Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-14 / 137. szám

7SO éve történt Megismételni a tavalyi sikert... Nemzetközi kórusíesztivál Az a vasi templomtól a sziklakápolnáig Tatárjárás Magyarországon Két fantomharcos • Nemzeti örökségünk Tavaly első alkalommal rendezték meg a Miskolci ^Nemzetközi Kórusfesztivált. A rendezvények sikert arat­tak, magas volt a művészi színvonal, csupán az elhe­lyezésben és a vendéglátás­ban mutatkoztak kisebb döecenök. Ennek ellenére mindenki szívesen gondolt vissza az eseményre. Június 18—21. között im­már másodszor várják vá­rosunkba a kórusokat. A szervezők szándéka. hogy túlszárnyalják az első talál­kozó . sikerét. Ez nem köny- nyü, hiszen az unalomig is­mételt nehézségeket nem volt gyerekjáték leküzdeni. A fesztivál igen rangos koncertek sorozatából áll. A magyar kórusokon kívül ér­keznek vendégek Lengyelor­szágból, Erdélyből és Lett­országból is. A hazai színe­ket többek között a Bartók Kórus, a Hassler Énekegyüt­A kórpótoljoi Beregszászon a Kossuth Lajos Középiskolá­ban a múlt héten felavatták a névadó mellszobrát. Az ünnep­ségnek miskolci résztvevői is voltok. Kálmán László, a Földes j Ferenc Gimnázium igazgató­ja elmondta, hogy intézmé­nyük korábban is nagy fi­gyelemmel követte a hatá­rainkon kívül élő magyarok sorsát. Jó néhány iskolával már felvették a kapcsolatot, amit a jövőben még inkább ápolni szeretnének. A beregszászi Kossuth La­jos Középiskolával egy éve nagyon jó a viszonyuk. Az idén azokat is várták a Kár­pátaljára, akik valaha itt végeztek, vagy ide jártak is­kolába. Kálmán László is ezek közé tartozik, így ez az utazás több célt is szolgált. A koszorúzáson a Földes ne­vében helyezték el a meg­emlékezés virágait. (Az ün­nepség fontosságát jelzi, hogy azon megjelent Kató- | na Tamás külügyi államtit- j kár is.) A megemlékezés után a vi­lág minden részéről érkezett, innen elszármazott diákok közösen idézték fel a múl­tat. Az ötvenéves érettségi találkozón még három egy­kori tanár is részt vett... Önkormányzati képviselők fogadóórái Értesítjük az Árpád u. pá­ratlan és 2-töl 58-ig terjedő oldala, a Kuruc u.. Berekal­ja, a vár kornyéke, vala­mint a kisvasút és a Tán­csics tér közötti terület vá­lasztópolgárait. hogy Rusz- kabányai András és Kis Pé­ter önkormányzati képvise­lők június 17-én (hétfőn) 17 —19 óra között a Vár u. 5. sz. alatt fogadóórát tartanak, melyre tisztelettel várják a lakosságot. Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Iroda tes. a Regős Vokál és a For­rás Kamarakórus Miskolcról, a budapesti Monteverdi Ka­marakórus képviseli, de az ország több más pontjáról is eljönnek énekegyüttesek. A hangversenyeket válto­zatos helyszíneken tartják: például a Bartók-terem, az avasi templom, a sziklaká­polna, a Tudomány és Tech­nika Háza ad helyet a kon­certeknek. A fesztivál zenei programjai mellett más ese­mények is színesítik az ese­ménysorozatot. Szakmai kon­ferenciát tartanak, amelyen olyan témákkal foglalkoz­nak, mint az Azonos előadói eszközök használata külön­böző stílusokban, Előadási problémák Monteverdi mad­rigáljaiban, és A kánon. A kórusíesztivál ideje alatt Máger Ágnes festőművész munkáiból nyílik kiállítás a Megyei Könyvtár előcsarno­kában. H. Sz, Ökumenikus istentisztelettel zárult a program. A kinti magyarok szeret­nék. bevezetni a nyolcosztá­lyos gimnáziumot, ehhez a Földes minden támogatást megad, persze erejéhez mér­ten. Elsősorban szellemi se­gítségre kell gondolni, de a beregszásziaknak ez ie na­gyon fontos. Ápolják a kap­csolatokat a Kárpátaljai Ma­gyarok Kulturális Szövetsé­gével is. Ennek egyik konk­rét példája, hogy a Borsi­ban nemrég megalakult Rá- kóczi-emléktársaság felkéré­sére közreműködnek Rákó- czi-emlékek felkutatásában. Az Ady Művelődési Ház nyári táborai Nyár elején mindig sok fejfájást okoz a szülőknek, hogyan töltse el hasznosan a család szemefénye a szün­időt, vagy annak egy részét. Ezen a gondon szeretne eny­híteni az Ady Művelődési Ház. indítanak nemzetközi nomád jógatábort, ahol az indiai kultúrával, filozófiá­val, konyhával, életmóddal és szokásokkal ismerkedhet­nek meg: általános iskolás gyerekeknek ajánlják az er­dei kreatív gyermektábort, s szerveznek önismereti, úszó-, vitorlázó-, tenisz- és idegen­nyelvű táborokat is. Bővebb felvilágosítás és jelentkezés személyesen a művelődési házban, vagy a 70-727-es és 79-640-es telefonszámon. Ingyenes koncert és termékbemutató A Yamaha eég turnéjának keretében Ingyenes koncer­tet ad Yumiko IJeda zongoraművész ar. Ady Mű­velődési Házban, vasárnap este, hét órától. A műsorban többek között részietek csendülnek fei a West Side Storyból, a Bagdad Gafé cí­mű filmből, szerepel a Te- refere polka és sok egyéb zeneszóm. A koncert utána Yamaha cég mutatja be ter­mékeit. Minden érdeklődőt várnáik. Dobd el a szemüvegedet! Látásjavító taníodyarm in­dul az Ady Művelődési Ház­ban. A foglalkozásokat júni­us 17—19. között, naponta délután fél kettő és fél négy között tartják, dr. Balízso- vits Ágnes vezetésével. Je­lentkezés és bővebb felvilá­gosítás a helyszínein, vagy a 79-640-es telefonszámon. Az idén április 11-én volt a muhi csata 750 éves évforduló­ja: az eredeti tervék szerint ok­kor nyílt volna a tatárjárást feldolgozó kiállítás, a témával kapcsolatos tudományos konfe­renciával együtt. (Sőt, mint ar­ról beszámoltunk, a muhi csa­ta emlékművére pályázatot is kiirtok.) A tudományos konferencia szervezési és egyéb okokból elmaradt, sőt az ónodi vár sarokbástyájának helyreállí­tása is csúszott. így — a tatárjárás szempontjából — teljesen közömbös napon, június 12-én, azaz tegnap­előtt nyílt meg Önödön a Tatárjárás Magyarországon című kiállítás, melyet a Hermán. Ottó Múzeum mun­katársai állítottak össze, (szá­mos szempontból rendhagyó formai megjelenése Kamarás Jenő munkáját dicsén). A szerdán Szabó György, a megyei közgyűlés elnöke által megnyitott kiállítás az ónodi vár helyreállított bás­tyájának négy helyiségét foglalja el. Az első terem­ben a tatár-mongol biroda­lom kialakulásáról kaphat képet a látogató, valamint Magyarországról, ugyanebből a korszakból. A második terem maga a „csatatér”, a háromnegyed évezred távolából az akkori magyar fegyverek, és keleti nomád sírleletek segítenek felidézni a történelmünket hosszú időre (talán máig is) meghatározó egykori véres eseményt. Ebben a teremben található két étet nagyságú — és hátborzongatóan élet­hű — figura: egy magyar és egy tatár harcos, tel jes har­ci díszben. A következő íéletcsoport a tatárjárás akozta pusztítást igyekszik érzékeltetni, ennek szimbóluma egy Árpád-kori (és romba döntött) kunyhó. Rőt fény sugallja, hogy a kunyhó ég: ennek fényében ismerkedhetnek meg a lá­togatók a szerencsétlen sor­sú IV. Béla királyunk me­nekülési útvonalával. A kiállítás zárszórésze a tatárok dúlását követő újjá­építéssel foglalkozik. Egy XIII. századbeli emelőgép * A tatárdúlást a fennmaradt zik fel. modellje látható ftt munka közben. Amit épít, az le­het kővár, vagy templom is, hiszen éppen ebből az idő­szakból származnak hazánk jelentős kőépitményei. A kiállítás a tervek sze­rint október 15-ig áll majd Ónodon, utána beköltözik a Hermán Ottó Múzeum Pap­szer utcai pincetéri kiállító­termeibe, ahol megfelelő környezetben látogatható majd tovább. Az ónodiak természetesen szeretnék, ha a kiállítás a várban marad­na, ez azonban — egyelőre legalábbis — megoldhatat­lan: nincs pénz az őrzésre, világításra, s a fűtés is meg­oldatlan". Részben a fűtés hiánya, részben pedig a helyreállítástól még nedves várfalak miatt félő, hogy hosszabb idő alatt károsod­nának a kiállított tárgyak, melyeknek egy részét más múzeumok kölcsönözték. ■ ■ Á kiállítás ünnepélyes megnyitója jó alkalom volt köszönetét mondani a kiál­A hétvégi kirándulók, a Biikköt járó túrázók, de a városunkba érkező külföl­diek is napról napra felke­resik a Garadna vadregé­nyes völgyében, az „őskohó” szomszédságában levő Más­sá Múzeumot, amely ismét kinyitott. Októberig, azaz a nyári idegenforgalmi szezon alatt várja a látogatókat, hétfő kivételével, minden­nap, 10-től 15 óráig. A hámori Központi Kohá­szati Múzeum kezelésében levő Mássá Múzeum a vas­kohászat kezdetének eredeti szerszámaitól kezdve, ennek az iparágnak a fejlődését, a Szinva völgyében kialakult vasművesség múltját ismer­teti. Mintegy 100 év vasko­hászatának történetét öleli fel, 1770-től azaz az alapítás­és rekonstruált fegyverek idé­lítás létrehozóinak: a Her­mán Ottó Múzeum munka­társainak, a Műemléki Fel­ügyelőségnek, az önkor­mányzati hivatal területfej­lesztési osztályának és nem utolsósorban az Ónod—Mu­hi Emlékbizottságnak. Az emlékbizottság elnöke a megnyitón adta át a dí­jakat, azoknak a , gyerekek­nek, akik a legjobb pálya- műveket küldték be a szá­mukra meghirdetett, a ta­tárjárást feldolgozó rajzos­írásbeli pályázatra. Ónod polgármestere, Gyarmati Sándorné köszönetét mon­dott és emlókplaketteket adott át mindazoknak, akik a legtöbbet tették az ónodi vár feltárásáért az elmúlt öt évben. A feltárás és a helyreállítás eredményessé­gét, színvonalát bizonyítja a Nemzeti Örökség Bizottsá­gának határozata is, mely-- lyel (23-as sorszámmal) fel­vette az ónodi várat a nem­zeti örökségeinket nyilván­tartó listára. Kájé tói egészen a századfordulóig, pontosabban 1870-ig, Különösen érdekes, a ma­ga nemében szinte unikum­nak számít a vasverő mű* hely, amely eredeti berende­zésével, tűziszerszámaival, vízhajtotta vasverő kalapá­csával visszaidézi a múltat, amikor még a természet erői és az emberi leleményesség, kézügyesség alakította, for­málta ki a különböző tár­gyakat a vasból. A Mássá Múzeumnak a korábbi években is sok láto­gatója volt; számukat ezres nagyságrendben lehet mérni. A bejegyzések tanúsága sze­rint a Lillafüreden üdülők, vagy a Hollóstetőn kempin­gezők sem mulasztották «1, hogy felkeressék. Szülői dicséret az osztályfőnöknek Az osztályfőnöknek vagy két évvel ezelőtt elment a hangja. Az a hir járta, hogy ta­lán meg is kell operáim a hangszálait. Mi, szülök ijedtünk meg igazán, tudva, hogy a gyerekeink mit veszíthetnek hosszabb tá­volmaradásával. Tapasztalatból tudjuk, hogy a helyettes, az mindig változhat, de még ha tartós is, kicsit mostoha marad, s a gyerek visszavárja az „édest” ... Igen, mert Ili néni nem kíméli a hang­ját. Olyan széles skálán dolgozik vele a ka­tedrán, mint az igazi nagy tehetségek a pó­diumon. Ebből a repertoárból nem hiányzik persze a suttogás sem, vagy a négyszem­közti beszélgetés, amikor kamaszkori kilen­gés okán kell lelkizni a tanítványaival. De fel is emeli a hangját, ha már úgy találja, az a leghatásosabb módszer a fejmosásra. Egyet kímélt eddigi osztályfőnöki pálya­futása során: a tollát. Ugyanis egyetlen fi­gyelmeztetőt vagy intöt sem irt be az el­lenőrzőbe. Hogyisne, ezzel csak önmaga dolgát könnyíthette volna meg. A beírás­sal ugyanis nincs elintézve semmi: tanár­nak és diáknak szavakban kell egymással megbékélni, egy odavetett mondat nem megoldás. Nem kell a pedagógiai tudományok be­avatottjának lenni, hogy tudjuk a tételt: amilyen a tanár—tanuló kapcsolat, ugyan­olyan a tanár—szülő viszony is. S mi, sze­rencsések, alighanem sokak szemében irigylésre méltó szülők lehettünk. Sohasem kellett pörcsöíö gyomorral a szülői érte­kezletre menni, senkinek sem kellett a gyermeke viselt dolgai, vagy osztályzatai miatt a pad alá bújni szégyenében. Pedig nem elitszülők elitgyerekei jártak ebbe az osztályba. Vannak csonka családból szár­mazók és hátrányos helyzetűek, akiknek ezt itt sohasem kellett érezniük. A szülök inkább bátorítást kaptak a szülőt értekez­leten, hogy csak így tovább, igy együtt hoz­zuk ki gyermekeinkből a maximumot, mert valamiért minden gyereknek kijár több­kevesebb dicséret. A négy év alatt egy fél mondatnyi panasz sem hangzott el a ta­nárok túlterheltségéről, a pedagógusok bé­rezéséről. A szülői értekezleteknek csak egyetlen témája volt: a gyermekeink. S nemcsak mint témák voltak jelen a szülői értekezleteken, hanem az elején egy kis műsorral kedveskedve is. Minden tan­évkezdet például egy fogadalomtétel aláírá­sával kezdődött; s minden gyerek beírta, s aláírta, hogy a különféle tantárgyakból mi­lyen jegyet vár önmagától. S az ilyen ün­nepélyes alkalmakkor kijárt nekik egy tor­taszelet, amiből mi is kaptunk egy falatot. S az ilyen szülői értekezletekre ugye nem lehetett nem elmenni... Ballagnak a nyolcadikos gyermekeink. Szeptemberben szakmunkástanulók, közép- iskolások lesznek. Nekik is és maguknak mit is kívánhatnának mást, minthogy ilyen pedagógusok egyengessék tovább útjukat, a várhatóan nem könnyű, nagybetűs élet felé. A gyerekek és a szülők mindig kiállít­ják a tanárok bizonyítványát, noha ennek sehol sincs látható nyoma. Mi, az utolsó szülői értekezleten elhatároztuk, hogy ezen változtatunk. Az ajándékba átadott balla­gok könyvébe a következőket irtuk: Vo- dila Józsefnét, a Móra Ferenc Általános Iskola 1991-ben végzett S. a. tanulóinak osz­tályfőnökét — kiváló pedagógiai munkájá­ért, amit gyermekeink életének meghatáro­zó szakaszában végzett — a szülők dicsé­retben részesítik. O. E. A vaskohászat emlékei Kinyitott a Mássá Múzeum Kossuth-szobrot avattak Beregszászon Magyarok is koszorúztak Kárpátalján

Next

/
Thumbnails
Contents