Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-22 / 169. szám

Bank hátán bank a miskolciaké a szó- ■! i Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501. Pf.: 39. — Telefon: 42-866. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Mátrai László (Miskolc-Varga­hegy, Vasöntő u.): hogy szer­kesztőségünkbe azzal a panasz- szal telefonált, a számára meg­állapított havi 2000 forintos ápo­lási díjat nagyon alacsonynak tartja. Észrevételével megkeres­tük a Miskolci Polgármesteri Hivatal szociális osztályát., ahol elmondták, hogy a megállapított díj összege miatt fellebbezéssel élhet a Köztársasági Megbízotti Hivatalnál. A fellebbezést rész­letes indoklással, írásban kell benyújtania. „Egy 30 éves jogász- és épí­tészmérnöknő”: Fontos volna, hogy nevét és lakcímét közöl­je. Ezek hiányában ugyanis nem tudunk helyt adni írásá­nak rovatunkban. Azt viszont kérheti, hogy a leközölt levél n-á csak nevének kezdőbetűit írjuk. Fiatal művészek estje Ha bosszant a szomszéd Köszönet Lena doktornőnek „Kedves Léna doktornő! Nem is tudom, hogy kezdjem el,, amit írni akarok. A négy­éves kislányom rövidlátó volt, és úgy tapasztalom, hogy meggyógyította a dók- tornő. Nagyon szépen köszö­nöm Neki a kislányom ne­vében is, aki öt kezelést kapott. A jó Istenke áldja meg mind a két kezét. Tisz­telettel ...” * A fentiekhez hasonló „cso­dákról” tudósító, szinte hi­hetetlennek tűnő gyógyulá­sokról beszámoló — és per­sze a gyógyulást köszönő — vendégkönyvi bejegyzések száma napról napra nő a Semmelweis utca 3. sziám alatti Természetgyógyász Központban, ahol jelen pil­lanatban három természet- gyógyász rendel: dr. Léna Satberasvili grúz orvos- extraszensz, dr. Jurij Krisz- man ukrán orvos-csontko- vács es dr. Jurij Shuman ukrán orvos- manuálterapeu- ta. A 2G-519-es telefonszá­mon lehet hozzájuk beje­lentkezni. Ugyanitt kezelnek a CEFAR márkájú svéd ideg­es izomstimu. Iá torral, ami csökkenti, illetve megszün­teti a reumatikus, ízületi és izomfájdalmakat. Egy miskolci lakótelep tíz­emeletes házának 4. szint­jén lakni nem mindig öröm. B. Gyuláné telefonon el­mondott panaszából leg­alábbis ez derül ki. A két emelettel feljebb lakó ugyanis rendszeresen eláz­tatja a telefonálónk erké­lyén kiteregetett ruhát, a szellőzésre kitett párnát, s levegőzni is csak felhúzott esernyővel lehet az erké­lyen. A „fentiek” virágokat locsolnak, csuromvizes tor­nacipőket aggatnak ki szá­radni, amelyekből a víz B.- ék erkélyére csöpög. R. György né, a Vászonfe­hérítő utcából azt panaszol­ta el, hogy a négyszintes berházak között lévő játszó­tereken lassan több a kutya, mint a gyerek. A homoko­zók tele vannak kutyaszőr­rel, és a „derék” ebek WC- nek használják a gyerekek játszóterét és homokozóját. A két panasz között lát­szólag semmi összefüggés nincs. Talán csak annyi, hogy egyik lakó sem érzi jól magát abban a környezet­ben. amiben élni kénytelen, s napjaik állandó vitától hangosak. Hallgatva őket azonban eszembe jut valami, ami nem hagy nyugodni: vajon miért vagyunk ennyire közö­nyösek, nemtörődöm, önző emberek? Miért nem érdekel bennünket, ha a másik szen­ved miattunk, s ha nemtet­szését tpssji, .miért ajkbiggyeszCéssel, vállrándí­tással, sok esetben kioktatás­sal válaszolunk? Vak> igaz, mindenki tele van feszültséggel, nyugtalan­sággal, bizonytalansággal. Az egyre szoritóbb megélhetési gondok mellett kevés időnk marad egymásra, elfogy a türelem, a megértés, sündisz­nóállásba vonulva szürküljük egymást. Pedig az ilyen és ehhez hasonló ügyek megoldásához csak egy kis jóindulat kell. Tapintat az önzés helyett. Ha egyáltalán ismerjük az előzékenység „ódivatú” fo­galmát. (aczél) Mit tartalmaz a Néhány hónappal ezelőtt 270 forintra emelkedett a távbeszélő alapdíja A tele­fontulajdonosok úgy tudják, hogy ebben az összegben benne foglaltatik 20 beszél­getés ára is. Kardinálné Felró Enikő miskolci olva­sónk azt. kifogásolja, hogy miután ő feljegyzi minden hívását, sőt, ha túllépi a három percet, az összeget duplán számolja, ennek el­lenére a távbeszélő-számlán az ailapdijon felül szerepel még 15—20 beszélgetés ára, Pedig — mint írja levelé­ben — havonta nem telefo­nál húsznál többször. Rosz- szul értelmezem az alapdíj­ban lévő húsz beszélgetést? — teszi fel a kérdést, amire Fényes Sándorné, a Miskol­ci Távközlési Üzem ügyfél- szolgálati irodájának mun­katársa válaszolt. — A távbeszélő alapdij- ban 100 forint értékű be­szélgetés ára van benne, ami azonban csak akkor azonos a 20 beszélgetés dí­Hazánkban első alkalom­mal próbáltuk meg megte­remteni a pályakezdő mű­vészek szakmai és érdekvé­delmi alkotóközösségét. 1091. május 18-án alakult meg az Űj bekezdés Irodal­mi Alkotócsoport és Művé­szeti Egyesület, amely lehe­tőséget teremt a fiatal alko­tóknak a bemutatkozásra. Megalakulásunk óta képző­művészeti kiállításokat ren­deztünk Miskolcon, Gyön­gyösön (Nngv Péter és Lekli Szabolcs fotóművészek ké­peiből), irodalmi esteket tartottunk a Kossuth Gim­náziumban, a Miskolci If­júsági Klubban és a Csa- nyiki Ifjúsági Táborban, Készülünk első antológi­ánk kiadására. A várhatóan szeptemberben megjelenő kötet lesz első megmérette­tésünk az olvasóközönség előtt. Legközelebb július 26-án (pénteken) 18 órakor a Test­vérvárosok útján lévő MSZP-iroda klubhelyiségé­ben tartunk irodalmi estet, amelyen fellép Papp Á.gnes, Vincze Csaba, Varga Erzsé­bet, Kabdebon János, Tóth Péter és Apáti Zoltán költő és Pogány Balázs író. Vass Tibor egyesületi elnök Féltésből niifoli a gyerekeket Egy vadon termő almafa körül alakult ki a csetepaté a Győri kapui grund környékén. Gyümölcseit csábítóan kínál­ta a gyerekeknek, akik sziveden ízlelgették a ia.tyar ízű al­mákat. Egy napon azonban megjelent Béla bácsi, kezében egy hatalmas porolóval, s alaposan elpáholta a jóízűen fa­latozó gyerekeket, elzavarta ókét még a környékről is. A kiporolt” gyerekek szülei természetesen azonnal orvoshoz vittek csemetéiket,t ahol látleletet kértek s kaptak. Útjuk ezután a rendőrséghez vezetett, ahol sajnos nem tudtak raj­tuk segíteni. Mindez három évvel ezlőtt történt. Az akkori felháboro­dás Hullámai azonban nem üllek el, ugyanis Bcla bácsi rend­szeresen megjelenik, változatosabbnál változatosabb eszkö­zökkel — ho! egy íéltéglával, hol szemetestetővei — üti-vág- ja, ahol éri a fáról almát szedő gyerekeket. Pár nappai ezelőtt — amint azt K. Jánosné telefonon el­mondta — bárom, 16 év körüli fiatalember kóstolta meg az almafa gyümölcsét. Béla bácsi metszőollóval vágta fejbe egyiküket, s válogatott káromkodások közepette zavarta szét a fiúkat. A gyerekek félnek, a szülök dühösek és tehetetlenek. Már arra is gondoltak, hogy kivágják, vagy kivágatják a fát. De a városgondnokságon azt a választ kapták, hogy nem lehet kivágni, csak egészségügyi vagy műszaki okok miatt. Ebben az esetben egyikről sincs szó, tehát a fa marad. A rendőrök — mert néhányszor ök is kint voltak a perpatvarnál — le­adták annak rendje és módja szerint a jelentést, mást azon­ban nem tehettek. Béla bácsi azt mondja a szülőknek, ő pusztán azért püföli a gyerekeket, mert félti őket. Mert a fa meg van perme­tezve, s ha a gyerekek megszik a gyümölcsét, betegek lesz­nek tőle. Ezért inkább veri őket és kiabál rájuk ... — Tehetetlenek és elkeseredettek vagyunk — mondja a telefonáló. Az esetet elmondtuk dr. Hadler Ferencnek, a városi j ügyészség vezetőjének, aki tájékoztatott arról, a jog szerint j milyen útja-módja van e probléma rendezésének. A jogsza- ; báiyok lehetőséget adnak arra, hogy a megvert gyerekek | szülei a ieillegessegtől számított 30 napon belül könnyű tes­ti sértés, vagy tettleges becsületsértés miatt feljelentsék a „gyermekvédő” urat a bíróságon. Ez magánvádas eljárás, amely azt jelenti, hogy nem kell ügyvédet sem fogadni, sőt! — a sérteti (illetve ebben az esetben a törvényes képviselő, vagyis a szülő) képviseli a vádat is a bíróság előtt. Eddig a történet, amely több kérdést is felvet. Miután az almafa közterületen és nem bekerített, magántulajdonú kert­ben, vagy telken all, vajon miért védelmezi oly bőszen az öregűr? (Félreértés ne essék, nem a védelmezéssel, hanem annak módszerével vannak gondjaink.) Ha valóban perme­tezett a fa — mint ahogy azt Béla bácsi állítja — ki per­metezte le? Ugyanis ilyen esetekben figyelemfelkeltő táb­lácskákat helyeznek M a fákon. Netán „magánpermetccésrSI” van szó? Erre gondolni sem 'merhet senki, hiszen belátha­tatlan következményei lehetnek egy ilyen meggondolatlan lépésnek, ha nem jelzik valamilyen módon a veszélyt... És még valami: senkinek sincs joga a* önbíráskodásra. Se gyerekekkel, se felnőttekkel szemben. (ácséi) Vizsgálják a javaslatokat Hivatkozva a Déli Hírlap 1991. július 1-i számában megjelent „Még egyszer a 4- es buszról” című cikkre, a felvetett észrevételekké! kapcsolatban a követkei jékoztatást adom: Vállalatunk az utazóiig- ! zönség észrevételei alapján a I érkeznek hozzánk, melyek felülvizsgálata, értékelése jelenleg is folyamatban van. A vizsgálat eredményeitől függően újabb menetrend- módosításra az őszi menet­rend bér, 1991. szeptember 1- től kerül sor. \ változás mértékéről a jával, ha városon belül és három percnél nem tovább beszél. Ebből adódhat a fél­reértés. Hiszen, például ha vidékre telefonál, már más a tarifarendszer. Száz fo­rint értékben lehet tékát az alapdíjon beiül telefonálni a készüléktulajdonosokna k, s amit ezen felül beszelnek, csak azt számlázza a Táv­közlési Üzem. A 270 forin­tos alapdijban egyébként benne szerepel a 20 forintos készülékdíj is. (Mező István rajza) teleion-alapdíj? fegyhaz 1 mm BANK RT. AMIG ÖN UL, A PÉNZ DOLGOZIK ! w IBOTK BT. A VONAT KÉSIK, DE ÖN NE KÉSLEKEDJEN !i a kamatot benzinben adjuk! ) zsa%flí tank rt. LÓVÉ, DOHÁNY,SUSKA STEKSZ, ZSEl.T stb MIN» dtHET ! VT9NML0! BANK rt 7---------i I IDE A PÉNZT! Illlál mm bt. HA MÁR ÖN BE FEKÜDT. PÉNZÉT IS FEKTESSE B^j 4-es buszjárat menetrendjét j 1991. június 24-től munkana- • pokon 19.00 óra után módo­sította. Az elmúlt időszakban újabb kérések, javaslatok későbbiekben tájékoztatni ! fogom Önökot. Zimmcrmann Fr-enc, az MKV igazgatója Jogtanácsadús: Legközelebb július 22-én (hétfőn) délután 4-től 6 óráig lesz díjtalan jogtanács­adás a sajtóház III. emele­jűlius 22-é« tén, A miskolciaké a szó rovat szobájában. Tanácsot ad: dr. Száriul Sándor egye­temi tanársegéd. MAXI TAXI Magyar-Osztrák Bt. Telefon: 66-211 Lakossági hívásra ingyenes kiállás! Vidéki fuvaroknál 15 százalék kedvezmény A bérlet (3.) Mályi bosszúsások j n Tisztelt olvasók! A bérlet bemutatása kapcsán az ed­digiekben már szó volt a szerződő felekről, a berbe- odó szavatossági ko'e;ezett- ségérőt, majd a bérlet ren­deltetésszerű és szerződés- szerű használatáról. Tovább folytatva a felek jogainok és kötelezettségeinek a bemu­tatását, most e vonatkozás­ban főként a bérbeadóról lesz szó. Nézzük tehát milyen jogai is vannak a bérbeadónak a Ptk. szerint. Először is ter­mészetesen a bérbeadó a bé­relt dolog használatát bár­mikor ellenőrizheti, de a bérlő szükségtelen háberítá- sa nélkül. Ha rendeltetésel­lenes vagy szerződé,selienes a dolog használata, akkor kö­vetelheti az ilyen jellegű használat megszüntetését és az ilyen használatból eredő kárának a megtérítését is. Amennyiben követelése el­lenére a rendeltetésellenes, vagy szerződésellenes hasz­nálat tovább folyik, illetve ha a bérelt dolgot fenyegető veszély súlyossága miatt az abbahagyás követelése nem vc-zetne célra, akkor a bérlő a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést is követelhet. Előfordulhat, hogy a bérlő a bérelt dolgon jogosulatla­nul olyan átalakítási munká­latokat végzett, amelyekhez a bérbeadó, vagy a hatóság engedélye lett volna szüksé­ges. Ebben az esetben a bér­lő a bérbeadó kívánságára köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Felvetődik a kérdés, hogy mi történik akkor a bérbe­adó jogaival, ha a bérlő a dolgot, akar a bérbeadó en­gedélyével, akár anélkül al­bérletbe, vagy egyébként másnak a használatába adta. ( Nos, az előbbiekben ismer­tetett jogokat a bérbeadó eb­ben az esetben is gyakorol­hatja. Dr. Sz. S. (Folytatjuk) Nagy kedvvel indultam a mályi strandra kisfiam tár­saságában a műit héten. Gondoltam, örömet szerzek ezzel neki. Rossz ómen volt, hogy a kilencórás járat kimaradt. No de sebaj, a tízórást meg­vártuk. Igaz, neves bőrgyó­gyászok nem ajánlják dél­előtt tíztől délután négyig a napozást. Az ibolyántúli káros sugárzás miatt mi is bekentük magunkat fényvé­dő krémmel. Utána a fiam átadta ma­gát a nyár örömeinek. •*. gyermekmedencében nem volt egyedül, pörgött is forgóban. Sőt, vízlpisztoly- lyal szitakötőkre vadászott, ami szokatlan és érdekes el­foglaltság egy városi gyerek számára. A felnőtteknek pe­dig ott van a dögönyöző. S a tó látványa is megnyug­tató, kellemes. Ám ezután jöttek a kel­lemetlen dolgok. A buszmegállóban lévő fagyiaiíos hölgy az adagoló kanalat megnyalta. A zöld­almának rossz íze is volt... De ami a legjobban bosz- szantoít: még odafelé meg- érdeklűdtem a busz vissza- indulásának időpontját. A buszvezető tájékoztatása sze­rint délután két órakor is ment volna visszafelé egy járat. Biztos, ami biztos ala­pon, már fél kettőkor a megállóban voltunk. Egészen háromig! Közben vészjósló felhők gyülekeztek, tombolt a nyár: zápor. A „három­órás” buszvezetőnél szóvá tettem, hogy a kollégája fél­retájékoztatott. — Ne le­gyen már rosszindulatú, biz. tos kimaradt egy járat — közölte velem. Ez olyan természetes ? S az átázott strandolok tömegével lassan megtelt a busz. Járatki maradás helyett nem kisegítő járatok kelle­nének inkább ilyenkor, fő­szezonban, Mályi bán is? Aranyi Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents