Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-14 / 137. szám

Önvédelemből késeit (BÍRÓSÁGI TUDÓSÍTÁS A 8. OLDALON) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM 1991. JÚNIUS 14., PÉNTEK &83IQ? 5,80 «f o is c wrr 0 A muhi csata emlékének fel­idézése nem a szokásos - köz­ismerten tragikus - múltunk fe­letti merengést szolgálja. A 750 évvel ezelőtt lezajlott véres tör­ténelmi esemény máig Kató kö­vetkezményekkel járt. A honfog­lalástól egészen a tatárjárásig a magyarság szaporodott és ter­jeszkedett: a sikvidékröl felfelé hatolt a hegyvidékek felé a fo­lyóvölgyek mentén. A félmillió tatár harcos dúlása olyan érvá­gást jelentett a magyarságra nézve, melyet tulajdonképpen máig sem hevert ki. A tatárjá­rásnak emléket állító látványos kiállítás tegnapelőtt nyílt meg oz ónodi várban. (Cikk az 5. ol­dalon.) (Szabón Gabriella felv.) Hétfőtől Csökkenti árait a miskolci húsipar r Átírják az árcédulákat az üzletekben is? Köztudott, hogy a neheze­dő gazdasági körülmények között lényegesen csökkent a kereskedelmi forgalom. Mindez természetesen visz- szahat a termelőkre is, s el­sősorban az élelmiszeripari ágazatban okozott vissza­esést. Már korábban is ír­tunk arról, hogy a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Hús­ipari Vállalatnál — ame­lyet egyébként ma már mis­kolci húsiparként emleget­nek — szinte csordultig tel­tek a hűtőtárolók. Túlkíná­lat van az országban min­denütt a húsipar piacán, ép­pen ezért óriási a verseny a megyei feldolgozógyárak kö­zött. A miskolci húsiparnál éppen a hét végén döntöttek arról, hogy „elébe mennek” a keresletnek, s felveszik a versenyt mindazokkal a más megyéből érkezett cégekkel, amelyek eddig olcsóbban kí­nálták nálunk termékeiket. — Milyen mértékben esőkként a húskészítmé­nyek, illetve a tőkehúsok eladása? — kérdeztük Bi- hall Gyula igazgatót. — A tőkehús esetében az elmúlt év azonos időszaká­hoz képest 40—45 százalék­kal, a húskészítményeknél pedig 25 százalékkal esett vissza a forgalmunk. Előre­jelzéseink szerint további csökkenés várható, ha nem teszünk lépéseket a meg­akadályozása érdekében. A Bajai Húskombinát például 15, a szabolcsi pedig 10 szá­zalékkal kínálja régiónkban olcsóbban a parizert. Több termékünk esetében a mis­kolci húsipar állja a minő­ségi versenyt, megemlíthe­tem a bécsi virslit, vagy ép­pen a párizsit, amelyiknek igen jó a zamata, és kedve­lik a vásárlók. Most a vál­lalatvezetés úgy döntött hogy elfogadja a többi hús­ipari cég kihívását, és júni­us 17-től 16—:17 százalékkal csökkentjük a húskészítmé­nyek árát. Hamarosan több, előre meghirdetett akciónk is lesz, éppen ezért azt java­soljuk a vásárlóknak, hogy figyeljék mintaboltjaink kí­nálatát, mert hetente más­más terméket árazunk le. Most például igen jó minő­ségű kolbászhús kapható 110 forintos egységáron, de igen keresett a kilónként 75 fo­rintért árult sertésmáj is. — Az árcsökkentés mi­lyen mértékű árbevétel­kiesést jelent a vállalat­nak? — Természetesen az árak csökkentése a nyereség ro­vására történik, de ha ezt nem tesszük meg, akkor sok­kal többet veszíthetünk. Ha stagnál a forgalom, akkor még kisebb az árbevétel, s természetesen a termelésünk is csökken. Márpedig az itt dolgozó 1200 embernek sze­retnénk munkát adni, Arra törekszünk, hogy költségein­ket csökkentve, gazdaságo­san működjünk, de tudomá­sul kell venni, hogy ma már csak rugalmas árképzéssel lehet a régióban a vevőkört visszahódítani. — Ez azt jelenti, hogy elsősorban a belföldi érté­kesítésre számítanak? Ko­rábban nagyobb mennyi­séget exportáltak, most milyen külföldi piacokra szánják termékeiket? — Ma már mindenütt túl­kínálat van az exportpiacon is, igen nehéz eladni a húst. illetve a húskészítményeket külföldön. De még így is — bár igen szerény tételben — szállítunk a Szovjetunióba, és általában 90—120 nap múlva fizetnek is érte. Ugyancsak mérséke'4 meriv- nviséeben exportálunk da­rabolt húst a nyugat-euró­pai országokba. S mivel leg­alább 8—10 százalékkal több sertést vágtunk, mint a ta­valyi év azonos időszaká­ban, elsősorban a belföldi, ezen belül a megyei, s kü­lönösen a miskolci piacra kell figyelnünk. Ezért dön­töttünk úgy, hogy jelentős engedményt adunk termé­keink árából. Remélhetőleg az üzletek­ben is csökkentett áron ta­lálkozunk majd a miskolci húsipar készítményeivel. (vadas) A távhőszolgáltatás is mérve jó Ha ujj jól Miért nekünk... Diósgyőrben kezdenék • Gyatra a szigetelés — állítja levélírónk Bár a sztrájk elmaradt, et­től még változatlan az a gond, hogy az energiaárak emelését tekintve a legvéd­telenebb réteg kétségtele­nül a távfűtött lakásokban élőké. Hiszen ők azok, akik számláik végösszegéből ta­karékossággal lefaragni nem tudnak, s nincs más válasz­tások, mint fizetni, vagy nem fizetni. Azaz mégiscsak van Tehe­tőség legalább arra, hogy jo­ga legyen mindenkinek fáz­ni, ha úgy hozza az anyagi kényszer. A lehetőség ma már nemcsak technikai, ha­nem valóságos is, ha nem is túl közeli: nemrég írtunk arról, hogy Miskolcon (ha minden igaz. elsőként Diós­győrben) megkezdik a táv­fűtött lakásokban a termosz­tatikus radiátorszelepek és a költségmegosztók felszerelé­sét. Azaz annak a rendszer­nek a kiépítését, amely le­hetővé teszi, hogy mindenki maga határozza meg. milyen meleget akar, mit bír el a pénztárcája, és csak a való­ban elfogyasztott energiáért kell fizetnie. Cikkünket ol­vasva ragadott tollat egy szakember. • A SZOMSZÉDOT MELEGÍTJÜK Mészáros Tibor okleveles épületgépészmémök azt fej­tegeti levelében: bár a be­vezetőben említett mérő- és szabályozórendszerek bizo­nyára kiválóak, maguk a panelépületek nem alkalma­sak arra, hogy ott megvaló­sulhasson a nagy magyar álom, a szabályozható és mérhető távfűtés. S hogy miért nem? Mert a panelos épületek hőszigetelése gyat­ra. Nemcsak kifelé, hanem befelé is: azaz nincsenek hő- szigeteléssel ellátva a belső válaszfalak, és még akkor nem is beszéltünk a belső nyílászárók minőségéről. Ily módon — fejtegeti a le­vélíró többek között — ha valaki leszabályozza magá­nál a fűtést, akkor a másik lakónak többet kell fűtenie, hiszen a hőszigetelés nélküli válaszfalon keresztül mele­gítenie kell a másik lakást is. Magayráz: az egyes laká­sok nem választhatók el egy­mástól fűtési szempontból. Figyelembe kell venni azt is: nem mindegy, hogyan fű­tik a lépcsőházat, és hogy hol van a lakás, a földszin­ten vagy a tizediken, szélen vagy középen. • A SZÁMÍTÓGÉP KIEGYENLÍT Nos; mi nemrég részt ve­hettünk egy dón cég szer­vezte bemutatón, ahol elma­gyarázták a fűtőtestekre sze­relhető költségmegosztók rendszerének lényegét. Te­hát a távfűtőmű méri, mek­Oomagán segít a korosztály Nyugdíjas-egyesület alakult Bár már márciusban meg­alakult, ezen a héten hét­főn tartotta székhelyfoglaló ülését az Együtt Egymásért Nyugdíjas Egyesület. Ez a bizonyos székhely, a Polgár­mesteri Hivatal jóvoltából a Kassai utca 86. szám alatt található volt pártház. mely­ben már eddig is működött például a Barátság Nyugdi- jasklub. Ügy tűnik, ez a hely hamarosan nyugdíjas- centrummá válik. Dr. Nátafalussy Lajos, az egyesület elnöke szerint fő­ként abban különböznek más nyugdíjascsoportoktól, hogy önálló jogi személy­ként képviseletet is ellátnak a hozzájuk fordulók ügyei­ben. A jelenleg működő klubok többnyire egy-egy művelődési háztól, vagy az Életet az éveknek nevezetű országos szervezettől függ­tek. de az érdekvédelmet csupán a tanácsadás szint­jén tudták ellátni. Aki ellá­togat hozzájuk hétfőnként 14 és 17 óra között, az szá­míthat arra: mindent meg­tesznek az illető bármely gondjának a megoldása ér­dekében. Mivel korosztály- beliek nyújtják a segítséget — nyugdíjas a jogász, a közgazdász, a szociológus —. talán nekik könnyebb át­törni az esetleges bizalmat­lanság falát, mint mások­nak. hiszen saját problé­máikkal napjából azonos a rászorulóké. A tagságnak s az érdekkéoviseletnek egyetlen feltétele van: csakis a legrászorultabb ré­teggel. az öregségi nyugdí4- ból élőkkel foglalkozik az egyesület. Tehát a rokkant­sági. a korkedvezményes nyugdíjasok , ügyeit nem tudják felvállalni. Számítá­saik szerint a városban élő negyvenezer nyugdíjasnak csaknem fele a támogatást igénylők közé sorolható, ezért előre látható, hogy egyre több önkéntes segítő­re lesz szükség. Az egyesület már meg­kereste a vízműveket, és a Polgármesteri Hivatal szo­ciális osztályára olyan ja­vaslatot kíván benyújtani, hogy a leerászorultabbak- nak adjanak kedvezményt a vízórák beszerelésekor. Il­letve részletfizetést tegye­nek lehetővé. Az energia­áremelések közeledtével fel kívánnak lépni annak érde­kében, hogy az önkormány­zathoz juttatott kompenzá­ció elosztásakor ne általá­ban a nyugdíjasokat, hanem valóban a legelesettebbeket támogassák. Nagy Zsuzsanna kora hőmennyiséget ad át egy lakótömbnek. A lakó­tömbön belül a lakók radiá­torszelepeikkel szabályozzák, milyen meleget akarnak —, s mindezt a fűtőtestekre he­lyezett mérő regisztrálja is. (A melegvizet is mérik.) Mindehhez csatlakozik egy számítógépes kiértékelő rendszer, amely épp azokat a tényezőket veszi figyelem­be — mérések alapján —, amit levélírónk említett: te­hát hol van a lakás, szélen vagy középen, földszinten, vagy legfelül. Ennek meg­felelően a számla kiállításá­nál kiegyenlít: azaz nem en­gedi meg, hogy a földszin­ten lakó többet fizessen a fűtésért azért, mert őt alul­ról nem fűti egy másik la­kás.., # A DÁNOK OPTIMISTÁK Információink szerint a Borsodtávhő a kompjuteri- zált háttérrel együtt kíván­ja felszerelni a rendszert — másképp nem is nagyon le­hetséges. Azt persze egyetlen okos dán, vagy más masinéria sem tudja bekalkulálni, hogy mi van akkor, ha valaki el­zárja a fűtést, mert nem tud fizetni, és beéri azzal; a szomszédok fűtik annyira, hogy nem fagy meg. A dán megosztórendszert nem azok­ra a társadalmi, gazdasági viszonyokra tervezték, ami­kor egyazon házban élhet olyan család, amely nyomo­rog, és az, aki még tud fi­zetni. Ráadásul egyre nehe­zebben működnek — a nö­vekvő költségek miatt — a lakásszövetkezetek, pedig ilyen elosztórendszer működ­tetéséhez szükség van a la­kók,. vagy tulajdonosok szer­vezett együttműködésére is. A dánok bizakodók, és azt mondják: nem hisznek a „kelet-európai ember” fo­galmában, és úgy vélik; ha valahol normális felnőtt em­bernek tekintik a polgáro­kat,' jogaikban nem korlá­tozzák őket, és lehetőségük van az önálló döntésre, ak­kor úgy is viselkednek, amint az értelmes felnőtt emberhez illik, akár itt él, akár Dániában. Higgyünk ebben, és abban, hogy azt az üzemeltetési csődtömeget, amit a magyar paneles la­kótelepépítés évtizedei' okoz­tak, valahogy fel lehet szá­molni. Hogy mikor, azt ma még látni nem lehet, csak az bizonyos, hogy ennek a szám­láját is mi fogjuk megfizet­ni. (kissj /

Next

/
Thumbnails
Contents