Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-24 / 145. szám

Simonéit a, a szilárd pont Cattani jött, hódított és elment ..Minden idők legnépsze­rűbb társadalmi-politikai so­rozata” — az olasz kritika igy minősítette a Polipot — a- magyar tv-nézők számára is befejeződött. Cattani fel­ügyelő sorsát tehát ismer­jük, de azért emlékeztessünk a múltra. í 1984 március 11-én szüle­tett, és sorozatként öt évig élt. Könyöríelen ellenfelei 1989. március 20-án lőtték szitává az igazság bajnokát a forgatókönyv szerint. „Ti- zénkéímillió tv-előfizető te­kinti árvájának magát, nem is beszélve a palermói rend­őrökről, ügyvédekről, bírók­ról, akiket valósággal sok­kolt a filmhős halála. Mert­hogy a valóságban is ugyan­így gyilkol a maffia” — ír­ta az Epoca. Cattani—Piá­ddá halála olyan nagy ha- tá’st váltott ki Olaszország­ban, hogy délen — tehát ahol a bőrükön érzik a maffia létét — gvászjeien- téseket nyomattak, utcai plakátokon tudatták a bá­natukat. Ügy, mint amikor a legközvetlenebb hozzátar­tozó távozik. Televíziós mű­sor ennél elismerőbb fogad­tatást nem kaphat. A kíváncsi sajtó azonban kinyomozott egy. s mást a felügyelő és a színész életé­ből. Egyebek között azt, hogy a filmbéli lelövetését maga Michele Placido kí­vánta, mert szabadulni akart Cattani szerepétől. Unta. Közben ennek révén Olaszország egyik legnépsze­rűbb színészévé vált, akiről megírták, hogy nem kért a szovjet népszerűségből azon az áron, hogy eljátsszon egy afganisztáni főszerepet. S természetesen a magánélete sem titok. Egy belga szár­mazású hölgy, Virginie Ale­s Menyasszonyokat exportál Telefeleség A házasságok nem az ég­ben, hanem a tévében köt­tetnek. Ez Jehetnc a jel­mondata annak a jó üzleti érzékket megáldott római filmproducernek, aki fölis­merte, hogy a vasfüggöny lebontásával nemcsak az el­zárt szomszédok, hanem a szívek is egymásra találhat­nak. Meo úr tehát megindítot­ta a menyasszonyexportot. Videokazettára vette azok­nak a lányok-asszonvoknak a csábos mosolyát, dombo­rulatait — ki mit kínált —, akik keresik a latin — eset­leg germán — fémideált. A szláv feleségre vágyó férfi a képi ajánlatokhoz, próza­ként, a jelölt ^legfontosabb A kocsmának is van közösségmegtartó ereje Tanítót a kisfalvakfca Szelényi Iván a honi településekről Első alkalommal tartották meg az elmúlt szombaton az önkormányzatok és egyesü­letek megyei találkozóját. A rendezvényt a Miskolci Böl­csész Egyesület, a Társadal­mi Egyesülések Szövetsége B.-A.-Z. Megyei Szervezete és a Kulturális Egyesületek B.-A.-Z. Megyei Szövetsége szervezte. Nem kisebb sze­mélyiséget hívtak meg elő­adónak, mint dr. Szelényi Ivánt, az ismert szociológust, aki amellett, hogy a Los Angeies-i egyetem professzo­ra, elvállalta a bölcsész egyesület keretében zajló képzés szoeiológia tanszéké­nek irányítását is. Az eredeti program sze­rint. az önkormányzatok, a civil társadalom és a de­mokrácia kapcsolatáról lett volna szó. Némi meglepetést okozott ezek után, hogy dr. Pankucsi Márta, jogász-szo­ciológusnak a civil társada­lom megszerveződésének fontosságát hangsúlyozó be­vezetője után a professzor űr bejelentette, hogy a ha­zai településhálózat eddigi fejlődésének és a községek várható jövőjének szenteli előadását. Persze, ha azt ír­tuk, hogy némi csalódást okozott e bejelentés, azt Is hozzá kell fűzni, hogy nem igazán törte le a teremben ülő publikumot. Talán mert tudták, hogy Szelényi Iván elsősorban városszociológus­ként vívott ki rangot magá­nak, mielőtt a Kádár-kor­szakban az ország elhagyá­sára kényszerítették volna. adatait is megveheti: a ne­vét, az életkorát és testma­gasságát. A háromperces nyilatkozatba olykor még az is belefér — ha a hölgy ezt tartja fontosnak —, hogy szeret úszni és hobbija az i irodalom. Vagy a hegedülés. A kazetta megvásárolható, s aztán a többi már a vevő dolga. „Varsóval kezdtük, most Prága következik, az­után pedig Budapest” i — nyilatkozta Meo úr a La Repubblicának. Azt is sie­tett leszögezni, hogy szó sincs üzletről, itt igazi szo­ciális szolgáltatás történik, amit az is bizonyít, hogy most már az ötvenen felüli hölgyekkel is bővülni fog a választék. De ki fogja bevallani-az ötvenet? ,a:gndre folytatásokban köz­readta szerelmük történetéi. Placido éppen a Polip for­gatásakor ismerkedett meg vele. Kapcsolatukat egy kis­fiú dokumentálja: Inigo 1988 augusztusában szüle­tett. Az apaságot Placido a bíróság előtt is elismerte. Ezért, vagy mert véget kí­vánt vetni a pletykáknak, 1989 májusában, Los Ange­lesben örök hűséget eskü­dött annak a Simonetta Stefanellinek, akivel 1974 óta együtt él, de az esküvő­re az akkor már 12 éves lányukat nem vitték el. „A 15 évi együttélés során szá­mos probléma adódott, ha­sonlóan más házaspárokhoz, amikor az asszonv rádöbben, hogy túl sokat áidoz a csa­ládért, és az önállóságát kö­veteli. A veszekedések sem hiányoztak, el is hagytuk egymást, de a végén mindig visszatértünk. Simonetta az én életem szilárd pontja” — nyilatkozta a kissé megké­sett esküvői szertartás után Cattani, azaz hogy Michele Placido. Vagy talán azért, mert a hallgatóság maga is vevő volt erre a témára is. Ez derült ki az előadás után, amikor szinte bombázták a professzort a kérdéseikkel a borsod-abaúj-zempléni fal­vak polgármesterei. Magából az előadásból feltétlenül ki kell emelnünk azt a részt, amely a telepü­lések államszocialista kor­szakbeli fejlődését taglalta. „Alulurbanizált” rendszert hozott létre az államszocia­lizmus Magyarországon, kés­leltetett városfejlődéssel járt ez a periódus. Ezen azt kell érteni, hogy a városi népes­ség növekedése elmaradt a városi munkahelyek számá­tól. Vagyis több munkahe­lyet kínáltak a városok, mint amennyit a helyben- lakókkal be lehetett volna tölteni. így ezekben az állá­sokban az ingázókat foglal­koztatták. Ezért meglehető­sen magas maradt a közsé­gekben a lakosság arány szá­ma. a népesség 40—45 szá­zaléka lakhatott itt. A me­zőgazdaság közelében pedig a lakosság hatvan százaléka maradt valamilyen formá­ban. A fizikai munkások in­gázása mellett megjelent az értelmiségieké is, csak ép­pen pont ellenkező irányba. Az volt a jellemző, hogy megtartották városi lakásu­kat. és onnan jártak ki vi­dékre a téeszelnökök. peda­gógusok, orvosok. Ami a falvakon belül lezajló fo­lyamatokat illeti, arra mu­tatott • rá Szelényi Iván, Epe- és májbetegségre tej? ISagvAíiskolc kis krónikája a? ötvenes évekből {4.) £ Sajó-hajózás álma • Dús ligetek helyett ipartelep • Csak terv maradt a vízlépcső Külföldi szakemberek tu­dományosan bizonyították, hogy ha valaki elalvás előtt rendszeresen egy pohár me­leg tejet megiszik, megelőz­heti az epekő kialakulását. Sőt a meglévő epekő gyógy­szeres kezeléssel történő ol­dódását is elősegítheti. Mi van a háttérben? Az már régen köztudott, hogy egy pohár meleg tej, mézzel és kevés vajjal ki­váló altató. De hogyan hat a'tej az epehólyagra? Elő­segíti az epehólyag kiüríté­sét. és így lassítja az epekő­képződést. Ehhez viszont az szükséges, hogy minimum Szomorú csön- Aességgel csak annyit mondtam, hogy rendben van. A tisztviselő fölcsattant: — Most mit üvölt? Mondja meg, hogy mit üvölt?! — üvöl­tötte. — Én? — kér­deztem gyerme­kien. — Én csak annyit mondtam, hogy rendben van. — Igen? Szó­val csak annyit mondott, hogy rendben van? — Igen. Csak annyit mondtam, hogy rendben van. A tisztviselő • a homlokát ■ töröl- gette a zsebken­dőjével. — A maga c.>»nd essége felér egy üvöitözoSsel!, Azt hiszi meg­ijedek magától? (k. L) daház-építési stop meg nem hiúsítja. Az 1950-es irodaház he­lyén a mentőállomás épült fel, de az 1970-es helyszínt még nem építették be. • STADION IS LETT VOLNA Ugyancsak papíron ma­radt a Sajó-parti sporttelep. Ezt a Sajó jobb partjára te­lepítették volna, a város­felé öblösödé félköríves te­rületre. A sportterületet egy Sajó-csatorna szegélyezte volna, s a középső részén vezetett hidakon át a fel­táró út a hajókikötőhöz. A feltáró úttal kettéosztott sporttelep északi részére egy7 íedettlelátós labdarúgópá­lyát, a többi helyre más sportágak pályáit helyezték el. így teniszpályákat is. A pályák, öltözők közötti sza- oad felületeket a rajzolók dús ligeteknek ábrázolták. Mindezekből a tiszta vizű Sajó idején sem valósulhat meg semmi, mert a 40 éve megálmodott sporttelepet is az ipar vette birtokba, amely számára a terven akkortájt kisebb részt szántak a drót- gyár környékén. • HÁROM MESTERSÉGES ÖBÖL A hajókikötő 3 mestersé­ges öböllel a Sajó bal part­ján volt elhelyezve. A 3 öböl mindkét oldalára hosszú raktárépületeket rajzoltak, a főépület a kikötő északi szakaszára került. Ide is vezetett az az új kelet—nyu­gat irányú út. A Sajó hajózhatóvá téte­lének terve az 1950-ben élt szakemberek számárba is­merősebb volt, mint a ma élő generációnak. A Sajó Tiszától Bánrévéig tartó ha­józhatóságára vonatkozóan ugyanis már 1903-ban ter­vezet készült. Az említett folyószakasz hajózhatóvá té­telét az 1908. évi, vízi be­ruházásokra hozott törvény elrendelte, s az általános terv az 1913. évre elkészült. A kivitelezésre a verseny- tárgyalást is megtartották, amely szerint Miskolctól a Tisza torkolatáig tervezett munkálatok költségét 12 millió koronában irányozták elő. Az első világháború alatt a két alsó vízlépcső részletes terve is elkészült, sőt az előmunkálatok is megkezdődtek, de a szép terv megvalósítása elmaradt. Ügy tűnik, hogy a jövő év­ezredre marad a kérdés megválaszolása: az élő Sajó vize feltámasztja-e a száz­éves hajózási terveket? (Folytatjuk) Értesítjük az Árpád u, páratlan és 2—58-ig, a Ku­ruc u.. Berekalja, a vár kör­nyéke, valamint a kisvasút és a Táncsics tér közötti te­rület választópolgárait, hogy Ruszkőbányai András és Kis Péter önkormányzati kópvd­hogy nem szűntek meg a kistelepülések, hanem egy­fajta nyomornegyedekké vá­lásuk következett be. Az előadásban kisebb te­ret szentelt a jövőnek, an­nak, iiogy miként hat majd piacgazdaság térhódítása a honi településszerkezetre, illetve ezen belül a közsé­gekre, kisfalvakra. Azt azért elmondta, hogy szerinte fennáll a veszélye, hogy a mezőgazdaságban bekövet­kező változások a termelő­ket fogyasztókká teszik, és emiatt létrejöhet a harma­dik világ országaira jellem­ző túlurbanizáció. Ami az alulurbanizációnak pont az ellentéte. Vagyis, hogy meg­indul a tömeg a városokba, anélkül, hogy ott elegendő számú munkahely fogadná az embereket. Nincs lakásuk sem. Az ilyen túlurhanizá- cióra jellemző példa Rio de .Janeiro, ahol a tengerpartot a gazdagok villái, felhőkar­colói övezik, de a hegyolda­lakat a nyomornesvedek bá­dogviskói tarkítják. Ilyen fedél kerül a városba áram­ló munkanélküliek feje fölé. Ami a kisközségek jövőjét illeti, itt kulcskérdés, hogy létrejöjjön a helyi hatalom (ami a választásokkal Ma­gyarországon létrejött), visz- szaállítsák az iskolákat, és legyen helyben lakó tanító,’ mert az ő szerepe rendkívü­li jelentőségű abban, hogy ne váljon néptelenné a kis­település. Az egyik felszóla­ló később hozzáfűzte: a kocsmának legalább ekkora közösségmegtartó ereje van. Szelényi Iván egyetértett vele, kell a tanító, de kell a kocsma is, hpgy ne . írják le a falut. (bujdos) a Lévay-köriien A Lévay József Közműve­lődési Baráti Kör kedden délután 5 órai kezdettel tartja soros rendezvényét a Kossuth utcai református székházban, Muhiról újabb kutatások alapján címmel. A műsort énekszám és sza­valatok tarkítják. Az ifjúsá­got is szeretettel várják. a mi rei A Városgondnokság érte­síti tisztelt ügyfeleit, hogy megkezdte a második fél év­re szóló parkolóbérleteinek árusítását. Vásárolható: Mis­kolc, Győri kapu 48—50. Egyúttal felhívja a figyel­met, hogy az első fél évre kiadott bérletek érvényessé­ge június 30-án lejár. selők ma 18—19 óra közöl a Vár u. 5. sz. alatt fogadó órát tartanak, melyre tisz telettel várják a lakosságo A polgármesteri hivatal önkormányzati irodája +: Tizenöt év együttélés, különválás után esküvő Lo: Angelesben Simonettával, í Nagy kár, hogv az ötve­nes evekre beharangozott „Miskolci irodaház” nem valósult meg, pedig — az 1950. május 24-i újságcikk szerint — városunkon kívül Özdra is terveztek egy ilyet, hogy ezekbe telepít­sék át a lakásokat lefoglaló hivatalokat. A korabeli adat szerint „Miskolcon közel 80 helyen, van hivatal, iroda, vagy egyéb szervezet olyan épületben, amelyek lakás céljait • szolgáltaik”. A mis­kolci irodaház építésére az Országos Tervhivatal mint­egy 1 millió 700 ezer forin­tos költséget irányzott elő, és ezáltal 105 lakást nyer­tek volna vissza. • STOP AZ IRODAHÁZAKRA Majd’ húsz év múlva is­mét felmerült az irodaház építésének gondolata. Ezt a tekintélyes magasságú épü­letet az akkor még csörge­dező Pece bal partjához kö­zel, a Bajcsy-Zsilinszky út 2. sz. épülettől a Szinva felé helyezték el, e ház tűzfalá­hoz is csatlakozva. A ter­vezett épület és a szemköz­ti, úgynevezett Singer-ház között, amelyet újabban már Tulipán-háznak nevez­nek, a tervezett 3. sz. fő- . közlekedési út kiépítésére 60 méter széles sávot kellett a tervezőnek betartania. Az irodaház , alsó szintjén üzle- 1 tek, a tetején teraszos étte­rem épült volna, ha a ter­vek megvalósítását egy, idő­közben kiadott kormányha­tározat, az úgynevezett iro-. Önkormányzati képviselik Hóórái három hónapon keresztül napon la rendszeresen igyunk lefekvés előtt egy-egy po­hár meleg tejet. A tejnek, tejtermékek­nek gyógyító, védő hatása van a máj egyes megbete­gedéseinél is. Fehérjetartal­muk következtében, segítik a máj működését. A he­veny májgyulladás gyógyuló szakaszában szükséges a dié­tához a,tej vagy a savanyí­tott tejtermék. Idült máj- gyulladás esetében az ét­vágytalan betegnek adjunk túrót, sajtot és tejet. Dr. Katona Edit

Next

/
Thumbnails
Contents