Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-10 / 133. szám

Gallyaznak a villanyvezetékek mentén

Veszélyes lombkoronák

A MISKOLCIAK NAPILAPJA

XXIII. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1991. JÚNIUS 10., HÉTFŐ

ARA: 5.80 FORINT

Eltorzított, csúf fák szegélyezik Miskolcon a főutcát, panaszkodott néhány olvasónk nemrég. Nyilván nem tudták, hogy a villanyvezetékek védelmében évről évre, jócskán fel kell gallyazni a koronákat.

Lehet, hogy bántja a szépérzékünket, de még mindig jobb a gallyak megkurtítása, mintha kivágnák a fákat utcáink mentén. Boriit Lászlóval, az Émász üzemigazgaVállatkozói, munkavállalói és munkáltatói tiltakozás a helyiségbérleti díjak emelése miatt

Vihart kavart a renielet

• Kibékíthetetlen ellentétek?

• Ha újraszavazzák is, lesznek viták

A város közgyűlése lég- j utóbbi ülésén elfogadta a ; nem lakás céljára szolgáló helyiségek igénybevételi- és bérleti díjának megállapításáról szóló rendeletet, ezzel drasztikusan megemelve az eddigi üzlethelyiség bérleti és igénybevételi összegeket. Voltaképp az előző mondat után kérdőjelet tehetnénk, ávagy feltételes módban fogalmazhatnánk át az egészet, ugyanis az SZDSZ miskolci szervezete és a közgyűlésben * lévő képviselői most vitatják a szavazás érvényességét. Arra alapozva a kifogást, hogy sem a közgyűlés hangfelvétele, sem írásbs dokumentumai alapján nem állapítható meg pontosan, hányán szavaztak és mit.

Különösebben nem lehet azon csodálkozni, hogy a bérleti díjak, igénybevételi díjak új mértéke körül ilyen heves és elhúzódó küzdelem bontakozik ki a városban, hiszen ez egy valóban keményen zsebbevágó rendelet, amely ellen sokan tiltakoznak. Eljutott a szerkesztőségünkbe a városban működő Munkáltatói Fórum tiltakozása is, amely a következőképpen szól;

„Miskolc városában működő vállalkozói, munkáltatói érdekképviseleti szervezetek fóruma megdöbbenve értesült a város önkormányzatának 1991. május 31-i rendeletéről, amely alapján a város a nem lakás céljára szolgáló helyiségek igény- bevételi és bérleti diját 1991. június 1-jétől drasztikusan emelni kívánja. A Munkáltatói Fórum a rendelkezést közgazdaságilag megalapozatlannak, jogilag rendezetlennek, összességében elfogadhatatlannak tartja, mert vállalkozásellenes, lehetetleníti a privatizációt, megakadályozza a külföldi tőke beáramlását. A rendelet elleni tiltakozáshoz csatlakozik a munkavállalói szervezetek fóruma is, mert inflációt gerjesztő hatású, munkahelyek tömegeit veszélyezteti.

A Munkáltatói Fórum felelősséget érez Miskolc város sorsáért, működőképességének biztosításáért és jövőbeni fejlődéséért. Megérti a város költségvetési problémáit, de egyoldalú gondolkodásmódnak tartja, hogy a költségvetés egyensúlyát életképes vállalkozások megsarcolásával akarja biztosítani. A város önkormányzatának figyelmébe ajánljuk a

fórum által már többször kezdeményezett érdekegyeztetési rendszer működtetését, amely megfelelő teret ad a társadalmi, gazdasági feszültségek kezeléséhez.”

Kommentárként szerkesztőségünk azt kívánja elmondani, hogy a bérleti és igénybevételi díjak vitájában alapvetően két nézet ütközik egymással: az egyik szerint a díjemelések átrendezik majd a kereskedelmet, elsöpri k a veszteséges, és levegőhöz juttatják a nyereséges cégeket, előnyösen befolyásolják a belváros arculatát, és növelik az önkormányzat ma még szűkös bevételeit. A másik vélemény ezzel szöges ellentétben áll: eszerint a tervezett tetemes emelés csődbe kergeti a kereskedőket, kiirtja a belvárosból a lakosság ellátását szolgáló üzleteket, ellehetetleníti a vállalkozásokat, és

nem hoz jelentős bevételeket a városnak rövid távon, mert elhúzódó perek lesznek a díjemelési ügyekből, a díjak pedig nem is a város, hanem a MIK kasszájába folynak be.

Az egyik vélemény szerint a bérleti díjemelés nem inflációgerjesztő, mert hogy úgysem lehet érvényesíteni az árakban, mert a fizetőképes kereslet ezt nem teszi lehetővé. Ezzel szemben sokan vallják azt a véleményt, hogy a díjemelés igenis árakat is emel majd az üzletekben, s a városi polgár fizet a legvégén.

A vita tehát itt tart, és az az érzésünk, hogy nem is ér véget egyhamar, ugyanis hiába tisztázódik a vitatott szavazás és esetleg megszavazzák újra a díjemelést, mert információink szerint újabb jogi viták várhatók érdekképviseleti szervek, vállalkozók, kereskedők és a városháza között. (kiss)

Áruhitelt alig kérünk

Több a takarékbetét

A Borsod-Abaüj-Zemplén megyében tevékenykedő kereskedelmi bankoknál kezelt lakossági takarékbetétállomány összege az első negyedév végén 17,1 milliárd forintot tett ki, 8,6 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. (Ezt az összeget

1,3 milliárddal növeli a lakosság értékpapírok vásárlására fordított megtakarítása, amely 2,5-szerese az 1990. I. negyedévinek.)

A betétállomány növekedése a december végi kamat- jóváírásokból származik, ez évben közel félmillió Ft-tal j (2,7 százalékkal) csökkent. Az állományon bélül a j könyvesbetétek 6,3 százalékkal, a célbeíétek kétszeresen emelkedrek. Ez utóbbit a devizabetétek ugrásszerű (2,5-szeres) emelkedése idézte elő, ellensúlyozva a gépkocsifedezeti betétek csaknem 6'10-es visszaesését. Január óta az átutalási betétszámlákon kezelt pénzösszeg 13 százalékkal, a devizabetétek forintértéke 26 százalékkal, a kis összeget kitevő egyéb célbetéteké 53 százalékkal nőtt, az összes

többi megtakarítás összege

1—41 százalékkal csökkent.

Ugyanezen időszak alatt a lakossági hitelek állománya 8%-kal apadt, a negyedév végén 21,4 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a régi, kedvezményes kamattartalmú hosszú lejáratú hitelek összege több, mint 5 milliárd forinttal (33%-kaI) volt kevesebb, mint egy éve. A csökkenés a kormányzati intézkedések kényszerére 1991. januárjától következett be. Ezzel párhuzamosan — elsősorban a lakáshitelek visszafizetéséhez nyújtott — munkáltatói és helyi önkormányzati támogatások révén keletkezett hiteltömeg 2,4 milliárd forinttal a 11-szeresére nőtt.

A fogyasztási hitelek közül csak az áruvásárlásokhoz felvett kölcsöntömeg nem növekedett, a személyi és az egyéb fogyasztási hiteleké viszont 37, illetve 26%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Az elmúlt év nyarán felemelt kamatok hatására a hitelfelvétel ezeken a címeken is mérséklődött, állománya alig több, mint 1990. június végén volt.

tó-helyettesével arról beszélgettünk. hogy a kevésbé rossz módszert milyen szempontok alapján választják ki, amikor rákényszerülnek ezekre a munkálatokra.

— Jelentős károkat okoznak vállalatunknak a kiöregedő, vagy a vihar miatt majdnem minden évben kidőlő fák. Tapolcán, Lillafüreden. a Népkertben, az avasi pincesoron például rendszeresek ezek a gondok. Ráadásul ez utóbbi helyen a nagyobb munkagépek meg sem tudják közelíteni a szemmel láthatóan veszélyt jelentő fákat, mivel félő, hogy beszakadna alattuk a föld. Egyszóval évről évre el kell végeznünk ezeket a munkákat a biztonságos áramellátás érdekében. Minden évben végigjárják szakembereink a vezetékek útvonalait, s feljegyzik, hol okozhatnak problémát a megnőtt gallyak. Ha ez magánterületen van. akkor felszólítjuk a tulajdonost, hogy nyesse meg a fát, ha pedig közterületen található, akkor vállalatunk végzi el a munkát. Jelenleg egy kft.-vel kötöttünk 1,5 millió forintos szerződést, akik ütemterv alapján haladnak. Ha a vezetékeket elérik, vagy megközelítik a gallyak, akkor metszik le őket. Ha gyümölcsfáról van szó, az emberek biztonsága is azt kívánja, hogy ez megtörténjen.

n. zs.

3+c Kis gyerek, nagy labdával (Szabán Gabriella jelvétele)

Megyei földművelésügyi hivatal alakult

Piacgazdálkodás a mezőgazdaságban is

Kisgazda-vezető elképzelései

Sorra-rendre alakulnak az új centrális (minisztériumi) irányítású megyei hivatalok, hogy a korábban a megyei tanács égisze alatt működő szakigazgatási szervek helyett érvényesítsék, közvetítsék a főhatóság elképzeléseit. 1991. június 1-jével j így jött létre a megyei földművelésügyi hivatal, amelynek irodáit a megyeházán alakítják ki, létszáma 9—10 főből áll majd.

A hivatal élére 1992. márciusáig Demkó Sándor agrármérnököt nevezték ki, aki a Gödöllői Agrártudományi Egyetem elvégzése után a megye különböző gazdaságaiban és vállalatainál dolgozott egészen addig, míg 1990 májusában meg nem választották a kisgazdapárt megyei és városi szervezete ügyvezető (függetlenített) alelnökének. Most, hogy kinevezését megkapta. párttisztrégéről lemondott. Kérésünkre rövidéin ismertette szakmai pályafutását és elképzeléseit.

— Az egyetem elvégzése irtán gyakornokként, kezdtem a Taktaközl Állami Gazdaságban. Tanulóéveim után a volt encsi és edeié- nyi járási tanács mezőgazdasági osztályé.' dolgoztam oktatási előadóként, majd 15 éven át a sajóhidvégi. a sa- jópálfalai, a mezőcsáti, végül a sajóvámosi tsz-ben dolgoztam, mint főagronó- mus. Ezután tanácsadói feladatokat láttam el a hús- marhatartás, borjúnevelés szakterületén, a Taurina Agrárfejlesztő Vállalat miskolci kirendeltségén, Borsodon kívül előbb Szabolcs és Hajdú-Bihar, később Heves és Nógrád, megyék területén. Ez a munkakör 1939 augusztusában megszűnt, egy ideig munkanélküli voltam, utóbb lettem a kisgazdapárt tagja, majd megyei alelnöke.

— Mikor szóba került a hivatal felállítása és kiírták a pályázatot a vezetői munkakörre, 12-en indultunk. Tudomásom szerint 9 pályázót hívtak be a minisz- j tériumba, hogy a dolgoza- | tünkön túl, személyes meg- i hallgatás alapján válasszák ki a győztest. Többfordulós rosta után kelten maradtunk jelöltek, dr. Kertész Istvánnal, aki a Szikszói Állami Gazdaság munkatársa. Végül engem neveztek ki, lehet ugyan, hogy kisgazda- párti tagságom is szerepet játszott ebben, de mégis szakmai szempontok döntöttek, hiszen nem egyedül voltam valamelyik kormányzópárt tagja.

— Most kezdtem meg a hivatal munkatársainak kiválogatását. A megyeházán még státuszban van a volt mezőgazdasági osztály 14 dolgozója. Ha mindenkit ebből a körből választanék ki (amiről persze nincs szó), akkor is fölöslegessé válna több ember, ezért gyorsan dönteni akarok, hiszen így is többen hónapok óta bizonytalanságban élnek. Munkatársaimat csakis szakmai szempontok alapján választom majd ki. attól függően, milyen területek ismerőire, szakembereire lesz szükség.

— A volt mezőgazdasági osztály és a hivatal munkája között az lesz a legdöntőbb különbség, hogy a régi csapat sok feltételt diktálta

közös gazdaságoknak, meghatározott tervfeladatokat kért rajtuk számon, és általában a nagyüzemi gazdaságokkal foglalkoztak. Most már azonos feltételeket kell biztosítanunk a teljes vertikumnak, a piacgazdálkodás lehetőségét kell megteremteni a mezőgazdaságban isj egyelő esélyeket adva a kis farmergazdaságok számára is.

— Az információáramlás biztosítása mellett figyelünk annak valóságtartalmára is, hogy a minisztériumot na vezethessék félre hamis adatokkal, mint tavaly is tették. Az aszályra hivatkozva akkor sokan eltúlozták a kukoricát és más takarmányokat ért károkat, ezért a kormány komoly pénzekért külföldről szerzett importkukoricát, aztán később kiderült, hogy. a raktárak telve vannak, és a gazdaságok kérték az exportlehetőségek: megnyitását. Most is sok gabona és takarmány van raktáron, és a termés is jónak ígérkezik. Ezzel persze nem szólunk bele a gazdaságok munkájába, kizárólag hatósági jogköröket gyakorlunk, az idevágó rendeletek, jogszabályok betartására ügyelünk.

— Mint kisgazdapárti politikus is azt tartom, hogy a kárpótlás ellenére sem kell tartania a szövetkezeteknek a széthullástól, valamilyen szövetkezési forma mindenképp megmarad, legfeljebb a nagyüzemek is a magán- tulajdonon alapuló szervezetté alakuljak át — mondta befejezésül Demkó Sándor, aki június 12-én foglalj ja el hivatalát. (gróf)

Kirabolta a vasúti pénztárt

(bírósági tudósítás a g. oldalon)