Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-12 / 135. szám

Jobb ah, mint valaha A YES Budapesten Van egy paradoxon, amelyet úgy hívnak: VÉS. A hatvanas évek végén született, a „prog­resszív rockzene'’ óriása volt a hetvenes években, majd újjá­született a nyolcvanas évek­ben. Erősebb lett, mint valaha, vadonatúj hangzással, amely azonban mégis összetéveszthe­tetlenül YES. 1968-ban Jón Anderson és Chris Squire véletlenül ta­lálkozott a londoni Soho egyik klubjába!.. Miután ki­derült. hogy hasonló az ér­deklődési körük, azonosak a céljaik, és egyikük sem haj­landó nyilvánvaló dolgokra fecsérelni a tehetségét, már másnap elkezdtek együtt da­lokat írni. Az elképzelés ak­kor vált valósággá, amikor beszervezték Tony Kaye bil­lentyűst. Bili Bruford do­bost és Peter Banks gitá­rost. Megszületett az első számú YES. 1968-ban egy, az egész vi­lágra érvényes szerződést kötöttek az Atlantic lemez­céggel. majd egy év múlva megjelent az együttes nevé­vel azonos című debütáló le­mezük. Megmutatkozott raj­ta nyers formában, hogy mi is az. amit később a világ Y^0 hangzásként kezdett em- 1 i. . második YES-aibum, a Time and a word (Idő és egy szó) 1970-ben látta meg a napvilágot. A színesebb hang­zás és a nagyobb változa­tosság kedvéért, egy nagyze­nekart is szerepeltettek raj­ta. Ha a YES szókincsében a két album jelentette az el­ső kifejezéseket, akkor az l»71-es The Yes Album volt a határozott kijelentő mon­dat. Ekkor már Steve Howe lett a gitáros, akinek több­féle zenei kultúrából táplál­kozó megközelítésmódja tar­talmazott egy csipetnyi jazzt, komolyzenét, rock and roli-t, bluest, eountryt, sőt még ragtimét is. A YES-paletta gyorsan bővült. 1971-ben történt a máso­dik személycsere is, Tony Kaye elment, helyette Riek W«kémen» lett a biUantyűs. Az újabb zened egyéniség ér­kezése újabb lehetőségeket tért fel, amelyeket gyorsan ki is használtak a követke­ző, áttörést jelentő Fragile (Törékeny) című lemezen. A YES népszerűségének növekedése nem követte a konvekciókal; bár rock and roll-t játszottak, számaiknak gondolati tartalma is volt, szimfonikus hangzásra töre­kedtek, a dalok egyre kifi­nomultabbak és összetetteb­bek lettek, mégis egyre na­gyobb és lelkesebb közönség előtt játszottak. Mindennek a tetejében tisztán a zenéjük által lettek szupersztárok, anélkül, hogy bármiféle egvéb értelemben „villogtak” vol­na. Egymásé követik a jobb­nál jobb lemezek: Cíose to the edge (Egészen a szélén), a tripla koncertalbum, a YESsongs, a Tales írom to- pographical oceans (Mesék a topográfiai óceánokból), és a Relayer (Váltótárs), amely­l.vel le is zárult a YES-le- genda első fejezete; közel három évig nem is jelent­keztek új zenei anyaggal. 1976-ban újból összeálltak, és úgy döntöttek, hogy mi­előtt újabb lemezt vennének fel, koncertezni indulnak. Annak ellenére, hogy semmi újdonság nem volt a tarso­lyukban. mintegy 1.2 millió néző előtt, folvamatosan telt házak előtt játszottak. Vál­tozatlan népszerűségüket a közvéleménykutatások is megerősítették, amelyek ered- ménvekéDpen a tekintélyes szaklaptól, a Melodv Maker- től ’75-ben öt. ’76-ban pedig nyolc fődíiat kaptak. A YES-henger tovább nyo­mult: megjelent a ’77-es Going fór the one (Az iga­zira hajtva), egy évvel ké­sőbb a Tormato. két évre rá a Drama. Újabb szünet után 1983- ban jelenik meg az 90 125 cí­mű lemez, amelyről a Kol- ling Stone zene' lap eképp lelkesedett: „Meg kell val­lani. hogy a YES már évek óta nem hangzott ilyen tisz­tán és naprakészen. Van ben­nük valami friss varázs, az együttes teljesen megfiatalo­dott”. Az 1937-es Big Generátor­ral új korszakba lépett a ze­nekar. Chris Squire, az!S80- as évekről a következőket mondta: „Azt akartuk, hogy újból feléledjen az az esz­me, amely a YES-t létrehoz­ta. Azt az együttest, amely olyat alkotott, ami tetszett az embereknek, mégis min­dig elütött egy kicsit a fő vonulatoktól. Ügy érzem, eb­ben az évtizedben ezt sike­rült újból megvalósítanunk.” A YES június 20-án, csü­törtökön este nyolc órától lép fel az MTK-stadionban, a Multimédia szervezésében. A koncertre jegyek a Városi Művelődési Központban (Szé­chenyi u. 30.) is kaphatók. (Horváth) Sors (Barczi Pál rajza) A püspök hívta a Földes diák fait Tőkés Lász Nagyváradon Kevés embernek odatik meg, hogy történelemformáló szemé­lyiségekkel tartson fenn benső­séges viszonyt. A Földes Fe­renc Gimnázium néhány diák­jának minden bizonnyal felejt­hetetlen lesz az a nap, ame­lyet Tőkés László meghívására töltöttek Nagyváradon. A beszélgetés elején Tóth Bertalanná tanárnő megem­líti, hogy nem szívesen nyi­latkoztak eddig, hiszen nem tartoznak ahhoz a „proto- koll-listához”, amelyre egy időben divat volt felkerülni. Amikor 1989 szeptemberében a diákok — és ezen van a hangsúly, hiszen nem tanári kezdeményezésről van szó — megalakították a Tőkés László szakkört, akkor a re­formátus lelkész még koránt­sem volt annyira híres, mint a néhány hónap múlva le­zajló forradalom után lett. Ez egy irodalmi kör, de na­gyon fontosnak tartják a Tő­kés Lászlóról megjelenő cik­kek gyűjtését. 1991 elején a püspök a gimnáziumba látogatott. Már az első személyes találkozás­nál érződött, hogy ez a kap­csolat túlnő a formalitáso­kon. A szakkör meghívást kapott, hogy egy ünnepi mű­sorral mutatkozzanak be a nagyváradi református temp­lomban is. A hosszú várakozás után a múlt héten megérkezett a hír. Nagyváradon hat hét után először, vasárnap fog prédikálni Tőkés László, és szeretettel várja a miskolci diákokat is. Egy gondosan próbált műsorral készültek, amelyben a Prédikátorok könyvéből adtak elő gondo­latokat, és különösen nagy hatást váltott ki Miklós Tí­mea orgonajátéka. ■ B A diákok, láthatóan újra­élve a múlt vasárnap min­őén izgalmát, mesélni kez­denek. Arról, hogy teljesen otthon érezték magukat, mintha az országhatár tény­leg csak egy térkép jelzés len­ne. A Himnusz, a Szózat mennyivel többet jelent a kinti magyaroknak. A sok elidegenítő szándék ellenére semmit sem változott a vi­szonyuk az anyaországhoz. A gyerekek szerint sok honfi­társunknak ki kellene men­ni, hogy érezhessék mi az: magyarnak lenni. Hiszen itt­hoz ez egy természetes álla­pot, de kint ezért bizony meg kell küzdeni. Vissza­gondolnak az Ady-emlékek­Francia táncosok Miskolcon Mint arról már hírt ad­tunk, június 14-én, pénte­ken Miskolcon vendégszere­pei a párizsi Cré-ange ba­lett. A Noir Salle című. Markó Iván levélben felmondott MI lesz veled. Győri Balett? A csapat együtt akar maradni A Gyóv—Moso»-Sopron Me­gyei Közgyűlés nyilvánosnak hirdetett tanácskozása május 30-ón váratlanul egy napiren­di pontban módosul Győrben, a megyei önkormányzati hiva­talban. Botos Gábor elnök be­jelenti, hagy zárt ülésen dön­tenek a Győri Balett igazga­tójának helyettesítéséről. Elő­ször kerül nyilvánosság elé a hír: Markó Iván, a Győri Ba­lett igazgatója váratlanul is­meretlen helyre távozott. Botos Gábor a Kisalföld /címü lap kérésére elmond­ja, hogy a balett-társulat először szóban, majd írásban is megkereste. A segítségét kérték abban, hogy a Győri Balett életében az igazgató távozása miatt ne legyen fönnakadás. A közgyűlés dönt a megbízott igazgató személyéről, önkormányzati biztosként Bor József, a Kisfaludy Színház igazgató­ja kapja a megtisztelő fel­adatot. • LETILTOTT KOREOGRÁFIÁK Még aznap délután a Kis­faludy Színházban sajtótájé­koztatót'tartanak. Az önkor­mányzati biztos szűkszavú nyilatkozatot nyújt át az új­ságírónak, amiben a közgyű­lés döntéséről adnak pár so­ros tájékoztatást. További információval nem szolgál­nak. Csak találgatni lehet: Markó Iván a gazdasági bi­zonytalanság miatt hagyta e' Győrt? Az együttes hova­tartozása körül kialakult hu­zavona eredményeként? (A megyei és a városi önkor­mányzat között folynak tár­gyalások a Győri Balettről.) Május 31-én, a Kurírban megjelenik Markó Iván Bo­tos Gáborhoz írt levele. Kö­zölte, hogy tudomására ju­tott: a Győri Balett bizal­matlansági indítványt kezde­ményezett ellene. A hibákat vállalja, a rágalmakat vi­szont nem. Segítséget kért az együttestől, azonban vá­laszul őszinteségére, szemé­lyiségében megalázták. Mint írja, meghalt benne az erő, amely az együttest és az is­kolát táplálta. Időre lett volna szüksége az újjászü­letéshez, ezért augusztus ele­jéig szünetet adott ki. Ez­után szabadult el a pokol... Markó Iván a levélben jú­nius elsejével lemond igaz­gatói tisztéről. Ügy határoz, hogy a kialakult helyzetben az elmúlt tizenkét évben a Győri Balettnél játszott. Markó Iván nevével jelzett koreográfiákat nem lehet el­adni sem Magyarországon, sem a határokon túl. A Kisfaludy Színházban déli tizenkét órakor tartják a következő sajtótájékozta­tót. Kiderül, hogy a követ­kező szezonra senkinek sem volt érvényes szerződése. A táncosok elmondják, hogy a kialakult helyzet ellenére folytatják a munkát, akár Markó Iván nélkül is. Hi­szen a Győri Balett érez annyi erőt, hogy kipróbáljon egy más stílust, amire ed­dig nem volt lehetőség. Ki­nyilvánítják, hogy ehhez nincs szükség külső koreog­ráfusra, megoldják önerőből. Bor József közli, hogy alá­írta a társulat tagjainak szer­ződését, ugyanazzal a gázsi- vad, ahogy Markó Iván meg­határozta. Ha Markó Iván nem jelentkezik, úgy az új repertoárt az együttes ön­maga szeretné megvalósíta­ni. Többször előfordult, mond­ják a táncosok, hogy Mar­kó Iván egyszerűen csak ki­tett egy papírt a faira: El­mentem, Iván ..., de ezeken a kríziseken közösen min­dig túlléptek. Ügy látják, hogy tizenkét évi közös munkát ilyen módon nem szabad megszakítani, ezért az együttes abban bízik, hogy a felmondás Markó Iván nem végleges döntése. • A TÁNCOSOK ELFOGADTÁK A FELMONDÁST Az együttes újabb levelet fogalmazott meg Botos Gá­bornak. az írás a Győri Ba­lett közös álláspontját tük­rözi; a táncosok most Markó Iván igazgatói felmondásá­nak elfogadását kérik. A tájékoztatón ismételten bebizonyosodik, hogy Markó Iván koreográfiáin kívül nincs saját repertoárja az együttesnek. Ennek ellenére a táncosok kinyilvánítják, hogy az augusztusi pápalá­togatáson új, önálló koreog- \ ráfiával lépnek föl a Nép­stadionban. Az együttes szándéka, hogy együtt ma­rad, a jövőben is. Akár Mar­kó Ivánnal, akár nélküle. Nyerges Csaba egész Európáiban nagy sikert aratott műsorukat mutatják be este hétkor a színház­ban. A programban kisebb változás történt. Az est első részében a Szinvavöigyi táncegi/úttes egy rövid be­mutatóval köszönti a fran­cia vendégeiket, akik ezután adják elő saját koreográfiá­jukat. Az előadásra jegyek még kaphatók a Miskolci Nemzeti Színház jegypénz­tárában, a Városi Művelő­dési Központban (Széchenyi út 30.). és az Ady Művelő­dési Házban. re, a püspöki palotára, ar­ra, hogy az emberek életé­ben az egyház az összetartó erő, mennyi mindent merí­tenek például egy-egy prédi­kációból. Majd Tőkés László szemé­lyére terelődik a szó. Kér­dezni sem kell. a diákok szinte egymás szavába vág­nak. A püspök saját házá­ban fogadta őket az isten­tisztelet után. Elmondta ne­kik, hogy fáradt már a sok hivatalos programtól, nem szereti a protokoll merevsé­gét. Tiszta, egyszerű emberi kapcsolatokra vágyik. Ezt érezték is, közvetlen volt. jó humorérzékről tett tanúbi­zonyságot. Egy pillanatra nem éreztette, ki is ő. Meg­fogalmazta, milyen nagy igény van a segítségre, de amit kapnak, az elsősorban Székelyföldre koncentrálódik. Pedig például a csángók is ugyanúgy támogatásra szo­rulnak. Szó esik arról, hogy árul­ják Tőkés Lászlónak a for­radalomról írott könyvét, amelynek bevételét a püs­pök felajánlotta az új nagy­váradi református templom építésére. Érdekes módon a gyerekek nem hagyományos vallási alapon közelednek Tőkés Lászlóhoz. A szakkör­ben mindössze egy reformá­tus van, sőt négyen meg sincsenek keresztelve. Aa okok mélyebbre húzódnak, nehéz is ezeket megfogal­mazni. A jövőben mindenesetre hasonlóan szoros kapcsolat­ra törekszenek. Szeretnének a maguk eszközeivel segíte­ni, hiszik, hogy fontos ügy­ről van szó. Rengeteg mondanivalójuk maradt még, órákig tudná­nak mesélni, de Illyés Gyu­lát idézik: „Vár a világ, de nem szavakat, tettet adj, élő magadat!”. Nemcsak tudják a versét, hisznek is benne. Horváth Szabolcs Mikes Lilla és Bárczy János dedikál Ma délután három órakor dedikálásra várja vásárlóit a Kazinczy könyvesbolt. Mikes Lilla Kálmán György vissza­tér, Bárczy János pedig Pluszkópiák című új köny­vét látja el kézjegyével. Min­den érdeklődőt szeretettel várnak. Viasz-Brczsnyer a tóparton Brezsnyevnek, Grecskónak, Gromikónak, Suszlovnak és a letűnt korszak más neves politikusainak viasz-szobrát szeretné kiállítani a Brezs­Sanáokan, a lankadatlan Kabir Bedi (45 éves), a nagysikerű Sando- kan megszemélyesítő­je, hosszú idő után is­mét kalandfilmet for­gat Olaszországban. Tíz év hollywoodi é3 néhány év indiai ta­pasztalatát így vonta meg: „Azt gondoltam, hogy a Sandokan híre megnyitja előttem az ajtókat Hollywoodban. Tévedtem és hazamen­tem Indiába. Ami pe­dig a magánéletemet illett, két válással és három gyerekkel a há­tam mögött lankadat­lan vággyal keresem azt a nőt, aki a nyu­galmat és a szerelmet végre megadja nekem." nyev emlékét ápoló tyume- nyi liga a város melletti1 tó partján lévő vendégházban, ahol a volt főtitkár néha megpihent. Arra kérték a városi ha­tóságot, hogy legalább egy szobát engedjen át nekik er­re a célra. A kiállítás ékes­sége egy díszesen megterí­tett asztal lesz hidegkonyhai készítményekkel, ikrával, halszeletekkel, szárnyashús­sal, itallal. Nem mindennapi ötletének kivitelezéséhez szponzorokat keres a liga — jelenti az Ural-Szovéti Sajtóügynökség. Névadó Putnokon Június 14-én. pénteken a Putnoki Gimnázium és Szak- középiskola felveszi Gróf Serényi Béla nevét. A gró­fot Putnok Széchenyijének nevezték a környéken, hi­szen annak idején nagyon sokat tett a vidék felvirá­goztatásáért. Az ünnepség délelőtt tíz órakor kezdődik, amelyen a Földművelésügyi és a Művelődési Minisztéri­um egy-egy képviselője is részt vesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents