Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-03 / 153. szám

Ellopták az urnát a ravatalról (CIKK A 8. OLDALON) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXII!. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1991. JULIUS 3., SZERDA £t 58 f® : 5.80 FÓR 5 163 T • Némi bizonytalanság, és nem kevés szervezőmunka után a város egyik ékessége, az avasi müemléktempiom az idén is otthont adhat a már meg­szokott, és igen közkedvelt oi- gonaesteknek. Más helyszínek­kel ellentétben Miskolcon nem az képezte az orgonahangver­senyek akadályát, hogy a templomok gazdái az orgona- művészek múltját firtatták vol­na (lásd a nem tűi ízléses Le- hotka-ügyet), hanem egyszerű­en úgy nézett ki, az idén nincs pénz erre a célra ... (Cikk az 5. oldalon). (Szabón Gabriella felvétele) Augusztusban: Ingvenes koleszterinvizsgálat A szív- és érrendszeri be. fejtsenek leginkább a magas vérnyomás, a dohányzás és a vér nívsemeikedett ko- leszt-ninszintje miatt alakul­hatnak ki. Akinél mindezek a tényezők együtt vannak, annak tízszer akkora az esé­lye a szívinfarKtusra. A koleszterin a vér-ben ta­lálható zsiradékok — lipidek — egyike, s elsősorban álla­ti eredelű élelmiszerekkel kerül a szervezetünkbe. Ma­gas a koleszterintartalma például a tojássárgájának, a belsőségeknek, a zsírnak, de az egyes sajtféleségeknek, a vajnak és a sertéshúsnak is. Kevesebb koleszterint tar­talmaznak a sovány tejek, túrók, a szárnyashúsok, a növényi olajok, a margari­nok. Fontos tehát a helyes táplálkozás. Az utóbbi időben egyre többen kíváncsiak arra, mennyi koleszterint tartal­maz szervezetünk. Eddig Miskolcon főként a kórhá­zakban és rendelőintézetek­ben foglalkoztak ennek mé­résével, ám augusztus elsejé­től a Tudomány és Techni­ka Házában lévő Celiadam­A műszaki haladásért laboratóriumban is elvégzik a vizsgálatot. Akik augusz­tus 12-ig Celladam-vizsgá- latra jelentkeznek, azoknak térítésmentesen meghatároz­zák koleszterinszintjét is. Augusztus 12-e után a vizs­gálati díj 120 forint lesz, s hétfőtől csütörtökig, reggel 8 és 10 óra között várják a jelentkezőket. Ihemcsak a prést keit működtetni .óvá. megy a bolt? » • • Üzletből lakás9 maid újra üzlet • Befolyásolni most is lehet Hogy megy a bolt? — kér­deztük tegnapi számunkban a miskolci kereskedőktől, de akár azt is kérdezhettük volna, hogy: hova megy a bolt? Ugyanis nagy mozgá­sok várhatók a város, de el­sősorban a belváros üzlethá­lózatában a jövőben. A vál­tozás elsősorban annak a kö­vetkezménye, hogy a belvá­rosi emelkedő bérleti dija­kat, a hozzá csapódó egyéb költségekkel, egyre kevesebb cég tudja megfizetni. De je­lentős a privatizációs folya­mat hatása is, én nem sza­bad elfeledkezni a gyorsan szaporodó új vállalkozásokról, cégekről sem, hiszen ezek is helyet, azaz üzlethelyiségeket kérnek maguknak. A miskol­ciaknak es Miskoícnak per- I sze az lenne a legjobb, ha j nemcsak a meglevő üzletbe- j lyiségeket osztaná mindig Az ÓKÜ a Műszaki Hala dásért Alapítványi 1989-beo hozta létre az őze.' ösztön­díjas hallgatók, ve amint a vállalat kutató-fejlesztő mun­kájához, szakember-tovább­képzéséhez különösen nagy segítséget adó oktatók, ku­tatók támogatására. 1990-ben az alapítvány cél­jai kibővültek a nyelvtanulás, külföldi hallgatói részkép7é- sek, oktatói-kutatói tarod • mányutak, á nemzetközi szak­mai szervezetekben való rész­vétel támogatásával. 1991-ben 34 pályázat érkezett be az alapítvány kuratóriumához, amely a vállalat vezetőiből, valamint az egyetem képvi­selőjéből áll. A kúratórium 26 pályázatot támogatott, amelyből 15 hallgatói, 11 ok­tatói-kutatói pályázat volt. Az oktatói-kutatói pályázatok közül több közvetlen okta­tásfejlesztési célokat szolgál. A támogatások teljes össze­ge meghaladja az 1 millió Ft-ot. Az alapítvány támoga­tásával 6 hallgató vesz részt külföldi, az IAESTE (Mér­nökhallgatók Nemzetközi Egyesülete) által szervezett nyári gyakorlaton. A díjakat a vállalat kép­viselői jelenlétében dr. Cse- Icnyi József rektorhelyettes adta át az --gyetemen. A MÁV Miskolci Igazifatósáqán Napjainkban — akár az országgyűlés — a megyei köz­gyűlés sem évente négyszer, han<»m minden hónapban ülé­sezik, s még igy is olyan sok napirendi pontot tárgyalnak meg, hogy a tanácskozás reggeitől estig tart. A legutóbbi alkalommal is olyan kérdések kerültek szóba, mint a me­gyei múzeum, a könyvtár, és a levéltár munkájának átvi­lágítása. a regionális fejlesztési pénzintézet, a Rákóczi Bank Rt. megalakítása, vagy például a volt tanácsi alapítású vál­lalatok privatizációjának helyzete. Így nem csoda, ha az utolsó pontban, amely az indítvá­nyok, javaslatok, bejelentések címet viseli, nagyon is fontos kérdésekről esett szó. Véletlenül úgy hozta a sors, hogy több aiapítvány létrehozásáról is ekkor kellett dönteniük a képviselőknek. így például az úgynevezett Kárpátok—Tisza együttműködési alapítvány létrehozásáról is. Itt arról van szó, hogy magyar, lengyel, szlovák, ukrán, román, jugoszláv határ menti területek, régiók együttműködését segítsék elő. Borsod is határ menti megye, így kelet-szlovákiai terüle­tekkel veszi fel a kapcsolatot a? önkormányzat. A következő alapítvány a Mályiban és Kékeden az ön- kormányzat tulajdonában működő volt továbbképző intéze­tek hasznosítását szolgálja. A túl nagy mályi épületet és a kékedi kastélyt sem tudták eladni, s mert fenntartásuk túl sok pénzt emészt, valahogy hasznosítani kell majd eze­ket. Alapítvány segítségével működik majd a putnoki szék- középiskola is, ahol az érettség? utáni 5. tanévben (a tech­nikusképzés helyett) gazda- és gazdaasszonyképzés indul be, és úgynevezett farmerképzés is. A megyei önkormányzat az általa működtetett kollégiumot, és felszereléseket, gépeket ad az alapítványhoz. újra a piac, hanem újak is létesülnének, de úgy tűnik, erre egyelőre várni kell... • EGYSZER MÁR VOLT Valaha, még a tanács- rendszer idején készült egy tanulmányterv a belváros üzlethálózatának elemzésére és átalakítására. A megbízott szakcég arra próbált választ keresni, hogy milyennek kell lennie a belváros üzletháló­zatának. Amit végül is letet­tek az asztalra, lényegében nem mondott mást, mint ami a második világháború előtt Miskolcon létezett. Hiszen, ha most azt mondjuk: legye­nek a földszinti, lakásnak nem igazán alkalmas belvá­rosi helyisegekből és most kihasználatlanul álló pin­cékből, romos udvari szár­nyakból üzletek, műhelyek, tudni kell, hogy ezek valaha üzletek és műhelyek voltak, csak a második világháború utáni lakásínség, és az azt követő várospolitika ered­ményeként lett mindenütt la­kás. • MÁRA NEM KÉRDÉS Természetesen a tanul­mány mást is mondott. Pél­dául azt, hogy meg kell te­remteni a korszerű árufeltöl- tés lehetőségét — hátsó be­járatok kialakítása, feltáró utak építése, áruzsilipek lét­rehozása —, és, hogy nem szaoad a belváros szívébe nagy áru- és teherforgalom­mal bíró üzleteket engedni, inkább a kisebb, speciálisabb árukínálattal rendelkező üz­leteké