Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-04 / 154. szám
A város közgyűlésének tegnapi ülésén A henzinkútra szavaztak XXIII. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM fi R R ; 5.80 1991. JÚLIUS 4., CSÜTÖRTÖK FORIIUT Pénteken félbeszakított ülését folytatta tegnap a város közgyűlése. Bár csak az előző ülésről megmaradt „egyebek” címszóval jelölt ügyek maradtak mára, az ülés mégsem szűkölködött meglepetésekben, éles vitákban. Mellesleg ez volt a nagy nyári szünet előtti utolsó közgyűlés, legközelebb szeptemberben ülnek össze a város képviselői, igaz akkor kétszer egymásután. • RITKA NÖVÉNYFAJOK ÉLŐHELYE... A számos ügy közül csak. néhányat tudunk most ki- errteíní, de mindegyikkel foglalkozunk később lapunkban. A legfontosabbak között említést érdemel, hogy a közgyűlés úgy döntött: támogatja Martintelepen a szeretetotthon felépítését a templom mellett. A telket a, vállalkozáshoz a római katolikus egyház kérte, és az egyezség szerint ha megva- * lósul a karitatív egyházi intézmény ott a lakók fele miskolci lesz. Tárgyalt a testület a kommunális hulladék elhelyezéséről, ártalmatlanításáról is. Mint ahogy azt régebben írtuk a most használt szeméttelep legfeljebb néhány évig fogadhatja még Miskolc szemetét, mert voltaképp ez előírások szerint máris betelt. Eddig bár legalább egy évtizedes huzavonára tekint vissza az ügy, nem sikerült sem új szemétlerakóhelyet lélni, sem megfelelő feldolgozási technológiát találni. Most a közgyűlés két újabb lehetőségről hallhatott: a Tapolca melletti „Háromágú völgy”, és a Darvas-völgy megfelelne a szemétlerakónak. Dr. Förster Gyula, a Zöldek képviselője azonban felhívta arra a figyelmet, hogy a Tapolca melletti terület szigorúan védett növényfajok élőhelye, így ott szeméttelepet létesíteni csak tetemes környezetvédelmi bírság fejében lehetne. Ráadásul ez a Megszűnnek a szén gon dók Gázkazánok a mp kártiMan i Emlékezetes, hogy az elmúlt télen több héten ái szénellátási gondokkal küzdött a Szcntpéteri kapui megyei kórház. Már akkor is szó volt arról, hogy meglehetősen elavullak a iá éve üzemelő sréntüzelcsű kazánok, ezért mindenképpen szükség van azok cseréjére. Már csak azért is — tudtuk meg Schliigel Lászlótól, a megyei kórház energiaellátási osztályvezetőjétől —, mert az úgynevezett BW-kazánok egy egészség- ügyi intézményben meglehetősen nagy kárt okoztak a légtér szennyezésével. Természetesen a város levegője szempontjából is fontos, hogy környezetét kímélő, korszerű fűtést kapjon ez az intézmény. A meyye környezetvédelmi pályázatot írt ki. zmelyen a kórház mintegy 40 millió forintot nyert el arra a célra, hogy új kazánok építésével megszüntesse -< környezet szeny- nyezését. Meg 1990-ben megvásárolták azt a négy gáz- lizemeltetésű kazánt, amelynek építéséhez az idén áprilisban hozzá is kezdtek. Még ebben az évben a fővárosi EG1-NOVA Energetikai, Fejlesztő és Vállalkozó Kft. megtervezte a meglévő kazánház épületében az új berendezések beépítését. Ez- év januárjában pedig versenypályázatot hirdettek meg, s oiyan nagy volt az érdeklődés, hogy 34 kivitelező cég jelentkezett. Ezek közül a jó referenciamunkát adó debreceni Thermo- Technika Kisszövetkezet nyerte el a kivitelezés jo- j gát az ország második lég- nagyobb kórházában. Most igen jól haladnak a berendezések beépítésével. így ez év őszén már egy gáz- üzerneltetésű kazán meg is kezdheti működését. Egyébként a további három gázkazán 1992-ben fűti majd a kórházat, s ezzel teljesen megszűnik a környezet szennyezése. A munkálatok egyébként mintegy 190 millió forintba kerülnek. Miután ez év őszén még csak egy gázkazán üzemel majd még, két széntüzelésű kazán is szolgáltat energiát. Az osztályvezető most arról számolt be lapunknak, hogy várakozásainak megfelelően az idén minden bizonnyal elegendő lesz a Tüzép