Déli Hírlap, 1991. július (23. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-17 / 165. szám
XXIII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 4% R A : 5.80 1991. JÚLIUS 17., SZERDA j FOHMT jó módszer a Japostetők gyógyítására Ha befolyik a víz, elcsorog a pénz is! A beázó Japostetők ügyével akkoriban volt tele a sajtó, amikor a gyors tempóban épített lakótelepek ABC-i, iskolái, óvodái egy- szercsak elkezdtek tömegesen beázni. A helyzet ma sem változott alapvetően, sók a gond ma is a lapostetőkkel. Elég ha a 20-as iskola konyháját említjük, de hasonló keserű tapasztalatokra tett szert a Borsodi Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat is — ők viszont találtak egy jó megoldást. A megoldás lényege: egy Épszig nevű kft. alacsony hajlásszögű, faszerkezetű, alumínium lemezborítású tetőket készít úgy. hogy alat- | ta megmarad a lapostető eredeti szigetelése is — javítva — így dupla a biztonság. A tető azért előnyös megoldás, mert nem változik meg tőle az épület homlokzati képe, és mivel nincs a héjaláson toldás, a beázás esélye a nullával egyenlő. A szakemberek azt állítják, hogy ez a tető mindenféleképpen jól termő beruházás, hiszen a biztonság mellett gyorsan meghozza az árát — nem kell folytonosan szigetelni. javítgatni, mint a lapostetőt. A megoldásra azér figyeltünk fel, mert gyakran hallani az önkormányzati üléseken hogy az intézményfenntartás menynyibe keiül. Minden bizonynyal jó lenne megfontolni ezt az átépítési lehetőséget is, hiszen a város érdeke. A polgármester fogadóórája Csoba Tamás polgármester július 19-én. pénteken 5 órától fogadóórát tart a komlóstetői óvodában. Ez alkalommal jelen lesz a komlóstetői óvoda tervezője is. akivel közösen tájékoztatják a környék érintett állampolgárait az óvoda kivitelezésével kapcsolatos kérdésekről. hogy minél olcsóbban működtesse intézményeit. A tetőket építő kft. egyébként a Miskolci Építőipari Vállalat szakembereiből alakult. Ügy gondolták, hogy így jobban ott lehetnek a piacon, biztosabb kenyeret adhatnak a munkatársaiknak. Azt is szeretnék elérni, hogy a most megalakuló lakóközösségeknek és a lakásszövetkezeteknek teljes szervizszolgáltatást nyújtsanak a csapbőrözéstől a nagy munkákig. De foglalkoznak címfestéssel is. hiszen ma az építőiparban minden lehetőséget meg kell ragadni, ha valaki talpon akar maradni. Bizonyosak vagyunk benne. hogy a térség építőipara előtt aligha áll más lehetőség, mint az Épszig-esek- nél: a kereslethez gyorsan idomulva, kis szervezetekkel, a még megmaradt piaci résekbe beférkőzni. Jó lenne, ha minél több hasonló sikeres vállalkozásról adhatnánk hírt. (k—ó) Épülnek A csökkent beruházási lehetőségek ellenére is számos olyan építkezést végeznek Észak-magyar országi Vízügyi Igazgatóság területén, amely az árvíz, illetve a belvíz okozta károsodást akadályozza meg. Dolgoznak a gátépítők többek kozott a Hernád- völgyében, Hernádszentand- rás határában. Itt körtöltést létesítenek a folyó árvizének kivédésére. Ismeretes, hogy a tavaly ebben a községben okozott a víz igen számottevő kárt. Az újonnan létesítendő körtöltés a hasonló eset megismétlődését kizárja. Megyénk mélyen fekvő területein, például a dél-borsodi részeken évről évre visszatérő baj a belvíz. El^ Dr. Csornai Zoltán és Nagy László, az alapító cégek elnök-igazgatói a rehabilitációs tornateremben. (Szabán felvétele) 4 számvevőszék szerint: jogtalan volt a többletbevétel Mil Ml véget a iái? Ujahb vizsgálat várható A Gyermekegészségügyi Központ gyermekrehabilitációs osztályán végzendő szakmai tevékenység elméleti szintjének emelése, a beteg gyerekek szakszerű gyógyításának fejlesztése, újszerű gyógyászati segédeszközök kutatása, gyógyászati eszközök beszerzése a célja a „GYERE” elnevezéssel létrehozott alapítványnak. A Gyermekrehabilitációs Alapítvány alapít! okiratát tegnap délelőtt írták alá a Gyermekegészségügyi Központban. A két alapító cég, az Észak-Magyarországi Innovációs Centrurn(Park) Rt. és az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. 100—100 ezer forintot bocsátott az alapítvány rendelkezésére. — A rehabilitáció komplex tevékenység — hallottuk ár. Peja Márta osztályvezető főorvostól, az alapítvány kuratóriumának elnökétől —, amely igényli az orvosok, a szakemberek és a társadalom segítségét. A rehabilitációs módszer folyamatos fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a beteg gyereket megfelelő szakmai színvonalon, magas szintű tárgyi feltételekkel alkalmassá tudjuk tenni a beilleszkedésre. A fejlesztés feltétele a nemzetközi kapcsolatteremtés, tapasztalatcsere, konferenciákon való részvétel, amelynek támogatását is vállalta ez az alapítvány. A gyógyításhoz a mozgásterápia is hozzátartozik, korszerűsítéséhez kutatásokra van szükség, amit az intézetben már elkezdtünk, s az alapítvány anyagi támogatása mellett végezhetünk tovább. Dr. Velkey László profesz- szor a szülők szerepét hangsúlyozta, fegyelmezett, megértő együttműködésükéi, s arról beszélt, hogy a beteg gyerekek beilleszkedése szempontjából mennyire fontos a társadalmi tolerancia, a „másság” elfogadása. A Miskolci Papírgyár jelentős összeggel elsőként csatlakozott ehhez a nemes cél érdekében létrehozott alapítványhoz, amely mindenki számára nyitott. a gátak sősorban a szántóföldeken okoz gondot. Elhárítására fogtak hozzá a tiszakeozi belvízmentesítő szivattyúállomás létesítéséhez. A tervek szerint az idén a mélyépítést végzik el, jövőre pedig a gépek és az elektromos vezetékek szerelését fejezik be. Ezzel az új szivattyúállomással naponta csaknem fél millió köbméter belvizet tudnak visszaemelni a Tiszába. A másik belvíztől ugyancsak veszélyeztetett terület a Bodrogközben található. Itt már korábban megépítették a Tiszakarád-őrszemi szivattyúállomást. Most hozzáláttak a gépészeti berendezés, valamint az üzemeltetéshez szükséges elektromos rendszer szereléséhez. Lapunk április 12-i számában írtunk arról, hogy egyik ingerült olvasónk kifogásolta: a Borsod Megyei Távhőszolgáltató Vállalat egyhónapi nyereségrészesedést fizetett a dolgozóinak. „Kérdem én: ha azért kel! a távfűtés árát emelni mert a szolgáltatást az állam nem győzi dotálni, miből származik a vállalat nyeresége?...” A kérdésekre cikkünkben a távhő főmérnöke, Torma Iván válaszolt, nem kevésbé idegesen, mint a kérdést feszegető olvasónk. „Mindenki olyasmibe szól bele, amihez nem ért. A kérdések megfogalmazója úgy látszik, nem tudja, hogy az állami dotációt nem a távhőszolgáltató, hanem a lakosság kapja. Az árakat és az árrendszert pedig központilag állapítják meg. Országosan egységes ez az ár..— mondta a főmérnök, majd elmagyarázta: a távhőszolgáltatást az állam 68 százalékkal támogatja, az átalánydíjat fizetőknek tehát ennyivel kerül kevesebbe a szolgáltatás. Az elmúlt fűtési idényben két és fél, három milliárd forintos pénz- forgalmukból az enyhe időjárás miatt mintegy 100 mil- iió forintot tudtak nyereségként elkönyvelni, mert enyhe volt a tél. A főmérnök akkor elmondta azt is: az állami dotációra azért van szükség, mert rossz az az árkonstrukció, amelynek alapján a távhőszolgáltatás árait kalkulálni kell. összes költségeikből például 71 százalékot visz el az energiaköltség, mert a vállalatnak háromszor annyit kell fizetnie a gázért, mint amennyiért a lakosság kapja. „Ezen a régen megállapított árkonstrukción országosan is hamarosan változtatni kellene, mert ilyenformán az árak nem a valódi költségeket tükrözik." A Magyar Hírlap július 9-i számában azonban megjelent egy terjedelmes cikk, amelyben a szerző az Állami Számvevőszék tíz hőszolgáltató vállalatnál lefolytatott vizsgálatának tapasztalatairól tájékoztatja az olvasókat. Ebben egyebek mellett külön kitért a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Hőszolgáltató Vállalat példájára is, ahol „valamivel több, mint három év alatt 159 millió forinttal többet kért (a vállalat, a szerk.) a szolgáltatásaiért, mint azt a rendelet megengedte”. Az Állami Számvevőszék szerint a vizsgált cégeknél három év alatt összesen 660 millió olyan többletbevétel keletkezett, amely mögött nem volt szolgáltatás. A vállalatok által előre tervezett költségeket az állam megelőlegezte minden alkalommal, miközben az utólagos elszámolást senki sem ellenőrizte. Ezért aztán „a lakosság és az állam (ez is a lakosság pénze!) egyre többet fizetett, a hőszolgáltató vállalatok egyre jobb gazdasági helyzetbe kerültek... És senki nem vizsgálta, hogy jogosan vették-e igénybe a támogatást a vállalatok: sem az APEH, sem a Pénzügyminisztérium”. A Magyar Hírlap cikkének szerzője a számvevőszék vizsgálatát ismertetve, a többi között így fogalmazott: „Ott pedig, ahol a vállalat jogtalan bevételre tett szert, a versenyhivatal kezdeményezze a bírság kiszabását. Meghökkentő módon egyetlen ilyen vállalatot találtak, a Borsod Megyei Hőszolgáltató Vállalatot, amely helytelen áralkalmazással érte el a már említett 159 millió forint többletbevételt.” Miután az általunk közölt cikkben és a számvevőszéki vizsgálatról szóló tudósításban közölt adatok között enyhén szólva, nagymértékű az ellentmondás, ezért telefonon kértük a Borsod Megyei Távhőszolgáltat' Vállalat főmérnökét, Torma Ivánt, hogy segítsen feloldani. Ám — noha áprilisban minden további nélkül válaszolt a kérdésekre, — most azt kérte, hogy Balogh Árpádhoz, a vállalat gazdasági igazgató- helyetteséhez forduljunk, mivel ebben ő a kompetens. Csakhogy Balogh Árpád gazdasági igazgatóhelyettes a nyilatkozat elől elzárkózott. Nem tartja szükségesnek, hogy jelenleg ezzel foglalkozzon a sajó — mondta. Egyébként is, a vállalat írásban véleményezte a számvevő- szék megállapításait, ez azonban nem került be az állami hivatal vizsgálati anyagába. Most újabb vizsgálatot várnak, amely Balogh Árpád véleménye szerint tisztázni fogja helyzetüket. Azt követően majd rendeznek egy sajtótájékoztatót, amelyen teljes egészében informálják a nyilvánosságot. Véleménye szerint a kérdéskörrel azért sem érdemes foglalkozni jelenleg, mert a vállalat nyeresége nem érinti a lakosságot. Az állami dotációt ugyanis a lakosság kapta. Ez utóbbi megjegyzését a Magyar Hírlap cikkének befejező mondata is alátámasztja: „(Egyébként a munka nélkül szerzett többletjövedelmet tulajdonképpen nem a lakosságnak, hanem a közületi fogyasztóknak kellene visszajuttatni, hiszen ők fizették a teljes árat, a lakosság kiadásait dotálta az állam).” Csakhogy azt is tudjuk: a közületek a költségeidet beépítik az árakba, s az árakat a lakosságnak kell megfizetnie. Ily módon tehát végül is mindenképpen a lakosság pénztárcája üresedett. Távol álljon tőlünk, hogy akár az Állami Számvevő- szék. akár a Borsod Megyei Távhőszolgáltató Vállalat állításait megkérdőjelezzük. Mindenesetre figyelemmel kísérjük az ellentmondásos ügy tisztázását, s erről olvasóinkat tájékoztatjuk. R. É.
