meszesedéi, kopás szá­mos betegség okozója lehet. A szívritmuszavartól a fej­fájásig, a fáradékonyságtól a végtagzsibbadásig. hosszan lehetne sorolni azokat a ba­jokat, betegségeket, amelye­ket a gerinc a csigolyák masszázásával gyógyítani ké­pes a kínai—japán Sia-Cu terápiát alkalmazó dr. Krisz­tián. Az egykori élsportoló se­bészként végzett az orvosi egyetemen, diplomája meg­szerzése után sajátította el a rnanuálterápia ősi módsze­rét. Saját fejlesztésű aku- presszúrás készüléket is al­kalmaz, a szervezet aktív — akupunktúrás — pontjaira gyakorol hatást a vibrációs műszerrel. Jurij Kriszman előrelát­hatólag két hónapig marad nálunk, hogy miként jelen­legi és korábbi gyógyítóink, sokaknak adja vissza egész­ségét, szüntesse meg fájdal­mát. A 26-519-es telefonon lehet bejelentkezni hozzá. LELTÁR UTÁN, JÚLIUS 8-TÖL léi helyszínen is várjuk kedves vásárlóinkat: az üvas Szálló Fehérterméiiei és a Szemere, Uitz Béla út sarkán a Royal Styl bútorbolt dolgozói

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents