Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-17 / 165. szám

Bemutató az Akropolisz Színpadon Az ördög nem alszik Találó címe van a Miskolci Nyár keretében bemutatott ze- j nés vígjátéknak. Tavaly majd­nem tökéletesen elmet*'’ ez eső a programot, és a múlt szom­baton is szépen iv.cg'.iratta esöisien az előadást. így a sze­replők, a nézőn, és a szerve­zők minden este félve néznek az ég felé, mondván: A> ördög alszik. Ki kell ábrándítanom a kedves olvasói, a darabban egy szem ördög sincs. Igaz, néhányszor o falra festik, időnként tartoznak neki egy úttal, de testi valójában nem jelenik meg. *3 alán ez nem is baj, a közönség szívesebben néz csúnya, otromba ördög helyett szép. fiatal hölgyeket. Ez. utóbbiak egyike körül bonyolódik *; cselekmény. Sok neves gondolkodót foglalkoz- í tatött már a kérdés; mi a jó házasság titka? A darab szerzői szerint a kezdő lépés, hogy az alanyok az első ta­lálkozáskor gyorsan meggyéi- löljék egymást,' hiszen így van honnan elindulni, fel - kapaszkodni, itt nincs is ebben hiba, a két — a nagy­bácsi által kiválasztott —- fi­atal első látásra megutálja a másikat, házasságról pedig hallani sem akarnak. Ám pechjük van, a bácsika na­gyon csökönyös, és ha ő el­határozta, hogy a két forró­fejű ifjonc egymásé lesz, ak­kor a tapasztalt színházláto­gató már tudja, lehet készí­teni az. ásót, kapát, nagyha­rangot. Persze, ha ez olyan köny- nyer. menne! Lord Archi- baldnak is fortélyhoz keli folyamodnia, hogy a szívek mélyén szunnyadó érzelme­ket lángra lobbantsa. A víg­játékok szabalysi szerint ter­mészetes sok-sok kaland, félreértés ke.i a boldog vég­kifejlethez. A Vaszary—Fé­nyes-Szenes trió igazi mes ­tere szakmájának, és ez a i darabból is kiderül. A cse- ! lekmény gördülékeny, a p% J érípTfat nagy sílárrfban és "jcw f' időzítve építik bét—Különö'- sen a második felvonásban | pörög fel a cselekmény, ek- j kor a szabadtéri színpadot ! övező fákra nem is mertek visszaszállni a madarak, az állandóan feltörő nevetés miatt. Csákányi László zseniális komikus és Síraub Dezső ide­ális játszótárs. Szinte nem tudnak hibázni, minden moz­dulatukon látszik, hogy élve­zik a játékot, Délár Enikő, az idei Miskolci Nyár sztár­ja. Már a Potyautasban is kiemelkedőt nyújtott, és ha lehet, most még inkább ele­mében van. Kitűnő hangja van, remekül táncol. A három barátot, barátnőt játszó Kocsis Judit, Zbo- rovszky Andrea, Molnár An­na, Dézsy Szabó Gábor, Hé­Misholc Bős—Nagymarosa lenne Ellenvélemény közművelődés-ügyben El kell felejteni a címkézést, a skatulyázást Varga Gyula és Csákányi László. kasi Károly és Somló István bizonyltja, hogy nem kell mindig fővárosi művészeket hívni egy-egy jó produkció­hoz. Játékuk könnyed, jól megformált. A többi szereplő is — Kulcsár Imre, Varga Gyula, Vajda károly, Lévay Jolán, Bús Erika és Bodó Séra Sándor — kitesz magá­ért. A díszlet Varga György, a koreográfia Kenya Erzsébet munkája. Az előadás zenei vezetője Regös Zsolt. A da­rabot Bodrogi Gyula rendez­te. Az ördög nem alszik című zenés vígjátékot még két al­kalommal, ma és holnap es­te nyolc órától láthatják az érdeklődők, a tapolcai Ak­ropolisz Színpadon. (borváth) Nemrégiben — nagyjából két hete — közöltük c városi művelődési központ „önátala­kulási koncepcióját”, melyet az önkormányzatnak nyújtott be, s amelyben a város mű­velődési intézményeinek egy elképzelhető működési válto­zatét vázolta fel. A torv jog­gal számíth'jirit közérdeklö- désr:-, hiszei; a városban fo­lyó közművelődési tevékeny­ség úgyszólván minde.i mis­kolci polgári érint valamilyen minőségben. Nemrégiben le­vél érkezett sieikesztő'égünk- be, amelyet Gonda Ferenc j irt, aki a Nemzeti Filharmó­nia miskolci irodáját vezeti hosszú ideje. Ennélfogva nagy cyckoilattul bír a zc-nei ren­dezvények lebonyolítása terén, s jól ismer bennünket, azaz a miskolci közönséget... íme, az ellenvélemény városi köz­művelődés-ügyben. „A Városi Művelődési Központ Miskolc váios köz- művelődésére új koncepciót dolgozott ki. Ennek a kon­cepciónak rövidített válto­zatát ismerhettük meg ti Déli Hírlap július 2-i szá­mában. Ez a cikk indított arra, hogy véleményt nyíl- j vánítsak róla. Ebben a cikkben e terv készítői a a közművelődési intézmé­nyekét három objektum tí­pus szerint rendszerezik. Egyikbe tartoznak az alap­éi iátást szolgáló intézmények • pl. Szír,:'::., Goröinböly, Ady), a másik csoportba a minőségi szolgáltatást nyúj­tó, inig a harmadik csoport­ba a nyári színházaik. Ez továbbra is azt jelentené, hogy az intézményeknek í*> As, V v’-* ^ 8 i- I Hétfőn a Vasasban Nyári tánclábor A Budapesti Műszaki Egye­tem Kulturális Titkársága — mint minden évben — az idén is megrendezi augusz­tus 3—16. között a 6. IDMC Nyári Worksnopját, az egye­tem központi épületében (Műegyetem rakpart 3.). Eb­ben az évben a következő tanfolyamokon vehetnek részt az érdeklődők: dzsessz- tánc, haiadó (Stanley Doten — USA és Alonso Baraos — Brazília), afro-haiti tánc (Pat-Hall Smilh — USA), musical— show tánc—ének (Susanne Draxler — Auszt­ria), step xAndre ven Don- gen — Hollandia). Tai-chi (Zhang Ski Jun — Kína), mozgásszínészet. Groiowszki- módszer (Patrick Duquesne — Belgium), ptreuseion— ütőhangszer (Warren Srr.iíh — USA). Vidéki hallgatók részére mérsékelt áru diák­szállást biztosít a rendező­ség. Jelentkezés augusztus 2-án a helyszínen Bővebb, felvilágosítást a BME Kul­turális Titkárságán, a 18-12- 337-es telefonszámon lehet kérni. Japán fesztivál Az európaiak egy kicsit mindig ferde szemmel nézték a távol-keleti kultúrákat (for­dítva ez kétszeresen is igaz), de a titokzatos világ nagy vonzerő is volt. Ám mindenki nem juthat el Japánbu. Erre már ott is rájöttek, és úgy döntöttek, hogy inkább ők jönnek el Magyarországra. A nálunk bemutatkozó Ja­pán fesztivál :91 rendezvény­sorozat négy állomásának egyike Miskolc. A fesztivál védnöke Göncz Árpád köz- társasági elnök. Július 22-én, hétfőn a Va­sas Művelődési Központ ad helyet a sokszínű műsornak. A délután a gyerekeké, öt órakor először az ecsetírás­sal, a shodóval ismerked­hetnek meg. Az angollal együtt négy ábécét tanítanak a japán iskolákban. Ezek közül a legnehezebb, a „kandzsi” betűjelek írása, komoly művészet, amelyből évente országos versenyeket rendeznek. A ma emberé­nek mindössze 4000 írásjelet kell ismernie. Ezek lesznek láthatók egy bemutató ke- ■■etében. A kicsik (és na­gyobbak) megtanulhatják az origumi, a művészi papírhaj­togatás fogásait is. A sziget- országban még felnőtteknek is rendeznek versenyeket, ki tud egyetlen papírlapból, csak hajtogatással ötletes tárgyat, állatot, vagy szob­rot készíteni. Végül igazi zöld teát, és finom süte­ményt kapnak a résztvevők. Az esti programot este hét órakor Szabó György, a megyei közgyűlés elnöke nyitja meg és Antal Imre vezeti. A Távol-Keleten na­gyon magas szinten űzik a különböző önvédelmi spor­tokat. Ezek közül a jodót. az aikidót és a karatét mu­tatják be. Ezek onnan ered­nek. hogy a középkori Ja­pánban fegyvert csak a ne­mesek és a szamurájok vi­selhettek, és az egyszerű nép kialakított több mód­szert, hogy egyetlen bottal, vagy éppen puszta kézzel hogyan tudja magát meg­védeni. A nyolcdanos kara- temester pedig demonstrál­ni fogja az emberi testben rejlő titkos erőket, kézzel, lábbal deszkákat, téglákat •tör, kézéllel lecsapja a sö­rösüveg nyakát, és ujjhegy­gyei kettészel egy almát. A japán konyha étel- és italkin ünlegességei számunk­ra igén egzotikusak. Vala­mennyit bemutatni napok kellenének, így a kóstoló is csak a legérdekesebbekre korlátozódik: levesek ten­geri algákból, sásból, a szó­jamártás megízlelése, ami a Távol-Keleten a mi papri­kánkhoz hasonlóan fontos, és mindehhez rizsborkós­toló, tea. ízelítőt kaphatunk a ja­pán népzenéből, táncokból. Lesz népi hangszer-bemu­tató. itt többek között a shamiszénnél,, az indiai szi- tárból kialakított penget ős hangszerrel lehet közelebbi kapcsolatba kerülni, amely­nek különös hangját a ráfe­szített macskabőr adja. Lesz itt bambuszfurulya is, amely a japán filmek sejtelmes hangú kísérőzenéjét szolgál­tatja. Egy idegen kultúrával megismerkedni mindig iz­galmas dolog. Most ezért nem Íveli kilométerek ezre­it megtenni, ám az élmény így is maradandó. A szer­vezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. H. Sz. lülről határozzák meg, hogy mit csináljanak, mivel fog­lalkozzanak. Márpedig erre semmi szükség. Ez a fajta mecha­nizmus nem működhet. Azt, hogy egy művelődési intéz­mény mit csinál, az ott dol­gozók és. a környék lakói, az oda járó művelődő közössé­gek döntik el, mégpedig úgy. hogy személyes jo.entéíük- kel, a rendezvényeken való részvételükkel igazolják a művelődési ház tevékenysé­gét. Ha úgy döntenek, hogy ók fesztivált rendeznek, pénzük is van hozzá, miért ne tehetnék? Vagy, ha öko- menikus istentisztelet meg­szervezése, vagy ne adj isten az itoJi-os kopjafa megko­szorúzásának megszervezé. séte kapnak megbízást az ott élőktől, miért ne tehet­nék. Dé. tudok élő példát is. Nemrégiben zajlott le a II. miskolci kair.riakórus fesz­tivál. A Hassler Énekegyüt­tes rendezte alapítványi pénzből egy kis külső szak­mai segítséggel, többek kö­zött a Kossuth Művelődési Ház bevonásával. Pedig a közművelődéi-; terv készítői szerint nekik nem volt rá jogosítványul;. Még ugyan­ennél a témánál maradva, az I. Miskolci Tavaszi Fesz­tivált sem felülről határoz­ták el, hanem lelkes mis­kolci vállalkozók gyűjtötték rá össze a pénzt, rendezték és szervezték meg. Visszatérve a cikkben szereplő objektumok másik kategóriájára, melyet a ter­vezel készítői a minőségi szolgáltatásokat nyújtó in­tézmények címet adjak, és ez a felújítandó Avas (Ko­rona) Szállót illetné. Még­pedig azért, mert ott lehetne rendezni a különböző fesz­tiválokat, tanácskozásokat, bridzs-, biliárd-, sakkverse* nyékét. Engedtessék meg, hogy felhívjam a szerzők figyelmét arra, a nem el­hanyagolható fontos tényre, hogy a belvárosban legalább öt olyan helyszín van, amely alkalmas a fent felso­rolt rendezvények lebonyo­lítására. Csak példaként az ötből:. Rónai Művelődési Központ, Technika Háza, Tudományos Akadémia szék­haza, Kossuth Művelődési Ház. Ezért teljesen fölösle­ges a város kulturális költ­ségvetését mintegy három­száz millió forinttal megter­helni, nem beszélve az éves fenntartási költségekről. Ügy érzem, az Avas (Korona) Szálloda ebben a formában történő átalakítása lenne Miskolc Bős—Nagymarosa. Hát ennyit a második kate­góriáról. Aráit viszont ésszerűnek találok a Városi Művelődési Központ tervezetében, az az önmagukat felszámoló, illet­ve a jelenlegi Széchenyi ut­cai irodák eladására szüle­tett elhatározás, ez egy szimpatikus elképzelés. Tud­niillik, a művelődési házak­ban dolgozók (Ady, Göröm- böly, Szirma, ifjúsági ház, Gárdonyi) irodaház nélkül is tudják mit kell tenniük. Be azt nem gondolhatták komolyan, hogy a '80-as évek végén felújított és ic-ndbeteti Kossuth Művelő­dési Házat, annak színház­termét és Mini Galériáját a varos elkótyavetyélje, elad­ja csak azért, hogy a be­folyt összegből a Népkert- hen lévő romos épületet fel­újítsák, szabadtéri színpadot üzemeltessenek évi 15—20 előadásért, míg a Kossuth Művelődési Ház az év min­den napján üzemképes. A Kossuth Művelődési Ház (Művészeti és Propaganda Iroda) egyébként is a Vá- icss Művelődési Központtól független, önálló intézmény. Ezek után a harmadik objcivmzn-csoportról, a sza­badtéri. jiietve a nyári szín­házról tennék említést. Eb­be a csoportba négy objek­tum tartozna. A diósgyőri vár (itt. magyar drámákat mutatnának be), megépíte­nék a népidért! szabadtéri színpadot, az Avason épül­ne egy nagyméretű (gondo­lom 3000—6000 nézőt befo­gadó nézőtérrel)- s tudomá­som van arról, hogy a szin- riáz tervei között is szerepel egynek a megépítése a szín­ház mögötti udvaron. Ez a négy szabadtéri színház es­ténként mintegy 8000 erh- ber szórakoztatásáról kifli hogy gondoskodjon, ehhez naponta Miskolcon legalább 60 000 fizetőképes turistá­nak kell tartózkodnia. £>e sajnos jó, ha ennek a 2—3 százaléka van. Arról nem is beszélve, hogy maximum 70 napért, nem számolva a csapadékos napokat, és nem számítva Diósgyőrt, három színpadot fenntartani költ­séges. Azzal egyet lehet érteni, hogy a belvárosban kell egy szabadtéri színpad, de ha ez megépül a színház hátsó traktusában, akkor értelmetlen több millióért a népkerli színpadot megépí­teni. Összefoglalva mondandó­mat, el kell felejteni a cím­kézést, a skatulyázást, a fel­adatok leosztását. Le kell bontani a ma még meglévő cen tralizált int ézmény rend­szert. Kapják meg az intéz­mények a fejkvóta szerinti támogatást, és hagyni kell őket dolgozni. Egy-egy nagy feladatra majd összeáll a stáb és megcsinálja azt. Nem kéll azért fenntartani egész évben egy appará­tust.'’ : Górnia Ferenc Megtalálták Kai fás főpap sírját? Sadaharu Fujimoto karate mester. Nagy kérdés, hogy valóban Kaifás főpap család, sírbolt­ja-.; az a sir, amit a mai Jeruzsálem óvárosától más­fel kilométert e délre, a Tá­jaiét domb lejtőjén tártak fel a régészek. Ez óriási szenzáció lenne, mert a Bib­lia szerint Kaifás egyike volt Jézus vádlóinak. A bibliakutatók most filológiai módszerekkel vizsgálják ezt a kérdést. A sír azonosítására felku­tatott bizonyítékok közül ta­lán a legfontosabb és a leg­megdöbbentőbb, hogy a sí­ron az eddig még bizonyta­lan értelmű „Kaipha” név kétszer is előfordul. Maga a sir jói datálba1 ö I. Agrippa zsidó király Kr. u. 42-ből származó pénzleletévei. Sokat várnak az antropo­lógiai vizsgálat eredményé­től is, amely eldönti, hogy a koponyában talált egyik pénzérme eredetileg a ha­lott nyelvén volt-e, vagy a szemét zárta le. A pénznek a halott nyelvére helyezése bár görög eredetű, de a azadduceusok körében is — ki. tartozott Kaifás család- i ja — szokásos volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents