Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-28 / 149. szám
Miskolci emlékek, színészarcokkal Mcvcser Jéxso Ne kelljen kilincselni színházban, tévében, szinkronban- A főiskola elvégzése után került Miskolcra ... — igen, a volt férjemmel, Próbái Istvánnál. Évfolyam- társak lévén, megkérdezték tőlünx. hová akarunk szerződni. Miskolcot választottuk. Pista kötődött a városhoz, szülei a Martiníelepen laktak, a rokonság is Miskolcon, illetve a környékén élt és él. Férjem szüleinél laktunk, naponta kerékpárral jártunk be a próbákra, este, előadások után biciklivel vissza. Volt amikor gyalog, másfél kilométert tettünk meg hóban, sárban, fagyban. Bírtuk a „kiképzést”; fiatalok voltunk, játszani akartunk és szerettünk. Csodálatos, semmivel nem pótolható éveink voltak! Egyszercsak meguntuk az órákig tartó utakat, albérletbe költöztünk, az aranyos Erzsiké néniékhez, a Fazekas utca 9. sz. házba. Szobánkat kölcsönvett dísz- letbútorokka! rendeztük be. az 1200 forintos fizetésből másra nem volt lehetőségünk. Boldogok voltunk.- Itt játszott szerepei közül emlékezetes a Hamlet Opheliája, a Tartuffe Mariarmja, a Szentivánéji álom Puekja éppúgy, mint a Nyilas Misi. — Cipzárt vásároltam az egyik közeli boltban, az eladó rám nézett, szeme felcsillant és így szólt: nem maga játszotta Miskolcon a Nyilas Misit? De igen, válaszoltam boldogan, szívem repesett, jé, még valaki emlékszik rám. tehát mégis hagytam valami kis emléket az ottani nézőkben ... És akkor megkérdezte: hogy is hívják magát? No. erről ennyit. Még egy megtörtént eset: a római-parii, st-rangor. hozzám fordult egy hölgy: jaj de ismerős, nagyon ismerős. Nem dolgoztunk együtt a Gázműveknél?- Tolón c Szomszédok című teleregóny-sorozat Vágási Margitjót azonosította Önnel... — Nem tudom, de válaszoltam neki valami nem túl kedveset... És egv Mis- kolchoz kötődő szomorúan kedves történet: volt egy hordár, aki piros sapkáján a 9-es számot viselte. Szőrprofesszornak. aki megmentette az életemet. Egy súlyos gyulladás következtében majd 3 hónapon át küzdött az életemért. Szeretettel gondolok rá és kedves családjára. Ez a kapcsolat is kötelez. barátságunk mindmáig tart.- 1952-56 közötti években volt színházunk tagja, miért ment el? — Férjemet Szolnokra hívták igazgatónak, én nem akartam vele menni, nehogy olyan vad érjen, hogy a direktor felesége minden szerepet eljátszik kolléganői elől. Miskolcon nagyban folyt az építkezés, feltúrták a főutcát, felbontották a villamossíneket, szóval nagy volt a rumli. Zavart a rendetlenség, nehézkessé tették a színházba való bejutást, no mondom, akikor Budapestre szerződök, az akkori Ifjúsági Színházhoz, a későbbi Pét őU Színházhoz, árhely -a - .®hália Színház elődje volt. Egy csatatérré vált városból Pestre kerülni ritka lehetőség, oda, ahol minden nett, rend van... és bumm! — erre jött a forradalom. Maradtam, sok remek színésszel játszhattam együtt, feladatokat kaptam, szóval teltem a dolgom. Mostanság kevésbé kényeztetnek el. de nem panaszkodom. Nosztalgiából azért csak visszamennék Miskolcra, de ne értsen félre, nem akarom ajánlani magamat... — Józsa. Honnan származik ez az igazán ritka keresztnév? — Nagyanyám, anyám Jo- zeíin volt. Én is ezt a nevet örköltem. így hívnak. Éppúgy, mint Napóleon feleségét. vagy Bakéit. De hogy nézné a színlapon: Hacser Jozefin. Nem egy röhej? — A humornak hála Istennek bőviben van ... — Anélkül el sem lehetne viselni ezt a pályát. Olyan mélyponton nem lehet az ember, annyi lekvár nem lehet a fejemen, hogy azon ne röhögjek, ne a humoros oldalát fogjam fel a dolgoknak. Én keljfeijanesi vagyok, rögtön feltalálom magam, és talpraállok. Lehet, hogy adotiság kérdése? Egy élő példa: Miskolcra kerülésemkor Kazimir Károly volt a főrendező, sok jó szerepet bízott rám, de egyszer valamin összezör- réntünk, van ilyen a szakmánkban. Hirtelen haragomban azt találtam mondani nézi: ratnéiem. nem találkozunk tcboé, soha a büdös életben. — És mit ad Isién! A Thália Színházban i együtt dolgoztunk 30 évig. ! Igazgatóm volt... i — A mindennapok hogyan telnek? — Végre valahára, sok év után lett egy önálló lakásom, es most mindenért nekem kell szaladgálnom. Egy jó tanács: 50 éves korára egy színésznek meg ke’! teremtenie függetlenségét, gondoskodnia kel! önmagáról, önállósítsa magát, hogy ne kelljen kilincselnie különféle Szereplési lehetőségekért, színházban, tévében, rádióban, szinkronban, hogy önmaga választhassa meg szerepeit. Régen kevesen voltunk színészek, ilyen szavakkal bocsátottak útra: kevés lesz a fizetés, de biztos a jövő! Egy frászt! Megtanultam: kevés a fizetés, és bizonytalan a jövő! Ez a pálya szörnyen nehéz, de bírni kell fizikailag, lelkileg, szellemileg. Bíró István zk Egy bis segítség jól jön Készítenek bábot, tűzzománcot, híznék gyöngyöt Gyereknyár a Gárdonyiban 4 város legolcsóbb tábora A nyári szünet a gyerekek legnagyobb öröme, ugyanakkor a szülők óriási gondja. Mit csináljon a család szeme fénye, hogyan töltse hasznosun ! ezt a két és fél hónapot? Az j egyik lehetséges megoldás a művelődési házak által kínált különböző táborok sora. A Gárdonyi Művelődési Házban az idén második alkalommal rendezik meg a komplex napközistábort. Ez azt jelenti — ■ tudtuk meg Harasztosi Lászlónétól és Planéta Klárától, a két vezetőtől —, hogy mindenféle manuális dologgal foglalkoznak. Készítenek kerámiát, tűzzománcot (amit ki is égetnek), bábokat, fűznek gyöngyöt, dolgoznak gipsszel. Mindehhez természetes anyagokat használnak, és mindent, amit a gyerekek készítenek, a tábor végén egy minitárlat keretében ki is állítják. Manapság a" szülők nagyon meggondolják, mire adják ki a pénzüket. A költségeket úgy kalkulálták, hogy végül is ez lett a város legolcsóbb tábora, két hétig minden ellátással együtt is csak kétezer-ötszáz forintot kellett fizetni. Sok nagycsaládból való gyerek van itt, az egyik családból mind a három lurkót beíratták. Tavaly próbálkoztak először ezzel a táborral, és maguk a szervezők is meglepődtek az élénk érdeklődésen. Az idén már két turnust indítanak, az első ma ér véget, a második július 1-jén, hétfőn kezdődik és 12-én, péntekig tart. (Itt van néhány hely, esetleges jelentkezéseket még elfogadnak.) Céljuk az volt, hogy a sok utcán csellengő „kulcsos” gyerek tényleg értelmes dologgal töltse az időt. Nem gyermekmegőrzés a feladatuk, hanem, hogy a kicsik kiélhessék kreatív hajlamaikat. Nagyon rugalmasan alkalmazkodnak a gyerek igényeihez. Közösen alakítják ki a programot, sőt, még az ebédet is együtt választják meg. Nagy előnye a tábornak a környezet, a művelődési házat körülvevő park. A beszélgetés közben egyre több gyerek settenkedett közelebb, majd néhányan be is kapcsolódtak a társalgásba. Kiderült, van aki már nem először „táborozik”, annyira jól érezte magát tavaly, hogy most újra eljött. Kicsit félénken mesélnek arról, hogy miért is érzik jól magukat. Finom az ebéd, érdekes dolgokkal foglalkoznak, az egyik kislány a zok- nikütya-készítést ecseteli lelkesen. Voltak már kirándulni az Aranyos-völgyben', láttak rákot, ebihálát, békát. Most éppen á Miskolci Modellezőklub tagjai készülődnek egy kis repülőmódell- bemutatóra. A gyerekek elmentek megnézni a reptetést, majd szóba kerül, hogy általános a tegeződés. A vezetők szerint ez egyáltalán nem csorbít a tekintélyükön, ugyanúgy lehet fegyelmet tartani. Vigyáznak arra, hogy ne legyenek iskolára emlékeztető, merev szabályok. Elvégre nyár van és szünet. (horváth) n.ven szegények voltunk, én hónapokig egy bakancsban és egv sinadrágban jártam. Ö vitte a zaciba a színészek ruháit, mi szégyelltünk odajárni; segített rajtunk. Már rég pesti színésznő voltam, amikor kapok egy levelet a következő sorokkal: „Drága művésznő, ha még emlékszik rám, segítsen, szociális otthonban tengődök. Aláírás: a kilences hordár ...” Amint tehettem, pénzt küldtem neki. Azután jo’obiétre szenderüit. nyugodjék békében. És még egy feledhetetlen eset: városunkban volt egy aranyos pékmester, aki kedves feleségével annyira szerette a színházat. a ,színészeket, hogy premier-banketteket tartottak nekünk, etettek minket, éhenkórászokat. A menü: babgulyás és lekváros bukta "-»lt. Együtt örültünk mi annak, hogy jóllakhattunk, ők pedig annak, hogy megvendégelhettek bennünket.- hotoni kapcse'atai mellett égési más okból is kötődik városunkhoz... — Nem tudom eléggé meghálálni azt a segítséget, odaadást dr. Prónay Gábor A társelnök miskolci Szakkollégium a fíaiaiokért A Magyar Gyermek és Ifjúságvédelmi Kamura c kívülálló számára különös testület: noha a gyermefcezkel foglalkozó szakembereket tömöm; soraiba, mégsem saját érdekeikei képviselik, hanem a gyerekekét... A kamara idén márciusban kibővített elnökségi ülést tartott, ahol megválasztotta legmagasabb szakmai testületének, a szakkollégiumnak tagjait. A szakkollégium tag- j jai 13-an vannak, s úgy választották meg őket. hogy a ! magyar gyermekvédelmi intézményrendszer valamennyi típusát és szintjét képviseljék: a kis. közép és nagy nevelőotthonok, gyermekvárosok, a „GYIVT’-k és a külön leges nevelőintézete k ily módon hallathatják véleményüket minden kérdésben, A kamara egy későbbi — májusi — ülésén a szakkollégium négy tagjár társei- nöki feladattal bízta meg: ők évenkénti váltásban vezetik majd a szakmai testület munkáját. A szakkollégium első soros elnöke dr. Dobos László, a miskolci Gyermekváros igazgatója lett: a megtisztelő feladat — nehézségei ellenére — felér egy elismeréssel, jelzi azt a szakmai véleményt, amely a miskolci Gyermekváros tevékenységéről kialakult; A szakkollégium feladata elsősorban az, hogy szakmailag véleményezze a hazai gyermek- és ifjúságvédelem koncepcionális kérdéseit. Ez nem egyszerűen szakmai presztízsügy, hanem roppant felelősségteljes munka: az utóbbi időben felszínre került, és szélsőségesen kiéleződött társadalmi problémák tanulságai, a gyermekvédelem, sürgősen megoldandó nehézségei miatt át kell gondolni, a lehetőségekhez és a célokhoz kell hangolni a hazai gyermek- és ifjúságvédelmet. Ennek érdekében a kollégium szakmai támogatást nyújt az intézményrendszer tartalmi és strukturális változásaihoz, legyen szó helyi kérdésekről, vagy törvényi előkészítő munkáról. Legalább ilyen fontos tevékenységi (ha nem fontosabb) kör a szakikollégium részvétele a gyermek- és ifjúságvédelem területén dolgozó szakemberek felsőfokú tanintézetekben történő átképzésében, továbbképzésében. Noha a magyar gyermek- védelem kérdései sajátosak mégis fontos a kitekintés a határokon túlra: a szakkollégium előkészítheti, kezdeményezheti a külföldi tapasztalatcseréket, 1 átogat, ásókat, az ezek során megszerzett tapasztalatok publikálását. Ugyancsak szervezési feladata összehangolni az állami, az egyházi, a társadalmi, az egyesületi és a magán gyermekvédelem tevékenységét. A szakkollégium első ülése hétfőn — július 1-jén — lesz a miskolci Gyermekvárosban: a napirenden a szervezeti és működési szabályzat. a munkaprogram elfogadása, valamint a Kossuth Lajos Tudományegyetem és a szakkollégium közös pályázatának ismertetése lesz. Kájé >)c Így ügyesedik a gyerek (Szabán Gabriella felvételei)
