Déli Hírlap, 1991. június (23. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-21 / 143. szám
Intézkedtek a vitatott vízdíjszám Iákról Panaszkodjon, kivizsgálják DÉLI HÍRLAP XXIH. ÉVFOLYAM, 1«3. SZÁM j 1991. JÜNIUS 21., PÉNTEK Hű: 5.80 OR1IIIT ^ Várady professzor minden mozdulatát összpontosított figyelemmel kísérte az érsebészeti osztály orvosi kara. Miskolcon operált a frankfurti orvosprofesszor Bemutató műtét az érsebészeten iV A bemutató műtéteket követően szakmai-baráti megbeszélést tartott Várady professzor dr. Mátyás Lajos osztálv- vezetö főorvossal. Meglehetősen sok panasz érkezett Csoba Tamáshoz, Miskolc polgármesteréhez, miután az idei márciusi víz- díjszámlákat kézbesítették a borsodi megyeszékhely bérlakásban élő állampolgárainak. Az össznépi felzúdulás nyomán haladéktalanul vizsgálatot rendelt el a város vezetője, és felkérte a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat vezetőjét, hogy intézkedjen. A MIK-nél május végén megbeszélést tartottak, amelyen a cég igazgatóján kívül a házkezelőségek vezetői is részt vettek. A tanácskozásról készült dokumentumot a városházáról eljuttatták szerkesztősegünkbe. Az írásból kiderül, hogy miféle intézkedésekre szánta el magát az ingatlankezelő vállalat. Minden egyes bejelentést az abban megfogalmazott igénynek megfelelően a bérlőközösség képviselőjével, a levél írójával és a vízművekkel közösen ki kell vizsgálni. Nem valami hosz- szú határidőt szab magának az ilyen ügyekben a MIK. Ellenkezőleg! A panaszosnak a választ a levél kézhezvételét követő 15 napon belül meg kell adni. A következő passzust érdemes szó szerint idézni: „A márciusi vízdíjszámlák- ból és a következő havi víz- díjszámlákból le kell vonni á közösségi vízfogyasztás mennyiségét. A házkozelő- ségek minden egyes mérőhelyhez tartozó épület közösségi vízfogyasztását meg kell, hogy határozzák, s ezek mennyiségével kell csökkenteni a kiszámlázandó vízdíjat. A közösségi vízfogyasztás mennyiségét a vízdíj- számlákban fel kell tüntetni. Azokban a lakásokban, ahol vízmérő óra méri a tényleges vízfogyasztást, természetesen ennek a mennyiségét a közösségi vízfogyasztás mértékével csökkenteni nem kell.” A dokumentum arról sajnos nem tájékoztat, hogy az úgynevezett közösségi célokból elfolyatott vízmennyiséget hogyan fogják meghatározni. Az igazán egzakt eljárás nyilván az volna, ha a közösségi célú vízfogyasztás csapjait mérőórákkal szerelnék fel, mert így egyértelműen kiderülne, hogy mennyi vizet engedtek ki a lépcsőház takarításához. Az említett tanácskozáson arról is rendelkeztek, hogy a márciusi és a következő vízdíjszámlákból azt a víz- mennyiséget is le kell vonni, ami csőtörés, csőrepedés miatt folyt el. Az ilyen el- folyásokat a vállalat hibaelhárítási üzeme becsüli meg. Az adatokat ők közlik az illetékes házkezelőséggel, a mérőhely és az épület pontos beazonosítása mellett. Az így elszivárgóit vízmennyiség a hibaelhárítási üzem költségét terheli, a hiba bejelentésének pillanatától. Addig viszont az érintett ház- kezelőség állja a cechet, az üzemeltetési költségéből. Az emberek érthetően érzékenyek rá. ha valamilyen panaszukkal a hivatalhoz fordulnak, - és. ott az emberi hang helyett, kioktatásban van részük. A MIK a víz- díjszámlák ügyében ennek szeretné elejét venni. Ezt a szándékot bizonyítja, hogy az ingatlankezelők tanácskozásán Nyíri István igazgató felhívta a jelenlevők figyelmét a vízdíj számlázásának pontosságára, a számlákkal kapcsolatos panaszok, reklamációk kivizsgálására, s hogy Néhány hét múlva éppen Budapesten tartja utolsó ülését a KGST miniszteri tanácsa, ekkor mondják majd ki a szervezet megszűnését. A volt szocialista országok e kétes hasznú gazdasági szervezetére általában az volt jellemző, hogy az ősközösségek szintjén cserekereskedelmet bonyolítottak le a tagországok, kiszámolták. hogy hány mázsa búza, vagy alma ér egy tonna kőolajat, és hány pár 36- os női szandál egy láda Ka- lasnyikovot. A köznyelvben hamar elterjedt a KGST-piac másfajta értelmezése, amikor a vásárokon, ócskapiacokon megjelentek a szocialista országok turistái, elsősorban a lengyelek, majd később szovjetek, szlovákok, románok is, és itt adták el a külföldön vásárolt zoknikat, bugyikat és számítógépeket a magyar turisták is. Ezt a vásárformát nevezték el így, még ha nem is a cserekereskedelem dívott, hanem forintért lehetett kapni mindent, még a koronát, zlotyt, sőt a schillinges márkát is. A Zsarnai piac, különösen azután, hogy igen bölcsen kitiltották a Búza térről a seftelőket. már régen nem vásár (néhány éve még malacot és naposcsibét is árultak itt), nem is ócskapiac (bár elég sok ócska holmit árulnak és nemcsak használtat). hanem hamisítatlan KGST-börze. emberséges, segítőkész magatartással adják meg a kért felvilágosítást a bérlőknek. A házkezelőségek munkatársai legyenek türelmesek a hozzájuk fordulókkal. A dokumentumból az is kiderül, hogy az áprilisi vízdxjszám- lákat már a MIK intézkedéseinek megfelelően készítik. (b. a.) A szerdai és szombati csúcsforgalom is megcsappan dél felé, de záróra előtt is érdemes körbesétálni a zúzott kővel leterített vásártéren. A profik már pakolnak, a nyugdíjasok és jó néhány külföldi eladó még bízik a csodában. A nap forrón tűz az elcsigázott fejekre, a cipőből kidagadt lábakra. Sokan „aligruhában” hajladoznak, a kibuggyanó látvány is erősen leértékelt. Népes család tart a buszmegálló felé, hatalmas faragott állólámpát visz a mama. méteres zöld selyem lámpaernyőt a fiatalasszony. Húsz éve nem láttam hasonlót, vajon mekkora házban-lakásban használják majd? Odébb asszonyok karjukra melltartókat akasztottak, amin azért ámul el a férfinép. mert csődöt mond a fantáziája. elképzelni sem tud olyan kebleket.. amelyek kitöltenék a vájdling-méretu fehérneműt. Egy asztalon többféle riasztóberendezés látható, egyet-egyet néha megszólaltat az eladó, s a szirénázó- sivító hangtól idegesen rezzen össze a söntések, falatozók félúri közönsége. La- cipecsenye, sült oldalas, főtt kolbász, grillcsirke vár az éhes vásározókra, akik esznek is becsülettel, s itt végzik el a nap számvetését, s belekáprázik a szemünk a zöld és rózsaszín hasú bankók vastag kötegébe. Ügy látszik, megy az üzlet. Minél több árus pakol össze, annál nagyobb a szétszórt szemétkupacok halma. Egy szemetesedény tövébe Frankfurtban van egy magánklinika, ahol csak az alsó végtagok gyűjtőeres betegségével foglalkoznak. Nálunk kevesen tudják, hogy e klinika tulajdonosa magyar származású: professzor Várady Zoltán 1961 és 1966 között Miskolcon, a megyei kórházban is dolgozott, sebészként. Amióta azonban Németországban telepedett le, világszerte ismertté vált érsebészeti szakmai körökben az általa kidolgozott műtéti módszere. Az alsó végtagok gyűjtőeres betegségeit a köztudat, mint visszeres betegségeket ismeri. Számuk világszerte meghaladja a verőeres keringési zavarokat, s mivel megjelenési formája nem tűnik súlyosnak, a betegek nem sok gondot fordítanak ágyazott magának dobozokból hálóhelyet egy atyafi, fél könyéken alszik, mint az afrikai négerek, nehogy a fülébe másszon valami féreg. A nagy szemeteskonténerek felől nehéz levegő felhőzik a büfék irányába, sánta öregasszony turkál botjával benne, ki tudja, talál-e valami használhatót? Rengeteg: a szerszám, a gép, az elektronikai kisgép, üvölt a magnó, de mellette a béke szigete. az a néhány négyzetméter ahol a földön árul kél ázsiai (vietnami?) órákat és ékszereket. Egy-egy csirkecomb van a kezükben, azt eszik uborkával. miközben a vevő rábök egy órára, ők meg mondanak és mutatnaK is egv számot. A külföldiekre egyébként is jellemző, hogy egv-két szót tudnak csak magyarul, de a számokat megtanulták. — Ezerkettőszáz — mondja a kis sárga, majd óvatosan a földre, egy papírra teszi a csirkecombot, s a hasára kötött erszényből zsíros ujjaival elővarázsolja a visszajáró papírpénzeket. Kifelé ballagok, a buszmegálló közelében narancs-, zöld és barna szinű italokat árul egy férfi, és tiszta alkoholt. Nem tudni, a jó vásár miatti öröme, vagy éppen a sikertelenség miatti bánata az oka, de már kanosaiul néz az elporzó busz után. A Zsarnain kora délután fejeződik be a nap. A KGST valóban megszűnik néhány hét múlva, a KGST-piac — úgy tűnik —, örök. G. L. rá, többnyire akkor fordulnak orvoshoz, amikor már szövődményes az elváltozás: gyulladások, fekélyek keletkeznek a bőrelszíneződés nyomán, amelyeknek gyógyítása hosszadalmas, sokszor reménytelen. Kialakult egy olyan téves szemlélet is, hogy ezeket nem érdemes megoperáltatni, mert úgyis kiújulnak. Ez azonban csak akkor igaz, ha történetesen nem megfelelő a műtéti beavatkozás, vagy ha az operált beteg a műtét után nem gondozza tartósan lábait, s ezzel nem veszi elejét a visszerek kiúj ulásának. 8 MÁSNAP MÁR FELKELHET Várady professzort a világ minden tájáról hívták, hívják, hogy ismertesse meg azt a műtéti eljárást, amelyet mi kro-visszérsebészetként emlegetnek a szakmai körökben. s melynek műszereit és operációs technikáját a professzor dolgozta ki. A napokban Várady professzor ellátogatott Miskolcra is, ahol a megyei kórház érsebészeti osztályának orvosait beavatta az új eljárás elméleti és gyakorlati tudnivalóiba. Bemutató műtétet tartott, í amelyen dr. Mátyás Lajos, az érsebészeti osztály vezető főorvosa asszisztált, majd a második műtétet már Mátyás főorvos végezte el, a professzor asszisztálása mellett. Az új műtéti eljárás lényege, hogy a korábbiakhoz képest tulajdonképpen kisebb beavatkozásnak számít, amelyet adott esetben helyi érzéstelenítéssé’ altatás nélkül is meg lehet oldani. Ráadásul — különösen a nőknél — kozmetikailag is előnyös, mivel csupán egészen csekély, másfél-két centiméteres műtéti metszést kell alkalmazni. A Várady professzor által kialakított eszközökkel ugyanis a tágult gyűjtőeres oldalágak ezen a csöppnyi metszésen keresztül könnyen eltávolíthatók. Óriási előnye az is, hogy a műtét után a beteg nem kényszerül többnapos kórházi kezelésre, akár a műtét másnapján is elhagyhatja az intézetet. 8 AJÁNDÉK A KOLLÉGÁKNAK A bemutató műtétet megelőzően a frankfurti magán- klinika tulajdonosa ismertette azt az injekciós el járást is, amellyel az úgynevezett seprős, vagy pókláb-visszereket gyógyítják. Ilyen jellegű kezeléseket ugyan a megyei kórház érsebészetén, is alkalmaztak már, ám ez ideig nem vált mindennapossá. Ezek a bőr felületén kiütköző hajszáleres elváltozások sok nőnek keserítik meg az életét. Az injekciós eljárással viszont járóbetegként is megszabadulhatnak tőle. ráadásul csaknem fájdalom- mentesen. Alkalmazása nem okoz kellemetlenebb érzést,' mint egy akupunktúra. Az érsebészet frankfurti vendége nem üres kézzel jött Miskolcra: szondákat, preparáló eszközöket, s az általa bemutatott műtéthez szükséges, horgas végű, az eret előemelő műszereket adományozott az osztály számára. Ha ezekhez még nehánv garnitúrát beszerezhetnek, felére csökkenhet az alsó végtagok gyűjtőeres betegsége miatti műtétre a várakozási idő, amely a betegek nagy száma miatt, jelenleg egy esztendő. (r) A profik már pakolnak Záróra előtt a KGST-piacon
