Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-26 / 147. szám

Elszegényedés, rablógazdálkodás, videó Miért nem járunk moziba? Kazetták kalózai • Több film, kisebb bevétel A mozik tojón manapság csak elvétve mosolyognak az emberek, s ha valakinek olykor mégis fülig szalad a szája, az bizonyosan nem valamelyik filmforgalmazó munkatársa. A mozikkal ugyanis — ha több­nyire szemérmesen hallgatnak is róla - baj van. Mint tudjuk, egy mozival csak egy baj le­het: nem megy. Sem a mozi, sem a műsora. így azután mo­zijainkban ma „mindennap fe­kete péntek" van. Év eleje óta meredeken esik a nézőszám, s ennek arányában a napi bevétel. 1990- ben még nagyjából 35 millió mozijegyet váltottak a nézők. Ha az év eleje óia ér­vényesülő tendenciák év vé­géig tartósak maradnak, 1991- ben legjobb esetben 25 millió néző keresi fel a ma­gyar mozikat, esetleg valami­vel több, esetleg valamivel kevesebb. A várható vissza­esés nagyjából 30—35% kö­rül lehet. • INTERCOM, KONTRA DUNA FILM Van. aki azt mondja, egy­szerűen nem is tudunk elég sötéten látni, olyan rossz a helyzet. Néhány éve még 2700, akkor elfogadható film­színház volt az országban (volt több is, de azok a nem elfogadható, „vetítöhely” ka­tegóriába tartoztak), idén nagyjából nyolcszáz normál filmszínház működik (ennek egy része is már a „nem-el­fogadható” kategóriába tar­tozik), de számuk hétről hét­re fogy, egyeseket átmeneti­lég, másokat végleg bezár­nak. Magasabb helyárak mel­lett a fővárosi mozik, pél­dául az idén hétközben j csak elvétve Waláfiték Trfe'g a napi félmillió forintos be­vételt. Tavaly — olcsóbb helyárak mellett — ugyan­ez még napi egymillió fo­rint volt, vagy legalább megközelítette azt. A visz- szaesés több, mint 40%-os. Vidéken a helyzet hason­ló Csökken az előadás-szám ezzel a bevételi lehetőségek és látogatószámok is csök­kennek, bár ez nem min­den forgalmazót érint ugyanúgy. Tavaly, egy film bevételi átlagát tekintve az Itercom „muzsikálta ki" a legtöbb pénzt egy-egy be­mutatóból: 30 bemutatott filmje összesen 482 millió forint körül jövedelmezett. Idén az Intercom jelentősen növelte a bemutató-számot, és az egy filmre eső bevétel tekintetében már csak a második helyen áll a Duna Film mögött. # ÉVI 300 PREMIER Mi folyik itt? A válasz három fogalom — elszegényedés, rablógaz­dálkodás, videó. Az elszegé­nyedés folyamata először a kulturális igények, kiadások feladására készteti az em­bereket. Ezt is nyögik a mozik. A rablógazdálkodás a rendelkezésre álló bemu­tatható filmekkel folyik. Túl gyorsan, megfelelő ideig tartó „kijátszás” nélkül úgy indítják egymásra az újabb és újabb filmeket, hogy azok szó szerint kiütik egy­mást, s ez mindenkinek rossz. Az amerikai piac „el­bír” egyszerre öt slágerfil- raeí is. A magyar csak egvet. A több film' Ameri­kában többször több pénzi jelent, nálunk többször ke­vesebb pénzt. Ezt mondhat­juk rablógazdálkodásnak. Ami a videót illeti — főleg a rendkívül erős és gyakran már a filmek bemutatója előtt magyar szinkronnal je­lentkező, feketepiac — ko- ' VfÁÍVá'n art? a YnoztTorgalma- zásnak, s a videokalózok elleni fellépésre nincs sem törvényes jogalap, sem iga­zán hatásos technikai, bün­Tévé az avasiaJmak Bemutató pénteken A Potyautas az Akropolisz Színpadon 3f: Az egyik női főszereplő, Détár Enikő (Szabán Gabriella felvétele) Ma folytatódik a Miskolc Városi Televízió avasi kábel- rendszerén az új műsor­struktúrának megfelelő mű­sor továbbítása. Este 8 órá­tól az Élet kincse című ja­A kortárs hazai grafika je­lenlegi hel,zetének megmuia- ! tására vállalkozik az idén c Miskolci Galériában megren­dezendő grafikai biennálé. Be­mutatkozási lehetőséget bizto­sítanak a sokszorosító grafika valamennyi ágának a hagyó- , mányos, kézműves jellegű munkáktól, a legújabb eljárá­sokig. A rendezóbizottság felhí­vására az ország különböző tájairól 1C9 alkotó 406 mű­vel jelentkezett. Ezekből a zsűri 123 művész 216 alko­tását tartotta alkalmasnak rá. hogy a decemberben nyíló országos grafikai bi- ennálén részt vegyen. A hat hétig nyitva tartó tárla­ton zömmel budapesti alko­tók szerepelnek, legtöbben és legtöbb alkotással ők je­lentkeztek. Mint azt a hagyományok „i’őírják”. • gyűj temen tes anyaggal vesz részt a bien­pán tudományos ismeretter­jesztő filmet vetítik, majd a Nemzeti Alapítványért ren­dezett gálaest felvételének második részét láthatják az avasiak. nálér. a két évvel korábbi kiállítás nagydíjasa. Pásztor Gábor, aki alkotásait a Kossuth utcai Mini Galériá­ban mutatja be. Ugyancsak a hagyományokhoz tartozik, hogy az országos seregszem­lére egy külföldi országból is meghívnak résztvevőket. Az idén a Szentpéteri ka­pui József Attila Könyvtár­ban a romániai grafikusok alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítást — a tervek szerint — Es­terházy Péter, író nyitja meg. A legjobb alkotások díja­zására már számosán jelen­tettek be igényüket. A fő­díjat az idén Miskolc váro­sa adja. A díjalapitók kö­zött szerepel a Művelődési Minisztérium. Borsod és Nógrád megye önkormány­zata. mint új díjalapító a Magyar Honvédség Parancs­noksága, a Fiatal Képző­művészek Stúdiója. tetőjogi eszköz. Ráadásul a videokölcsönzés (négytagú család esetében) csak fele a mozijegy árának — akkor meg vesszen a mozi, éljen a technikailag tökéletlenebb videokép! Főleg, ha a vi­deokalózok jóvoltából ugyanazt láthatom otthon, papucsban, mint utcai ruhá­ban és cipőben a bemutató moziban. 1990-ben a magyar mozik teljes jegybevétele 1,4 mil­liárd forint volt. Idén — drágább helyárak mellett — a pesszimisták azt jósolják, jó, ha elérhetjük az egymil- liárdot, az optimisták 1,1— 1,2 milliárd forintos bevé­telre tippelnek. Ugyanakkor tavaly 250 filmet mutattak be Magyarországon, a szárn idén elérheti a 300-at is. Több film, kevesebb bevétel, s ha az éves bemutatószám változatlan marad, a keve­sebb bevétel akkor is fenn­áll. • DRÁGA A TECHNIKA IS Es ne feledkezzünk el az inflációról, mely mindig drágábbá teszi a filmek elő­készítését, magyar nyelvre adaptálását (felirat, szink­ron), propagandáját. Szűkü­lő bevételi bázison. Az ut vége nyilvánvaló: a forgal­mazóknak is komolyan meg kell gondolniuk, mikor mit, mennyiért forgalmaznak. És a romló bevételi körülmé­nyek között romlanak a íilmköltségek „visszajátszá- si”, vagy „újra bejátszási” lehetőségei. Így „mindennap fekete péntek" van, legalábbis a forgalmazók számára, mert mindennap valamit romlik a pozíciójuk. A kisebbek egyre kevesebbet kockáztat­hatnak, ugyanakkor a na­gyok egyre nagyobbakat bukhatnak. Mindenki ebben az ördögi körben jár. Nem véletlen, hogy a mo­zik táján manapsag csak el­vétve mosolyognak az em­berek, s ha valakinek mégis fülig szalad a szája, az bizo­nyosan nem valamelyik film­forgalmazó munkatársa... F. Gy. Alig van ma már alkal­munk a „jó reggelt, jó na­pot, jó estét, jó éjszakát” kívánságok, vagyis a régi szép, kedves köszönéseket hallani. Kiszorította őket — a napszakra való tekin­tet nélkül — a „csókolom, kezét csókolom” mind gya­koribb használata. Sőt a polgári életforma fokozatos térhódítása a valóságos, mondhatnánk „tettleges” kézcsókot is divatba hozta. Ami megfelelő alkalommal és helyzetben természetesen kedves, szép magatartás- forma. A kéz csók „gyakorlása” hazánkban ió kétszáz éve terjedt el. Eredetileg a spa­nyol etikett maradványa, s osztrák „közvetítéssel” vált nálunk is szosássú: kezdet­ben a főúri társaság, maid a nemesség ée a polgárság körében. .Kezét csékolom- mal” azokat a szülőket, ro­konokat. hölgyeket köszönt- iük. akiknek a valóságban is meg szoktuk csókolni a kezét. Ha a társaságban egv nőnek kezet csókolunk, ezt a többi vendégnél sem mulaszthatjuk el Nem minden helv és ese­mény alkalmas a kézcsókra. Munkahelyen, utcán, közle­kedési járművön minden­képpen haevluk el ilyen­kor legfeliebb édesanyánk­nak. nagymamánknak, fele­A Miskolci Nyár rendez­vénysorozatának keretében pénteken tartják az első színházi bemutatót. Les- tyán—Vaszary Potyautas cí­mű zenés játéka kerül szín­re, Balázs Péter rendezésé­ben. A színész-rendezővel az egyik próba után beszél­gettünk. — Hogyan esett a válasz­tása éppen erre a darabra? — Szabadidőmben nagyon sokat járok be a Színház- történeti Intézetbe, régi kéz­iratokat olvasok. Így akad­tam rá egy elsárgult füzet­re, amely Lestyán Sándor és Vaszary János 1928-ban született, Potyautas című vígjátékát rejtette. Ennek a műnek az átírt, megzenésí­tett változatát nagy siker­rel játszották a hatvanas években a József Attila Színházban. Azt az előadást Bodrogi Gyulával és Törő- csik Marival a főszerepben én is láttam. Az eredeti szö­vegkönyv azonban annyira bájos, annyira kedves, hogy amikor megkerestek Mis­kolcról, rögtön ezt ajánlot­tam. Mivel itt általában ze­nés darabokat játszanak, ke­restünk hozzá korhű zenét, és Szombathy Gyula bará­tommal megírtuk hozzá a verseket is. Négy hétig Bu­dapesten próbáltunk, és ma ismerkedünk először a helyi körülményekkel.- Nehéz volt elcsábítani a színészeket ehhez a nyári produkcióhoz? — Nem mondhatnám. A színészek szeretnek játsza­ni, ez egy önző szakma, mindenki sikert akar elér­ni. Egy ilyen könnyed nyá­ri darabhoz szívesen jönnek a szereplők, hiszen a saját színházában mindenki mást i játszik. Mi most hatan négy társulatból jöttünk, külön­böző profilú figurákat ala­kítottunk az elmúlt szezon­ségünknek csókolhatunk kezet. Ha egy nő kesztyűt visel, modortalanság lenne kezet csókolni neki. Kesz­tyűs kezet megcsókolni nemcsak illemhiba. hanem egyenesen groteszk dolog. Az pedig kimondottan ne­vetséges. ha visszahaitiuk a hölgv kesztyűjét és he­lyet keresgélünk a kézcsók számára. Az etikett szerinti kéz­csók valójában nem is csók. csak hang nélküli, le­heletszerű jelzése az udva­riasságnak. Több a köszön­tésnél. hiszen annál na­gyobb tiszteletet fejez ki. és ezért illik kissé megha­jolni. Vannak férfiak, akik elvből nem csókolnak kezet és nők is. akik a kézcsókot ugyancsak elvből nem en­gedik meg. A külföldre utazóknak — különösen ha ott társaság­ban is megfordulnak — tanácsos előre tájékozódni az ottani társasági szoká­sokról érintkezési formák­ról. így a kézcsókot illetően is. Vannak ugyanis orszá­gok. ahol a kézcsók a 1ó modorhoz tartozik, másutt viszont bizalmaskodásnak, ellenszenvesnek tartják. Nagv-Britanniában. s álta­lában az angol nyelvterüle­teken illetlen szokásnak te­kintik. bár újabban némi titkolt masniival elnézik ezt a „kontinentális” váeelke­ban. Itt kiélhetjük a komé- diázó kedvünket, és közben mi is jól mulatunk. Igazi felhőtlen szórakozást szeret­nénk nyújtani, a szó szoros értelmében is, hiszen sza­badtéri előadáson ez sem mellékes. Egyébként a-mis­kolci közönségről a kolle­gák nagyon sokat meséltek, azt mondják, angyali nézők vannak itt. — Az ön fia is szerepel a darabban. Neki vannak ko­molyabb tervei ezzel a pá­lyával? dést. Azt mondják, hogy akár az arcát is megcsó­kolhatnánk annak a hölgy­nek, aki a kézcsókba bele­egyezik. Persze, ezt meg mi tartjuk érthetetlen túl­zásnak. A Szovjetunióban legfel­jebb az édesanyának csó­kolnak kezet. A legtöbb külföldi országban nem il­lik kezet csókolni annak a nőnek, aki nincs férjnél, még ha idősebb korú. ak­kor sem. Fiatal lányok sem tarthatnak Igényt kézcsók­ra. akkor sem. ha a társa­ságban levő asszonyok mindegyikének kezet csó­kolunk. Az ázsiai és afrikai országokban ismeretlen fo­galom a kézcsók. Dél-Ame- rikában sem divat, csupán Mexikóban, bizonyára spa­nyol örökségként Japánban még a nőkkel való kézfogás sem szokás. Az arab nők­nek — vallási okok miatt — szántén nem szabad ke­zet csókolni. Általában elmondhatjuk, hogy felfogásunk szerint a kézcsók szertartása magá­ban véve még nem a ió modor jele. de nem is vala­mi káros elhajlás a modern felfogástóL Ki-M saját egyénisége, megítélése sze­rint dönthet arról hoav kezet csókol-e egy nőnek, vagy sem. Hegyi József — Szerintem minden ti­zenévesnek van ambíciója a szereplésre, amit aztán vagy kinőnek, vagy nem. A mat­róz egy parányi feladat eb­ben az előadásban, ami egy komoly színésznek egy ki­csit méltatlan lenne, de egy ilyen srácnak nagy élmény.- Egy színész miért kezd el rendezni? — Nekem ez már nem az első ilyen munkám. A Pesti Színházban én állítottam színpadra a Hajnalban, dél­ben, este című darabot, te­hát ez a terület nem isme­retlen számomra. A ren­dezés egy kicsit misztifikál­va van nálunk. Még az el­múlt rendszerben alakult ki az a felépítés, hogy a ren­dező a színész elöljárója, felettese volt, mindenkit utasíthatott, mindenbe bele­szólhatott. Pedig ez egy egészen más feladat. Egy rendezőnek inkább össze kell hangolnia a színészek munkáját, hiszen azok értik a dolgukat. Mint a futball­ban az irányító, nem ő lövi a gólokat, de az ő szerepe mindenképpen meghatározó. Véleményem szerint min­den színésznek, aki eltöltött már egy bizonyos időt a pályán, rendeznie kellene. Ennek olyan társulat- és közösségformáló ereje van, amit nem lehet semmihez sem hasonlítani. Különösen érvényes ez az ilyen alkal­mi társulatoknál. Remélem, ebből a közönség is profi­tálni fog, és igazán jól sző-- rakozik. (horváth) Sass-kabaré Sass József új napi, zenés közérzett kabaréját mutatja be június 29-én, szombaton este nyolc órakor a Vasas Művelődési Központban. Vendégként fellép Árkus József, Éles István, Kertész János és Kocsis Csaba. Min­den érdeklődőt szeretettel várnak. A kortárs grafika helyzetéről szól Magában még nem vall jó modorra Kézcsók nálunk és más nemzeteknél

Next

/
Thumbnails
Contents