Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-23 / 170. szám
Az Aemilas Kellette meg + Az „Aerocaritas Sürgősségi Közúti és Légi Mentőszolgálat közadakozásból működő országos társadalmi szervezet, amelyet 1989-ben Szegedet) 25 magánszemély hozott éltre. Megtörte az állami monopóliumot, és új fejezetet nyitott a magyar és a kelet-európai mentés történetében. II. János Pál pápa 1990. január 16-án megáldotta.” Az Aerocaritas négy Ml—2 -es helikoptere közül egyet Miskolc kapott, amelynek bázisa jelenleg a repülőtéren van. Idén februártól szervezték meg, s működésük óta 47 esetben riasztották őket. A 47. éppen tegnap reggel volt, amikor eltűnt egy sajószentpéteri ötéves kislány, Tóth Beáta felkutatásához kérték segítségüket. (Cikk a 8. oldalon.) (Kerényi László felvételei) Mi terem Tokaj ssőSővesssein? (1.) Négy uradalom alakulhat Minőségi borkos kell a külföldi tőke Tokaj-Hegyalján a szőlő- j vei és borral foglalkozó gaz- i dák, szakemberek körében » j privatizáció lebonyolítása- j nak módja a leginkább vi- j tatott kérdés, hisz most tör- | ténelmi lehetőség adódott j arra. hogy a nemzetközi hírű borvidék visszanyerje régi hírnevét. Mint azt már megírtuk, a Botkombinát privatizálására részletes terv készült, amelyet átdolgozott formában már az Állami Vagyonügynökség is jóváhagyott. Amióta a kimutatások elkészültek a gazdaság vagyonáról, s ezt ismertetőkben is közzétették, szánté naponta keresik fel a különböző külföldi cégek a borkombinát sátoraljaújhelyi központját. Franciául folyik a társalgás Bacsó András vezérigazgató szobájában is. Nem véletlenül, hiszen Fran- j ciaországban a világon min- j denütt elismert borszakér- i tők vannak. Figyelemre méltó, hogy még a japán befektetők is francia szakértőkkel érkeznek, mert az ő véleményükben bíznak meg leginkább. — Miután a júliusban megtartott Avt) igazgató tanácsi ülésén elfogadták a kombinát privatizációs tervét, s azt is, hogy szak- tanácsadással és befektetők közvetítésével a CREDIT Lyonnais Inves- tissement Clinvest cégei bízzák meg, megkezdődhettek a tárgyalások. Most milyen szakaszban tarta- I nak. s mikorra várható j végleges döntés? — Valójában most kezdődött el a privatizáció — válaszolta Bacsó András birtokunkban vannak a dokumentációk ahhoz, hogy ennek az óriási vagyonnak a segítségével (csak a szőlő és bor szektor esetében mintegy 7 milliárd forintot ér) bemutathassuk Tokaj-Hegyalját. Három héttel ezelőtt Párizsban és Bordóban már ezek birtokában vettünk részt egy nemzetközi szőlö- és borászati vásáron, ahol a világ legjobb bortermelői voltak jelen. Itt jelentettük be azt is, hogy lehetőség van Tokaj-Hegyalján a befektetésre. Elképzeléseink szerint első lépésként négy szőlő- uraduiom úgynevezett revi- talizációjára, vagyis issegfe- felelő pincékkel, 40—30 hektár szőlőterület összekap csodására kerülne sor. Erre termelő, és kereskedelmi társaságot szervezúnK.. Ha ezen a területen egy kastély is található, akkor értékesebb. Ez -í társaság s. történelmi dűlőről származó borokat elsősorban exportálja. Természetesen csakis magasszintű marketing tevékenységgel, alapos reklámmunkával, lehet újra visszaállítani a tokaji bor régi hírnevét. Ha minden a tervek szerint halad, akkor ezt a négy szőlőuradalmat már szeptemberben szeretnénk létrehozni. — Sokan megvádolták azzal a Borkombinátoí, hogy a történelmi vidéket ki akarják árusítani. Ugyanakkor azt is elismerik, hogy a fejlesztéshez elkerülhetetlen a külföldi tőke. Önök hogyan tudták feloldani ezt az ellentmondást? — Ha időben nem érkezik meg a külföldi tőke, és nem indul meg az a folyamat, amely a mennyiségi termeléssel, szemben a kiváló minőséget helyezi előtérbe, akkor igen nagy gondjaink lesznek ősszel, amikor fel kellene vásárolnunk a szőlőt. Már most nem tudunk arra ígéretet tenni, hogy mindenkitől megvesz- szük a termelt mennyiséget, viszont igen fontos lenne, hogy a szüret ideién ne egy leromlott gazdaság képét mutassa a borvidék, hiszen akkor látogatnak ide a legtöbben külföldi'öl. Magyar befektetők pedig nem is igen érdeklődtek. Ugyanakkor szó sincs arról, hogy kiárusítanák Tokaj-Hegyalját, mert a területek állatni tulajdonban maradnak, csupán a gazdálkodást végzik majd a külföldi befektetők. Egyébként is ezek a cégek főként a kereskedelemmel, az értékesítéssel foglalkoznak majd, ami eddig háttérbe szorult. A négy szőlőurada- lom tekintetében kiváló fek- A’ésű, jó talajádottságú területek jöhetnek szóba, de olyanok, ahová most lepusztult szőlőt telepítenek. Leg- f lább 200—400 millió forintos beruházás szükséges énnek létrehozásához, ezért csak olyanokkal tárgyalunk, akik hosszú távon akarnak befektetni Tokaj-Hegyalján. A Kombinát induló borkészlettel látja el majd ezeket a társaságokat, hogy megferelő alapokról kezdhessenek. (Folytatjuk) (vadas) A helyi adókiiátásokról Ha kivetik, behajtják-e? • 1358 kérdés, 691 válasz • A legtöbb és a legkevesebb bevétel A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM ! A R IS : 5.80 1991. JÚLIUS 23., KEDD i FORINT A helyi adók bevezetésének lehetőségéről a miskolci városháza jegyzője októberben tájékoztatja a közgyűlést Addig is a testület bevezette a helyi iparűzési adót. A HVG nemrég összesítést közölt arról, hogy az önkormányzatok eddig milyen helyi adókat rendeltek el. A cikkből kiderült, hogy senki sem kapkodja el a dolgot, hiszen ha bevezetnek egy új helyi adót, akkor az annak megfelelő tanácsi adónemet ki kell iktatni. 1992 január elsejétől azonban, mindenképpen működnie keli egy helyi adórendszernek —, s hogy milyen lehetőségek közül választhat a helyhatóság, a közgy ülés, arról írtunk lapunkban legutóbb. Többen érdeklődtek, hogy vajon az egyes, elvileg bevezethető adónemekből milyen bevételre számíthat az önkormányzat —, s müven terhet jelenthet ez a magánszemélyeknek? • IDEGENFORGALOMBÓL CSAK HÚSZ Nagyon nehéz eloie be- csüini, ugyanis a törvény csak felső határokat állapit meg, és az önkormányzat joga ezen belül adóterheket meghatározni, differenciálni, kedvezményeket adni. Ráadásul nem is lehet a szóba jövő adónemeket egyszerre alkalmazni, ugyanazon adótárgyon csak egyféle adó állhat fenn. Ettől persze még egy polgár fizethet egyszerre többféle adót is, ha például vállalkozó, de van üdülője is, amit esetleg szállásférőhelyként magánemberként hasznosít, de megadóztathatják a lakását is, A közgyűlés elé letett elemzésben azt olvashatjuk, hogy ha a maximális, törvényszabta határig elmennének az önkormányzati döntéssel, akkor az építményadóból majd: 270 milliós. a telekadóból majd’ 90 milliós, a kommunális adóból pedig közel 334 milliós bevétel származhatna 1992- ben. Az idegenforgalmi adó bevételét maximum alig több mint 20 millióra taksálták. • ADATBÁZIS KELL Az adók tényleges beszedésének és törvényes kivetésének egyik gátja ma a megbízható adatok hiánya. Ezért a HVG elemzéséből is kitűnt, hogy az önkormányzatok vonzódnak a kommunális adó bevezetéséhez, hiszen ott az adó alanya lehet tulajdonos — telek, lakás — lakásbérlő és vállalkozó is. Az építmények, bérlakások számát viszonylag jól ismerik, van adat, amire támaszkodhatnak. Törvényi kikötés azonban, hogy a kommunális adó bevételeit infrastruktúra-fejlesztésre 1— út, közmű. stb. —, illetve környezetvédelmi feladatokra lehet csak felhasználni. Ha újból a törvényszabfa maximumokból indulunk ki, akkor a magánszemélyek kommunális adója például egy bérlakásban élő családnak 3000 forint kiadást jelentene évente. Persze a testület kivethet évi hatszáz vagy kilencszáz forintot is. Az üdülők adóköteies területe után négyzetméterenként 300 forint lenne a maximum. A miskolci önkormányzat hangsúlyozta: igen körültekintően, és megfontoltan dönt csak adók ügyében. Az eddigi döntések és nyilatkozatok arra utalnak, hogy igyekszenek kerülni a lakosságot közvetlenül terhelő lépéseket. De nagy kérdés, hogy vajon az elhatározott adók közül valójában mennyit tudnak behajtani, és a bé nem érkező bevétel milyen újabb adók kivetésére késztetheti a testületet. # FEKETÉN JOBBAN MEGÉRI Például a fizetővendéglátásban az újabb adóterhek- re valószínűsíthetően azzal reagálnak majd a vendéglátók, feketén szállásolnak el majd turistákat. Ugyanez vonatkozik a . vállalkozók kommunális adójára is, hiszen ott alkalmazotti létszám után kellene fizetni, ami szintén népszerűsíti majd a fekete munkát. Persze, minden adórendszernek megvannak a kiskapui, csak Ki bosszankodva, ki türelemmel veszi tudomásul, hogy néhány napig, hétig nem folyik meleg víz a csapból. Ahol kisgyermekek vannak, ott különösen gondot okoz a kiesés, de be kell látni, hogy jobb nyáron elvégezni a távhőszolgáltató vállalatnak a szükséges karbantartást, mint esetleg télen, hidegben. Cselédes Károly üzemviteli főosztályvezetőtől arról érdeklődtünk, hogyan állnak a felújítási munkákkal. — Vállalatunk egész évben folytat karbantartást, de a nagyobb méretű javításokat csak ilyenkor tudjuk elvégezni. Ez leginkább a négy miskolci üzemegységünknél található fűtőműveket érinti, azaz kazánházainkat. valamint a nagyobb átmérőjű távvezetékeket, s azt a körülbelül ezer aknát a városban, mely mindenhol megtalálható. Igyekszünk az a kérdés, hogy vajon a szigorú ellenőrzés költségei nem viszlk-e el az elérhető adóbevétel javát... Nem sok jóval kecsegtet az sem a fizetési fegyelmet illetően, hogy Miskolcon 1358 gazdálkodó szervezettől kértek adatot az iparűzési adó bevezetéséhez. Mindössze 691-en válaszoltak. A HVG már említett elemzésében arról is olvashatunk: számos cég kijelentette, hogy fogalma sincs, egy adott településen működő üzemegységében, gyárában ott helyben, mennyi nettó árbevétele van. Persze, amíg nem tudja, addig nem is akar adózni. Talán nem túlzó az az állítás, hogy a döntés minden nehézsége, kockázata és következményei mellett mégiscsak könnyebb lesz eldönteni egy új adó bevezetését, mint a kitűzött összeget valóban be is hajtani. (kiss) minél hamarabb végezni a szükséges tennivalókkal, hogy minél kevesebb kellemetlenséget okozzunk a lakosoknak. Diósgyőrben és a Bulgáríöldön már végeztünk, az Avason július 15. és 2ö., a Marx tértől a belvárosig terjedő szakaszon július 15. és 27. között, azaz jelenleg is tartanak a munkálatok. A meleg víz kiesését az átalánydíjas helyeken számlázáskor jóváírjuk, így ezért nem keli fizetni. Miskolcon egyébként 350- en dolgoznak azért, hogy jobb állapotba hozzák a fűtési rendszert, hogy a szezon beálltával minél kevesebb gond legyen. Ilyenkor minden olyan jellegű hibát kijavítanak, melyeket a kisebb javítások során felfedeztek, és mintafeltárásokat is végeznek a 95 százalékban a föld alatt lévő, 60 kilométer hosszúságú vezetékrendszer mellett. n.jw. Az Avason, a belvárosban javítanak Mikor lesz meleg víz?
