Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-26 / 173. szám
Diósgyőri meditációk Felszámolták a szerzetesrendet Mójlóthen még állnak a kolostori épületok ai Árpád utca 90. számú telken, de a szerzetesek már 20S éve nem lakjak. A királyi kincstár isiiben az erdőgazdaság használatába adta. Benne hivatalok működtek és időnként több erdészeti dolgozó élt itt a családjával. Jelenleg az Erdöfel- iigyelőség üzemelteti a műemléki épületeket. Az egymást követő évtizedek alatt a felejtés homályába veszett, hogy ez a heiy az első kővárat építtető Ákos Ernye bán családjának és leszármazottainak temetkezési helye. A szerzetesek voltak hivatva arra, hogy Őrizzék és gondozzák a sirkertet. A kegyhelyi temetőbe később is csak köz- tiszteletben állott személyeket temettek, külön engedéllyel. Diósgyőrben a római katolikus egyház hivatalosan 1737. május 14-én alakult újra. A pálos szerzetesek pedig 169 évi távoliét után települtek vissza Felsőgyörbe, az ősi birtokra, 1739-ben. Működésüket III. Károly király és Mária Terézia királynő idejében kedvezően segitették az állami intézkedések, amelyek ugyanakkor erősen fékezték a protestánsok vallásos életét. 11. József uralkodásának idején (1780—1790) azonban változások történték. A király nem tartotta helyénvalónak, hogy fejére a k rrónát az ország katolikus főpapja helyezze, és ezzel kifejezésre jusson a papság király fölötti hatalma. Korlátozta a püspökök érintkezését Rómával. Megengedte .1781- ben, hogy a protestánsok templomot építhessenek., ott,, ahol legalább 100 család él. Türelmi rendelete következtében alakult meg a kálvinista (református) leányegyház „Felső Győrben, vagy Majládban, mint már a Felséges Királynak Kegyelmes ■Engedelméből. Rendeléséből Filiális Ekklésiánk” olvasható a diósgyőri egyház irataiban. Helytelenítette a közhasznú tevékenységet nem végző, és vagyonukat gyarapító szerzetesrendek műkő-' déset. Elrendelte a tanítással és betegápolással nem foglalkozó rendek feloszlatását, vagyonuknak a vallási alaphoz való csatolását. Meghagyta azonban a kegyes tanitórendet, a piaristákat ■ S Borsód megyében a szerzetesrendek feloszlatásának Majláth József volt a kerületi kormánybiztosa, és Orczy László báró a kamarai elnöke. A diósgyőri réndház felszámolását Szöllösy Ferenc, a koronauradalom prefektusa és Molnár András foganatosították, 178?. március 20-án központi utasításra, meglepetésszerűen, Reggel megjelentek a prior (vezető) lakásán és elmondták j jövetelük célját. Felszólították, hogy rendelje be az összes szerzeteseket és alkalmazottakat. Előttük felolvasták megbízólevelüket és a király rendeletét, amely a szerzetesrendet megszűntnek nyilvánította. Mindenkit megeskettek, hogy a rend vagyonát legjobb tudásuk szerint bevallják. Leltárba vették a szerzetesek közreműködésével a vagyontárgyakat. Azok értéke összesítve: 3645 forint 51 krajcár készpénz, 1733 forint 29 krajcár követelés. 14 209 forint tőke, 44 556 forint 45 krajcár a földbirtok értéke, 8557 forint 47 krajcár az épületek értéke. 