Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-22 / 169. szám

Emeletes lóvasúti kocsi 1880-ból Közlekedési jubileum Eleink lévasűtja Károlyi Sándor gróf és i társai 1363-ban előmunkálati i engedélyt kaptak a pesti Széna térről (ma Kálvin tér) az Ország úton (ma Múzeum körút, Károly körút és Baj- csy-Zsilinszky út), a Váci úton át Újpestig vezető ló- vontatású vasút építésére. Ezzel megalakult a Pesti Közúti Vaspálya Társaság. 125 éve, 1866. augusztus el­sején indult a járat, amely az elsők közé tartozott Euró­pában. j A közönség szívesen uta- i zott rajta, a vállalkozás minden várakozáson felül kitűnően jövedelmezett. A viteldíj az első osztályon 20 krajcár, a második osztályon 15 krajcár volt. Az első nap bevétele 130 forintot tett ki, s az első 17 hónapos üzlet­évre a társaság a 200 forint névértékű részvények után 40 forint osztalékot fizetett. Az üzemet eleinte bérelt lo­vakkal bonyolították le, de később a társaság a fogato­zást saját kezelése alá vet­te, s 1868-ban már 177, 1870-ben pedig 495 lova volt. A budai vonalakra az al­kotmányos kormány adott engedélyt gróf Fesitetich Bé­lának és társainak 1867 jú­liusában. Ök alapították meg a Budai Közúti Vaspálya A kollégiumokban Nyári szállás — kispénzűeknek Mit tegyen valaki, ha meg­érkezik Miskolcra, barátja nincs a városban, vagy is­merőse, akire számított, ép­pen elutazott^ Hátizsákja társaságában sem kell soká­ig tanácstalankodnia a sze­rényebb pénztárcájának. Nyáron a kollégiumokban bőven akad hely, csak éppen keresni kell. Néhány miskol­ci diákotthon árairól, szol­gáltatásairól érdeklődtünk. Akár kétszázan is helyet találhatnak egyszerre, akik a Karacs Teréz Leánykol­légium Kiss tábornak utca 32. szám alatti épületébe térnek be. A 8—10 ágyas szobákért éjszakánként 200 forintot kell fizetni, melyben benne foglaltatik az ágyne­műhasználat díja is. Kérés­re ebédet is tudnak bizto­sítani. A Lorántffy Zsuzsan­na utcán található leánykol­légiumban diákoknak 155, felnőtteknek 270 forint egy éjszakára a szállás, hatágyas szobákban. Ha valaki háló­zsákkal érkezik, annak negy­ven forinttal olcsóbban ad­ják. Jelenleg a kollégium egy részét felújítják, de min. dig vannak kiadó szobák. A 101. Számú Szemere Bertalan Szakmunkásképző Intézet Ifjúság út 16/20. szám alatt található kollégiumá­ban az első éjszaka felnőt­teknek 195, diákoknak 170 forintba kerül, minden to­vábbi 40 forinttal olcsóbb. Többnyire négyágyasak az itt található szobák, de ötö­sét is ki lehet venni. Mi­után négyszáz férőhellyel rendelkeznek, nagyobb cso­portok számára megrende­lés esetén főz a konyha. Elég ha a levegőbe lő Fegyverkezzünk, kedves híveim! Itáliában is emelkedik a betöréses lopások száma, a rendőrség azonban új szövet­ségest kapóit a megelőzés­hez egy dühös plébános sze­mélyében. Pavia közelében, egy kis faluban, a vasárnapi nagymisén, a következő szö­veggel fordult a hívekhez Don Gioryi: „Ha van 2 mil­lió lírátok, abból 1 milliót költsetek hasznos dolgokra. A másik millióért pedig ve­gyetek puskát, hogy megvéd- jétek magatokat a banditák­tól.” Hogy miért választotta Giorgi plébános úr a szószék magaslatát fegyverbe szólító felhívásához? „Azért folya­modtam ehhez a papok kö­rében szokatlan hanghoz, Bűért így akartam jelezni, hogy a nép félelemben él. Ez nem keresztény magatartás? Meglehet. De végül is, nem kell megölni senkit, eiég, ha a levegőbe lövünk. így nem vétünk az ötödik parancso­lat ellen sem, amelyik azt mondja: „Ne ölj! Viszont a tizedik úgy hangzik, hogy másnak jószágát ne kívánd. A hetedik meg egyenesen azr mondja: Ne lopj! És a ban­diták egyiket