Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-29 / 150. szám

mUoncert a Kis­stadionban Az elmúlt években üstö­kösként robbant be a nem­zetközi rockéletbe az auszt­rál INXS Ez a kontinens nem elsősorban könnyűze­nei pezsgéséről híres, ezért is keltett mesrleoetést a csa­pat óriási sikere. Most egy gigantikus, világkörüli tur­né keretében hazánkba is ellátogatnak a Multimédia szervezésében. Július 7-én. vasárnap este nyolc órától a Kisstadionban lépnek fel, előzenekar a Republic. Je­gyei- Miskolcon a színház jegypénztárában 10—14 óra között kaphatók. Diósgyőri meditációk Megdőlt sírkövek A rejlett történelem nyomában Augusztusban: tokaji írótábor Augusztus 21-23. között új­ra Tokajban találkoznak az írók—költők. A Tokaji Irótábor Kuratóriuma ebből az alkalom­ból sajtótájékoztatót tartott a Magyar írószövetség Klubjá­ban. Zimonyi Zoltán, a tábor egyik főszervezője először a tavalyi összejövetel sajtó­visszhangjáról beszélt. Ki­emelte, hogy igen sok kri­tikus hangvételű cikk látott napvilágot, amelyek építő jellegéért mondott köszöne­téi. Az 1972-től éló rendez­vén. tavaly új szakaszához érkezeti. Az elmúlt évek változásai ezer. a téren is vaiami újat követeltek. Az elképzelések szerint a népi- nemze.i irdnyzatnoz job­ban kötődve, az egyetemes magyar irodalom fórumát szerették voina kialakítani. Ennek szellemében a hatá­rainkon kívül élő és dolgo­zó magyar írók is tevéke­nyebben kapcsolódtak be a munkába. utáni évtizedek magyar iro­dalma adott-e, és ha igen. miképpen történelmi leckét olvasóinak. Közismert, hogy a közönség régi vágya, hogy a széppróza történeteiben a maga sorsára ismerjen. Az eszmecsere célja, hogy ki­derüljön, ez mennyire sike­rült. Az előadók között lesz Domokos Mátyás, Radnóti Sándor, Pomogáts Béla, Hu- bay Miklós, de jelezte fel­szólalási szándékát Jókai Anna és Cseres Tibor is. A szervezők inkább a vitákra szeretnék helyezni a hang­súlyt. hiszen azok minden tekintetben hasznosabbak. Még a tábor előtt napvi­lágot iát egy tizenkét olda­las kiadvány, amelyet rá­hangolásnak, figyelemfelkel­tésnek szánnak. Az ebben megjelenő írások már elő­revetítik az érdekesebb té­mákat , és később ezekre reagálni is lehet. Ezek után Májer János, sabb kulturális esemény a város életében. Az érdeklő­dök testközelből ismerhetik meg azokat, akiket olvas­nak. Az egyik, még rájuk váró feladatként azt emlí­tette, hogy az eddig közöm­bös emberek figyelmét fel­keltsék a találkozó iránt. A körülményeket állandóan ja­vítják, így bízik abban, hogy Tokaj méltó helye a tábor­nak. Pomogáts Béla költő azt fejtegette, hogy az egyre szaporodó irodalmi találko­zók között hogyan tudja megőrizni a pozícióját a to­kaji. Ez mindenképpen a témaválasztáson is múlik. Az idei azért lesz várhatóan érdekes, mert a rejtett tör­ténelmet keresi. Volt egy hivatalos história, és volt az, ami az emberek szívé­ben és emlékezetében élt,’ Ennek nyomait kell a ma­gyar irodalomban megtalál­ni. Izgalmas feladatnak tű­Az Előhegy keleti lábánál, ahol a földút az erc.iyői völgy felé ível, kerítéssel, fákkal, bokrokkal övezett füves terü­leten héber és magyar felírá- sú sírkövek jelzik a diósgyőri izraelita hitközség temetőjét. A siraombok már régen elsimul­tak. Hozzátartozók nem gon­dozzák, mert őket az értelmet­len fajgyűlölet vihera 1944- ben elsodorta. A hitközség tör­ténetét és tagjainak nevét már csak az idős helyi lakosság emlékezete őrzi. A feljegyzések elvesztek. Sajnos, a Diósgyőr­ből elhurcolt, és vissza nem tért izraelita