Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-05 / 129. szám
Egy apa rémtettei (Bírósági tudósítás a 8. oldalon) 9 Csehszlovák hét kezdődött Miskolcon tegnap, melynek keretében az osztravai régió vállalatai mutatják be termékeiket. A kiállítást a Traex-Borsod Kft. szervezte, s a Vasas Művelődési Központban tekintheti meg a közönség, június 9-ig. (Tudósítás a 2. oldalon.) Erdők védett madarai Csak a r.agyon óvatos, valóban természetbarát Kirándulók találkozhatnak az erdők védett madaraival. Ezek a ragadozók különleges értékei a Bükknek, de nagy számban találhatók a Hór- völgyábcn is. Aki nem sajnálja az időt, tanúba lehet, amint zsákmányra lesve köröz az égen a parlagi sas, a kerecsensólyom, megfigyelheti a különböző ö!v veket. Olyan, ma hjár ritka madarakat, amelyeknek eszm •. értékét 10 ezrekben mérik. Bizonyára sokan, emlékeznek még a Kék vércsék erdejében című filmre. Megyénkben nincs belőlük, de a vörös vércsék fellelhetők, mint ahogy a bükki erdők lakója, a ma már ritkaságnak számító fekete holló is. Ez utóbbit nagyon szigorúan védik, szaporodik is azokban az „őserdőkben”, ahol ritkán jár az ember. (Szobán Gabriella felvétele) 13 évnyi türelem I/Vem maradhatnak a faházak • A felvonulási épületek ügyei _ Megkeményítette magát a testület • Rendeljenek el bontást, büntetést Vannak Miskolcon olyan ügyek, amelyek örökösen újra és újra előkerülnek, de valahogy a város nem tud túllépni egyiken sem. Ilyen például a felvonulási épületek és területek sorsa. Hosz- szú évek óta jellemzi Miskolcot, hogy szerte a városban különféle barakkok, körülkerített területek találhatók, amelyek épít.®pari cégeknek szolgálnak felvonulási területként • ZÖLDTERÜLET AZ - MONDJA A KÉPVISELŐ Mindez velejárója az építkezéseknek, csakhogy ezek az építkezés befejezte után is ottmaradnak örök .díszéül” a városrésznek. A cégek természetesen megpróbálják jelenlétüket állandósítani hiszen a terület értékes, a •költözés drága, a város pedig hol lanyhábba*’ hol erősebben próbált eddig fellépni kiköltöztetőként — változó sikerrel. Mosit úgy tűnik egy hasonló ügyben meg- keményítették magukat a képviselők, és nem engednek a követelményekből. Hátha ez a fecske le<=z az, ami nvarat képes csinálni... A Miskolci Közúti Építő Vállalat H°iőcsaba centrumában. a Templom «teánál tizenhárom éve működtet irodát és munVásszá’lást fa- szerkezetű felvonulási épületekben Annak idején szeri lett itt felvonulási terület, mert a eég a 3-as út bevezető szakasz.át építette. Az utolsó bontási határidő 1990. december 31-re szólt. A cég azonban kérte: maradhassanak az épületek októberig, amikor is átadná azokat az önkormányzatnak közérdekű kötelezettségvállalás címén. A közgyűlési előterjesztés szerint a városháza alkalmasnak találta az épületeket némi felújítással szociális célú haszinosításra, ezt a megoldást a szociális bizottság is támogatta, és a ren- • dezési terv szerint itt amúgy is intézményi terület van, így semmi akadálya a szociális hasznosításnak. Ehhez, képest, azonban a városfejlesztési bizottság és a városi közgyűlés vitájából a következők derültek ki: egyrészt ez a terület nem intézményterület a rendezési terv szerint, hanem zöldterület, azaz közpark. amit évek óta elfoglalnak a barakkok, s a Templom utcaiak szeretnék visszakapni ezt a darabka zöldet. Mindezt Kelemen István képviselő mondta el. azzal együtt, hogy szociális kezdeményezés címén itt nem történik más. mint egv megengedhetetlen, a város számára kérő: vállalati magatartás szentesítése. Molnár Pál, a terület képviselője azt mondta, hogy aki ott él. az iátja miről van szó: a házak nagy költséggel alakíthatók csak át. tovább megtartani egyiket sem szabad. • EZ CSAK MÁZ A JEGYZŐ SZERINT Ez utóbbi vélemény ellentétben állt Jutja György Fidesz frakcióvezető vélekedésével. aki szerint. jobb lenne az épületeket elfogadni. mint lebontani, és utána megbírságolni a vállalatot. mert az előbbi egyszerűen jobb üzlet A szociális és lakásügyi bizottság úev vélte: a házakat el lehet vinni, és fel lehet állítani másutt szociális célra. Az SZDSZ-frakció a városfejlesztési bizottság véleményével értett egyet. A bizottság ülésén szintén azt mondták: a házakat le kell bontatni, a zöldterületet vissza kell adni a Templom utcaiaknak, a vállalatot meg kell büntetni. A pontot az i-re a jegyző. dr. Szádeczky Zoltán tette fel. azt javasolva, hogy legyen kemény és hajthatatlan a közgyűlés, rendeljen el bontást, és büntetést a Templom utca; felvonulási épületek ügyében. A szociális célú hasznosítási javaslatot afféle „máznak” minősítette, amivel megédesítették volna a közgyűlés számára azt a keserű pirulát, amely a felvonulási épületek további maradásának engedélyezése lett volna. (kiss) Ami a háttérben látszik Hogyan lehetséges az. hogy egy cég tizenhárom évig maradhasson közterületen a felvonulási épületeivel, miközben az eredeti ok, a hármas út építése mar nem ok, hiszen az úi regesrég elkészült... Nem végeztünk nyomozást az ügyben, de bizonyosak vagyunk, hogy a magyarázat valahol ott keresendő, ahol a hasonló ügyek esetében is. Arról van szó többek között, hogy eddig a közterületeknek nem volt igazi értéke, olcsón, majdhogynem ingyen használhatta azt aki hozzájutott. így azután senki nem igyekezett visszaadni azt, amit már egyszer megkapott. Másik ok a kivitelező vállalatok és az egykori tanács, vagyis a közigazgatás sajátos viszonya. Ez a viszony nem a megrendelő és a kivitelező kapcsolita volt. hiszen a nem piaci viszonyok uralkodtak. A város vezetői Ugyanúgy beletartoztak a politikai vezetői rétegbe, mint az építőipari nagyvállalatoké. így azután az ügyek nem a rideg üzleti szabályok szerint rendeződtek, hanem elvtársiasan. Mellesleg elvtársiasság ide, vagy oda. ráadásul jó ideig a kivitelező vállalatoké volt az üzletkötésekben a fölény, hiszen a városházákat szorította a kényszer, hogy a címkézett, „pántlikázott” állami pénzeket időre el kellett költeni, ehhez pedig kivitelező kapacitás, néha pedig a kivitelező cinkossága is kellett, így azután afféle piszlicsáré felvonulási terület ügyekben nem nagyon illett kötekedni, ezek az ügyek nem voltak igazár. ügyek. Nem állítjuk azt, hogy ne lett volna o'yan takácsi illetékes, aki ne próbálta volna meg egyszer-kétszer például a felvonulási területek ügyét rendezni. Csakhogy általában ilyenkor fellépett a politikai vezetés, mint békéltető bíró, akinek az volt az érdeke, hogy ne kerüljön nehezebb helyzeti) egyetlen fennhatósága alá tartozó helyi cég sem. A tanácsrendszer utolsó éveiben, amikor a piacosodás egy kicsit előrehaladt és más szemléletű városfejlesztés Honosodott meg. megindult a felvonulási területek felszámolása: de a szerzett jogokat, kiváltságokat nem egykönnyű visz- szaszerezni. elvenni, mert az időhúzásnak számos trükkje van. A közgyűlés ilyennek minősítette egyhangú szavazatával a Templom utcai ügyet is ... A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM ! ARA: 5.00 1991. JÚNIUS 5., SZERDA FORINT A felügyeletre továbbra Is szükség van Szabálytalanul építkezők A nehéz gazdasági körülmények, az infláció, az el- szegenyedes ellenére falva- inkban. városainkban ma is gombamód szaporodnak a társas- és családi házak, ami nem csoda, hiszen mára jóformán a magánerős építkezési mód az egyetlen forma, amely révén lakáshoz juthat valaki. Ezek az építkezések különösen faluhelyen hasonló módon folynak: a szükséges indulótőke birtokában, a kamatok ter- ; hét kényszerűen felvállalva kölcsönhöz folyamodik az építtető, és aztán ott' spórol, ahol tud, sajnos többnyire ott, ahol nem lenne szabad. A tervet elkészíttetik, az éipítési engedélyt beszerzik, azután jó. ha egyetlen igazi szakember vezeti a munkálatokat. a többség kalákában. rokoni, baráti alapon. néhánv üveg sör fejében segédkezik. A tervek menetközben többször módosulnak. hozzátesznek, de többnyire (költségkímélés címén) elvesznek belőle, és közben elemi építési szabályokat rúgnak fel. Olyanokat is. ami miatt az egész épület stabilitása, állékonysága is veszélybe kerül. A megyékben korábban építésfelügyeleti csoportok működtek és működnek még ma is. egyelőre bizonytalanságban. ami a jövőjüket illeti, bár az illetékes minisztériumok államtitkári szinten nyilatkoztak a szervezet szükségességéről. Ezek szerint — ha a települések igénylik és legalább részben finanszírozzák — a' megyék önkormányzati hivatalainak keretében továbbra Is működhetnek az építésfelügyeletek, a korábbi feladatkörük szerint. A borsodi hivatal terület- fejlesztési és kommunális osztályának vezetője. Olajos Csaba elmondta, hogy a megye 144 településén érdeklődtek. hajlandók-e a helyi önkormányzatok az epitésfelügveleti társulásba oelépni. azt finanszírozni? A megkérdezettek közül 45-en válaszoltak igennel, és együttesen 705 ezer forintot ajánlottak fel erre a célra. További 48 település is helyesli a felügyelet működését. de anyagilag nem tudja támogatni. A többiek vagy nemmel, vagy egyáltalán nem is válaszoltak. Pedig a számok azt bizonyítják. hogy a felügyelet munkájára nagy szükség van. Évente átlagban 1300— 1600 épületet. építkezést vizsgáltak a munkatársak, s ezek 26 százalékánál találtak hibát, szakszerűtlen kivitelezést. az engedélyben előírt feltételek megváltoztatását. 1987-ben például az építkezések 69 százaléka volt valamilyen szempontból saabaiytalan. és a szakemberok 18.4 százalékban az állékonyságot veszélyeztető megoldást kifogásolták, és ment mint hatóság működtek. joguk volt a retorzióra is. Ma, amikor egyrpás után alakulnak a gmk.-k, kft.-k, amelyeknek nincs saját műszaki ellenőrük, egyre kritikusabb a helyzet, a szaktudás, a hozzáértés és a tisztesség hiánya egyre szembe- ötlőbb. Már csak azért is, mert a jogszabályok szerint csak az építtetőt lehet felelősségre vonni, a kivitelezőt nem, ami a laikusnak eléggé meglepő, hiszen így szinte nincs is felelősségük az elvégzett munkáért. Az államtitkári állásfoglalás után elkészült a tervezet a megyei építésfelügyelet felállítása, illetve további működése érdekében. Az hamar kiderült, hogy a megyei önkormányzat anyagi támogatása nélkül nincs remény a működtetésre. Ezért a megyei közgyűlés megszavazta, hogy idén 500 ezer forinttal járul hozzá a költségekhez, és térítés nélkül biztosítja a megyeházán a munkatársak irodai elhelyezését, a működésükhöz szükséges adminisztrációs hátteret. így körülbelül 5 fős csoportot állítanak fel, meghatározzák az egyes települések hozzájárulásának összegét (a tavalyi építési adatok alapján). A felügyelet a megyeházán, de nem a megyei önkormányzat szervezeteként működik majd, hanem mint a települések társulásának irodája, amelynek csak egyik tagja a megyei hivatal. A részletkérdések még ebben a hónapban tisztázódnak, s ezentúl talán kevesebb lesz a szabálytalanul, engedély' nélkül építkezők száma. C~J& (k-ó)
