Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-11 / 134. szám
Az emberért, Wskolcért ummmmmmmmmmammmmeammma A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXHI. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 19*1. JÚNIUS 11, KEDD ÁRU: 5*80 W i-yjuiliHMUVUc:-! atUl'MCR’ nyilatkozatot írt alá tegnap Csoba Tamás, városunk pol- gá.’mestere, valamint dr. Szita Lajos, Az emberért, Miskolci-« Alapítvány elnöke. A városháza és az alapítvány ezentúl együttműködik a szociális, környezetvédelmi, helytörténeti és honismereti tevékenységek támogatásában. A polgármester a sajtó képviselőinek elmondta: a város nemcsak együttműködni kész, hanem anyagilag is támogatja az alapítványt, mive! az olyan feladatok megoldását segíti, amelyekre ma nem jut elegendő pénze az önkormányzatnak. Halász Jázsefné alpolgármester azt emelte ki; először fordul elő, hogy egy, alapítvány az önkormányzatra is tartozó feladatok ellátásában is segít. Reméljük, a jó példát többen j is követik majd. Külföldi töke a fejlesztéshez Részvénytársaságok Tokaj-Hegy alján Csak a használati jogot vehetik meg Magasra csaptak az indulatok, amikor először szóba került nemzeti kincsünk, a tokaj-hegyaljai borvidék privatizálása. Pedig mára már világossá vált, hogy nincs pénz a fejlesztéshez, s enél- kül nem versenyképes már — bármennyire is fájlaljuk bevallani — a tokaji bor a világpiacon. Mindenképpen szükség van a külföldi tőkére, csakhogy sokféie pontatlan híresztelés kapott szárnyra ez ügyben. íjppen ezért tartotta fontosnak tudatni Bacsó András, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát vezérigazgatója, hogy a Credit Lyonnais Investis- | sement Clinvest cég csupán j saaktanácsadóként vesz részt a borkombinát privatizálásában, nem pedig befektetőként, mint ahogyan, ez a hazad sajtóban többször is megjelent. A régió privati- | zálására igen részletes tervet készítettek. Olyan tervet, amely biztosítja a térségben a szőlőből élő emberek kenyerét. + BIZTOSÍTJÁK A FELVÁSÁRLÁST Bacsó András vélemén-'e szerint a szőlővel és borral foglalkozó gazdák, szakemberek számára történelmi lehetőség a borgazdálkodás alapvető tulajdonosi, szervezeti átalakítása. Ennek a folyamatnak fontos állomása az állami tulajdon privatizálása. A tervezet szerint a borkombinát három regionális szinten elkülönülő társasággá formálódna. A mar meglévő termelőhelyek, borászati kapacitások, feldolgozó. erjesztő pincék köré csoportosulnak a részvény- társaságokban az egyéni termelők. szövetkezetek, szakcsoportok. továbbá ezeknek a pinceszövetkezeteknek a partnerei. A részvénytársa- v-g afféle mintagazdaságként működne, biztosítva a kistermelőktől a felvásárlást. Ehhez azonban elengedhetetlen a külföldi tőke. Mint azt Bacsó Andrástól megtudtuk, már folynak a tárgyadások a külföldi befektetőkkel, s június közepén már pontosabb információt adhatunk a tárgyalások kimeneteléről. + NEMZETI BIRTOK Tokajnak, mint nemzeti tulajdonnak a megőrzése érdekében a földnek, a szőlő- telepítésre alkalmas területnek és a történelmi pincéknek csak a használati joga kerül a létrejövő gazdasági társaságokba. Ezenkívül a nemzeti birtok 100 százalékos állami tulajdonként biztosítja a Tokaj-Hegya!ja kiemelt termőhely«! a magyar nemzeti érdekek képviseletét. E gazdálkodási forma a magyar állam egyszemélyes, korlátolt felelősségű társaságaként működik majd. Az általa kitermelhető nyereség annak a tokaj-hegyaljai Pénzügyi Alapítványnak a feltöltésére szolgál, amely a privatizációs folyamat során jön létre a tájegység egészének fejlesztésére. Többek között finanszírozza a kutatásokat, és a kedvezőtlen évjáratok után segíti a szőlősgazdákat. A kutatás szervezeteként önálló szőlészeti és borászati kutatóintézet biztosítja az eredet- és minőségvédelmet. Igen fontos, hogy ez a kutatási központ az egész borvidék szolgálatában álljon, és működtetéséhez valamennyi tokaj- hegyaljai szőlő- és bortermelő hozzájáruljon. Bacsó András vezérigazgató szerint a privatizációnak minden egyes szakaszában szükség van a szőlő- és bortermelők, az önkormányzatok és az érdekvédelmi szervezetek támogatására, s kezdemenye- zésére. Az állami tulajdon privatizálása túlnő a borvidék érdekszféráján, mért érinti a magyar bor oresz- tizsét, és nemzeB megítélésünket a világban. (vadas) iao'ás az ii Karon Az Crvostováb'oképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának Tanácsa június 15-én. szombaton 11 órai kezdettel rendezi meg oklevélátadó nyilvános rendkívüli tanácsülését a Bcrsod- Ahaúj-Zemplén Megyei Kórház előadótermében. Ez alkalomból 25 gyógytornász-és 29 védőnő kapja meg oklevelét. A földsugárzásról Fokozott érdeklődés kíséri napjainkban a föld sugárzásával foglalkozó tudományokat, így valószínűleg a nagy érdeklődés kíséri majd a Tudomány és Technika Hazában ma délelőtt fél 11-tői kezdődő programot. Kúszik István radiesz- téta, mérnök vállalkozó itt mutatja be elsőként az országban a káros sugárzást közömbösítő készülékeket, beszél az épületek tervezése előtt szükséges vizsgálatok elvégzéséről, valamint az épületek rossz falszigetelésének következtében fellépő talajnedvességek elhárításának módszereiről. Új rendelet már van Minek nevezzelek? • Utcák, terek, közterületek • Toleránsnak kelt Bennünk... • A legkirívóbb esetben s őszi döntés A sajtó többször is elet- ; lődöti azzal, hogy hazánkban, nemrég még volt Sztálin utca is. Mostanában, amikor a fővárosban sétálva gyakorta láthatunk piros festékkel keresztbe festett táblák vlatt új utcanév- I táblákat, joggal kérdezheti ! bárki; Rlirtnücon vajon mire számíthatunk, az elöljáróba» említett ráérős ntcaát- keresztelesekre, avagy itt is hipp-hopp megváltozik jó néhány név, mint Budapesten? Azzal, hogy legutóbb a i város közgyűlése megalkot- j ta az utcák, terek, közterületek elnevezésévé! és emlékművek állításával kapcsolatos rendeletét, végül is megtermelődött a pontos helyi jogi szabályozás a névváltoztatásokhoz. A közgyűlési vitából kiderült azonban. hogy nem a változtatások módja jelenti itt a legnagyobb gondol, hanem az; egyáltalán mit kell és mire átkeresztelni... O KÉT-HÁROMSZÁZ ÁTKERESZTELÉS? Erről a témáról már többször is irtunk lapunkban, hiszen a városháza megbízott egy szakértőkből álló bizottságot, vizsgálja felül városunk utcaelnevezéseit, s tegyen javaslatot a változtatásra. A város történeti bizottság elvégezte munkáját, ám a dokumentum máris némi vihart kavart. Dr. Szabadfalvi/ József, a közgyűlés kulturális bizottságának elnöke maximalista igénynek nevezte, hogy 200—300 utca- és témevet változtasson meg rövid időn belül a város. Elnevezés-ügyekben toleránsnak kell lenni — mondta. Azt sem szabad elfelejteni — hangsúlyozta —, hogy az utcanévr egyben kortörténeti dokumentum is. Azt a javaslatot tette, hogy csak a legszemetszúróbb. a legnyilvánvalóbb esetekben kell rövid időn belül elnevezésváltoztatást végrehajtani. Ügy gondolta, hogy ez körülbelül 10—20 esetet jelent, ezekről kellene legkésőbb ősszel dönteni, s a továbbiakban lépésről lépésre haladni. O A KÖLTSÉGEKRE IS GONDOLNI KELL ... Dr. Szádeczky Zoltán jegyző hangsúlyozta, hogy az új rendelet csak egy jogi keret, amit tartalommal végül is a konkrét ügyek töltenek majd meg. Azaz kiderül majd,- hogy valóban működik-e az az elfogadott szisztéma. miszerint névmegál- Xapítást, vagy -megváltoztatást bárki kezdeményezhet, s hogy a névváltoztatásban érintett terület lakosságának véleményét meg kell ismerni, a lehetőségekhez képest figyelembe véve. (Itt jegyezzük meg: ez a „lehetőségekhez képest” kifejezés is meglehetősen nagyvonalú, így azután tényleg egy valódi vita sorát derülhet csak ki, mennyit ér a városi polgár véleménye, avagy meg- győzhetóek-e a városlakók egy, a várostörténeti, nyelvi követelményeket jobban, kielégítő névről az általuk javasolt helyett.) Ugyancsak a jegyző - világított rá arra: az uteanév-válsoztatás nem kevés pénzbe is kerül, hiszen a táblák költségesek. Karvajszky István, a város- fejlesztési bizottság elnöke többek között arra tiívta fel a figyelmet, hegy gondolkodni kellene azon; miként lehetne megoldani az át-- meneti időszakot, amikor mindkét — a régi és az új — utcatáblának fent kell lennie, különben mindenki eltévedne a ’Városban. A bizottság a festékkel való át* húzgálást kissé megalázónak,--’ kultúrálatlan megoldásnak tartotta... Megjegyzésként kívánkozik mindehhez az is, hogy valóban reméljük: a név- változtatásban toleránsak, türelmesek és megfontoltak lesznek a döntéshozók és a polgárok. Nem hisszük, hogy Csajkovszkij vagy Csehov neve ne maradhatna ott egy miskolci utcán. Az is elgondolkodtató szempont, hogy a névadás kortörténeti dokumentum, hiszen mi lenne akkor, ha minden politikai kurzus átírathatná á '-'árostérképeket. Az legyen a történészek, kutatók igazi feladata, hogy megjelöljék: azokat a neveket, ahol a változtatás valóban elkerülhetetlen ... (kiss) Berlin előtt Koncert Salzburgban Ismét utazik a Miskolci Színi tonik us Zenekar A Miskolci Szimfonikus Zenekar e hét végén újabb külföldi fellépésre készül. Ezúttal a komolyzene egyik fellegvárát, Salzburgot kívánják „bevenni*’. Mint Hegedűs Gyulától, az együttes művészeti titkárától megtudtuk, június 15-én, szombaton a salzburgi Mozarteum nagytermében lépnek fel. Haydn Teremtés című oratóriumátadják elő egy helyi kórussal, Cziffra János vezényletével. Az ilyen fellépések igen fontosak egy zenekar életében, hiszen köztudott, ■ hogy ez az osztrák város Európa egyik zenei központja, itt koncertezni igazi rangot jelent. Ezen a nyáron nem ez lesz az egyetlen külföldi szereplésük. Június 22-én és 23-án, Berlinben a Tegel-to mellett szabadtéri hangversenyt adnak, a Mozart-év rendezvényeinek keretében. A műsor három részből fog álbii: először a zenekar szerenádokat játszik, majd Csavlel: Etelka és Molnár András Mozart-operarészle- teket ad elő. Végül az est befejezéseként az Eusentle Historischer Tanz együttes mutatja be koreográfiáit a miskolci szimfonikusok kíséretével. Ennek a koncertnek az előzményei egy évre nyúlnak vissza. A múlt évadban nárom fellépésük volt Berlinben, amelyek rendkívül nagy sikerrel zárultak. A szakma és a közönség olyan jól fogadta az előadásokat, hogy szinte gondolkodás nélkül újra meghívták őket. Részt vesznek még a Ilj miskolci kamarakórus-fesz- tiválon és júliusban Mar- tonvásáron játszanak. Ez utóbbi lesz az idei évad záróhangversenye. & Sz.