vollású zsidó csa­ládok neve a miskolci temp­lom udvarában elhelyezett em­léktáblákon sem olvasható. „Felsőgyór községben 17Sj6-, bán egy zsidó csatád élt, Di­ósgyőrben pedig az 1744. évi adólajstrom szerint három: Illovszky Sámuel, Illovszky Jakab és Szatmá ry János családja. Létszámuk 1847-ben 53 fő. A kis gyülekezetne* akkor mái volt imaháza és Miskolchoz tartoztak irányí­tás szempontjából. önálló hitközségként 1870-től mű­ködtek. Azután építették a „Chow- ra Cárt fosa szentházat”, a lelkészi lakást és az iskolát. Azok a mai Ady Endre Mű­velődési Házmi nyugatra a második telken álltak. Az építkezést, valószínűleg 1879- re fejezték be, mert az evan­gélikus isKola naplójában 1879. április 16-án találtam az ene utaló első beírást, „Lusztig Emma az izraelita iskolába ment át.” Később 1880-ban még 4 tanuló távo­zott. A szülök részére azon­ban nem lehetett elég vonzó a hitközség iskolája, mert még az Í6C5/C7. tanévben is 22 izraelita vállár-i gyermek járt az evangélikusokhoz. Az első községi (állami) iskola megépítése után — 1909 — községi kezelésbe adták is­kolájuk;/. és ott a harctér­ről sebesülten visszaérkezett Vigyázat, matematika! Nyári vakációban ünnep ron­tó szöveg, hangozzék el a Föld bármely iáján, bár­mely nyelven. Angolul írták le. nagylekintélyű újságok. És még azt is hozzá tettéle: „az Egyesült Államok meg­bukott matematikából.” Wa­shingtoni és New York-i szerkesztőségekben kongat­ták meg a vészharangot, mi­után megismerték a nem­zeti oktatási program egész országra kiterjedő vizsgála­tának eredménvét. Huszon­hatezer, különböző iskolába járó diák tesztfeladatának majd felgyógyult Jandrxisák Ignác tanító tevékenykedett. Azt követően pedig az isko­laépületet 1917-ben katonai kórháznak rendezték be. Közigazgatásilag 1928-ban Diósgyőrhöz tartozott Felső- győr, Vasgyár, Pereces és Újdiósgyőr. Ezt nevezték Nagyúiósgy őrnek. Akkor 78 izraelita csaiad élt az em­lített településeken. A hit­község vezetője Neufeld Si­mon volt, aki már 18 éve végezte szolgálatát, rabbija pedig 1926. szeptember 1-től Síéin Ferenc. Létszámuk 1939-ben 264 íó. Valamennyi családnak volt saját háza. Foglalkozásra nézve kereske­delmi tevékenységet végez­tek — a. neveket mellőzve — a következő ágazatokban: kocsmáros, szódagyáros, fű­szer kereskedő, papíiuoitos, ruhakersKedő, szatócs, és ital- boltos, fakereskedő, mészá­ros, építőanyag-kereskedő, pék. mozi tulajdonos, ócskás, nyomdász és bankár. Diós­győr közigazgatási területén j 1928-ban 11 Kocsma; os, 18 j kereskedő, 4 pék, 1 nyom- > dász és egy bankár volt. He- j ti ünnepnapjukon — szom­baton —, minden tulajdo- j nukban levő bolt és üzem i zárva volt. A magyarok ke- j reskedelmi tevékenysége hozzájuk viszonyítva akkor | még jelentéktelen. 1944. március 19-én német haderő szállta meg hazánkat. Március 29-ér. német kato­naságot szállásoltak be ma- gáníiázakhoz Diósgyőrben. Fokozódtak a hátrányos ál­lami intézkedések a zsidó la­kossággal szemben. Május­ban nemet parancsra csend­őrök és leventék gyűjtötték össze otthonaikból a hitköz­ség épületeibe az ártatlan családokat; férfiakat, nőket, gyermekeket, bénákat és be­tegeket. Onnan hurcolta el és szállította vasúti vago­nokban a német katonaság az ismeretlenség felé. A he­elemzését megkapta az okta­tási miniszter is, aki így nyi­latkozott: „Ha 2000-ben ter­mészettudományokból és ma­tematikából a legjobbak kö­zött szeretnénk lenni, egy percet sem késlekedhetünk, azonnal neki kell gyürkőz- nünk a hátrány behozásá­hoz.” A teszt szerint egyéb­ként az USA legfelkészül­tebb diákjai az északi álla­mokban vannak, a szama­rak pedig két déli államban és a fővárosban találhatók. Ráadásul az ázsiai szárma­zású amerikaiak jobban szá­molnak, minit a fehérek. lyi lakosság nem tudta, nem értette, hogy hova viszik őket es a kulturáltnak tartott né­meteknek mi a szándékuk velük. Csak a háború után értesültünk az embertelen eljárásukról és a tervszerű­en előkészített emberirtásról. Diósgyőrbe 15-en érkeztek vissza, és közülük 1991-ben még 5-en élnek. A hitköz­ség épületeit 1944 után bete­lepített családok lakták. 1968- ban lebontották és helyükre épült a diósgyőri városköz­pont néhány 10 emeletes tómbháza. A temető most arva, és talán már az is ma­rad. Megdőlt sírköveivel azokra emlékeztet, akik bé­kés egyetértésben, szabadon élhettek Diósgyőr népével 1944-ig. (balázs) A tábor kuratóriumát az írótársadalom választja me r, így arról szó sem lehet, hegy bármit is rájuk erő­szakolnának. Jelenleg en­nek tagja, többek között Cseres Tibor, Csaba Tamás, Huöay Miklós, Mezey Kata­lin, Pomogáts Béla, Serföző Simon, Szabó György, Tar­ján Tamás és Zimonyi Zol­tán. Az idén is tartalmas ta­nácskozást és érdekes ta­lálkozásokat szeretnének ösz- szehozni. Izgalmasnak ígér­kezik, hogy az írók 'kicse­rélhetik véleményűket kül­földi (svéd, finn, amerikai) hungarológusokkal is. A tá­bor ebben az évben azt a kérdést kívánja megvitatni, hogy az 1945, illetve 1956 L. A. Story, Az őrült város A magyar mozinéző (és kri­miolvasó) fantáziájában az amerikai Los Angeles a ma­gányos magándetektivek váro­sa, akik megfáiadtan, unottan nyomoznak, öklöznek és lövöl­döznek filmről film re (ponyvá­ról ponyvára), olykor pedig ösz- szetűzésbe kerülnek egy-egy vörös tarkójú, vastagnyakú, korrupt rendőrfőnökkel. Az L. A. Story (avagy Az őrült város) című ú j ameri­kai filmből azonban nagy meglepetésre kiderül, hogy Los Angeles nemcsak a bűn városa. Ez persze nem jelenti azt. hogy Los Ange­lesben ne lehetne bűnrossz ■filmet forgatni. Miclc Jackson és Steve Martin meg is tette, a bün­tetlenség reményében. Ter­jedelmi okokból itt nehéz lenne a film összes hibáiát felsorolni, elegendő talán, ha — a bíróságok is ezt szoktáik tenni — az indíté­kokat tisztázzuk. Noha a rendezésért Mick Jackson vádlott a felelős, a főko­lompos kétséget kizáróan Steve Martin gyanúsított, aki kétféle minőségben — forgatókönyvíróként és fő­szereplőként — követte el a bűnöket a nézők ellen. Steve Martin esetében számos enyhítő körülményt mérlegelhetünk. Először is; igen jó komikus színész, ez büntetlen előéletében szá­mos. nem ennyire bűnrossz filmben mutatott alakításá­val már bizonyítást nyert. Ugyanakkor nem mentes az emberi gyengeségektől (me­lyek színészek esetében he­veny formában jelentkez­nek). Ezzel magyarázható, hogy az eddigi filmjeiből kimaradt (kiirtott) összes poént belepasszírozta az L. A. Story-ba. megvalósítva ezzel a „filmes büntető tör­vénykönyv” (FBTK) tizedik paragrafusát, a „visszaélés forgatókönyvírói megbíza­tással”. (Ennek büntetőtete- le elég súlyos: h ossza bb-rö- videbb kegyvesztés, népsze­rűség-csökkenés a nézők kö­rében). Az L. Á. Storv vígjáték­nak készült, a néző azon­ban nem igazán víg. miköz­ben nézi: sőt — talán a né­zőtéren uralkodó fülledt melegnek köszönhetően — egyre inkább úgy véli. hogv ismét egy bárgyúsággal akadt össze a hazai fimfor- galmazás jóvoltából. Mindent egybevetve az L. A. Story-t a bíróság nyolc percen belül gyógyuló (és szerencsére nyomtalanul el is felejthető) könnyű szel­lemi sértésnek minősíti. Kiss József Tokaj polgármestere arról beszélt, hogy ez a legfonto­(horváth) BÉLYEGGYŰJTÉS A Magyar Posta Vállalat jú­nius J7-én éve született id. Markó Károly” elnevezés­sel egycímlexü, 12 Ft névértékű bélyeget hozott forgalomba. A bélyeg Szunyogh András grafi­kusművész terve alapján, több­színű ofszetnyomással az Álla­mi Nyomdában készült, 361 400 fogazott és 3G00 fogazat ián pél­dányban, 40 bélyeget tartal­mazz ívekben. A bélyegképen a stilizált képkereuészletben id. Iríarkó Károly „Tájkép Ap- peggiböl” című festményének részlete látható. Ettől jobbra a művész portréja, míg a fest- ményrészlet alatt paletta, mely­ből két ecset látható még. A bélyeg megigényelhető a Ma- S béosz szerveinél, de a készlet $ erejéig a nagyobb forgalmú postahivatalok is árusítják. ★ A Mabéosz Észak-magyaror­szági Területi Iroda munkana­pokon továbbra is az érdeklő­dök rendelkezésére áll Miskol- i con, a Széchenyi út 83. sz. I. emeleti helyiségében. A ha- » gyományos szolgáltatás mellett m-'gtekinvherfok a mos; érkezett béiyegberakók és az 1990. évi magyar albumlappótlások is. ★ A Miskolci Közúti Igazgató­ság Bélyeggé ú.jtő Köre a terü­leti iroda közreműködésével bé- lyégbemutatót rendez június 30. $ és július 5. között Felsőzsol- { cán, az Eperjesi u. 14. sz. í alatti művelődési klub helyisé­gében. Pintér Ferenc, a Közúti Igazgatóság veterán tagja sok­színű gyűjteményének azon ré­szét mutatja be, mely meg­egyezik a felsőzsoicai polgár- mesteri hivatal és munkatársai­nak az elképzeléseivel is. A megnyitó napján, azaz június 30-án a helyi postahivatal az ott feladott küldeményeket „A 2. világháború áldozatainak em­lékére” bélyegzéssel fogja el» látni, és igen ízléses képes le­velezőlapot is forgalomba hoz­nak az emlékmű felavatásával kapcsolatban. Június 29-ig a debreceni U sz. postahivatalban lehet meg­szerezni a „Cserkésztalálkoző — Debrecen Vekeri-tó” bélyeg­zést. A „100 éves a Sárrét vas­útja, Szeghalom” bélyegzőt jú­nius 29-én használja a szeghal­mi p o s fa hivatal. Akiknek még nem sikerült megszerezniük a „Magyar reformátusok II. vi­lágtalálkozója” bélyegzést, azt Pótolni lehet a pápai postahiva­talban június 29-én, vagy a zánkai 2. sz. postahivatalban, június oö án. A gödöllői 1. sz. postahivatal június 30-án hasz­nálja a „Szabad ég alatt, sza­badon Gödöllő” feliratú bélyeg­zőt. ,.\ Somogy vári Bencés Apátság 900. évfordulója — ÓRA Et La bora Somogy vár” bélyeg­zést június 30-án lehet megsze­rezni a somogy v'ári postahiva­talban. A reumatológiai kong­resszus helyszínén június 30.— július 6. között a budapesti 8. sz. poLÍainyalái aikanni posta- nivaíaU íaűke'uc'. mely a „12 th Europen Con/ ess ót Rheu- matoiog\ ’91. VL 30.—VII. 6. Budapest” béiy e.-.'ésseí íálja el az ott feladott postai küldemé­nyeket, július ü-án a győri 1. sz. po-.ahivatal a Szárnyaske­rék Szállóban alkalmi postahi­vatalt működtet, ahol az „Or­szágos Vasutas Eszperantó ta­lálkozó” bélyegzést fogják al­kalmazni. R. L. Diákrikkancsokat vár a DH MeitaÉtil! a Az elmúlt évhez hasonló­an ebben az esztendőben is felvesz diákokat nvári mun­kára a Déli Hírlap Kft. A nvári szünidőben rikkancs­nak. azaz utcai hírlapárus­nak lenni nemcsak kelle­mes időtöltés, de jő kerese­ti lehetőséé is. Jelentkezni lehet személyesen 14 éves kortól a Déli Hírlap Kik­nél (Baicsy-Zsilinszky üt 15. szám). Reggel 9-től 11-ig Dobrosi Dezső terjesztés- szervező várja a fiatalokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents