Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-19 / 167. szám

Egy osztrák falubál a Capitoliumba... Másfél éves eseménysorozatnak szánják Arnofd, a gyöngéé Fermlne lei* Főszerepben a trükkfelvételek új számlaszám A Borsod-Abaúj-Zempmr, Megyei Köjál (Miskolc, Ba­csó Béla u. 12. (OTP 641- 350368) neve és bankszámla­száma megváltozott. Az új neve, címe és bank­számla-száma: Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvos. Szolgálat (ÁNTSZ) Borscd- Abáúj-Ze nplén Megyei In­tézete. 3501 Miskolc, Bacsó Béla utca 12. sz., MNB: 273- 901 420 109. Kérik, hogy az intézet ré­szére szóló küldeményeket az új névre szóló címzéssel lássák el ügyfeleik és part­nereik. Az intézetet terhelő számlákat, beszedési megbí­zásokat pédig az új MNB isámlaszámra nyújtsák be. j Az egyik kiállított festmény. Jelentkezés augusztus végéig A helyszín o Los Angeles-i Century Ploza Hotel, ahol a falakon körbe-körbe mozivá­szon nagyságú snittek: Arnold, mint Conan, Arnold, mint szi­varozó üzletember, Arnold, mint gyöngéd apa... 1300 vendég koccint, fecseg és mo­solyog, itt van Bush elnök és felesége, Barbara, eljött Tóm Bradley polgármester, sőt, az akcentusos megasztár legna­gyobb hollywoodi vetélytársa, Sylvester Stallone is. Arnold Schwarzeneggerl ezen az esten a helyi Simon Wiesenthal Központ, tünteti ki azért, mert anyagilag és erkölcsileg évek óta támo­gatja az ügyüket. S ezen a jótékony célú vacsorán (ahol egy belépő 730 dohár) újabb 1,5 millió dollárra: gazdagí­totta a központ bevételét... Schwarzeneggernek szüksé­ge volt a megújulásra. Ma­gánemberként az amerikai kormány egészséges életvite­lért hirdetett kampányának élére állt. Filmszínészként pedig a Terminator II. ré­szében a július 4-i bemuta­tó 40 millió dolláros bevé­telével igazolta, hogy minden idők legsikeresebben startoló filmjét az ő kedvéért nézik meg az emberek. Amerika első számú sztárja ma a né­met és a spanyol közönség kedvence is, Olaszországban és Nagy-Britanniában pedig a második helyen áll. „A nicer, gentler Termi­nator ..- Kedvesebb, gyen- gédebb Terminator, mondta Schwarzenegger (Bush elnök- beiktatási beszédéből ., j4é&~ ve) a film második részé­ről. A több. mint 85 millió dolláros filmet leforgatni legalább 14-szer annyiba került, mint a nagy sikert aratott első részt. Négy kü­lönböző vállalat készítette a kápráztató trükkfelvételeket. Az első részben a gonosz robotot a jövőből küldik el, hogy megölje a hamarosan kisfiút szülő, magányos pin­cérnőt (Linda Hamiiton ala­kítja). A fiú ugyanis, amikor felnő, a világhódító masinák háborújával szembeszálló el­lenállás vezetője lesz. á Terminídov nem tudja vég­rehajtani küldetésé:, de az­zal fenyeget, hogy visszatér. A második részben ez meg is történik, de a Terminator! Ui ^ Arnold Schwarzenegger édesanyjával és feleségével. ezúttal az ellenállás prog­ramozta be, A gonoszból te­hát hős lesz. Az első rész óta ovizsarú és családapává szelídült szupersztár most .méíőbcp:- fúú:. üzenetet küld - qéjl'tíágíffiií: Nem - akar többé a vak erőszak jelképe lenni. S míg az első részben Arnold mindössze hat sort' mondott el a másfél óra so­rán, a Terminator II-ben sokkal bőbeszédűbb ... A Terminator II. része, melyben — sértés ne essék — mégsem Schwarzenegger, hanem a- 'trükkfelvételek játsszák a-' főszerepet, egy hónap múlva mutatkozik be a hazai közönségnek. Molnár Éva A Fortuna Galériában Drozsnyik István név. Sajnos az időnkből, de még- j inkább a pénzünkből egyre ke- | ve<ebb jut arra, hogy kultu- I rális, vagy műveszeti rendezvé- I nyékét látogassunk. Minden ; időkben jó mecénásokra volt | szükség, hogy a művész és a i közönsége r.e veszítse el a kap­csolatot egymással. Erre városunkban a minap akadt egy jó példa; ismét megnyílt a Fortuna Galéria, de most már a Szerencsejá­ték Rt. jóvoltából. Ez alka­lommal két hétig, azaz júli­us 30-ig tekinthetik meg Drozsnyik. István grafikus- festőművész kiállítását, a Széchenyi út 26. szám alatti totózóban, az arra járók. A kiállítás első napjai azt bizonyítják, hogy a szeren­csére várók szelvényeiket ki­töltve szentelnek idő': a ké­peknek is. Mint azt Siska Af elmúlt évtizedekben a Ki mit tud? vetélkedő jelentette az amatőr előadók álmainak megvalósulását. Ennek segítsé­gével országos publicitást, és a jobbak szerződéseket, állan­dó szereplési lehetőségeket kaptak. Ügy tűnt, hogy elfelej­tettük a rendezvényt, de most egy fiatalember fejebe vette, hogy ő bizony mégis megszer­vezi az újabb seregszemlét. Kovács Gábor, az Amatőr Műsorszervezési Csoport Iro­da (AMCSI) vezetője beszélt a tervekről. Mint elmondta, már régen foglalkoztatta a gondolat, hogy saját maga megszervezze ezt a vetélke­dőt. Nyolc évig volt egy mű­velődési ház programszerve­zője, így elég jól kiismerte a kulturális élet minden szintjét. Amikor Budapestre került, megiudta, hogy a Mag> ar Televíziótól már nem kell megvenni a névhaszná­lati jogot, és ez'nagy lökést adott elhatározásának. Sze­rinte a név nagyon fontos., hiszen jól bejáratott, ismert fogalomról van szó. ami az egész vállalkozásnak tekin­télyt, adhat. • ELŐSZÖR MEGYÉNKÉNT előadások révén a költségek egy része megtérüljön. Á körülbelül másfél éves rendezvénysorozat költségve­tése 14 millió forint. Ennek mintegy felét szponzoroktól, negyven százalékát a műso­rok jegyeladásaiból, míg a fennmaradó tíz százalékot saját tőkéből akarják bizto­sítani. A legfontosabb fel­adat a megyei irodák létre­hozása. Az országban har­minc központot szeretnének kialakítani, amelyek a. je­lentkezések regisztrálásával, a helyi vetélkedők iebomtóli- tásával foglalkoznának. • ÁLLANDÓ ZSŰRI ÉS „BEUGRÓ” Egv állandó zsűri járná az országot, egy ..szakemberbri­gád”, és mindenhol ők bí­rálnák el a produkciókat. Egy állandó együttes, a leg­utóbbi Ki mit tud? második helyezettje, a Kabinet Rt. ze­nekar végezné a dalok hang- szerelését, kísérné az előadó­kat. A kategóriák, amelyekre jelentkezni lehet, nem sokat változtak: irodalom (vers, próza, jelenet), ének (opera, operett, szólóének, könnyű­zene), tánc (jazzr-baíatt, né­pitánc,.. diszkó) bűvészei, és egyéb. Kizárólag amatőrök jelentkezhetnek. Mivel sem­miféle állami támogatást nem kapnak, nevezési dijat is be kell fizetniük a ver­senyzőknek. Egyéni előadók­nak. vagy maximum négyfős csoportoknak kétezer, 5—10- íős társulatnak plusz ötszáz forintot, míg e felett szemé­lyenként háromszáz forintot kell áldozni a célra. Az első területi vetélkedőt július 25-én, Alicskán tartják. Miskolcon szeptember első napjaiban, az ország többi részén ezután folyamatosan rendezik meg a selejtezőket. A tervek szerint az első té­véadás 1992 december végén lenne, a döntő pedig ’93 már­ciusában. Még az egyeztető tárgyalások hátra vannak a televízió illetékeseivel. .Mindenképpen merész vál­lalkozásnak ígérkezik a Ki mit tud? ’92. Néhány kér­dés még nem teljesen vilá­gos, de valószínűleg ezek időveL, majd megoldódnak. A jelentkezési határidő augusz­tus 31. Az AMCSI irodája Miskolcon, a Jókai u. 21. sz. alatt van. Bővebb felvilágo­sítás és jelentkezés személye­sen itt, vagy a 29-541-es .te- iefonszsmon, naponta 13 és 17 óra között. (iiorváih) A vetélkedő felépítése — a jelenlegi elképzelések szerint — a következő lenne. Az or­szágban a helyi is területi erőpróbák után a 19 elődön­tő'., döntőt és gálaműsort kö­vetően, minden megyéből a legjobb tíz produkció kerül­ne fel Budapestre, azaz 190 előadó. Itt újabb elődöntő, és döntő következik, amelvek győztesei kerülnének a tévé képernyőjére. A döntősöknek az iroda országos turnét szervez teljes költségfedezés­sel, t isztelfftdfijal. Ez" lenire az égj ik díj. Arra a kérdésre, hogy ez az elképzelés nem túl bonyolult-e, Kovács Gá­bor azt felelte, nem. Erre azért is szükség van, hogy az képei András, a Szerencse Rt. te­rületi igazgatója megnyitójá­ban elmondta, feltett szándé­kuk művészeti értékeink, a kortárs művészek számára jelent egyfajta támogatást, de az odalátogatóknak élményt is ad. Esetenként itt nyerhe­ti meg valakinek a tetszését egy kép, olyannyira, hogy vevőként is jelentkezik. Diósgyőri meditációk Megváltozott Diósgyőr nyu­gati részén a majláthi tele­pülés városképe 1073-1977. között. Á családi házakat le­bontották és helyükre emele­teseket építettek. A lakosság kicserélődött és kevesen tudják 1991-ben, hág* a torony házak előterében levő egyetlen föld­szintes Gerendás Csárda a vár körzetében a legrégibb vendégfogadó. Kőből való új­raépítésének Idejét a mester­gerendába vésett 1772. évszám bizonyítja. Amikor a pálos szerzetesek visszatelepültek 1739-ben Fel- segyőr, vagy Majláth község­be és birtokba vették újra a kolostort, akkor átvették az egyetlen vendégfogadót, a daramalmot, a kendertörőt és a mészárszéket is. Felújítá­sukról éveken át fokozatosan gondoskodtak. Pálosoké volt a Hegyalja utca 27. számú ház, a Gerendás csárda. Üze­meltetéséhez megtenmett a Baráthegyen a szőlő, a Szü- vásvölgyben pedig a pálin­kának való. A szerzetesrend feloszlatása és vagyonának államosítása után, 1786. má­jus 20-tól a koronauradalom birtokába került, majd 1884- ben megvette Felsőgyőr, az­után 1887-ben Diósgyőr tu­lajdona lett miután Felső- győrt Diósgyőrhöz csatolták. Először bérbe adták, később pedig magántulajdonba. A XX. század második évtize­dében Otrosinka Józsefné, azután Zavadovics József volt a tulajdonosa. A hábo­rú után a lakosság még so­káig Zavadovics kocsmának nevezte. A bejárat fölött, a cégtáblán ez volt: Jobarátok \ kocsmája. A ház nyugati ré- J szében lakott a tulajdonos, " keleti leiébe:; volt a vendég- fogadó és alatta a iól meg­épített, téglával burkolt pin­ce. A tanácsi rendszer idején a település lakossága itt ad­ta le szavazatát a jelölt ta­nácstagra; 1950. október 22- én. 1954. november 28-án, 1958. november 16-án, 1963. február 24-én és végül 1967. március 22-én. Miskolc vá­ros III. kerületi Tanácsa Di­ósgyőrben 1971. június végé­ig működött. Az épületet 1966-ban meg­vette a Miskolci Vendéglátó i Vállalat és bérbe adta Kör- j möndi Istvánnénak, aki 1988. I októberéig üzemeltette. Ak­kor kapta a Gerendás csárda nevet, bejáratánál a csalo­gatószöveggel: „Térj behoz-, zánk jóbarát, felüdülés vár itt rád.” A szekerezők világának! idején, a 18. és 19. században betértek italozni, gondolato­kat cserélni a fuvarosok, a íűrészmalomból gerendákat és deszkákat szállítók, a hu- tási mész- és faszénégetők, az üveghuta termékeit árusí­tók, a hámori vasolvasztó munkásai. Megálltak az ök­rös és lovas fogatokkal a daramalomba terményt hozó gazdák, meg a kendertörpbe igyekvők is. A helyi hagyomány szerint ebbe a kocsmába jártak hí­rekért 1812—1820. közötti években a pénzromlás, a po­litikai és gazdasági válság idején a bükki útonálló le­gények, a betyárok. Ilyen volt Esztergályos András, akinek nevét a helybeli is­kola naplójában találtam meg. Homolya István tanító úr gondosan beírta a napló­ba az iskolát elvégzett tanu­lók neve után az „Életmód­ja” rovatba, hogy a tanuló felnőve milyen foglalkozást folytatott. Volt kapás, gaz­da, csizmadia, fazekas, gu­lyás stb. Esztergályos András pedig „Betyár” volt. A 20. század első felében a malmok felett eljárt az idő, mert a szántó- és ken- derföldekre házak épültek. A kendertörőt 1920-ban, a mé­szárszéket 1940-ban, a dara- malmot pedig 1974-ben bon­tották le. A vendégfogadó azonban maradt. Udvarán szekerek már nem állnak meg. mert azokat felváltották 1955 után az autók. A tele­pülés képe is megváltozott; a kisközségből toronyházak- ból álió városrész lett, ahol körülbelül 720 család lakik. Onnan keresik most fel a csárdát és nyáron az udva­rát is. Közelében várakoznak autóbuszra a Miskolcra igyekvők, akik nem is gon­dolnak arra, hogy századunk első felében még gyalog is jártak Majláthról Miskolcra. A csárda falán emléktábla hirdethetné, hogy Majláthon ez a ház mindenkor vendég- fogadó volt és 1772-ben a pálos szerzetesrend újíttatta fel. (balázs) Me »szervezné a Ki mit tud?-ot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents