Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-11 / 134. szám
60 40. 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Körmenet, színház« mérleg, cigányélet REGGELI HÍRLAP, 1931. JÚNIUS 6. A szokott ünnepi fénnyel és áhítattal ünnepelte meg Miskolc katolikus társadalma az idén is űrnapját és vett részt a körmenetben. Ezrek és ezrek kísérték el diadalútján az Oltáriszentséget. amely kö-r- menet közben négy sátorban pihent meg. Egy sátor a Saemere-utcában. két sátora a Széehenyi-utcában, egy sátor pedig a Rákóczi-utcában volt felállítva. Délelőtt 9 órakor Kronberger József apátkanonok, a mindszenti templom plébánosa szentmisét celebrált fényes papi segédlettel, majd megindult a körmenet. A körmenetben részt vett a miskolci 13. gyalogezred zenekara, amely szentségi énekeket játszott, valamint egy díszszázad és az iskolák növendékei is. A körmenetet Kronberger József apátkanonok ve- zoite, kíséretében volt Miskolc város egész katolikus papsága. A zöld gallyakból épített sátrakban felolvastak egv-egy evangéliumot, majd pedig Kronberger apátplébános minden sátorból áldást adott a körmenetben résztvevő közönségre. Az ünnepélyes körmenet után a mindszenti templomban Te Deum volt. A körmenet alatt a Miskolci Takarékpénztár erkélyéről Herczeg Lajos római katolikus lelkész nagyhatású szentbeszédet intézett a körmenetben részvevőkhöz. ESZAK-MAGYARORSZAG, 1951. JÚNIUS 10. Képi demokráciánk fejlődése biztosította, bog-' a Miskolci ÁHami Nemzeti Színház az 1950/51-es idényben sokkal nagyobb létszámmal, szélesebb anyagi bázison és bizonyos mértékben magasabb technikai színvonalon is tudjon eleget tenni fontos hivatásának. Lehetőség nyílott arra, hogy magas színvonalú műsort állítsanak össze, s azt a színház a legkomolyabb művészi követelményeknek megfelelően tolmácsolja a dolgozóknak. 338 előadás a színházban, 175 tájelőadás a megye különböző községeiben, ipartelepein — jelzi azt a munkát, amit a színház dolgozói Majercsik Rezső műszaki igazgató és Hozók; István művészeti igazgató vezetésével a most lezárult miskolci idényben végeztek. A mennyiségi teljesítmény mögött nem maradt el a munka minősége sem.. _ , A színház jó! kihasználta azt a lehetőséget, hogy ma már nem kell évente 70—80 bemutatót és felújítást tartania, mint az egykori kapitalista vidéki színházaknak, hanem módjuk van arra, hogy eleget téve Pártunk, kormányunk célkitűzéseinek, a legmagasabb színvonalú kultúrát, a haladó szellemű irodalom legjavát művészi előadásban nyújtsa a dolgozók széles tömegeinek. A műsorra tűzött darabok mind azt a eélt szolgálták, hogy nevelve szórakoztassák és az időszerű harci feladatokra mozgósítsák a dolgozókat; a dolgozók meg- ismerjéK azoknak az íróknak a műveit, akik a népről, a néphez szólnak. Megismerhessék a klasszikus irodalom haladó hagyományait és a szocialista írók műveit, amelyek bemutatják a szocializmusért, a békéért folytatott harc hőseit. Ezekből a darabokból a dolgozók erőt merítettek ahhoz, hogy- ők méltókká legyenek a müvek pozitív hőseihez, a népek szebb, boldogabb jövőjéért öntudatosan harcoló, a közösség érdekeit mindenek elé helyező „különös anyagból gyúrt” emberekhez. A darabok sorrendben így következtek; Mélyszántás — János vitéz — Amerika hangja — Liliomf' — Ellenségek — Házasság hozománnyal — Csillagtárna — Arany-csillag — Figaró házassága — Bányászok — Boldogság — 600 új lakás — Szibériai rapszódia (ősbemutató) — Élet hídja — Szabad szél (felújítás) — Palotaszálló... A műsorban hét-hét magyar és szovjet darab szerepelt, s mellettük megszólaltatta az együttes a nyu- sati haladó klasszikusok és a testvéri népi demokráciák egy-egy képviselőjét. DÉLI HÍRLAP, 1972. JÚNIUS 3. Miskolcon a megkérdezett cigány családfők 7,’. százalékának nincs foglalkozása. Ugyanilyen arányban vannak közöttük szakmunkások, míg legtöbbjük (49,8 százalék) segédmunkás. Egyre nő a betanított munkások aránya. A családtagok száma Miskolcon igen nagy. a felmérésben szereplők 22.2 százalékánál kilenc, vagv ennél több. De van 18 fős család is. Miskolcon a cigánycsaládok (a felmérésben szereplő 212 családról van szó) 37.4 százaléka nem kap. 0.5 százalékuk nyolc gyermek után kap. 1,9 százalékuk kilenc gyermek után kap családi pótlékot. Milyen lakáskörülmények között élnek a miskolci cigányok? Mintegy 10 százalékuk putriban, 33 százalékuk viskóban. 16 százalékuk vályogházban lakik: emeletes épületben mindössze 1.4 százalékuk (Kazincbarcikán az utóbbi arány 67,6 százalék!). A putrik. viskók döntő többsége az Erdőalja-településen és a Csorba-telepen van. A cigánylakások 38,7 százaléka Miskolcon komfort nélküli, s villany- és vízvezeték együtt csak 9,4 százalékukban van. A családok döntő többségének nincs háztartási géoe, majdnem felének nincs sem rádiója, sem televíziója. (Televíziója egyébként több cigánycsatádnak van, mint mosógépe.) Ügy látszik, a .,Magyar oltár” (is) mindenkinek mást jelent... A bácsi sírva fakadt r Máger Ágnes a képesről Gömöri (ihletésű) fatáblák, gömöri motívumokkal Kazetták a kazahsztáni magyaroknak Az IDF Miskolci Szervezete magyar nyelvű kazettákat gyűjt a kazahsztáni magyarok részére. Kérjük mindazokat, akik szívesen adakoznak e célra, juttassák el a kazettákat az íLF Miskolc, Szabadság tér 5., 1. emeletén lévő irodájába. Telefon: (46) 57-091. A Potyautas J az Akropoíiszon A Miskolci Nyár rendezvénysorozat első színházi bemutatóját június 28-án, pénteken este nyolc órakor tartják a tapolcai Akropolisz Színpadon. Lestyán—Vasza- ry: Potyautas című zenés vígjátékát budapesti színészek előadásában láthatja majd a miskolci közönség. Szereplők: Szombatiig Gyula. Balázs Péter (aki egyben rendező is), Mécs Károly, Böröndi Tamás, Kovács Zsuzsa, D étárj Enikő és Balázs Bence. További előadások: június 29., 30. július 1., ó„ 4., 5., 6., 7., 8. este nyolc óra. Jegyek élővé- te'ben a Városi Művelődési Központ pénztárában (Széchenyi u. 30.) már kaphatók. Minden érdeklődőt sze- ' vetettel várnak. Keresztény értelmiségiek A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége éves záró közgyűlését június 13-án (csütörtök) tartja a miskolci Minorita- íejnplpm oratóriumában, 17 órától. Gida-tábor Falusi környezetbe invitálják a legjobb vöröskeresz- tes általános iskolásokat Saanticskára. A megyei Vö- röskeresat szervezésében június 15—22-ig üdülhetnek az úgynevezett Gida-táborban a felsőtagozatosok, ahol megismerkedhetnek a mezőgazdasági gépgyűjteménnyel, lesz vöröskeresztes oktatás, és a városi gyerekek számára újdonságot jelent majd a háziállatokkal való ismerkedés is. A megyei Vöröskeresztszervezet egyébként országos páiyázaton nyerte el, hogy húsz rászoruló gyereket ingyen üdültethet Zánkán. Ezúttal Encs környékéről hívták meg a nevelőszülőknél élő gyerekeket. Móger Ágnes az a fajta művész, aki státuszát illetően nem Miskolcon lakó festőművész, hanem miskolci festőművész. Ez nyelvtani szempontból nem jelentős különbség, óm jelentéstartalmát tekintve, igencsak más minőséget jelöl. Volt ugyanis egy bejáratott módja annak, hogy „közéleti” legyen egy művész: tagja volt különféle bizottságoknak, ilyen-olyan szervezeteknek. Aztán van egy másik, bonyolultabb megközelítési mód: ezt nehezebb körülírni, célszerűbb inkább példával érzékeltetni, miről is van szó. Például: átadják a napokban a közönségdijat egy miskolci színésznek. A díjjal egy festmény jár, melyet Máger Ágnes ajánlott fel a nemes célra. Ilyen egyszerű. Hasonlóan egyszerű és hasonlóan bonyolult dolgokról faggattuk Máger Ágnest.- Miért éppen Roííoi Kingával rendezett közös kiállítást? — Meg lehetne ideologizálni, de minek: tulajdonképpen a véletlen hozta így. Pontosabban a szerencsés véletlen. hiszen nagyon szeretem és nagyra tartom Rajjal Kinga munkáit, örülök, hogy egymás mellett látható a két anyag. A „szerencsés” jelző egyébként magára a kiállításra is illik: mindketten örültünk, hogy a Tudomány és Technika Háza ilyen lehetőséget biztosított számunkra.- Az itt látható Máger- képek erre az alkalomra készültek, vagy inkább időben kapcsolhatók össze? — Három alkalomra készültek: volt egy terv, mely szerint három helyen állítottam volna ki, Miskolcon, Szombathelyen és Budapesten, a Vigadó Galériában. A budapesti kiállítás egyelőre nem valósulhat meg, ez azonban nem tántorított el a másik két kiállítástól...- Nagyon sok a bibliai témájú kép. Ez ma — az „inga átlendüi” elmélet igazolásaként - általában gyakori a hazat képző- és egyéb művészetekben. Foglalkoztatja a vallás? — Két dologról van szó. Hogy az általam igen nagyra tartott Kondor Béla példájával világítsam meg: noha sokszor előfordulnak a művein repülőgépek, nyilvánvaló, hogy Kondort nem az aerodinamika izgatta ...- Tehát? — Egyrészt evangélikus vagyok, másrészt a bibliai sorsok izgatnak igazán, nem a történetek vallásos vetü- lete. — így például a bibliai Józsefé? — Igen. József jó példa: József-történetet több táblán festettem meg, s „forrásműként” legalább annyira használtam Thomas M'annt mint a Bibliát. — A „Jób imája” című nagyméretű olajkép hasonló okoból került most a kiállításra? — A próbára tett ember kínjai, kételkedései és kitartása ma különös módon „benne van a levegőben”. Már elkészült a kép, amikor hallottam a rádióban egy remek rádiójátékot Mándy Ivántól, amely éppen Jób történetét elevenítette fel... — A hommage-sorozatból itt a Csokonainak, Nagy Lászlónak, Pilinszkynek es Kondor Bélának hódoló képek láthatók. Miért éppen ők? — Nagy hatással voltak (és vannak) rám, igen nagyra tartom őket. — A het — kisméretű fatáblára festett — néprajzi motívumokból fölépített kép szándékosan emlékeztet a tempiomok kazettás fameny- nyezetére? — Igen. Újvári Zoltán (a debreceni néprajzi tanszék vezetője) jóvoltából láthattam összegyűjtve a gömöri népdalokat, balladákat és más varázslatos szépségű dolgokat. Megpróbáltam ebből az autentikus forrásból adaptálni, amit adaptálni lehetséges a képzőművészetben. — Mi a véleménye, milyen hatással van ma a képzőművészet a befogadóra, azaz a közönségre? — Ahogy a művészektől sem lehet elvárni, hogy egyformán vélekedjenek dolgokról, úgy a közönségtől sem. Van erről egy tanulságos történetem. Itt, a kiállításon is látható a Magyar oltár című — plasztikával kombinált — képem. Az oltár szárnyain. és belső felületén a magyar történelem feketebetűs dátumai láthatók (Mohács, 1944 és a többi), középen pedig egy reformkori ruhába öltözött női torzó. Ez a nőalak számomra 1956. A kiállításon egy bácsi sírva fakadt, és azt mondta: „Nem láttam még megrázóbb emléket Trianonról” ... Kéjé RADEMIS SOFT + Egyedi szoftverek tervezése, kivitelezése + Integrált pénzügyi információs programcsomag + Adatbázis-kezelő segédprogramok + Hardver-beszerzés + Számítástechnikai segédanyagok + Leporellók minden méretben ... Minden, ami számítástechnika! RADEMIS SOFT Miskolc, Zsolcai kapu 30. Telefon: 11-611/182 mellék
