Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-23 / 170. szám

As ügynökök a gazdaság motorjai Euróoa 5 lesiobb eladóié Kosa Lajos türelmes a vá­sárlókhoz, ha kell, ötször, hatszor, tízszer is elmagya­rázza az eladni kívánt áru jó tulajdonságait, nem tola- kodóan, hanem szinte észre­vétlenül. Igazi psziehoiógiai hadművelet, amit csinál, így válhatott a legkiválóbb el­adóvá, akit Európa-szcrtc is­mernek a szakmában. S ez nem túlzás, hiszen megkap­ta Nyugat-Európa legjobb direkteladója címet! Nem sokan büszkélkedhetnek ez­zel. évente csak ketten-hár- man kapják, és a nyolcvan év alatt ő a 149. kitüntetett. — Több. mint húsz éve élek Norvégiában, illetve Ny aga t-Néme‘.ország ban, és főleg direkt marketingügy­nökként kerestem a kenye­remet — mondja Kása úr, aki ma a Marketing T. Ser­vice GmbH európai igazga­tója, a Futbalferia Kft. társ- tulajdonosa. — A svéd Elect­rolux cég legjobb eladója voltam évesen át, hatezer ember köziii! Akkor havon­ta tízezer markát vittem ha­za, ami ma sem volna rossz kereseti lehetőség. Nyugaton ez a cím első rangú aján­lásnak számít bárhol, más cégek is elismerték. Így ke- j rültem egy biztosítóhoz, ge- nerálmenedzsernek, majd új- j Hogyan csinálják a Ha majd az afrikai -nebu­lók számára lecke lesz az Abujában tartott csúcsérte. kéziét, a történelmet mind­össze két tény jelenti: a helyszín Nigériában, és az elfogadott határozat. A kö­rülmények az utókor szá­mára elhanyagolhatóak. Azonban nem érdeklőnek. A Jeune Afrique című lap tudósítása ezt igazolja. A szóban forgó fontos esemé­nyen jelen volt az ENSZ fő­titkára is. Perez de Cuellar gépe azonban nem kapott leszállási engedélyt. Hosszú ideig körörzött. amíg a pi­lóta a leszálláshoz besorol­hatott. A főtitkár az ünne­pélyes meenvitó után egv óráig várakozott a konferen­ciaközpont előtt, nem jött érte az autó. Amikor végre elindulhatott a 32 államfő tiszteletére adott bankettre, kiderült, hogy túl korán ér­kezett; több magas vendég két órát is késett a meghir­detett időhöz képest. A helyzetet a szakács mentet­te meg: hideg fogásokat adott. Történelmi rejtély, hogy miért marad ez a kitűnő politikus a főzőkanálnál? A Guruló Színház új bemutatója A Pécsi Sándor Guruló Színház július 25-én, csü­törtökön este hát órakor mu­tatja be Moliére Scapinfur- fangjai című vígjátékát. Az előadást a BÁÉV Művelődé­si Otthonban (MSZB tér 4.) rendezik meg. Minden ér­deklődőt szeretettel várnak. Sokallják a közterület-használati díjat Nyolcszáz taxisból kétszáz fizetett • Ötszáz forint a bírság • „JXyomorgunk a beállókban • Lassan nemn éri meg 99 + Kása úr, az eladó. ra az Electrolux következett, ahol területi és eladási igaz­gatónak neveztek ki. — Ezek szerint odakint az eladás szakmának szá­mít, amelyet nem néznek le, sőt rangot jelent? — így van. Nagyon ko­molyan veszik, az embere­ket beiskolázzák, ahol igen kemény feltételek között ta­nulnak. többek között be­szédtechnikát. pszichológiát, eladástechnikát, meggyőzést. Nyugaton nagyon fontosak a jól képzett ügynökök, hiszen az eladást a gazdaság mo­torjának tartják. Fazekat sokan tudnak csinálni, de el­adni már művészet. Német­országban például az autók egvharmadát házaknál ad­ják el. — Az ön szakmai ta­pasztalata és gyakorlata szerint ki a jó eladó? — Aki tudja az eseménye­ket irányítani. Ez tulajdon­képpen egy sakkparti. A kuncsaft nem is tudja, hogy vásárolni fog, azt hiszi, csak tájékoztatják a boltban le­vő árukészletről, miközben észre sem veszi, hogy azok közül már választott is. A jó üzletember nem biztos, hogy jó eladó is. Ehhez a szakmához meggyőződés kell, például arról, hogy a ter­mék kitűnő, az embereknek szüksége van rá. — Mit ad el Magyaror­szágon? — Mi elsősorban külön­böző marketingstratégiákat építünk fel, ugyanakkor Bo- nusbreaks utazási csekkeket mint marketingeszközt adunk el cégeknek, magánszemé­lyeknek. — Akiből ilyen jó ke­reskedő vált. bizonyára ke­reskedőcsaládból is szár­mazik ... — Téved, az édesapám asztalos volt. (temesi) Az önkormányzat döntése szerint közterület-használati díjként 3600 forintot keli befizetniük egy évre a mis­kolci taxisoknak. Mintán az első negyedévi befizetési ha­táridő lejárt, az egy hóna­pos türelmi idő is letelt, a közferület-felügyelők ellen­őrzésre indultak, s útjukra mi is elkísértük őket az el­múlt hét egyik estéjén. Mint Vantal Gyulától, a felügyelőség vezetőjétől meg­tudtuk, hét-nyolcszáz taxis rendelkezik működési enge­déllyel, ám közülük a nyil­vántartás szerint csak mint­egy kétszáz adta fel a díj­ról szóló csekket. Nem cso­dálkozunk tehát, hogy mire az első utasra várakozó ta­xisort elhagyjuk, az éter hullámain már valamennyi kintlévő társukat értesítet­ték. Amikor kék Nivánk be­fordul a Városház téri par­kolóhoz, három autó azon­nal elindul. Nem nehéz ki­találni, hogy ők még nem fizettek. Negyedik, ottma­radt kollégájukat igazoltat­ják. Neki rendben is van a papírja, megkapja azt a kék kártyát, mely az ablakba té­ve igazolja, hogy eleget tett az önkormányzati rendelet­nek. A Marx téren, mint mindig, hat-hét taxis vára­kozik. Miközben egyiküket az engedély hiánya miatt öt­Fejfájás, iülzúgás,, szívtáji fájdalmak t Mire jó a manuálterápia? A meszesedé« lassan, alattomosan támad A modern orvostudomány gyakran fordul a népi ter­mészetgyógyászathoz, annak eredményeit, tapasztalatait is felhasználja. A laboratóriu­mi vizsgálatok pontos vá­laszt adnak korábban meg­magyarázhatatlannak tűnő esetekre, arra, hogy a ter­mészetes gyógymódok hatá­sára mi is zajlik le a szer­vezetben. Korunkban — szerencsére — mind népszerűbbek és a modern orvostudomány ál­tal is elfogadottabbak az évezredes tapasztalatokon nyugvó népi gyógymódok. Hadd idézzem Antoine de Saint Exupéryt: „Ha meg­betegszem, elmegyek vala­milyen falusi orvoshoz, aki a szemcsücskével rámnéz, megnézi a pulzusomat, a ha­samat és egy zsebkendőt rá­téve a hátamra meghallgat­ja a tüdőmet, megdörzsöli az állát és, hogy jobban gyógyuljak, rámmosolyog. Természetesen én meghajlok a tudomány előtt, de meg­hajlok a bölcsesség előtt Vannak gyógymódok, ame­lyek mára eltűntek, ame­lyeknek nyomuk veszett. Vannak azután, amelyek év­századokon keresztül élnek, kisebb átalakuláson mennek keresztül, fejlődnek. És vannak gyógymódok, ame­lyek csak átmenetileg tűn­nek el, hogy azután feltá­madjanak, és az orvostudo­mány eszköztárát gazdagít­sák. Ez utóbbi gyógymódok kö­zé sorolom a manuális terá­piát, Számos válfaja, metó­dusa van, ám a lényege minden módszernek az, hogy a szakember — a ma- nuálterapeuta, a csontko­vács — a gerincoszlopra, a csigolyákra gyakorolt meg­felelő erejű nyomással, a hát masszírozásával, dörzsö­lésével, a vázrendszer ma­nuális kezelésével szünteti meg a fájdalmat. Vannak, akik tudománytalannak tart­ják ezt a módszert, talán azért is, mert olyanok is művelik, akiknek nincs semmiféle előképzettségük. Én magam azt vallom, jó, ha a manuálteráoeuta egy­ben orvos is, de ismerek olyan kiváló csontkovácso­kat, akik apjuktól, nagyap­juktól tanulták a manuál­terápia művészetét, istenál­dotta tehetségükkel diploma nélkül is eredményesen gyó­gyítanak. biztos tudással, biztos kézzel teszik a dol­gukat. De persze tudok olya­nokról. akik méltatlanok a manuálterapeuta címre, kel­lő szakértelem nélkül nyúl­nak a beteghez ami bizony veszélyes művelet. Jómagam orvosként más­fél évtizede használom fel a gyógyítás sorár a kínai—ti­beti manuálterápiát, e tu­domány oktatója is vagyok Ukrajnában. A gerincmeszesedés fáj­dalmakkal jár, a gyógyítás nehéz feladat. E betegség­ben szenvedők hosszú ideig gyógyulnak különböző klasz- szikus módszerek segítségé­vel az ortopédián, az ideg- gyógyászaton, esetleg műtét útján, és a kezelés, a mű­tét nem mindig vezet ered­ményre. A meszesedés las­san. alattomosan betegíti meg az embert, aki sokszor nem is tud róla. mitől érez szívtáji fájdalmakat, mitől zúg a füle, mitől szédül, mi­től fáj olyan gyakran a fe­je. Mindezek a panaszok, tünetek a meszesedés vele­járói lehetnek. Nem beszél­ve a hátfájásról, a gerinc­fájdalmakról. Ezektől a szimptómáktól könnyen megszabadítja a be­teget a manuálterapeuta, a csontkovács. Egy-két keze­lés. és a páciensnek meg­szűnnek a fájdalmai, tud ül­ni. állni, feküdni, normáli­san mozogni. Akik hozzám kerülnek ke­zelésre. rendszerint azért jönnek, mert fájdalmaik vannak. Pedig fontos lenne, hogy olyanok is felkeressék a csontkovácsot, akik semmi fájdalmat nem éreznek. A meszesedés — mint már fentebb is írtam — lassan, alattomosan támadja meg az ember egészségét. Tapaszta­lataim szerint tanácsos leg­alább félévente gerinckor­rekcióra jelentkezni a ma- nuálterapeutánál. Dr. Jurij Kriszman * Szerzőnk a Miskolci Ter- mészetgvóeyász Központban — Semmelweis utca 3. (tele­fon: 26-5J9) — rendel, mi­ként azok az ukrán, orosz, grúz gyógyítók, akik a Déli Hírlap Kft. meghívására ér­keztek Miskolcra gyógyítani. száz forintos helyszíni bír­ságra büntetik, belemerül­nek a vitába: * HA EGY KICSIT ESiK... — Miért űzessünk itt közterület-használati díjat, amikor ha csak egy kis eső esik, az utasoknak térdig kell gázolniuk a sárban, míg a kocsikhoz érnek. Majd ha a város ad valamit ezért a 3600 forintért, akkor fize­tünk. S körülbelül ez a taxisok véleménye majdnem minde­nütt, ahol igazoltatás címén megállunk. Aki befizette, az is hasonlóan vélekedik. így például Galántai Gábor, a Nova Taxi egyik vezetője és társa, Albert Ferenc: — Nem tartjuk jogosnak a követelést. He majd nem négy, hanem nyolc-tíz stand lesz a városban, s minden­kor garantáltan beállhatnak a rendszám alapján a ko­csik, akkor rendben van, szívesen fizetünk. De így, hogy nyomorgunk a beállók­ban, nincs egy hely, ahová elmehetnénk vécére, vagy kezet mosni, nemigen értjük, miért is fizetünk. Hiába nem tűnik soknak ez a pénz, a többi költségünkhöz hozzá­adódik, s a végén azt vesz- szük észre, hogy egyáltalán nem éri meg taxizni. Ráadá­sul egyre többen vagyunk, nem tudjuk, hogy miért ad ki még mindig újabb mű­ködési engedélyeket az ön­kormányzat, hiszen telítve van a város. Akik több év­tizede, főállásban ezt csinál­juk, ebből, és csak ebből élünk, kiszorulunk azok mi­att, akik csak mellékkere­setként, egy kis zsebpénz kedvéért jönnek ki néhány órácskára, s éppen ezért a legtöbbször tisztességtelen árakkal dolgoznak. # KÖZÖS KÉPVISELET KELLENE Akad, aki nem hajlandó semmilyen papírját megmu­tatni, csak szitkozódik. Pe­dig be kellene látnia, hogy nem a felügyelőkkel kell harcolnia, mert így csak többrendbeli kihágást követ el. Hatósági személy intéz­kedésben való akadályozta­tása, személ.vigazo’tatás meg­tagadása, s miután rossz he­lyen állt, a Kresz megsér­tése lesz a rovásán. Ha a miskolci taxisok megalakítanák a kamaráju­kat, sokkal hatékonyabban tudnának fellépni, mint így. Akkor tárgyalóképes csapa­tuk talán elérhetné, hojy több és kulturáltabb standot építsenek ki számukra, hogy a feketén taxizókat kizár­ják, hogy a vidékről bejá­rók ne arassanak előttük, hogy az önkormányzat meg­felelő formában hallhassa véleményüket,, kérésüket. Nagy Zsuzsanna Először Miskolcon az Amtrolool Elsőként városunkban nyi­tott üzletet az Austrotool Kereskedelmi Betéti Társa­ság. A Győri kapu 47. szám alatti üzletben olyan kisgé­peket és szerszámokat áru­sítanak, amelyekről álmodni sem mertek idáig a fémmeg­munkálással foglalkozó mes­terek, barkácsolók. Nyugati importból szár­mazó forgácsoló és kézi szer­számokat, villamos és leve­gőhajtású kisgépeket, szu. per mérőeszközöket, vala­mint kézreálló szegecselö- ket kínálnak elfogadható áron. A választékra mi sem jellemzőbb, hogy csupán fú rókbói legalább húszféle kapható: van külön kőhöz, j betonhoz, fához, s .érmé- I szelesen minden méretben. Egy-egy nagy cég anyagbe­szerzője. aki koránban na­pokig autózott, amíg ennyi jó minőségű kézi szerszám­ra leit. itt a Győri kapui üzletben nem győz csodál- I kozni a mesés kínálaton. I Vajon miért Miskolcon nyi- j tották meg az első boltju- I kát? — kérdeztük Neme- sdnszky László üzletvezető­től. — Valószínű, hogy azért, mert a cég osztrák tulajdo­nosa erősen kötődött ehhez a régióhoz. Korábban mint nyugati exportőr, jó kapcso­latot alakított ki a miskolci nagyvállalatokkal. Tudta, hogy az ország legnagyobb iparvidékén a jelenlegi gaz­dasági helyzet ellenére igény van a tartós, jó minőnégű profi szerszámokra. Az ed­digi tapasztalatok a betéti társaság vezetőiének igazát bizonyítják. A nálunk kap­ható, kézreálló csavarhúzók­nak. fogóknak, popszegecse- löknek még azok a meste­rek sem tudnak ellenállni, akik most csupán nézelődni jönnek. Vásárlás nélkül ke­vesen hagyják el a boltot. Mindenki megjegyzi, hogy idáig ezeket a praktikus, formás szerszámokat csupán Nyugaton vehette meg. Te­lefonszámunk 53-241. ezen barmikor felvilágosítást adunk a választékról. (sz. i.) A Doni Bajtársak Körének közgyűlése A Doni Baj társak Köre miskolci csoportja rendkívü­li közgyűlésre hívja tagjait július 24-én, szerdán 14 óra­kor. a Baross Gábor u. 18. szám alá, a Kisgazdapárt helyiségébe. A közgyűlés tár­gya: a -második világhábo­rús hősi emlékmű felavatá­sának megtárgyalása. Feltét­len megjelenésre számítunk. A Doni Bajtárnak Körének miskolci csoportja vezetősége

Next

/
Thumbnails
Contents