kell, hogy legyen itt a 1-erep. Nos, akkoriban azonban még vitatkoztak, miszerint a hi­vatal, vagy, ha úgy tetszik, a hatalom joga-e eldönteni, hány lángossütő, vagy bank­fiók legyen egy utcában. VoKak, akik azt mondták, hogy majd dönt a piac, má sok szerint a kereskedelmi hálózat fejlesztését igenis irányítani kell. Mára a kér­dés már nem kérdés, hiszen mindenki nyithat üzletet, ha meg birja fizetni annak ter­heit. és meg tud belőle élni. Azért a városháza sem ma­radt befolyásolási eszköz nél­kül, hiszen a helyiségbérleti díjak az adók srófolásával, a különféle kedvezmények osz­togatásával igenis alaposan beleszólhat, hol, milyen üz­letek nyíljanak. • FREGOLI LESZ A DIVAT? Mostanság és a jövőben alighanem sok „fregoli” holt lesz a belvárosban és másutt is, hiszen váltani fogják egy­mást a vállalkozók. A sze­rény becslések szerint is legalább egyharmados arány­ban kell számítani a privati­záció keretében elkelt üzle­teknél a csődre, de ahol ma­rad az üzlet tulajdonosa, ott változhat a sikertelen profil, a név, a cégtábla. Bizonyosak vagyunk ben­ne, hogy a mostani, nagyne- hezen kikínlódott kompro­misszummal felemelt bérleti díjak is differenciálni fog­nak: sokan „bedobják a tö­rülközőt” és jönnek újak, mindaddig, amíg mozgásban lesz a gazdaság, de arra a lehetőségre, hogy egyszer el­fogynak a vállalkozók, leáll a vérkeringés, még gondol­ni sem szabad. Ha lassan is, de talán a háború előtti kereskedőváros belvárosi üzleti élete kezd nyomokban visszatérni. Ah­hoz azonban, hogy ez a pozi­tív folyamat felgyorsuljon, a városházának nemcsak az adó- és bérleti préshez, ha­nem a vállalkozásösztönzés­hez is kell majd nyúlnia, el­adva egyes, számára fenn­tarthatatlan ingatlanokat, kö­zös beruházásokat indítva vállalkozókkal, koncessziót kiírva számos területre. Most azt mondják, hogy ehhez még nincsenek meg a jogi, törvényi feltételek. Ez való­ban igaz, de nagyon remél­jük, mire meglesznek, addig nem megy el végleg a vál­lalkozók kedve, ereje. (kiss) Munkavállalói fórum A MÁV Miskolci Igazga­tóságának Független Szak- szervezete ma délután 2 órai kezdettel az igazgatóság kul­túrtermében (Miskolc. Sze­mere utca 26. szám) munka, vállalói fórumot rendez. Az érdekképviseletről, az érdek- védelem javításáról vitain­dítót tart Forgács Pál, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának el­nöke. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Még ezzel sem ért véget az alapítandó alapítványok sora. A következőt a regionális vállalkozásfejlesztések támogatá­sára hozták létre. A közgyűlés jóformán kérdés nélkül jó­váhagyta valamennyit. Egyedül Farkas Zoltán iiszaújvárosi polgármester tette szóvá: úgy határoztak milliós értékek sorsáról, hogy semmiféle előzetes tájékoztatót nem kaptak. Nem bizalmatlanság ez, de szerencsés lenne, hogy ezentúl írásos anyagok kerüljenek a képviselők kezébe, hogy ha áldásukat adják valamire, legyen több információjuk, mint az a két-három mondat, amit most a döntések előtt mond­tak nekik. G. L. Koncert a SZÉT A farára Jótékonysági koncertet I gona), Molnár Zsolt (cselló) rendeznek július 5-én, pén- j és Csősz János (trombita) teken, este hét órakor az j A műsorban Bach, Vivaldi Avasi templomban. A beve- j Händel és .Mendelssohn mű­telt a SZETA javára aján- vei csendülnek fel. Szívesen lották fel a fellépő művé- j fogadják a helyszínen fel- szek, Karasszon Dezső (or- | ajánlott adományokat is flapílráÉÉl, Élen

Next

/
Thumbnails
Contents