Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-26 / 147. szám
Elszegényedés, rablógazdálkodás, videó Miért nem járunk moziba? Kazetták kalózai • Több film, kisebb bevétel A mozik tojón manapság csak elvétve mosolyognak az emberek, s ha valakinek olykor mégis fülig szalad a szája, az bizonyosan nem valamelyik filmforgalmazó munkatársa. A mozikkal ugyanis — ha többnyire szemérmesen hallgatnak is róla - baj van. Mint tudjuk, egy mozival csak egy baj lehet: nem megy. Sem a mozi, sem a műsora. így azután mozijainkban ma „mindennap fekete péntek" van. Év eleje óta meredeken esik a nézőszám, s ennek arányában a napi bevétel. 1990- ben még nagyjából 35 millió mozijegyet váltottak a nézők. Ha az év eleje óia érvényesülő tendenciák év végéig tartósak maradnak, 1991- ben legjobb esetben 25 millió néző keresi fel a magyar mozikat, esetleg valamivel több, esetleg valamivel kevesebb. A várható visszaesés nagyjából 30—35% körül lehet. • INTERCOM, KONTRA DUNA FILM Van. aki azt mondja, egyszerűen nem is tudunk elég sötéten látni, olyan rossz a helyzet. Néhány éve még 2700, akkor elfogadható filmszínház volt az országban (volt több is, de azok a nem elfogadható, „vetítöhely” kategóriába tartoztak), idén nagyjából nyolcszáz normál filmszínház működik (ennek egy része is már a „nem-elfogadható” kategóriába tartozik), de számuk hétről hétre fogy, egyeseket átmenetilég, másokat végleg bezárnak. Magasabb helyárak mellett a fővárosi mozik, például az idén hétközben j csak elvétve Waláfiték Trfe'g a napi félmillió forintos bevételt. Tavaly — olcsóbb helyárak mellett — ugyanez még napi egymillió forint volt, vagy legalább megközelítette azt. A visz- szaesés több, mint 40%-os. Vidéken a helyzet hasonló Csökken az előadás-szám ezzel a bevételi lehetőségek és látogatószámok is csökkennek, bár ez nem minden forgalmazót érint ugyanúgy. Tavaly, egy film bevételi átlagát tekintve az Itercom „muzsikálta ki" a legtöbb pénzt egy-egy bemutatóból: 30 bemutatott filmje összesen 482 millió forint körül jövedelmezett. Idén az Intercom jelentősen növelte a bemutató-számot, és az egy filmre eső bevétel tekintetében már csak a második helyen áll a Duna Film mögött. # ÉVI 300 PREMIER Mi folyik itt? A válasz három fogalom — elszegényedés, rablógazdálkodás, videó. Az elszegényedés folyamata először a kulturális igények, kiadások feladására készteti az embereket. Ezt is nyögik a mozik. A rablógazdálkodás a rendelkezésre álló bemutatható filmekkel folyik. Túl gyorsan, megfelelő ideig tartó „kijátszás” nélkül úgy indítják egymásra az újabb és újabb filmeket, hogy azok szó szerint kiütik egymást, s ez mindenkinek rossz. Az amerikai piac „elbír” egyszerre öt slágerfil- raeí is. A magyar csak egvet. A több film' Amerikában többször több pénzi jelent, nálunk többször kevesebb pénzt. Ezt mondhatjuk rablógazdálkodásnak. Ami a videót illeti — főleg a rendkívül erős és gyakran már a filmek bemutatója előtt magyar szinkronnal jelentkező, feketepiac — ko- ' VfÁÍVá'n art? a YnoztTorgalma- zásnak, s a videokalózok elleni fellépésre nincs sem törvényes jogalap, sem igazán hatásos technikai, bünTévé az avasiaJmak Bemutató pénteken A Potyautas az Akropolisz Színpadon 3f: Az egyik női főszereplő, Détár Enikő (Szabán Gabriella felvétele) Ma folytatódik a Miskolc Városi Televízió avasi kábel- rendszerén az új műsorstruktúrának megfelelő műsor továbbítása. Este 8 órától az Élet kincse című jaA kortárs hazai grafika jelenlegi hel,zetének megmuia- ! tására vállalkozik az idén c Miskolci Galériában megrendezendő grafikai biennálé. Bemutatkozási lehetőséget biztosítanak a sokszorosító grafika valamennyi ágának a hagyó- , mányos, kézműves jellegű munkáktól, a legújabb eljárásokig. A rendezóbizottság felhívására az ország különböző tájairól 1C9 alkotó 406 művel jelentkezett. Ezekből a zsűri 123 művész 216 alkotását tartotta alkalmasnak rá. hogy a decemberben nyíló országos grafikai bi- ennálén részt vegyen. A hat hétig nyitva tartó tárlaton zömmel budapesti alkotók szerepelnek, legtöbben és legtöbb alkotással ők jelentkeztek. Mint azt a hagyományok „i’őírják”. • gyűj temen tes anyaggal vesz részt a bienpán tudományos ismeretterjesztő filmet vetítik, majd a Nemzeti Alapítványért rendezett gálaest felvételének második részét láthatják az avasiak. nálér. a két évvel korábbi kiállítás nagydíjasa. Pásztor Gábor, aki alkotásait a Kossuth utcai Mini Galériában mutatja be. Ugyancsak a hagyományokhoz tartozik, hogy az országos seregszemlére egy külföldi országból is meghívnak résztvevőket. Az idén a Szentpéteri kapui József Attila Könyvtárban a romániai grafikusok alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítást — a tervek szerint — Esterházy Péter, író nyitja meg. A legjobb alkotások díjazására már számosán jelentettek be igényüket. A fődíjat az idén Miskolc városa adja. A díjalapitók között szerepel a Művelődési Minisztérium. Borsod és Nógrád megye önkormányzata. mint új díjalapító a Magyar Honvédség Parancsnoksága, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója. tetőjogi eszköz. Ráadásul a videokölcsönzés (négytagú család esetében) csak fele a mozijegy árának — akkor meg vesszen a mozi, éljen a technikailag tökéletlenebb videokép! Főleg, ha a videokalózok jóvoltából ugyanazt láthatom otthon, papucsban, mint utcai ruhában és cipőben a bemutató moziban. 1990-ben a magyar mozik teljes jegybevétele 1,4 milliárd forint volt. Idén — drágább helyárak mellett — a pesszimisták azt jósolják, jó, ha elérhetjük az egymil- liárdot, az optimisták 1,1— 1,2 milliárd forintos bevételre tippelnek. Ugyanakkor tavaly 250 filmet mutattak be Magyarországon, a szárn idén elérheti a 300-at is. Több film, kevesebb bevétel, s ha az éves bemutatószám változatlan marad, a kevesebb bevétel akkor is fennáll. • DRÁGA A TECHNIKA IS Es ne feledkezzünk el az inflációról, mely mindig drágábbá teszi a filmek előkészítését, magyar nyelvre adaptálását (felirat, szinkron), propagandáját. Szűkülő bevételi bázison. Az ut vége nyilvánvaló: a forgalmazóknak is komolyan meg kell gondolniuk, mikor mit, mennyiért forgalmaznak. És a romló bevételi körülmények között romlanak a íilmköltségek „visszajátszá- si”, vagy „újra bejátszási” lehetőségei. Így „mindennap fekete péntek" van, legalábbis a forgalmazók számára, mert mindennap valamit romlik a pozíciójuk. A kisebbek egyre kevesebbet kockáztathatnak, ugyanakkor a nagyok egyre nagyobbakat bukhatnak. Mindenki ebben az ördögi körben jár. Nem véletlen, hogy a mozik táján manapsag csak elvétve mosolyognak az emberek, s ha valakinek mégis fülig szalad a szája, az bizonyosan nem valamelyik filmforgalmazó munkatársa... F. Gy. Alig van ma már alkalmunk a „jó reggelt, jó napot, jó estét, jó éjszakát” kívánságok, vagyis a régi szép, kedves köszönéseket hallani. Kiszorította őket — a napszakra való tekintet nélkül — a „csókolom, kezét csókolom” mind gyakoribb használata. Sőt a polgári életforma fokozatos térhódítása a valóságos, mondhatnánk „tettleges” kézcsókot is divatba hozta. Ami megfelelő alkalommal és helyzetben természetesen kedves, szép magatartás- forma. A kéz csók „gyakorlása” hazánkban ió kétszáz éve terjedt el. Eredetileg a spanyol etikett maradványa, s osztrák „közvetítéssel” vált nálunk is szosássú: kezdetben a főúri társaság, maid a nemesség ée a polgárság körében. .Kezét csékolom- mal” azokat a szülőket, rokonokat. hölgyeket köszönt- iük. akiknek a valóságban is meg szoktuk csókolni a kezét. Ha a társaságban egv nőnek kezet csókolunk, ezt a többi vendégnél sem mulaszthatjuk el Nem minden helv és esemény alkalmas a kézcsókra. Munkahelyen, utcán, közlekedési járművön mindenképpen haevluk el ilyenkor legfeliebb édesanyánknak. nagymamánknak, feleA Miskolci Nyár rendezvénysorozatának keretében pénteken tartják az első színházi bemutatót. Les- tyán—Vaszary Potyautas című zenés játéka kerül színre, Balázs Péter rendezésében. A színész-rendezővel az egyik próba után beszélgettünk. — Hogyan esett a választása éppen erre a darabra? — Szabadidőmben nagyon sokat járok be a Színház- történeti Intézetbe, régi kéziratokat olvasok. Így akadtam rá egy elsárgult füzetre, amely Lestyán Sándor és Vaszary János 1928-ban született, Potyautas című vígjátékát rejtette. Ennek a műnek az átírt, megzenésített változatát nagy sikerrel játszották a hatvanas években a József Attila Színházban. Azt az előadást Bodrogi Gyulával és Törő- csik Marival a főszerepben én is láttam. Az eredeti szövegkönyv azonban annyira bájos, annyira kedves, hogy amikor megkerestek Miskolcról, rögtön ezt ajánlottam. Mivel itt általában zenés darabokat játszanak, kerestünk hozzá korhű zenét, és Szombathy Gyula barátommal megírtuk hozzá a verseket is. Négy hétig Budapesten próbáltunk, és ma ismerkedünk először a helyi körülményekkel.- Nehéz volt elcsábítani a színészeket ehhez a nyári produkcióhoz? — Nem mondhatnám. A színészek szeretnek játszani, ez egy önző szakma, mindenki sikert akar elérni. Egy ilyen könnyed nyári darabhoz szívesen jönnek a szereplők, hiszen a saját színházában mindenki mást i játszik. Mi most hatan négy társulatból jöttünk, különböző profilú figurákat alakítottunk az elmúlt szezonségünknek csókolhatunk kezet. Ha egy nő kesztyűt visel, modortalanság lenne kezet csókolni neki. Kesztyűs kezet megcsókolni nemcsak illemhiba. hanem egyenesen groteszk dolog. Az pedig kimondottan nevetséges. ha visszahaitiuk a hölgv kesztyűjét és helyet keresgélünk a kézcsók számára. Az etikett szerinti kézcsók valójában nem is csók. csak hang nélküli, leheletszerű jelzése az udvariasságnak. Több a köszöntésnél. hiszen annál nagyobb tiszteletet fejez ki. és ezért illik kissé meghajolni. Vannak férfiak, akik elvből nem csókolnak kezet és nők is. akik a kézcsókot ugyancsak elvből nem engedik meg. A külföldre utazóknak — különösen ha ott társaságban is megfordulnak — tanácsos előre tájékozódni az ottani társasági szokásokról érintkezési formákról. így a kézcsókot illetően is. Vannak ugyanis országok. ahol a kézcsók a 1ó modorhoz tartozik, másutt viszont bizalmaskodásnak, ellenszenvesnek tartják. Nagv-Britanniában. s általában az angol nyelvterületeken illetlen szokásnak tekintik. bár újabban némi titkolt masniival elnézik ezt a „kontinentális” váeelkeban. Itt kiélhetjük a komé- diázó kedvünket, és közben mi is jól mulatunk. Igazi felhőtlen szórakozást szeretnénk nyújtani, a szó szoros értelmében is, hiszen szabadtéri előadáson ez sem mellékes. Egyébként a-miskolci közönségről a kollegák nagyon sokat meséltek, azt mondják, angyali nézők vannak itt. — Az ön fia is szerepel a darabban. Neki vannak komolyabb tervei ezzel a pályával? dést. Azt mondják, hogy akár az arcát is megcsókolhatnánk annak a hölgynek, aki a kézcsókba beleegyezik. Persze, ezt meg mi tartjuk érthetetlen túlzásnak. A Szovjetunióban legfeljebb az édesanyának csókolnak kezet. A legtöbb külföldi országban nem illik kezet csókolni annak a nőnek, aki nincs férjnél, még ha idősebb korú. akkor sem. Fiatal lányok sem tarthatnak Igényt kézcsókra. akkor sem. ha a társaságban levő asszonyok mindegyikének kezet csókolunk. Az ázsiai és afrikai országokban ismeretlen fogalom a kézcsók. Dél-Ame- rikában sem divat, csupán Mexikóban, bizonyára spanyol örökségként Japánban még a nőkkel való kézfogás sem szokás. Az arab nőknek — vallási okok miatt — szántén nem szabad kezet csókolni. Általában elmondhatjuk, hogy felfogásunk szerint a kézcsók szertartása magában véve még nem a ió modor jele. de nem is valami káros elhajlás a modern felfogástóL Ki-M saját egyénisége, megítélése szerint dönthet arról hoav kezet csókol-e egy nőnek, vagy sem. Hegyi József — Szerintem minden tizenévesnek van ambíciója a szereplésre, amit aztán vagy kinőnek, vagy nem. A matróz egy parányi feladat ebben az előadásban, ami egy komoly színésznek egy kicsit méltatlan lenne, de egy ilyen srácnak nagy élmény.- Egy színész miért kezd el rendezni? — Nekem ez már nem az első ilyen munkám. A Pesti Színházban én állítottam színpadra a Hajnalban, délben, este című darabot, tehát ez a terület nem ismeretlen számomra. A rendezés egy kicsit misztifikálva van nálunk. Még az elmúlt rendszerben alakult ki az a felépítés, hogy a rendező a színész elöljárója, felettese volt, mindenkit utasíthatott, mindenbe beleszólhatott. Pedig ez egy egészen más feladat. Egy rendezőnek inkább össze kell hangolnia a színészek munkáját, hiszen azok értik a dolgukat. Mint a futballban az irányító, nem ő lövi a gólokat, de az ő szerepe mindenképpen meghatározó. Véleményem szerint minden színésznek, aki eltöltött már egy bizonyos időt a pályán, rendeznie kellene. Ennek olyan társulat- és közösségformáló ereje van, amit nem lehet semmihez sem hasonlítani. Különösen érvényes ez az ilyen alkalmi társulatoknál. Remélem, ebből a közönség is profitálni fog, és igazán jól sző-- rakozik. (horváth) Sass-kabaré Sass József új napi, zenés közérzett kabaréját mutatja be június 29-én, szombaton este nyolc órakor a Vasas Művelődési Központban. Vendégként fellép Árkus József, Éles István, Kertész János és Kocsis Csaba. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. A kortárs grafika helyzetéről szól Magában még nem vall jó modorra Kézcsók nálunk és más nemzeteknél
