Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-19 / 167. szám
0IIffSiT fiiéiig cs.ss kir. udvari fényképészek MiskoIeK. Iriía’ONlii&K-tér 5. w*sisn «. T: u. 't < •; fii .!?■ K’i S£± tM.'iMI|llill:tlii-t''.\| Kitűnt« tv«: londoni, pirtei, bécsi, budapesti <s más kiállításokon nrany- érmekkel és érdem kérész tekkel W«n;mnm»w»im zkn • * i I ív» 2& MinHiiuiinminnuHni Felsőm agyarország legmodernebb fényképészeti műterme. j Kolozsvári műtermünk Erdély legnagyobb és : legtekintélyesebb műterme, j Miskolc egykor és ma9 képekben II. ■ A város legrégibb óvodája n n * a Városház téren Ferencz József is meglátogatta • Lila házként ismerjük •iitiiiimititiniummni ~cJh 13* Cgfszcti u]mn tmcll $pM fciilrílag fluyljlplizeti czfloKra. Fsivéieiek rósz idő esetén is egész napon át eszközölhetek. Elváltainak fényképészét» munkaiatokat a legkisebb alaktól égési életnagyságig. Val ,ft|niety kis képről elválln'unk mind.'» nagyságban, í«ŐgylÍÖé»*|wÍ ti-zta, óVtlűi kivitelben, elegáns kiállítással. ^ 1900-ban közreadott reklám az épületről, amelynek emeletén a Dunky fivérek fényképészműterme üzemelt. Az egyetemi múzeumban Jóp ipa k Az ipafai pap fapipáját még meg is énekeljük, de azt kevesebben tudják, hogy cseréppipa készítéséről híre:, volt Debrecen, s a pataki diákokat is hosszú szárú pipával ábrázolták az egykori metszetek. Igen híres pipakészítő hely volt Selmecbánya is, az ott készült cseréppipák használói pedig nem utolsósorban az ott működő, akkori selmeci akadémia bányászkohász hallgatói voltak. Ezek a „jópipák” — kik Mennvi vizet vegyünk magunkhoz? A nők kevesebbet isznak A felnőtt emberi szervezetnek legalább napi 1,8 liter folyadékra van szüksége ahhoz, hogy a szervezet anyagcseréid lyamata zavartalan legyen. Ezen folyadék- mennyiség felét a vesék használják fel, ennek segítségével a mérgező anyagokat kiválasztják, és ezek a vizelettel távoznak a szervezetből. A folyadékmennyiség másik fele lélegzéssel, iz- zadással és a széklettel távozik a szervezetből. Folyadék-tar talmi ételekkel — például gyümölcs, leves — körülbelül 0,7 liter folyadékot veszünk magunkhoz. Ezen kívül a táplálékok lebontásával a szervezetten még 0,3 lller foly ic’ék keletkezik. Tehát csaknem 1 litert ke'! még meginnunk naponta azért, hogy szervezetünk ne károsodjon. Ajánlatos naponta általában 2 liter folyadékot magunkhoz venni, mert ha többet mozgunk, vagy nagy a meleg, a szervezetnek több vízre van szüksége. Ezenkívül a veséket is tehermentesítjük a bőséges folyadék- felvétellel. A nők általában kevesebbet isznak, mint a férfiak. Az 50 éven felüli nők általában csak napi 1 litert, míg a hasonló korú férfiak elfogyasztják a szükséges 1,8 literes mennyiséget. Az idős emberek azonban általában kevesebbet isznak. Ennek az az oka, hogy idős korban kevésbé lép fel szomjúságérzet. Ha naponta a szükségesnél kevesebb folyadékot fogyasztunk, kiszárad a szervezet, emésztési problémák lépnek fel, túl sűrű lesz a vér, szédülés is tapasztalható és megnövekszik a trombózisra való hajlam. A fantasztikus tudományok lapja Harmadik szem A harmadik szem a két szemöldök között helyezkedik el, de aki nem gyakorolta éveken keresztül, hogy miként használja. bizony nem „lát” vele. Nem úgy, mint azok az extraszenszek, jógik, parafenoménck, látnokok, akik a harmadik szem segítségével (is) többet látnak, tudnak világunkról, az emberekről. betegségekről, mint mi, „kétszeműek”. Harmadik szem a címe annak a fantasztikus tudományokkal foglalkozó magazinnak, amelynek most megjelent első száma stílusosan aem is az első, hamm a nulladik sorszámot viseli. A magazin közül néhányat az első valódi aurafotók közül, egyben közérthetően, szakszerűen írja le az aura, a biomező mibenlétét, rétegződését, ismerteti, hogy mik is azok a csakrák. Érdekes cikksorozat kezdődik a lapban a világ keletkezéséről, az Ébredők jógája pedig a sikeres nap titkát árulja el mindazoknak, akik hajlandók 15—20 percet jógázni naponta. A Déli Hírlap munkatársa is a lap állandó tudósítói között szerepel, az első írás Taraszovot, a legnagyobb orosz varázslót mutatja be. közül sokan duplájára „fejelték meg” az eredeti tanulmányi időt — megőrizték, a csaladra hagyták kedvenc pipájukat. Így kerültek ezek a dohánvzóesz- közök a Miskolci Eg-'etem Központi Könyvtárában lévő múzeum gyűjteményébe. Több tucat, különböző formájú cseréppipa idézi visz- sza a hajdani selmeci pipakészítőket, no és természetesen a diákok. kö„ött igen elterjedt dohányzás emlékét. Különböző formáikkal nemcsak változatosak, de tetsze- tősek is. Magukon viselve annak nyomát, hogy gazdájuk milyen hosszú időn át használta őket. Minden bizonnyal kuriózumnak tekinthető ez a gyűjtemény, s a múzeumot látogatók nem is mulasztják el, hogy hosszasan ne tanulmányozzák. Már csak azért is, mert aki hódol a dohányzás eme formájának, angol és gyökérpipákat használ, és el nem mulasztja az összehasonlítást. Kellemesen illeszkedik a tér hangulatába az épület 1991-ben. Miskolc első óvodája 1842- ben nyílt meg az akkori Major (ma Dózsa György) utca egyik bérelt házában. Többszöri költözködés után 1864- ben került a Tanácsház tér 14. szám alá. Ez, egy néhány évvel korábban lebontott földszintes ház helyén épült emeletes palota volt, tulajdonosa pedig gróf Vay László. Tőié a kassai illetőségű, s jó üzleti érzékű Pozncr Gábor vásárolta meg, hoqy befektetéséi megsokszorozva, majd túladjon rajta. Ehelyett mértéktartó áron úgy vásárolta meg a város, hogy az eladó - a gyerekekre tekintettel - még alapítványt is tett az óvoda szamára. Az 1878-as árvíz — részben a Szinva, másrészt a Malomárok felől — a telek építményeiben, az épületben, s annak berendezésében is súlyos pusztítást, rombolást végzett. Felújítása csaknem egy évig tartott (1879. július 27-én avatták, illetve nyitották meg ismét). A feljegyí\em verhet sátrat akárhol Teának vaíó a nemzeti parkból? Aki tudja nyáron, ha csak néhány órára, is elhagyja a várost. Sokan indulnak a Bükki Nemzeti Parkba, melynek védett értékei egyre iiiKább megszenvedik a turistákat. Borsodi Józsefet, a BNP miskolci kirendeltségének vezetőjét néhány olyan jogszabályról kérdeztük. melyet úgy tűnik, kevesen ismernek. — Hol és hogyan lehet tábort verni védett területeken? — Valamennyi táborhoz meg kell kérni a kezelő szerv hozzájárulását (s ez általában az erdőgazdaság), s be kell tartani az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat előírásait. A nemzeti park jó ideje csak a Bolhási-, a létrástetői, a Csókási-, illetve a Hereg- rétre ad ki engedélyeket. Lehetőség nyílik arra is, hogy a védett területeken lévő önkormányzatok közvetlen határukban sátorozásra jelölnek ki helyet. Az azonban semmiképpen sem megengedett, hogy tetszés szerint akárcsak egy éjszakára is védett területen sátoroz - zon valaki, vagy táborhelyet állítson fel. — A drogériák árait látva, sokan úgy gondolhatják, hogy majd inkább a nemzeti park területéről szerzik be a teára valót... — Ezt sem tehetik mértéi: - teienül. Igaz, elvileg egyetlen szál hóvirág leszedése is tiltott, mégsem büntetünk, ha egy család egy-egy csokorral hazavisz uelőle. Így .járunk el más növényekkel is. Kis mennyiségben, az élőhely megóvását garantálva, saját célra lehetséges a gyűjtés, azonban védett növények kereskedelmi célú gyűjtése csakis hozzájárulásunkkal történhet. N. Zs. zések szerint 1881. szeptemberében