és más beszállítók által felkínált szénmennyiség. V. Zs. hely védetté nyilvánításra kijelölt terület. A közgyűlés ügy döntött, hogy nagyon alapos további vizsgálatokat kell folytatni, és felállít ez- ügyben egy konzultatív bizottságot is. Nagy kérdés persze, hogy mennyi idő van a keresésre, ugyanis a nádasréti telepen gyorsan nő a szeméthegy ... fi A VÉLT KÁROK KIVÉDHETÖK Hosszas vita zajlott arról a tegnapi ülésen, kik legyenek a nemrégiben létrehozott új szociális intézmények vezetői. Az SZDSZ javaslatára a szociális otthon vezetői posztjára új pályázatot írnak ki, mert egyik pályázó munkája sem nyerte el a képviselők bizalmát. Hasonló a helyzet a hajléktalanokat segítő szolgálatnál is. Felmentették tisztségéből Kecskés Sándort, a városi televízió eddigi vezetőjét. A közgyűlés úgy ítélte meg, hogy új vezetésre van szükség a VTV-né', mégpedig kettős szereposztásban: egy menedzserre, intézményvezetőre és egy főszerkesztőre. Az állásokra pályázatot fognak kiírni. A legnagyobb vita két témáról zajlott: a tapolcai út mellé tervezett, magánvállalkozásban felépítendő ben- zinkútrói. illetve a tapolcai Akropolisz moziról, amelyet vissza szeretne kapni az egyház. A benzinkút ügyében rengetegen szólaltak fel, gyakorlatilag kétféle véleményt hangoztatva. Egyik szerint környezetvédelmi szempontok miatt megengedhetetlen, hogy benzinkút épüljön a Hejőligetben, az egyetemvárosi sportteleppel szemközt. A másik vélemény szerint engedni kell a vállalkozóknak, hogy megvalósítsák terveiket. Vélt környezeti károk pedig a megfelelő előírások betartásával kivédhetőek. a testület végül is igen szoros szavazással — 23 igen, 12 nem, 9 tartózkodás — elfogadta, hogy módosítsák az érvényes rendezési tervet, és megfelelő szakhatósági előírások betartásával megépülhessen a benzinkút. • A FIDESZ ÉRVEI Az Akropoliisz mozi és szabadtéri színpad ügye nem először szerepelt a közgyűlésen hiszen a görög katolikus egyház visszakérte a házat, ha visszaadják az egyháznak az ingatlant, akkor vajon mi lesz a mára már a miskolci kulturális élet megszokott és népszerű részévé vált tapolcai nyári A MISKOLCIAK NAPILAPJA Süflss metfe Magyaros gondok Svájcban A Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége (FICE) svájci egyesülete az idén tavasszal 22 tagú magyar gyermekvédelmi szakmai delegációt látott vendégül. A látogatás során szerzett benyomásokról, tapasztalatokról dr. Dobos Lászlót a miskolci Gyermekváros igazgatóját kérdeztük (aki egyébként a FICE magyar- országi egyesületének alel- nöke). — A kívülálló úgy gondolná, hogy a gyermekvédelem elsősorban ar-asi kérdés, így a svájci tapasztalatok aligha hasznosíthatók a magyar szak l emberek számára. Akadt mégis megszívlelendő példa Svájcban? — A gyermek- és ifjúság- védelem nemcsak anyagi kérdés, sőt nem is jó megközelítési mód a pénzügyi szemlélet. Svájcban például a legérdekesebb maga a folyamat, mely jó húsz éve kezdődött, és célja a gyermekvédelem jobbítása: a változtatást mindig a gyermekek érdeke és a szakszerűség mozgatja, az egyéb okok háttérben maradnak. — A delegáció a troge- ni Pestalozzi gyermekfaluban is járt. Mennyiben különbözik ez a hasonló intézményektől? — A gyermekfalut a lelkes svájci polgárok adakozásából építették fel a háború után. Eredeti célja a háborús árvák felnevelése volt: ma is elsősorban azokból az országokból fogadna'.; be árvákat, ahcl háború dúl. Delegációnk így éppen egy „kambodzsai házban” tett látogatást. — Vannak közös „svájci —magyar” gyermekvédelmi problémák? — Természetesen. Svájcban is sok fiatal él bizonytalanságban, el tud-e helyezkedni, a perspektíva hiánya éppúgy kifejti személyiségromboló hatását, akárcsak nálunk. Itt is terjed a kábítószer-fogyasztás. Az is közös vonás, hogy a gyermek- és családvédelem ; Svájcban is állami feladat, i a magán- és egyházi, egyesületi intézmények inkább csak közreműködnek a megoldásban. — Mit csinálnak másként? — A legrokonszenvesebb a gyermekvédelem családias jellege: ami „családon kívül”. közép, vagy nagyobb intézményekben folyik, az is elsősorban arra irányul, hogy a gyerekek ledolgozhassák hátrányaikat, s visszailleszkedhessenek a tárT sadalomba, a családba. Ennek érdekében — és ez nagyon fontos — személyre szóló nevelési programokat alkalmaznak, s a folyamatnak aktív közreműködője a gyerek is. — Vannak Svájcban „javítóintézetek”? — Jártunk Kalchrainban is egy ilyesféle igazságszolgáltatási intézményben, ahová 17—25 éves fiatalok kerülnek bírói ítélet útján. Nem kis számban . vannak közöttük értelmi fogyatékosok, és iskolázatlan gyerekek is. A nevelést, átneve- lést így négy fokozatban végzik: a teljes zártságból a nyitottság felé haladva. A negyedik fokozat, a kihelyezés: ez egyben munkahelyet és lakást is biztosít a fiataloknak. — Ez aligha követhető példa Magyarországon... — Svájcban sem megy könnyen. Főként az utóbbi időben ott is megnehezíti a kibocsátást a biztos és biztonságot adó közeg, a megfelelő munkahely hiánya,' Még egy gond, ami teljesen „magyaros”: a jól képzett szakemberek hiánya, és a nagy nevelői fluktuáció. Kájé j szabadtéri előadásokkal? A városháza által ajánlott egyezségben az szerepel, hogy tizenöt évig még használhatja a város a színpadot, ám a közgyűlésen úgy tűnt, a képviselők többségét nem győzte meg az érv. Végül is a Fidesz-frakció javaslata győzött, miszerint tovább' kell folytatni a tárgyalásokat még akikor is, ha az eddig felkínált csereingatlanokat az egyház nem fogadta el. Juga György frakcióvezető azzal érvelt, hogy az Akropolisz átvétele az egyháznak sem lenne igazán előnyös, hiszen egy pezsgő életű üdülőterület, vendéglátóintézményekkel sűrűn teleépített negyed közepén nem lenne ideális megvalósítani egy karitatív, avagy egyházi hivatali funkcióknak helyet adó intézményt. (kiss) © Henderson Thorne Kanada legnépszerűbb body buildere. Néhány adat róla: 175 cm magas, 97 kg. 363 kg-mal a vállán kétszer tud guggolni. 183 kg-mal pedig hússzor. Ha lefekszik, 317 kg-ot ötvenszer tud a lábával nyomni. (A súlyértékek természetesen azért nem kerek számok, mert odaát mindent fontban mérnek.) 1981-ben lett Mr. Torontó, 1989-ben pedig könnyű nehézsúlyban az NSZK-ban világbajnok. A miskolci testépítő sport egyik alapítója, Lengyel László néhány éve Kanadában él. Sikerült a világbajnok közelébe férkőznie, s ezeket a tapasztalatokat most, hogy itthon járt, igyekszik átadni a hazai body- sokuak. (Cikk a 7. oldalon.) Sábonyihérciek a betörök el (Víkendház-tulajdonosok levele a polgármesterhez és a városi rendőrkapitányhoz — az 5. oldalon.) Ha csak a felszínre szállított szén mennyiségét nézzük, akkor az év első felében niég a kívánalmaknak megfelelően termelt Lyukc- bánya. zun a gondok mar előrevetítették árnyékokat. Mint ozöcs Elemér, bá- nyavezeto főmérnök fogalmazott, az utóbbi 15 év legnehezebb periódusába kerültek a lyukói bányászok. Ez pedig a pénztelenséggel függ össze. Azzal, hogy elsősorban a fe j tógépekhez nem tudnak megfelelő alkatrészellátást biztosítani. Így aztán olyan gondjaik vannak, hogy a három tömegtermclési munka- helvből csak kettőt tudnak rendszeresen üzemeltetni. A felszámolás idejének lerövidülése hozhat megoldást a jelenleg szorító gondokra. Fia ezeken sikerül úrrá 'enni — s erre törekszenek —, vem kerül veszélybe a termelés biztonsága. Szőcs Elemér szerint azt a szénmennyiséget, milyet a lakossági ellátásra szántak, s melyre szerződést is kötöttek, a második fél -ívben is ki tudják termelni. Ez s mostani, nehéz helyzet azonban fokozott erőfeszítést követel nemcsak a műszakiaktól, nanern a szenelő munkahelyeken, a szállításnál dolgozóktól, nemkülönben a bányaiparosoktól.