sem tartják be. S minthogy a bíróságok rend- szeresen enyhe ítéleteket hoz­nak, a hívők pedig félnek, nos én úgy gondoltam, hogy a vigasztaló szó már nem elég” — nyilatkozta a jám­bor plébános. Aki egyébként nem vett puskát, noha há­romszor is kirabolták. Társaságot, s ez a társaság — amely a koncesszióért évi 1000 forintot ígért Buda sza­bad királyi városnak — építette a budai Lánchídfő­től Óbudáig és a katonai élelmezési raktártól a Zug­ligetbe vezető lóvasúti vo­nalat. Ugyanekkor épült a Margit-szigeti lóvasút is, amely túlélte a közúti vasúti közlekedésnek ezt a régi rendszeréi. Budapest utcáin már évtizedek óta villamos járt, amiKor a Margitsziget évszázados fái alatt még mindig vidáman kocogott a lóvonat. Galvániszapot kommunális hulladékkal pgyiitt? A BEM elégetné a szemetet Az ezredforduló igényei szerint Amióta válságban van a nehézipar, visszafogták a ko­hászat termelését, tisztább Miskolc levegője. A szomo­rú tényből ennyi a haszon, és ezt a levegőtisztaságot meg is kellene őrizni. Töb­bek között ezért van az ön- kormányzat mellett működő környezetvédelmi bizottság is, mely a napokban bár vá­rosunk határán kívül eső, de levegőtisztaságát annál job- jan érintő, a kohászathoz tartozó Borsodi Ércelőkészí­tő Mű távlati elképzelései­vel ismerkedett. A vállalat az utóbbi 3—4 évben tudatosan készült a kohászat válságára, ezért igyekezett több lábra állí­tani a tevékenységét — mondta ár. Tolnai Lajos, a Dimag Rt. elnök-vezérigaz­gatója. Céljuk, hogy az új helyzetben hosszú távon pi­acképes termékeket tudja­nak előállítani, hogy a meg­levő infrastruktúrát ne hagyják kihasználatlanul (villamoskapacitás, földgáz­lecsatlakozás, vízkivételezés, vasúti pályaudvar, szállító­szalag-rendszer, stc.), hogy legalább dolgozóik egy ré­szének munkát biztosíthas­sanak. 1987-ben 1,2 milliár­dos beruházással porlevá­lasztó berendezéssel szerel­ték fel kéményüket, s ma mindez alig tízszázalékos ki­használtsággal működik. • MEG CSAK AJÁNLAT Az elképzelések között a kommunális hulladékok vá­logatása, megsemmisítése, a veszélyes anyagok ártalmat­lanítása is szerepel. Miután Miskolcon évtizedek óta a nádasréti szeméttelep gond­jaival küszködünk, s a vá­ros jövőbeni elképzeléseiben sem csupán lerakó szerepel, a vállalat terve egyben aján­lat is: bekapcsolódik-e Mis­kolc a kommunális hulladé­kok válogatásába, megsem­misítésébe, avagy sem? Mi­után az önkormányzat szá­mára nem ez az első, ilyen jellegű ajánlat, s a bizott­ság nem is hivatott döntés­re, így a válasz ma még is­meretien. Ám ami pikánssá teszi az ügyet: a 3ÉM agal- vániszap ártalmatlanítását mindenképpen meg akarja oldani, ha kapcsolódik hoz­zá a kommunális hulladék, ha nem. A nehézfémekkel teli, környezetre rendkívül ártalmas anyagból becslések szerint 6—8 ezer tonna ke­letkezik évente. Ebből csu­pán 16 ezer köbmétert tá­rolnak Aszódon, az ország egyetlen veszélyesbulladék- tározójában, a többi pedig sejthető, hova kerül. Jobbik esetben valamiféle konté­nerrel együtt ássák el, rak­ják le, de hatalmas károkat okozva leginkább elhagya­tott termőföldek, vízfolyá­sok szippantják fel. • HONNAN LENNE RÁ PÉNZ? Országos jelentőségű len­ne tehát e gondnak a meg­oldása, de jókora félelmeket ébreszt a környékbeli lakos­ságban. Valóban olyannyira meg lehet szűrni az ártal­matlanításkor keletkező ne­Királyi festő a főszervező Ma: japán fesztivál Miskolcon A D. Art Centre a kulturális kapcsolatokért „Nekünk, magyaroknak külö­nösen becses a japán ember életét ál-meg átszövő hagyo­mánytisztelet és a más népek iránti fogékonyság. A felkelő nap országában jarva magam is