3771 forint 04 krajcár az ingóságok, a felszerelések és végül a templomi értéktárgyak 320 forint 41 krajcár. (Viszonyításukhoz: kertes faház gazdasági épületekkel 38—65 forint között, a mai Blaha Lujza utca 10. számú kertes kőhúz 470 forint.) ■ ■ A rend tagjai voltak 1786- ban: Rimanóczy József prior, Zsoldos László magyar hitszónok, Jeney Márton hitszónok, Gondorovszky Sza- niszló orgonista, Aszalay Tádé és Kristóffy Gáspár Mihály. A feloszlatás után még 5 hónapig együtt maradhattak a kolostorban. Azután egyesek templomoknál, mások nevelőként családoknál 00 Önkormányzati képviselők fogadóórái Értesítjük az Árpád u. páratlan és 2-től 58-ig terjedő páros oldala, a Kuruc u., Berekalja, a vár környéke, valamint a kisvasút és a Táncsics tér közötti terület választópolgárait, hogy Rusz- kabányai András és Kis Péter önkormányzati képviselők július 29-én (hétfőn) IS—19 óra között a Vár u. 5. sz. alatt fogadóórát tar- tanak, melyne tisztelettel várják a lakosságot. Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Iroda helyezkedtek el. Kristóffy Gáspár mint nevelő, gróf Eszterházy Imre generálisnál működött, és 1844-ben Diósgyőrben halt meg, 93 éves korában. A királyi kamara számukra évi 192 forint nyugdijat fizetett, amit 1 év múlva 300 forintra emeltek, majd később 350 forintra, és Ferenc király az 1800-as évek elején 400 forintra. A rend vagyonát a vallási alap kapta, és abból fizették a rendtagok nyugdíját. A diósgyőri római katolikus plébánia feljegyzése szerint a felszerelések és ezüst edények Budára kerültek. A templomi felszereléseket a királyi kincstár szétosztotta, Üjhutára került egv mellékoltár. a szószék és az orgona, Sajóbábonyba a Szent József mellékoltár, a templomi felszerelések nagy része. A Szűz Mária tiszteletére emelt mellékoltár pedig a körömi templomhoz, amelyet 1932-ig a girincsi plébánia patronált. Felsö- győrnek maradt az Egerben Josephus Johel által, 1766- ban ontott 50 kg-os harang. Remete Szent Pál képiével díszítve. (1991-ben a katolikus templom tornyában némán pihen.) A temető előtt fából készült haranglábon függött 1973-ig, és nváron este 8 órakor, té’en oedi? 7 órakor telezte a takarodok Hangjára figyelt fel 1847. július 8-án Petőfi Sándor, amikor a várat szemlélte a lenyugvó Nap fényében. Érzelmeit így örökítette meg: ..Néma, csendes a világ körüiem. Távol szól csak egy kis estharang. Távol szól s szépen, mintha égből jönne. Vagy egy édes álombói e hang.” (bálán) Ki lesz az Andriska papája? Tokaji az Akropeiss Operett, halványbarna árnyalaiban Az operettel éppen úgy van az ember, mint a tokaji aszúval, illetve általában a borral. Aki rajong a jó borokért, annak éteri nedű, aki viszont nem szereti a bort, annak éteri nedű, aki viszont nem szereti a bort, annak nem egyéb e folyadék, mint a szőlő nevű - nem túl mutatós - növény bogyójának kipréselt leve, melyet komplikált eljárás során borrá érlelnek. Így viszonyul tehát az ember a tokaji aszúhoz, és a Tokaji aszúhoz. Előbbi egy híres borfajta, utóbbi pedig egy kevésbé hires operett, amelyet a Szilágyi— Eisemann páros írt és szerzett kerek fél évszázaddal ezelőtt. Színházi berkekben tudni vélik, hogy az operettet 1945 után nem engedték játszani. A dolog hihető, hiszen az elmúlt négy évtizedben a cenzúra is kapitális ökörségeket produkált (miért ne tette volna?). Ebből a szemszögből ? Tokaji aszú éles társadalomkritikai mű. Az arisztokrácia képviselői ugyanis szinte rokonszenvesek. az úrhatnám parasztok kigúnyoltatnak és így tovább... A zenés darab mostani bemutatója más téren káváit szellemi izgalmakat: az előadást létrehozó stáb két táborra szakadt egyetlen ékezet miatt. Szinte eldönthetetlen, hosszú ú-val kell-e ez estben írni az aszút, vagy röviddel? A hatályos helyesbe Egy polgárasszony és egy arisztokrata: Tarcali Darázs Katalin (Pécsi Ildikó) és Szeniczey Miklós (Ábrahám István). írási szabályzat szerint hosz- szú ú-val. ám az ötven évvel ezelőtti színlapokon meg röviddel írták. A kompromisszumos megoldás ne zavarjon senkit: a plakátokon SJf'f. Hirdetmény MISKOLC TERÜLETÉN ÜRESEN ALLO, NEM LAKAS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISEGEKET MEGHIRDETÜNK HASZNOSÍTÁSRA: CÍM ALAPTERULET IGÉNYBEVÉTELI DfJ BÉRLETI DfJ MEGJEGYZÉS 1. Bacsó B. u, 2. 91 m1 1 34S 000 Ft 3 400 Fl/m7/év Vizesblokkszerelvény felszerelése, (ütés kialakítása, a burkolat elkészítése, a nyertes feladata, csatlakozási lehetőség megvan. 2. Bacsó B. u. 2. 3, Klapka Gy. u. 12. 104 m3 1 190 000 Ft 3 400 Ft/m3/év Vizesblokkszerelvény felszerelése, fűtés kialakítása, a burkolat elkészítése a nyertes feladata, csatlakozási lehetőség megvan. 124 m3 1 240 000 Ft 3 000 Ft’rrvév 4. Széchenyi u. 9. 17 m3 459 000 Ft 5 000 Ft m2 év 2. számú helyiség 5. Szentpéteri kapui 41 m3 410 000 Ft 3 000 Ft/m3/év Szolgáltatóhoz 4 Zsolcai kapu 22. 1. sz. helyiség 23 m2 421 000 Ft 5 000 Ft 1, Zsolcai kapu 22. 14 m432 000 Ft 5 000 Ft 2. sí. helyiség 1. Zsolcai kapu 22. 3. sz. helyiség 9. Zsolcai kapu 22. 17 m3 459 000 Ft 5 000 Ft (Tegnapi számunkban e hir20 m3 540 000 Ft 5 000 Ft detésbe sajnálatos nyomda4. sz. helyiség 10. Zsolcai kapu 22. 5. sz. helyiség 11. Zsolcai kapu 22. 29 m3 713 000 Ft 5 000 Ft hiba csúszott: a Széchenyi u. 8., 2. számú helyiség bérleti díja nem 500, hanem 5000 F tjm5 év.) 44 m2 044 000 Ft 4 500 Ft é. st. helyiség 12. Marx K. u. 14. 24 m3 410 000 Ft 3 400 Ft A helyiségek megtekintését a MIK Vállalat totóhál), V. Siámá (Miskolc, Elek T. u. 27-29, Valamennyi nem lakás célú helyiség esetén lis termékek forgalmazása nem folytatható. II. Slámú (Mc., Hunyadi u. 19.), IV. Számú (Mc., Szentpéteri kapui Szolgál- ) Házkezelöségétől és a Piac- és Vásár Felügyelőségtől (Búza tér) lehet kérni, zajos, szagos, tűz- és robbanásveszélyéi tevékenység, szeszesital- és szexuárÁLTÁZATr FELTÉTELEK: A meghirdetett helyiségekre azon magánszemélyek pályázhatnak, akik rendelkeznek vállalkozói engedély- lyel. illetve részükre a — pályázat elnyerése esetén — ilyen engedély adható. Magánszemély pályázó esetén a használatában lévő — állami tulajdonú — helyiséget köteles a hatóságomnak felajánlani a pályázat elnyerése esetén. Pályázatot állami és nem állami szervek is benyújthatnak. A pályázatot az ügyfélszolgálati irodán ~ Miskolc, Petőfi u. 1—3., Petőfi u. 39. szám alatt — lehet benyújtani, az itt beszerezhető ingyenes formanyomtatványon : 1991. július 31-én. 18.30 ériir. Késve érkezett, illetve hiányosan kitöltött pályázatot nem fogadunk el. A pályázónak csak egy konkrétan megjelölt helyiségre lehet pályázatot benyújtani. Ha ugyanazon helyiségre több pályázat érkezik, akkor pályázati tárgyalást tartunk. A pályázati tárgyalás nyertese az a személy —- szerv —, aki a legmagasabb igénybevételi díj megfizetésére tesz ajánlatot. Az ajánlott igénybevételi díjat egy összegben kell megfizetni a kiutaló határozat alapján. Ha a meghirdetett helyiségre csak egy pályázó van, úgy a helyiség a kiírt igénybevételi díj alapján — licit nélkül — kerül kiutalásra. A pályázati tárgyalás célja a meghirdetett helyiségek használati jogának a megszerzése. A kijelölt használó az igénybevételi díj megfizetése mellett bérleti díj fizetésére is köteles. A pályázati tárgyalás időpontja és helye; ^ 1991. augusztus 1-én, 10 óra a Polgármesteri Hivatal — Mc., Petőfi u. 1—3. — III. emeleti terem. A pályázónak személyesen kell megjelenni a pályázati tárgyaláson, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szerv esetén a pályázó meghatalmazott képviselőjének. Részletesebb felvilágosítást az ügyfélszolgálati irodán, valamint ügyfélfogadási időben a lakás- és helyiséggazdálkodási csoportnál adunk. Miskolc, 1991. július 19. Polgármesteri Hivatal hatósági osztály hosszú az „ú”, a színpad feletti táblán meg rövid, hiszen a díszletek (Veress Attila munkája) szépia-barna színárnyalata is azt szolgálja, hogy a nézőben a régi, megsórgult képeslapok ' hangulatát idézze fel. A történet operetti: Tarcali Darázs Katalin (Péfcsi Ildikó) roppant eredményesen feltörekvő és gazdagodó hegyaljai özvegy polgárasz- szony, sújtva négy leány felneveltetésének gondjával. Az egyik leány, Lidi (Nagy Ibolya) fellázadva a Mama kissé diktatórikus módszerei miatt Pesten vállal szolgáló- lányi beosztást, melynek során közeli kapcsolatot létesít egy leszállóágban lévő. nagy nevű família (a Szeniczey család) Pistájával. A rangon és övön aluli kontaktus eredménye egy gyermek, akinek később apa kell: hogy erre a szerepre a felbéreit és feltörekvő paraszti figura, Krajcár Jani (Zubornyák Zoltán) alkalmas-e, vagy a letört t vő, ám mégis érző szívű arisztokrata Pista a megfelelő? Ez a konfliktus lényege ... Egy operetthez a konfliktus lényegében csak azért szükséges, hogy legyen felszabadult harmadik felvonás: a zene viszont folytonosan szükségeltetik. No meg a színészek, akik mindent megtesznek, hogy a közönség úgy érezze magát, ahogyan egy kellemes nyári estén az joggal elvárható. Mivel — valljuk be — az efféle produkciókra nem a darab miatt, hanem a színészekért megyünk el, a szokásoktól eltérően álljon itt a teljes lista: Pécsi Ildikó, Nagy Ibolya. Molnár Anna, Balogh Erzsébet, Farkas Szilvia, Ábrahám István, Mihályi Győző, Komáromi Éva, Sallós Gábor, Molnár Zsuzsa, Dézsy Szabó Gábor, Zubornyák Zoltán, Csákányi László, Pécskai Tibor, Somló István, Tóth Tibor, Máiké Éva, Kulcsár Imre és Ungvári Zoltán azok, akik három óra felhőtlen szórakozásra kényszerítik a nézőt (szelíd erőszakkal) Orosz György rendező. Kalmár Péter karmester és Kónya Erzsébet koreográfus irányításával. Hájé