Ferenc József is látogatást tett az épületben. ■ E A korabeli sajtó reklámhirdetéseiből tudjuk, hogy 1900 végén, az akkor Városház tér 5. számmal jelzett épület emeletét bérbe veszik a kolozsvári Dunky fivérek, hogy kialakítsák „Felső-Ma- gyarország legmodernebb fényképészeti műtermét”. A ház fényképe a rekiámón mutatja, hogy á műterem fölött tetővilágítást alakítót* tak ki, megváltoztatva az épület középső részének tetőszerkezetét. Számos, itt készült képet őriz a múzeum, de sajnos, a műterem berendezéséről eddig nem kerültek elő felvételek. 1909- ben műtermüket áthelyezték a mai Széchenyi út 25. számú házba. Később hosszú időn keresztül itt működött a szintén fogalommá vált Ábrahám-müterem. Dunkyék elköltözése után az emeleten bérlakások alakulnak ki, a földszinten üzleteket nyitnak, s természetesen tovább működik az óvoda. Volt igazgató-vezetője, a neves Zelenka Pál evangélikus püspök, majd Gálffy Ignác, a felsőkereskedelmi iskola igazgatója. Az első világháború kezdetén rövid időre hadiKÓr- ház is működött az emeletes házban. Mint „példány- óvoda és kertiskola”, majd 1945 után szintén mint óvoda funkcionált. A csaknem 110 eves intézmény 1973. október 15-én szűnt meg. Figyelmet érdemei a jelenlegi park, vagy tér egykori beépítettsége is. Három telek építményeinek lebontása után daraboiodoü fel a Luther tér, az Erzsébet tér, a Szinva és a Széchenyi—Hunyadi utcák által határolt tömb, amely a város egyik legnagyobb lakó- egysége volt. Érthető, hogy több utcanyitási kísérlet történt az eltelt évtizedekben, majd amikor az 1960- as évek elején, az itt volt épületeket lebontottak, több elképzelés, terv született a tér hasznosítására is. A Lila ház nyugati szomszédtelke a .lo . ■y.rj 19. század végétől Máday- telek, majd Mádav-örökösök telke név alatt volt ismeretes. Már az 1910-es években felvetődött, hogy- a Városim^, térről új utcát kell nyithi'a Toronyalja utcára. Máday János Szinvára nyúló telkéből 6 métert ajánlott fel a 10 méter szélesre tervezett utcához, ha a város 4 métert ölenként 55 koronával megvásárol. Az elképzelés azért volt fontos, mert a Toronyalja gazdálkodói dák többriyrife a Bábóttyibéré í környékén ' 'voltak' szántóföldjei, s terméiryhordás ide-, jén kínszenvedés volt a va-' rosban közlekedni. A Werbőczy u.—Városház tér— Avasalja—Toronyalja utcák közötti új utca gazdaságilag előnyös, s kimondottan észszerű volt. Arról nem is beszélve, hogy a belvárosban, az útszakasz mentén, új házak építésére nyílt volna lehetőség. A. sajtó arról panaszkodik, hogy a terv azért nem valósult meg, mei;t mindenkinek jó lett volna. Az 1930-as évek végén a földszintes házakat már ismét szerették volna lebontani, s a kialakuló tér a i'endőrségi palota elhelyezésének együk lehetősége volt. Ismét két-három évtized múlva — amikor tényleg lebontották a temetkezési vállalat, a totóüzlet épületeit — művelődési centrum, de szálloda tervei is készültek ide. Tálán jobb, hogy ezek sem valósultak meg. A teret, s a Lila házat a ■közvélemény megszokta, elfogadta. Azután is nyomozni ■kellett már, hogy mikor került a köztudátca ez az akkor sokakat irritáló ház-el- nevezés. 1984-ben volt a felújítás, tehát az új elnevezés még egy évtizedes sincs. A Városgondnokság székelt fáim között. A városi önkormányzat újrahasznosítási pályázatot kíván kiírni, s lehet, hogy ennek eredményeként újra megjelennek az üzletek a földszinti traktusokban, csakúgy, mint egy évszázaddal ezelőtt. Dobrossy István MDF-piac Az MDF Miskolci Szervezete kedvezményes piacot szervez. Július 20-án, szombaton reggel 8 órától 12 óráig, a Stadion étterem melletti parkolóban olcsóbban kapható hagyma, mosószer, cukor és ecet.
