Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-30 / 176. szám
Mi legyen a Búza térrel? (1.) Mpiacnak működnie • B piacfelügyelők félnek a dinnyeszezontól • Szinte áttekinltietetien a forgalom Emlékezzünk csak, nem volt olyan képviselő, aki ne emelte volna ki választási programjában, hogy Miskolcnak vissza kell adni kereskedővárosi rangját — mondta nemrég Karvajszky István, az SZDSZ képviselője, a városfejlesztési bizottság elnökeként, ugyanis a bizottság épp a Búza téri állapotokról tárgyalt. Mindezt Bányai Lajos, a terület SZDSZ-es önkormányzati képviselőjének javaslatára tették. Végül is úgy találták: a Búza téren tűrhetetlen a helyzet, hovatovább Miskolc egyik legégetőbb gondjává válik a piac fejlesztése. De vajon mit lehet tenni, hiszen a város kasszájából aligha futja mostanság olyasmire, mint például a fővárosban, ahol a napokban adták át az új nagybani piacot. Azt, Hogy ma mi történik a Búza téren, azok tudják a legjobban, akik ott dolgoznák, azáz a kereskedők és a piacfelügyelőség emberei. Petri Jáitosné a következőket mondta el erről a piacfed ügyelők nevében: — Mindennap attól tartunk, hogy egyszercsak megáll. bedugul az egész, ma már levezethetetlen, rendez- hetetlen a forgalom a piacon és környékén. A közelmúltban felemelt bérleti díjakért cserébe még normális parkolási. rakodási lehetőséget sem tudtunk nyújtani. Természetesen mindenki a tilosban áll, mert a piacnak működnie kell. Előre rettegünk a dinnyeszezontól, hiszen ez az árufajta terűiét-, rakodás-, parko'óigé- nyes. Ahogy növekszik a mezőgazdasági magánvállalkozások száma, úgy nő az árumennyiség, a felhozatal, mi lassan képtelenek vagyunk fogadni az ide özönlő Be kellene fejezni a piacon néhány kisebb fejlesztést, ez i« segítene valamit: például a Gyors étteremnél megnyitott bekötőutat tovább kellene építeni a Szeles utca felé. Szanálni kellene egy-kót , házat is. Sajnos, rossz a közbiztonság is a piacon, és ebben nemcsak az általános tényezők játszanak szerepet, hanem az is, hogy ekkora dzsumbujban, ilyen áttekinthetetlen forgalomban képtelenség rendet fenntartani. Jó eredménnyel lehet a zavarosban halászni, nem ritka, hogy megfenyegetik, megverik a kereskedőket, vásárlókat. Lehet, hogy lesz, aki túl sötétnek tartja ezt a képet, de hát gondoljunk csak bele, hogy az elmúlt évtizedekben — eltekintve némi korszerűsítéstől — ez a Búza téri piac egyre növekvő fői galmat ugyanazon a szűk helyen, ugy-i.iolyán körülmérok véleményét is tolmácsolta: — Az emberek túlzsúfoltnak tartják a piacot, és sokan úgy látják: inkább az autóbusz-végállomások rovására kellene újabb területet adni a piacnak. Eddigi információim alapján úgy vélem, az MKV például forgalomszervezéssel megoldhatná, hogy ne foglaljon ekkora területet. Persze, ez is pénzbe kerülne, mint ahogy minden más lépés, ezért tudom, hogy a Búza tér rendezését nem lehet egy-két év alatt végrehajtani. De azért végre el kéllene gondolkoznunk azon, hogy a Volán például egyetlen fillért sem fizet a városi terület használatáért. * A kép teljességének kedvéért hozzá kell tennünk, hogy a Búza téri piac bővítése, rendezése régi ügy a miskolci városházán. El is indult pár évvel ezelőtt egy átépítési folyamat, de azután pénz híján leállt. Most újra elkezdődik valami, s úgy tűnik, új ötletek is felmerülnek. Cikksorozatunk következő részében azzal foglalkozunk, hogy a szakemberek szerint mit lehetne csinálni a Búza térrel. (Folytatjuk) Ha hitelt kaphat9 vállalkozó is less Patikák privatizációja Az egészségügy átalakulási folyamatának részeként privatizálják a gyógyszertárakat is, az európai színvonalú gyógyszerellátás kialakítása érdekében. Többféle tervezet látott már napvilágot az utóbbi időben, nagy viták folynak róluk gyógyszerészberkekben. Bizonyosat még senki sem tud. Egyik országos napilapunk az elmúlt héten terjedelmes cikket közölt a gyógyszertárak privatizációjáról. Ebből néhány lényeges alapelv már kiderült. Többek között az: a privatizáció feltételeként szabták meg, hogy nem veszélyeztetheti a folyamatos betegellátást, s 51 százalékban nemzeti kézben kell maradniuk a magvar patikáknak. (Vagyis külföldiek nem szerezhetnek 49 százaléknál nagyobb részesedést). Néhány miskolci gyógyszertárban arról érdeklődtünk: mi a véleményük a privatizációs elképzelésekről, szívesen nyitnának-e magánpatikát? Dr. Tbrnay Lászlóné, a Széchenyi út 33. szám alatti gyógyszertár vezetője: — A gyakorlati privatizációhoz vajmi kevés segítséget adnak a tervezetek. Hiába lennének elképzeléseink, azt sem tudjuk például, milyen hitelfeltételeket dolgoznak ki számunkra. A kollégák körében — úgy tűnik — lesznek pályázók, hiszen a tervezet elsőbbséget biztosít a patikákban dolgozóknak. Vannak vállalkozó szellemű kollégáink, s olyanok is, akiknek van némi pénzük, amit mobilizálhatnak. Egyelőre túl sok a bizonytalanság, erre elég nehéz építeni és tervezni. Kun Béla úti gyógyszertár. Bellák Józsefné gyógyszer- tárvezető-heilyettes: — Annyit tudunk bizonyosan, hogy az Országgyűlés elé októberben kerül a tervezet. Ha elfogadják, az állami vagyonügynökség felméri a gyógyszertárak berendezéseinek, felszerelésének értékét, s akkor tudjuk meg pontosan, mennyiért is vehetők meg a patikák. Segítség lehet a megvételhez a dolgozói részvény és a kárpótlási jegy is. Persze a kedvező hitel a legfontosabb. Dr. Porkoláb Györgyné, a Szentpéteri kapui Marié Cu- rie gyógyszertár vezetője: — Többféle tervezet jutott el hozzánk a gyógyszertárak privatizációjával kapcsolatban. Ezek csak elképzelések, s bizonytalan, hogy melyik lesz a végleges forma. Októberben kerül a parlament elé az egészségügyi törvény, szeptember 21-én a Gyógyszerész Kamara országos értekezletén vitatjuk meg a tervezeteket, és alakítjuk ki a véleményünket. A. É. O Az amatőr színjátszók között rangot vívott ki magának a Pécsi Sándor Guruló Színház. Mindig magas művészi színvonalon dolgoznak, amit jeleznek az elmúlt évek síj kerei is. Most új darabot állítottak színpadra: Mo- liére Scapin furfangjai című komédiáját. Képeinken az ifjú szerelmes- pár (Takács József és Mogyorósi Edina) és az egyik zord atya (Vígh József), amint Scapin (Tar- czy Gyula) egyik történetét hallgatja. (Cikk az 5. oldalon.) (Tyukodi László felvételei) XXIII. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1991. JÚLIUS 30., KEDD R fi: 5.80 A MISKOLCIAK NAPILAPJA ■_________________________________________________________ Gyilkos villany csősz (CIKK A 8. OLDALON) árut, és ez végső soron a lanyek között visel el, s ez kosság ellátását veszélyeztenem jár minden követkéz ti. Hiszen az a kereskedő, termelő, aki az áldatlan állapotokat tapasztalja, előbb- utóbb elszokik majd innen, r ’ ____________________ mény nélkül. Bányai Lajos, a Búza tér helyzetét felülvizsgálatra javasló indítvány írója a választópolgáPisztráng-horgászok Elkészült a garadnai jsisztrángostelepen az a horgászóvíz, amelynek partjain a hét végén már „pe- cázhattak” azok a sporthor- gászok, akik többek között Budapestről, Esztergomból, Szegedről érkeztek a vad- regényés környezetben fekvő ■ telepre. Mi több, az első kapitálisnak számító zsákmányt, a másfél kilogrammos szávárványos pisztrán- ; got is sikerült megakasztani az egyik szerencsés horgásznak. Mint arról már hírt. adatunk, a-Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságtól, vette bérbe Hoitsy György —a telep korábbi vezetője — a pisztrángost, s létesítette most ott a horgászótavat. A több mint 3000 négyzet- méteres, használaton kívül helyezett tavat kitisztította, majd pedig betelepítette. Több mint egy mázsánvi, zömmel szivárvényós, mellette sebespisztrángot helyezett el a tóba, néhány kilón felüli, kapitális példánnyal együtt. A kifogható zsákmány zömmel 20—30 és 40 dekás, fogyasztásra a legal- • kalmasabb, • legízlet-ésebb,- Váró?: és Körzete Bejelentett m.eróigények Regiss ~WcT június trált munkanélküliek 9Záme kjrtkanélküli- segélyben, járadékban részesülök Ügyfélforgalom 1990. június vége 1991 májúé véqe június veoe 1991 I május l vége 1991 június vén 1990 június veoe TWT^ május Vége . 1991 június vége 1990 június .1991 május 1991 június | Miskolc «65 123 2*9 290* *985 5*9» *31 3806 419 2295 7840 91)3 j Ózd 297 09 78 1555 37*7 195* **7 2192 2*57 1952 5128 86*7 Edété*y 97 25 25 37? 1555 1788 163 1211 1191 501 254« 2278 KazznaOarctke 1*5 U 29 583 189* 2178 23) 1*33 1569 781 *792 3*15 SajószantjJéter5*08 *1» 366 3611256 2110 Encs 96 7 61 607 1863 2814 JOB 1998 1712 1208 2926 3M7 T^f9ZŐ^ÖV0SCf 99 te 27 550 18*6 1866 118 1108 1250 *92 nm 2205 | Tiszeújvéroe » t 12 *11 1025 11® m 6*9 707 623 nn 2516 j Sátoraljaújhely 185 100 100 36* 1725 mi 227 1252 11*9 192 2171 2802 i Sárospatak a**9 16)0 1787 J87 1112 1286 5*1 25*3 2069 | Szerencs T918 979 2787 IMt m ma 1977 ma 55*2 *>97 [w«3 18 2 2 1» 792 «3 56 08 H5 81 U26 1159 [ 8AZ.negye ássa. 1950 »6 621 8906 2*257 26119 2966 17860 1088» 10377 *8290 4)7*8 • Borsodban az év első hat hónapjában 12 505-röl 26 119-re nőtt a munkanélküliek száma, azaz megkétszereződött, miközben a szabad álláslehetőségek száma az év elejei 950-ről június végére 621-re csökkent, s volt olyan hónap - február -, amikor mindössze 230 álláslehetőséget tudtak ajánlani az érdeklődőknek. A megyében az év elején 7225-en kaptak munkanélküli-segélyt, míg június végén 18 885-en, ami 2,6-szoros növekedésnek felel meg. Táblázatunk a fontosabb munkaerőpiaci adatok körzetenkénti alakulását tünteti fel, 1990 júniusa és 1 991 júniusa között. (Cikk a 3. oldalon).