tapasztaltam az egyszerű ja­pán emberre is oly jellemző szépérzéket, mely olyan fogal­makban testesül meg, mint a kifinomult elegancia, a termé­szet szeretete és az egyszerű, szerény ízlés” — e szavakkal köszöntötte Göncz Árpád, köz­társasági elnök, a japán feszti­vál védnöke a fővárosban kez­dődött. programot, amit az ed­digi idők legnagyobb japán rendezvényének nevezett Ma­gyarországon. Ma Miskolcon, a Vasas Művelődési Központban lehetnek részesei az érdeklődök a japán népművészet és a spor­tolóik színe-javát felvonultató műsornak. A fesztivál első számú szervezőjében a magyar szár­mazású Doma-Mikó Istvánt üdvözölhetjük, aki főrende­ző, a Japán Fesztivál Bi­zottság elnöke és a D. Art Centre japán részvénytársa­ság egyik tulajdonosa. E fesztivál ürügyén szeretnénk öt, illetve részvénytársaságát bemutatni. Megtudtuk ugyan­is, hogy a tongai király ud­vari fesiőművésze, és házas­sága révén került Japánba. — A feleségem azért jött Magyarországra, hogy Bar- tók-zorét tanuljon. Itt is­merkedtünk meg, és én kö­vettem. Természetesen így együtt még inkább a ma­gyar—japán kapcsolatok ápo­lásának elhivatottjai lettünk. Füzesgyarmaton 1980-ban megnyitottuk saját költségen az első japán múzeumot. Ezt a tárlatot most Vásárosna- ményban látogathatják in­gyen az érdeklődők. Az 1985-ben alapított részvény­társaság a japán és a nem­zeti kultúra cseréjét tartja a legfontosabbnak: oktatás­sal, koncertek, kiállítások és bemutatók rendezésével fog­lalkozik. Negyven országgal van kormányszintű kapcso­latunk, s szeretnénk, ha 40 év magyarországi mulasztá­sa is mielőbb a múlté len­ne. — Hogyan lett királyi udvari festő, és ez hogyan egyeztethető össze egy pro­fitérdekeltségű társaság munkájával? — Egy ausztráliai illetősé­gű rokonom —, akinek opál- csiszoló gyára van Tongában — megemlítette, hogy elége­detlenkedett a király az ed­digi portréival. Az előző két festője ugyanis markáns, férfias vonásait túlságosan meglágyította. Az említett rokonom beajánlott azzal, hogy eddig is hírességek portréit festettem. Azóta há­rom képet készítettem IV. Tuponrói, amin a hercegnők össze is vitatkoztak, mert magának szerette volna. Őfelsége egyébként végtelen jóindulatú — kis országa Óceániában maga a földi paradicsom, ahol sosem dúlt háború, — elnézi a kultúra más területei iránti szenve­délyemet. De nem élek visz- sza a bizalmával. — Kérjük, avasson be a D. Art Centre Rt. további magyarországi terveibe. — Szeretnénk megnyitni Budapesten a JapánCentret, amelyben egy állandó mú­zeum lenne, és egy olyan galéria, amely a mai japán művészek alkotásait mutat­ná be. Helyet kapna benne egy oktatási központ, ahol a japán nyelvet, történelmet és kultúrtörténeti ismereteket tanulhatnának az érdeklő­dők. S nem utolsósorban egy jól felszerelt információs­központ, ami az ide látoga­tó turistáknak és üzletem­bereknek adna tájékoztatást, és természetesen viszont, a magyaroknak Japánról. — Több tervünket vegyes vállalati formában szeret­nénk megvalósítani. Ezek­hez az elképzelésekhez kap­csolódik a mezőkövesdi székhelyű Hőfix Kft. is. Pél­dául ősztől indítanánk az Inter Japán Magazint, azrt. költségein. Ennek egy-egy fejezete kulturális, történel­mi és földrajzi leírásokat tartalmazna, de nagyobb részben gazdasági témájú cikkeivel, a japán technikai újdonságok bemutatásával akar ötleteket adni, és az üzleti partnerkereséshez fó­rumot teremteni. Az újság negyedévenként jelenik majd meg, s Magyarország valamennyi városának pol­gármesteri hivatalába, vala­mint jelentősebb cégeknek és vállalkozóknak körülbe­lül 10 ezer példányban in­gyen szeretnénk eljuttatni. Ezen túl nemcsak a főváros­ban. hanem remélem, hogy többeK között Miskolcon is menedzseriskolákat akarunk indítani, ahol a japán tár­gyalási stílussal és az üzle­ti élet fogásaival ismerked­nének meg a hallgatók. Visz- szatérve egy megjegyzésére: a D. Art Centre egyébként csak annyiban profitcent­rikus, hogy előteremtse a művészetek és a kultúra mind színvonalasabb ter­jesztésére az anyagiakat. Ebben szerencsére "még szá­mos támogatónk is akad, mint e fesztiválsorozat ese­tében: a japán császári ud­var, illetve a Toshiba Nem­zetközi Alapítvány. (oláh) hézfémekkel teli füstgázokat, ahogy az ajánlatok ezt ígé­rik? A vezérigazgató szerint ők is csak az ezredforduló igényeit kielégítő eljáráso­kat kívánnak alkalmazni. Pályázati kiírásukra már 6—8 ajánlat érkezett, s egy amerikai cég hat héten be­lül átfogó tanulmányt tesz le az asztalra. Ennek elle­nére a vállalat sem kíván­ja elkapkodni a döntést, de­rült ki a megbeszélésen. 10 —12 hónapjuk van rá. Leg­inkább arra kívánták fel­hívni az önkormányzati bi­zottság tagjainak a figyel­mét, hogy míg a galván- iszap ártalmatlanítása jó üz­let. addig a kommunális hul­ladéké korántsem. Ezért ér­demes lenne összekapcsolni a két ügyet, hogy ne le­gyen veszteséges senki szá­mára ... Miután eddig is több. ha­sonló jellegű ajánlat érke­zett a városhoz, a bizottság tagjai a leglényegesebb dol­gokat kívánták tisztán lát­ni: milyen biztonságtechni­kát terveznek, miből finan­szírozható a beruházás, ho­gyan valósulhatna meg az önkormányzati rész. Ezeket a feldolgozással kapcsolatos kérdéseket még valószínűleg sokaknak fel fogiák tenni a közeljövőben a Városházán. Azonban az elsődleges prob­lémát ettől függetlenül, igen gyorsan meg kell oldani hová kerüljön a feltöltési határát már jóval túlléDŐ Nádasrét helyett a miskolci szemét? Nagy Zsuzsanna íTr r • levemozi Az avasi kábelrendszeren este 6 óráitól a vasárnap reggeli sugárzott adást is­métlik meg, majd 8 órától a HTV 30. mozicsatorna lég. újabb filmjét vetítik, melyet kedden reggel 9 órától ismé­telnek meg, ugyancsak a ká­belrendszeren. Érdemes fi­gyelemmel kísérni a képúj­ságot, amely éjjel-nappal látható, mert a film címét a hétfői Képújságban olvas­hatják. Magdolna „Vétkes életünknek megjobbítására / Az Is­tenhez térő út járására Szépen juthaszt, nézvén e Históriára f Mária Mag­dolna kegyes példájára” — írja egy 17. századbeli bibliai históriás vers. S a képzőművészet is ál­talában mint a bűnbánat megszemélyesítőjétv ábrá­zolja a névnapjukat júli­us 22-én ünneplőket. Ért­hető hát, hogy kevés kislánynak adták ezt a nevet, mert nem akarták, hogy a névmágia hatásá­ra leánygyermekük élete nehéz legyen. Am nemcsak a névmá­gia bűvölete tartozik Má­ria Magdolnához, hanem számos népi megfigyelés is. A képzőművészetben dúshajúnak ábrázolt Mag­dolna névünnepét több helyen hajvágó napnak tartották. Ekkor ugyanis néhány ujjnyit levágtak a lányok hajából, s azt a fa alatt elásták, hogy a nők eme ékessége még dúsabban nőjön. Volt olyan hely is, ahol ke­nyérsütőlapátra ültették a lányt, s úgy nyírták meg. Ezért lett aztán a fodrászok és fésűsök vé­dőszentje a céhvilág ide­jén. A zivatarhozó napok között is számontartják július 22-ét. A néphit szerint az e napon hul­lott eső bő termést jósol, viszont „megférgesíti” a diót, illetve mogyorót. Vizsgálják a kukoricatáb­lákat is, mert azt tartják, hogy ha a kukorica ed­dig nem hányta ki a csö­vét, akkor jó termést nem is várhatnak. Ugyan­csak a dologtiltó napok sorába tartozik, ilyenkor a szőlőben nem szabad semmit sem tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents